A média középpontjába jelenleg az izraeli események vannak, ám Pakisztánban sem rózsás a helyzet. És itt most nem a feszült pakisztáni – indiai viszonyra gondolunk. Ezen írásunkban röviden megpróbáljuk összegezni az elmúlt 1 év eseményeit, melyek oda vezettek, hogy a Swat körzet lényegében tálib ellenőrzés alatt áll.

A pakisztáni Swat-völgyet Ázsia Svájcának is szokták nevezni, ám 2007-től a festői tájat elárasztó erőszakhullám miatt inkább már az amerikai Death Valley-hez (Halál-völgy) kéne hasonlítani. Jelenleg ott tartunk, hogy Pakisztán egyelőre átengedte a régiót a táliboknak.

Bár ezek persze nem új keletű hírek, a magyar sajtó is írogatott egy-egy eseményről, ám a napokban az erős tálib jelenléttel jellemezhető területek egyike, a Swat-völgy, tágabb körben pedig az azt magába foglaló, Afganisztánnal határos Északnyugati Határterület (North-West Frontier Province) ismét előtérbe került a híradásokban. Konkrétan amiatt, hogy Pakisztán nagy erőket csoportosít át az ország Indiával határos, keleti régiójába, még inkább kiszolgáltatottá téve a területet a tálib terrornak.

Pakisztáni katonák őrjáraton a Swat körzetben található Matta környékén

Iszlámábád egy indiai támadástól való félelmében elkezdte a közös határ menti erődítményeinek csapatokkal való feltöltését. Mivel azonban az Északnyugati Határterület megerősítése korábban részben pont az indiai határ körzetéből történő átcsoportosításokkal történt meg, ezeket az erőket most vissza kell vonni. A híresztelések szerint a lázadásokkal sújtott területre vezényelt csapatoknak akár a 2/3-át is kivonhatják a régióból.

A szegény, törzsi területek közé tartozó Swat régióban egy radikális mullah, bizonyos Maulana Fazlullah tevékenysége folyamán eszkalálódott a helyzet. A tálibokat pártoló lázadó milíciák és a kormány között végül 2007 májusában létrejött egy 9 pontot tartalmazó békeszerződés.

Fazlullah mullah, akit illegális rádióadásai után Mullah FM-ként is ismernek

Ennek értelmében a Swat és Malakand körzetekben bevezetésre kerülhet az iszlám saria törvénykezés, azonban a lázadóknak engedniük kell a gyerekeket célzó oltási programokat, a leányiskolák működését, valamint nem szabotálhatják a kormányzat rend és törvényteremtő lépéseit.

Ezen felül természetesen be kell szüntetniük a terrorista kiképzést és fegyvergyártást, valamint együtt kell működniük a kormányerőkkel az államellenes elemekkel szembeni harcban. Fazlullah tovább folytathatta illegális rádióadásait és a kormányzat ejtette az összes ellene addig felvonultatott vádat.

A Fazlullah által képviselt radikális iszlám nézeteket gondolom nagyon nem kell ecsetelni, anélkül is sejthető, miket tartalmaz. Például minden elektronikával kapcsolatos technika elutasítása, hiszen az a bűn forrása (Ugyanakkor tipikus vonás a modern technológia használata az ideológia terjesztésére.). Természetesen a nőknek az oktatási rendszerben semmi keresnivalójuk, a borbélyok és a zeneboltok is iszlámellenesek így a támadások célpontjai. Ezen nézőpontokkal szembeszegülőkre büntetés mérendő. Mondhatni csak a szokásos dolgok.

Természeten a táliboknak vélhetően eszük-ágában sem volt betartani a szerződésben foglaltakat, egy nem sokkal későbbi esemény, a Vörös Mecset ostroma pedig jó indokot szolgáltatott a feltételek felrúgására. Fazlullah a kormányerők elleni támadásra uszított rádióadásaiban. Hamarosan a tálib milíciák elkezdték a rendőrőrsök támadását és a terület feletti irányítás megszerzését, a területet elárasztotta az erőszak és a tálib megfélemlítés.

