Keményedik az orosz retorika a Fekete-tengeri Flotta ügyében. Ismeretes, hogy a grúziai események kapcsán Ukrajna elkezdte előnytelenül feszegetni a szevasztopoli hadikikötő kérdését.

Emlékeztetőül: a Washington barát Viktor Yushchenko vezette Ukrajnának a grúziai események kapcsán az az ötlete támadt, hogy a nagy testvér ezentúl előre jelentse be a Fekete-tengeri Flotta mozgását (azaz engedélyhez kötötte az ukrán határ átlépését) az ukrán illetékeseknek, illetve a grúziai események kapcsán még azt is megreszkírozták, hogy bejelentsék, esetleg nem eresztik be a visszatérő orosz hadihajókat. A NATO felé kacsingató ukránok fejében a bérleti díj megemelése is megfordult. Azaz Ukrajna a bérleti szerződésben foglalt 2017-es dátum lejárta elött szabadulna az orosz flottától. Mivel azt már korábban is lehetett tudni, hogy 2017 után nem lesz hoszabbítás, az oroszok saját területen, legfontosabb fekete-tengeri kikötőjükben, Novorossiysk-ban elkezdték kiépíteni a szevasztopoli hadikikötő utódját. Az átadás 2012-re várható.

Részlet a novorossiysk-i kikötőből kacsákkal.

Visszatérve az ukrán elképzelésekre. Talán nem kell ecsetelnünk ezen elképzelések milyen mértékben verte ki a biztosítékot Moszkvában. Ha másból nem, márcsak abból a finom válaszreakcióból, melyben Moszkva közölte, hogy a Fekete-tengeri Flotta parancsnoka az orosz elnök és hogy az ukrán törvények nem vonatkoznak az orosz flottára sejteni lehet, hogy a Kreml ezen feltételeket nyílvánvalóan nem fogja elfogadni. Ez viszont ahhoz vezethet, hogy a jelenleg 50 hadi- és őrhajót, valamint 80 repülőgépet számláló Fekete-tengeri Flotta egy részét a Földközi-tengerre helyezik át. Az aktuális nyilatkozatok alapján még megtörténhet.

A Fekete-tengeri Flotta néhány hajója Szevasztopolban 2007 augusztusában

Andrei Baranov ellentengernagy hétfőn úgy nyilatkozott a RIA Novosti hírügynökségnek, hogy a Fekete-tengeri Flotta visszavonása minden kétséget kizárólag biztonsági problémákat vetne fel Oroszország déli határa mentén, ezért felmerülhet helyettesítő bázis kiépítése a Földközi-tenger mentén.

Az egyetlen szóba jöhető jelölt persze a szíriai Tartus, ahol 1971 óta van érdekeltsége az orosz haditengerészetnek. Az egykori közeli szövetséges kikötője a Hidegháború alatt javítóbázosként funkcionált és bizonyos, redukált formában, a Fekete-tengeri Flottához tartozva ma is az. Mindemellett 2006-ban elkezdődött a bázis néminemű nagyobbítása: kotrás, móló építés a közeli Latakia-ban.

Képlékeny dolog a politika, de ehhez azért most adjuk hozzá, hogy néhány hete zajlott le az orosz-szíriai kupaktanács Sochi-ban, ahol az orosz elnök és miniszerelnök, valamint a szíriai elnök nagyrészt katonai témákról egyeztetett. Tagadhatatlan tény, hogy az egykor erős orosz-szíriai kapcsolatok ismét erősödnek, melynek akár a földközi-tengeri orosz jelenlét fokozódása is lehet a vége. Annyi bizonyos, hogy ennek Izrael nem igazán örülne.

Baranov egyébként mindezek mellett kifejtette, nem látja okát, hogy a grúziai események meggátolják a NATO erőkkel való további együttműködést.