|

Az USAF kivonta nukleáris fegyvereit Angliából

Hivatalosan uggyan nem került bejelentésre, ám de több forrásból is megerősített, hogy az Egyesült Államok Légiere, azaz az USAF visszavonta összes nukleáris töltetét Angliából.

A harcászati/taktikai nukleáris fegyver kategóriába tartozó B61-es bombák kivonása a RAF Lakenheath légibázisról egyben azt is jelenti, hogy majdnem 55 év óta először nincs amerikai nukleáris töltet az Egyesült Királyság területén. Az első amerikai atomfegyverek egyébként még 1954. szeptemberében érkeztek a szigetország területére.

B-61

A B-61-es bomba alváltozattól függően 0,3 – 340 kT hatóerővel bír ,

Az angliai kivonás egy folyamat újabb fejezete: Görögországból 2001-ben, a németországi Ramstein bázisáról pedig 2004-2005 folyamán vonták ki az amerikai nukleáris tölteteket. No persze ez nem azt jelenti, hogy nincs amerikai atomfegyver az öreg kontinens területén. Dehogynem, csak immáron kevesebb. A Hidegháború több ezres mennyisége persze már nagyon régen a múlté, de néhány százas nagyságrend az elmúlt évtizedet is jellemezte:


Amerikai nukleáris fegyverek Európában (Forrás: FAS)

2000 őszén Bill Clinton amerikai elnök 110 B61-es bomba Lakenheath-ben történő telepítésére adott engedélyt a Pentagon-nak, mely mennyiség egyébként az Európába összesen telepíthető 480 B61 részét képezte. Lakenheath-nél maradva a szóban forgó mennyiséget 2004-ben a Bush-adminisztráció is jóváhagyta vélhetőleg a Eammstein-i kivonással párhuzamosan.

A németországi részleges kivonás idejében vélhetőleg már lehettek tervek a folytatásról, lévén a NATO akkori európai főparancsnoka, James Jones így nyilatkozott egy, a belga parlament előtti meghallgatáson: “A csökkentés jelentős lesz. További jó hírek várhatóak.”

Ugyanakkor nem tudni, hogy a mostani kivonás az eredetileg eltervezett menetrend szerint történt-e és hogy egyáltalán Lakenheath volt-e az említett “jó hír”, avagy egy mostanában titkosítás alól részben feloldott vizsgálat hatására esett a választás erre a bázisra.

Ezen jelentésből a FAS, azaz a Federal of American Scientist biztonságpolitikai blogja szerzett egy példányt nemrég, így volt is írásuk ez ügyben

A 2008 februárjában elkészült, viszont csak nemrég, akkor is csak részben feloldott jelentés alapján az USAF-nak nem csak hazai terepen vannak gondjai a nukleáris fegyverek biztonságával kapcsolatban. Olvasóink talán emlékeznek arra, hogy mi is több alkalommal beszámoltunk az USAF tavaly augusztusi, nagy vihart kavaró incidenséről, melyben a többlépcsős ellenőrzési rendszer ellenére is egy B-52-es éles nukleáris fejjel szerelt cirkálórakétákat – összesen 6 darabot – szállított a Minot és a Barksdale légibázisok között mindenki tudta nélkül. Ráadásul mindez mintegy 36 órán át ki sem derült.

Az eset természetesen azonnal a Minot-i egység minősítésének törlését jelentette és jó néhány fej hullott a porba. Az események egyébként többé-kevésbé az utolsó cseppet jelentették a Védelmi Minisztérium számára a pohárban így nem is olyan rég menesztették a fegyvernem főparancsnokát és miniszterét. A Minot közben készülget az újrakvalifikálásra, melyre nem is olyan sokára kerül majd sor, ám egyelőre még mindig nem jó a helyzetük. A májusi, köztes ellenőrzésen biztonsági fronton legalábbis számos kivetnivalót róttak fel nekik még mindig…

Node kanyarodjunk csak vissza Európába. A Blue Ribbon Review nevet viselő vizsgálat elsődleges célpontja az amerikai nukleáris fegyverek európai hoszt bázisai voltak. Azaz a szövetséges nemzetek azon bázisai ahol amerikai nukleáris fegyvereket tárolnak az adott nemzet gépei számára – a B61 hordozható a Tornado és az AV-8A gépek által is. Írásunkban fentebb említett kivonásokat is figyelembe véve jelenleg ilyen bázisok vannak Belgiumban (1), Hollandiában (1), Németországban (1), Olaszországban (2) és Törökországban (1). A szóban forgó bázisok közül kettőn – Aviano és Incirlik – amerikai egységek is állomásoznak.

Ezen hoszt bázisokon személyzet tekintetében vegyes, amerikai-adott nemzet felállásban történik a nukleáris fegyverek biztosítása, karbantartása. A szoros együttműködés ellenére a vizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy mindegyik bázis egyedi biztonsági kihívásokkal rendelkezik és lényegében majdnem mindegyiken szükség lenne fejlesztésekre a Védelmi Minisztérium által megkövetelt szint megvalósításához.

A kifogásolt biztonsági tényezők legtöbbje egyébként visszavezethető arra, hogy ezen fegyvereket kezelő századok/ezredek elsősorban hagyományos hadviselésre “szakosodtak”. Ez a kettős feladatkör sok esetben oda vezet, hogy számos nukleáris pozíció úgymond csak egy szint mélységű, azaz egy emberre van kiosztva, ami az illető ideiglenes áttelepülése, egyéb okokból történő kiesése már problémákat okozhat.

A vizsgálat a nukleáris bázisok számának csökkentését javasolta

Egyes források szerint tehát ennek hatására döntött úgy az USAF, hogy egy bázisról teljes mértékben visszavonja a nukleáris fegyvereket, míg a maradékot kevesebb bázisra telepíti át. A szóban forgó bázis nem lett akkoriban megnevezve, de ezek szerint Lakenheath volt az.

Amerikai nukleáris fegyverek Európában
Az aktuális tipp (Forrás: FAS)

Ennyi szövegelés után az olvasóban menetközben felmerülhet a kérdés, hogy “Nade mennyi B61-es van Európában?” Titok… Az amerikai nyilatkozatok szerint pár százas mennyiség. Jelenleg 150-240 darabra becslik az itt lévő arzenált. Ennek valószínűsített eloszlását a mellékelt táblázatban lehet leolvasni. A mostani kivonás után már hangsúlyosan a NATO déli/délkeleti régiója rendelkezik a nagyobb mennyiséggel.

Lesz-e folytatás? Nehéz lenne megmondani. Annyi bizonyosra vehető, hogy az átcsoportosítások megfognak történni – ha már titokban meg nem történtek. Például logikusnak tűnhet a két olasz bázis ilyetén egyesítése, az Olaszországba telepített töltetek kizárólagosan Aviano-ban tárolása. Annyi bizonyosnak tűnik, hogy ha idővel ki is vonja Washinton nukleáris fegyvereit Európából akkor Olaszország és Törökország lesz az utolsó a listán.

Fórum hozzászólások

There are no comments in the forum topic that is associated with this post.