Kimondottan vélemény írásokat ritkán közlünk le, bár volt már rá példa – most éppen egy ilyen alkalom van, melynek apropóját a Foreign Policy magazin azon, a chicago-i NATO csúcs előtt készített felmérése adta, melyben többek között egykori államfőket, védelmi- és külügyminisztereket kértek fel részvételre. A lentebb belinkelt felmérés egészét is érdemes átfutni, ezen olvasói vélemény cikk azonban konkrétan a felmérés egy kérdésével foglalkozik: ha lehetőség lenne rá, kiket tennének ki a NATO-ból? Ezen kis felvezetés után akkor pedig át is adjuk a “szót”:
A napokban kisebb vihart kavart a médiában az amerikai Foreign Policy magazin felmérése, amelyben a válaszadók megemlítik, hogy ha adódna rá lehetőség, Görögország után másodikként Magyarországot raknák ki a NATO-ból. A hangzatos kijelentést ki-ki a maga szája íze szerint értékelte, egyesek máris világvégét vizionáltak, másokban pedig ismét föllángolt a nyugatellenesség. Mint mindig, az igazság valahol a két nézet között félúton van, de azért érdemes némi keretet is adni, vajon miért merült fel egyáltalán kis országunk a téma kapcsán.
Kik Mondták?
Az ominózus elemzés, amely a NATO jövőjét vette górcső alá, a Foreign Policy (FP) magazin és az Amerikai Atlanti Tanács elnevezésű külügyi kutatóintézet közös munkájának az eredménye. Az 1970-ben alapított FP az amerikai külügyi újságírás egyik zászlóshajója. Kéthavonta 100,000 fölötti példányban jelenik meg, emellett az újság online verzióját is rengetegen olvassák. Kis túlzással elmondható, hogy Amerikában szinte nincs olyan külpolitikával komolyabban foglalkozó egyén, aki nem rendszeres előfizetője vagy szimplán csak olvasója a lapnak. Az elemzés másik szerzője pedig az Amerikai Atlanti Tanács melynek fő profilja a transzatlanti kapcsolatok és a NATO szövetségi rendszer erősítése konferenciák, elemzések és tanulmányok százainak segítségével. A kutatóintézet idén ünnepli fennállásának 50. évfordulóját, és Washingtonban ők számítanak a téma egyik legnagyobb szakértőjének, így az ő esetükben sem lelkes kezdőkkel van dolgunk.
Ami pedig a válaszadókat illeti, ők sem kispályások, hiszen vannak köztük volt államfők, külügy illetve honvédelmi miniszterek, volt és jelenlegi tagjai az amerikai kongresszusnak, illetve kutatók és egyetemi tanárok az Atlanti-óceán mindkét partjáról. Így bár a “csapat” mindössze 59 főből állt, politikai, közéleti és véleményformáló erejük meglehetősen jelentős.
Kik a sorstársaink?
Ebből az 59-ből a görögök 18 szavazatot kaptak, míg hazánk 5 szavazattal került a második helyre. Sorban utánunk Törökország 4, Izland 3, majd Németország, Luxemburg, Albánia, Olaszország, es Ciprus áll 1-1 szavazattal. (Ciprus valami hiba folytán kerülhetett be a rendszerbe, hiszen nem is NATO tag.) Sajnos a “miért” kérdésre – ha volt ilyen egyáltalán – az FP a válaszokat nem hozta nyilvánosságra, mivel valószínűleg úgy gondolták, hogy pusztán a számok épp elég nagy port kavarnak majd. Bár a végeredmény minden bizonnyal a szavazók magánvéleményét tükrözi, érdemes elgondolkodni, vajon miért pont ezeket az országokat jelölték.
Az 1-1 szavazatot kapók között úgy tűnik a katonai képességek hiánya (Albánia, Luxemburg) vagy azok nem megfelelő alkalmazása (Németország és Olaszország) lehet a fő közös pont. Nem megfelelő alkalmazás alatt, a Berlin és Róma konfliktuskerülő kül- és biztonságpolitikáját lehet kiemelni, amely méretüknél és katonai erejüknél jóval kisebb nemzetközi szerepvállalásban nyilvánul meg. A 185 ezer fős német hadsereg például mindössze 10.000 katonát ajánl fel külföldi missziókra, és elemzők szerint az ország megítélése a NATO-n belül jelenleg a béka feneke alatt van.