Végül a kormányzat 2007. októberében bevetette a hadsereget, mely bár nem volt képes felszámolni a tálib erőket, jelentős csapást mért rájuk, visszaszorítva őket a térségben. 2008 májusában újabb, 15 pontos békeszerződést között a két fél, melynek legfontosabb pontjai a következőket tartalmazzák:

• A rendkívül szigorú saria törvénykezés bevezetése a Swat és Malakand körzetekben
• A pakisztáni haderő fokozatosan kivonul a térségből
• A kormányzat és a tálibok közti fogolycsere
• A tálibok elismerik a kormányzat hatalmát és együttműködnek a biztonsági erőkkel
• Beszüntetik a támadásokat a borbélyok és a zeneboltok ellen.
• Közterületen nem hordhatnak maguknál láthatóan fegyvert
• Átadják a nehéz fegyverzetüket (rakéták, aknavetők)
• Nem működtethetnek kiképző táborokat
• Beszüntetik az öngyilkos merényleteket
• Tilos a magán milíciák fenntartása
• Együttműködnek a kormányzattal a gyerekek beoltását célzó programban
• A tálibok engedik, hogy a nők fenyegetettség nélkül végezhessék munkájukat munkahelyükön
• Csak engedéllyel rendelkező rádiók szórhatnak adást

Igen, a lányok iskolába járása immáron valóban nincs a táliboktól megkövetelt feltételek között.

Az elérhető hírek szerint mostanra a tálibok a térségben lényegében már azt csinálnak amit akarnak. A lányokat is fogadó iskolák a napokban kapták meg 15 napos ultimátumukat, utána véres megtorlással kell számolniuk, ha továbbra is lányokat találnak ott a tálibok. A források szerint ráadásul a mostanában megkezdődött kivonás előtt sem voltak a pakisztáni katonák igazán aktívan bevetve, a tálibokkal szembeni fellépés a rosszul felszerelt és rosszul képzett rendőri és félkatonai erőkre hárult. Ahol még volt/van katonai jelenlét, az is csak amolyan „részmunkaidős” felállás: reggel érkeznek, délután mennek, utánuk pedig jönnek a tálibok és a terror.

Pakisztáni katona a Mingora piacán, december 27-én

Ugyan ez az írás a pakisztáni helyzetről szól, ám megjegyzendő, hogy Afganisztánban is fokozatosan romlik a helyzet. A tálibok – szétverésük utáni helyzethez képest – egyre nagyobb teret tudtak nyerni, a NATO és afgán erőknek pedig egyelőre nincs elég kapacitásuk ennek folyamatos jelenléttel történő ellensúlyozására. Így az ország számos pontján mindinkább kezd ismét kibontakozni a tálib ellenőrzéssel járó terror.

A NATO erők afganisztáni parancsnoka szerint arról van szó, hogy a tálibok egyszerűen kihasználják azokat a réseket, ahova a kormány ereje nem ér el, és egyelőre azt sem tudni van-e valami koherens stratégiájuk, avagy programjuk. Ugyanakkor a tálib csoportok között mély ellentétek figyelhetőek meg szerinte. Véleménye szerint a tálibok nem kormányozni, hanem megfélemlíteni akarnak, hiszen láthatóan nem visznek semmilyen programot a szóban forgó területekre.

Ezen a 2008 nyarán készült filmfelvételből származó képkockán tálib harcosok láthatóak egy felgyújtott jármű roncsa előtt, valahol az afganisztáni Wardak tartományban. A tálibok számos helyen létesítettek ellenőrzőpontokat, ahol sarcot szednek az utazóktól és külföldiek, valamint kormány alkalmazottak után kutatnak a járművekben.

Hogy a tálibok által létesített árnyékkormány és igazságszolgáltatás milyen mértékeket öltött, azt nem igazán tudni. Egyesek – főleg a tálibok szerint – lényegében Afganisztán mindegyik tartományában megtalálhatóak.

A térségbe 2009 nyaráig várhatóan megérkező 20 – 30 000 amerikai katonától a helyzet javulását várják.