Végrehajtotta szűzfelszállását a közismert Predator robotrepülőgép sugárhajtású hajtóművekkel ellátott változata.

A jövő felderítő és támadó UAS-jének (Unmanned Aircraft System – pilóta nélküli repülőgép) kikiáltott Predator C kifejlesztését még 2005-ben kezdték meg, amikorra elegendő tapasztalat gyűlt össze a korábbi változatok üzemeltetésével. A legnagyobb hiányossága a régi típusnak a turbófeltöltős, négyhengeres Rotax-motor volt, amivel a gép alacsony sebesség elérésére volt csak képes.

A titkokkal övezett fejlesztési programról kiszivárgott, hogy a típust újfajta, lopakodó-kialakítású szárnyakkal látták el, csökkentve ezzel a gép radarkeresztmetszetét.

A hivatalos tájékoztatás szerint a gép „abszolút hibátlanul működött, leszállás után már készen is állt egy újabb repülés végrehajtására”.

A Predator korábbi változatait az USAF mellett Törökország, Nagy-Britannia, Olaszország tartja üzemben, de a CIA is rendelkezik ilyen gépekkel.
Az USAF számára nem ez lesz az első sugárhajtású pilóta nélküli repülőgép, 2005 óta alkalmazza a jóval nagyobb méretű, szintén ilyen meghajtással ellátott RQ-4 Global Hawk felderítő gépet.