Izland 3 szavazata sem meglepő, hiszen az ország nem rendelkezik hadsereggel, légterét a NATO (leginkább az USA) védi, amely kiadás egyre jobban szúrja az amerikaiak szemét. Az ország tökéletes példája a potyautas magatartásnak, de mivel alapító nemzetről van szó, amely ráadásul stratégiailag fontos helyen is van, így mindezeket elnézik neki.
Törökország és részben Görögország szavazatait a két nép közötti folytonos acsarkodás magyarázza, amely rengeteg belső döntéshozási folyamatot lassít vagy éppen blokkol a NATO-ban. A törökök mostanában meglehetősen ellenségesen viselkednek Izraellel, Amerika pártfogoltjával, emellett sokan nem nézik jó szemmel az ország növekvő önbizalmát, és az új-ottomán törekvéseket, amelynek célja Törökország regionális hatalmának visszaállítása. A görögök emellett további szavazatokat kaphattak a kilátástalan politikai és gazdasági helyzetük miatt (ami a NATO számára is komoly aggodalomra adhat okot), Macedónia NATO tagságának akadályozása miatt, illetve a NATO-EU kapcsolat gyakorlatilag teljes blokkolásáért (Ciprus miatt).
Mi miért?
De akkor hogyan kerülünk mi ebbe a csoportba, hiszen sem Izland sem Németország kategóriájába nem tartozunk, Törökországról és Görögországról nem is beszélve? Véleményem szerint a válasz igen összetett: A legnyilvánvalóbb ok a Honvédség gyászos költségvetése az elmúlt 10 évben. Ezen sajnos nincs mit szépíteni, illetve ennek folyományaként az ország tekintélye a NATO-ban igen sokat csorbult, hiszen sok vállalásunkat egyáltalán vagy nem megfelelően teljesítettük (pl. Helikopterek küldése Afganisztánba) emellett a haderő modernizációja is meglehetősen lassan halad. Továbbá jelen van nálunk is a “német-szindróma” , hiszen ha fel is ajánlottunk csapatokat, azt legtöbbször erős nemzeti korlátozással tettük (pl. a PRT esete Afganisztánban). Ezek, bár szomorú dolgok, nem új keletűek, hiszen ezek alapján akár Szlovákia is felkerülhetett volna a listára. Ami viszont mégis minket állított a reflektorfénybe az nem más, mint az ország utóbbi időben leromlott külföldi megítélése. Lehet vitatkozni a médiatörvény helyességéről, a magánnyugdíjak ügyéről, az IMF-fel való tárgyalások elhúzódásáról, vagy a gazdasági szabadságharcról, azonban az nyilvánvaló, hogy mindezek (kommunikációjának) hatására az Európai és Amerikai közvélemény szemében Hazánk az utóbbi időszakban kiszámíthatatlan, sok esetben nem feltétlenül demokratikus egyfajta “bezzeg országgá” vált. Mindez a témánk szempontjából azért is fontos, mert a demokratikus politikai berendezkedés és a kiszámítható kormányzás a NATO-hoz való csatlakozás alapfeltételei. Mindezekből sajnos az következik, hogy az öt szavazat melyet Hazánk begyűjtött, kimagaslóan soknak számít, különösen ha figyelembe vesszük azt, hogy az 59 szavazóból mindenki csak egy országra voksolhatott, és sokan szinte csak a térképen tudják megmutatni Hazánkat, minden más esemény (még a fentebb vázolt negatív hírek is) hidegen hagyjak őket.
Akkor most merre tovább?
