|

Manasz – avagy mire nem képes egy kis extra zöldhasú…

Idén februárban még úgy volt, hogy Moszkva titkolt, ám legnagyobb megelégedésére az amerikai erőknek mars lesz haza Kirgizisztánból, mert a kirgiz kormány nem adta áldását a Manasz nemzetközi repülőtér területén működő amerikai légibázis további fenntartására. A még 2001 decemberében megnyitott bázis fontos szerepet tölt be a térségben, elsősorban az afganisztáni csapatok ellátásában.

A bázis megnyitása után az afganisztáni harcok első szakaszában amerikai, holland és francia vadászbombázók is tartózkodtak a bázison a logisztikai vonatkozású gépek mellett. Az utóbbi években azonban már csak logisztikai szerepköre van a bázisnak, ami azonban így is jelentős, hiszen havonta átlagosan 15 000 személy fordul meg arrafelé útban Afganisztánba vagy éppen hazafelé.
Manas Air Base nagyobb térképen való megjelenítése

Oroszország és Kína egyébként 2005 óta igyekszik elérni a bázis bezárását. Ezt leszámítva ráadásul a kirgiz lakosság sem sorakozik már fel osztatlanul az amerikai jelenlét mögött. Ennek okai közé sorolható például azon 2006-os, fatális incidens, melyben egy kirgiz civilt agyonlőttek az amerikaiak a bázis egyik ellenőrzőpontján. Az esetet fokozta, hogy míg a kirgiz férfi munkáltatója 50 000 Dollárt, addig az amerikai kormány – legalábbis első körben – mindössze 2 000 Dollárt ajánlott fel az áldozat hozzátartozói részére. A lakosság bázissal szembeni ellenségességét tovább fokozták azon pletykák, melyek az üzemanyag kieresztéséről kaptak szárnyra. Hogy ezeknek mennyi köze volt ahhoz, hogy Washington és Biskek nem tudott megállapodni az év elején a bázis lízingelésének meghosszabbításáról az kérdéses.

Technikák találkozása: egy KrAZ tanker itat egy Rammsten-ből érkezett Galaxy-t

Technikák találkozása: egy KrAZ tanker itat egy Rammsten-ből érkezett Galaxy-t ,

Ugyanakkor tény, hogy a kirgiz elnök nem sokkal azután jelentette be – gazdasági okokra, illetve a lakosság ellenállására hivatkozva – a bázis közeljövőben esedékes bezárását, hogy Moszkva egy 2 milliárd Dolláros hitelt, illetve 150 millió Dolláros gazdasági segítségnyújtást ajánlott fel. Nem sokkal rá, 2009 februárjának második felében a kirgiz parlament 78:1 arányban az amerikaiak távozása mellett voksolt. A helyi nagykövetség másnap már meg is kapta a távozásra történő felszólítást, melynek 180 napon belül kellett volna eleget tenni. A megfigyelők többsége természetesen úgy vélte, hogy Moszkva megpróbálja felüllicitálni az amerikai segítségnyújtást, mely 150 millió Dollárt tett ki évente.

Persze a Pentagon sem állta meg némi Moszkvának címzett kedves szó nélkül. Ezekre Medvegyev elnök válasza mindössze annyi volt, hogy elhatárolta Oroszországot az esettől, arra hivatkozva, hogy a manaszi bázis sorsának alakítása kirgiz belügy.

Mindenesetre míg februárban a kirgizek még azt hangoztatták, hogy döntésük végleges, bár Washington azt kommunikálta, hogy továbbra is folynak a tárgyalások. Úgy tűnik tényleg és ráadásul igen eredményesen folytak az egyezkedések, hiszen a kirgiz parlament a közelmúltban homlokegyenest másképp vélekedett a kérdésről, mint tette azt az év elején. Lehet, hogy ebben szerepe volt annak, hogy Washington a korábbi, 17,4 millió Dolláros éves bérleti díj helyett immáron 60 millió Dollárt fog fizetni évente a területért? Lehetséges…

Vihar után, naplemente előtt - Stratotankerek a manaszi betonon

Vihar után, naplemente előtt – Stratotankerek a manaszi betonon ,

Június 25-én a kirgiz parlament egy, a manaszi bázis területén megvalósítandó transzport központra bólintott rá, melynek fejében az Egyesült Államok több mint 100 millió Dollár értében fizet bérleti díjat és hajt végre egyéb fejlesztéseket a területen.

Fórum hozzászólások

There are no comments in the forum topic that is associated with this post.