A Foreign Policy magazin felmérése hazánk szempontjából nem több, mint egy fricska, ám a jó tanuló a kritikát is építő jelleggel kell, hogy fogadja. Sajnos Magyarországon mára divattá vált a nyugattal való szembehelyezkedés, sőt, ez a gondolkodás lassan a politikába is beférkőzik. A probléma csupán az, hogy ha “bezzeg országgá” válunk, és szembefordulunk a nyugattal, akkor ki marad, aki támogatna minket? Ha őszintén végignézzük a történelmünket, láthatjuk, hogy közel ugyanannyi okunk van haragudni a nyugatra, a keletre, és a közvetlen szomszédjainkra egyaránt. Sajnos az ország gazdasági és földrajzi helyzete nem teszi lehetővé a katonai függetlenséget, így kénytelenek vagyunk egy oldalt választani, és amellett kitartani. Ez az oldal a rendszerváltást követően a “nyugat” lett, ráadásul mind a NATO mind pedig az EU csatlakozásunkat népszavazás előzte meg, illetve talán ez a két cél volt az utolsó, amelyben a politikai pártjaink meg tudtak egyezni. Így hát bármennyire is tetszik vagy nem tetszik, de ebbe a körbe tartozunk, és amennyiben itt is szeretnénk maradni, ne adj’ Isten némi megbecsülést is szeretnénk magunknak kivívni, akkor érdemes még az ilyen apróbb(nak tűnő) kritikát is komolyan venni és megfontolni.
A cikkben szereplő gondolatok kizárólag a szerző véleményét türközik.
—–
Szerző: Rynard
Jó meglátás és ez ráadásul minden rendszerre igaz.
A SZU rendszere 70 évet sem bírt ki. A legrégebbi demokratikus ország Izland, 1000 éve létezik.
No comment…
Molnibalage
“A SZU rendszere 70 évet sem bírt ki. A legrégebbi demokratikus ország Izland, 1000 éve létezik.”
Izland 1000 éve demokrácia??? Ott Norvég meg Dán király is volt.
Ennyi erővel Magyarország 1222-óta demokrácia. Hiszen a király volt a köztársasági elnök (mint Angliában) és a nemzetgyűlésen meg minden nemes(akkoriban ők csak saját magukat tekintették nemzetalkotó tényezőnek)felszólalhatott és elmondhatta mi a véleménye (mint egy mai képviselő).
De ha te tudsz valamit az 1000éves Izlandi demokráciáról meghallgatom, mert én még nem hallottam róla :S
Erre gondolt Molni
http://hu.wikipedia.org/wiki/Al%C3%BEingi
Ugyan nem demokráciának nevezték, de gyak. az…
Az angol alkotmányos monarchia is 300+ éves és a kapitalisa szemlélet is kb. ennyi.
@fip7
Az Aranybulla pont olyan fontos állomás egy bizonyos állam fejlődéstörténetében, hogy mint az angoloknál a Magna Charta, de attól az még rohadtul nem demokratikus államformát jelent, csak bizonyos keretek köző szorított uralkodói hatalmat.
Az izlandi Althing lehet, hogy egyes időszakokban külső hatások miatt nem rendelkezett jogokkal – úgymond nem üzemelt – de ami ~1000 éve jó volt, az mai is megfelel, az alapvelvek tekintetében.
Monte megint azt csinálta, hogy a kapitalizmus, mint gazdaság rendszert simán összemosta a választójoggal…
Kínában ma valamiféle kapitalizmus van, de az állam attól még egy elnyomó diktatúra….
A mai kapitalista gazdaság előfutárai már 400 éve megjelentek…
Molni:
„Monte megint azt csinálta, hogy a kapitalizmus, mint gazdaság rendszert simán összemosta a választójoggal…”
Nem összemostam, hanem a hidegháború végéig jellemző rendszert írtam le. Ahol valóban választójog volt (nem csak valami olyannak nevezett), ott eleve kapitalista rendszer működött.
Kína a jelen nagy kérdőjele.
Üdv: M
Molni
A mai értelemben vett demokrácia csak a modernitásban létezik! Ezért írtam ellenpéldának az Aranybullát. Az Izlandi rendszer lehetett demokratikus, de a mai modern demokrácia kritériumainak nem felel meg. Erre próbáltam csak rávilágítani. Épp Angliában alakult ki a modern demokrácia az angol polgári forradalomban.
Ez hosszú lesz de bemásolom ide, hogy mi alapján demokrácia egy modern demokrácia és akkor érteni fogod, hogy mire gondolok:
1. demokrácia egyik alapelve: biztosítja az egyet nem értés és a hatalom birtokosaival való szembenállás szabadságát ( a politikát ellenzőket nem ellenségnek hanem ellenfélnek tekinti)
2. a demokrácia második, forradalmi alappillére,mely az előző elvből ered,hogy az ellenfélnek lehetősége van arra,hogy békésen átvegye a hatalmat,vagy legalább is jogában áll megpróbálni
3. harmadik jellemzője a versengés. A közösséget olyan részek összességeként fogják föl, amelyek között a konfliktust nem lehet kizárni. ( közösség részekből áll,pluralista jelleget ölt pl. a középkori társadalom organikus pluralizmusa )
4. a demokráciában is a politika szabja meg a társadalom szervezésének szabályait, előfeltételezi a politikai elődlegességét, általánosságát
nem engedheti meg a demokrácia a politika korlátlanságát
a politikát tiszteletben kell tartani és biztosítania kell a társadalmi,kulturális,gazdasági,rokonsági dimenziók autonómiáját
5. ötödik jellemzője, hogy a hatalom politikai ellenőrzés alatt áll
politikai hatalomra szükség van,de mivel az emberekre van bízva,emberek irányítják,ezért könnyen félrevihető, általános érdekek követése helyett az önérdek szolgálatába is állítható
a hatalmat ellenőrizni kell,jogi és egyéb korlátokat kell állítani
- a régiek demokráciáját nemcsak méretbeli és gazdasági eltérések különböztetik meg modernek demokráciájától, értékek tekintetében is lényeges a különbség, legfontosabb az egyéni szabadság kérdése
- a modernek szabadsága az állammal szembeni szabadságot jelenti, az antik városközösségekben a szabadság a hatalom kollektív gyakorlásában fejeződött ki,tehát az ember nem mint egyén,hanem mint közösség része volt szabad
6. képviseleti demokrácia: a modern demokrácia csakis képviseleti lehet,melyben a nép politikai részvételére időközönkénti választások biztosítanak lehetőséget, a hatalom folyamatos politikai ellenőrzésének funkcióját a mindenkori parlamenti ellenzék látja el
7. a hetedik a többségi elv mérsékelt alkalmazása: csak a politikai szférára alkalmazható,nem alkalmazható a közösségi élet nem politikai szféráira pl. fegyveres erőknél nem szavaznak,hogy elfogadják e a parancsot
8. disszenzushoz való sajátos viszony: a demokrácia mennyiségi és minőségi szempontból, tágabb teret enged a disszenzus kifejeződésének,mint más rezsimek (a politikai elit el nem fogadása a társadalom részéről ezt jelenti a disszenzus )
9. a küzdőterek sokasága: a különböző szereplők küzdelme egyaránt folyhat politikai és politikán kívüli terepeken,sőt a politikai terepen belül is többféle küzdőtér létezik pl. választások,pártok,szakszervezetek, parlament,kormányzat
ez megakadályozza,hogy egyetlen szereplő kerekedjen felül minden küzdőtéren
10. a szerepek pluralitása,lehetővé teszi,hogy az egyén többféle csoportidentitással rendelkezzen
pl. dolgozó ,hívő, családban lévő szerep, beosztott,irányító.végrehajtó stb..
sulyid:
Utánanéztem ennek az Alþingi nevű dolognak, bevallom eddig még nem hallottam róla. Érdekes egyébként. De ez egy nem mai értelemben vett parlament volt ahogy olvasom (angol wiki). Gyakorlatilag ez egy nyitottabb nemzetgyűlés volt, ami valóban demokratikus, de nem mai értelemben vett demokrácia. Az ókori demokráciákhoz nagyon hasonló ez is. Molninak írt komimban leírtam, hogy ez közjogi értelemben miért nem modern demokrácia. De az igaz, hogy a demokratikus berendezkedésnek nagy hagyománya van Izlandon!
Áhhhh egyes germán törzsek választott vezetője ha nem jól végezte a dolgát , a törzs egyetértésével levágták a fejét ,fa gyantával körbe kenték , és fel szegezték 2500 éve . Az asszony ha ura elmenekült a csatából , vagy elárulta a törzset megölhette urát büntetlenül . Tehát egyfajta demokrácia volt halálbüntetésél . :o)
Ezt meg csak érdekesség ként, hogy az ókorban mennyire máshogy gondolkodtak az emberek.
Arisztotelész:
“A Politikában kifejtett tan szerint, melynek ősképét már Hérodotosznál szemlélhetjük Otanés beszédében, s amelyre Arisztotelész közvetlenül a kései Platóntól nyert ösztönzést (Politika, IV, 2, 3), összesen hat államforma (politeasz eidosz) létezik. Ezek helytelenek vagy helyesek attól függően, hogy a vezetők kizárólag saját magánérdekükre gyakorolják-e a főhatalmat, vagy a köz javára.
Ezek közül három a helyes államforma:
A királyság (basileia), melyben egyetlenegy ember gyakorolja a közjó érdekében a legfőbb hatalmat;
Az arisztokrácia, melyben egynél többen ugyan, de azért mégis kevesen szintén a közjó érdekében gyakorolják a legfőbb hatalmat;
A tulajdonképpeni politeia, vagyis a cenzusra alapított köztársaság; melyben a tömeg, a sokaság gyakorolja a közjó érdekében a legfőbb hatalmat;
A három helytelen államforma pedig – ez utóbbiak rendre az előbbiek elfajulásai:
A türannisz elfajulása a királyságnak, ugyancsak egyetlenegy ember gyakorolja, de nem a közjó érdekében, hanem a saját maga előnyére a legfőbb hatalmat;
Az oligarchia elfajulása az arisztokráciának, ebben egynél többen ugyan, de azért mégis kevesen a saját magánelőnyűk érdekében gyakorolják a legfőbb hatalmat;
A demokrácia elfajulása a politeiának (Arist. Polit. III 4, 7; 5, 1, 2; III, 1, 6; 11, 10; IV, 2, 1), ebben a sokaság, a tömeg a saját magánelőnyére gyakorolja azt.
Ez az alaprajza Arisztotelész államformatanának Arisztotelész saját szövegezése szerint a Politika III. könyvében.”
“Akkor most merre tovább?”
- Erőteljesen kell építeni az ORSZÁGVÉDELMI feldatokat ellátni képes nemzeti haderőt !!!
http://politologus.blog.hu/2012/05/28/kilogunk_a_nato-bol_ii_2_-os_alom_1_alatti_valosag
Terminator
Az írással nagyon baj nincs de a kommentelőkkel… Nah szerintem ezért kell értelmi cenzus a demokráciába. Ritka sok hülye él ebben az országban. Fogalmuk sincs, hogy az állam mire mennyit költ, de a honvédség a kb 300 milliárdjával az dönti romba az országot XD Csak “szociális kirekesztetség” néven évente 444milliárdot dob ki az állam az ablakon, és ez csak egy tétel az összesen 4000milliárdból… De ez nem fáj az ott kommentelőknek, mert nem tudják. Pedig mindenki számára hozzáférhető információ. Hihetetlenül mérges lettem megint. Nem véletlenül csak ide írogatok, az itteni emberek átlagszínvonala kb 100 szorosa az egyéb helyen fellelhetőknek, és ezt minden értelemben mondom!
Montezuma
“Nem akarom megítélni azt a rendszert, volt sok előnye és volt sok hátránya is, voltak jó húzásai meg hatalmas baklövései is. Túl közeli még az egész ahhoz, hogy reálisan, ne pedig személyes behatások vagy pillanatnyi aktuálpolitikai érdekek szerint lehessen ítélkezni.”
Tökéletes zárógondolat volt, jó meglátásaid vannak. Részemről a téma lezárva!
http://velemenyvezer.blog.hu/2012/05/28/csucstechnikaju_gripen_es_muzealis_csepel_teherauto_kiss_adam_kulonvelemenye
Magyar téma, a NATO-korszak előttről.
A makettinfó állandóan összeomlik, pedig ennek a következő linknek ott lenne a helye, de itt is lesznek “műértő” fórumtársak, így ide linkelem ezt a kis gyöngyszemet:
http://www.youtube.com/watch?v=JkMbkbPONr8&list=UURg_CYDjWenuzIKR7xW_0EA&index=3&feature=plcp
MiG-21PF-ek utolsó repülése és egy érdekes videó 1984-ből(!), szentkirályszabadjai bázisra áttelepülő pápai vadászok. 16-os oldalszámú 23UB, ami 90-ben zuhant le, így sok fotó sem maradt a gépről, itt megtekinthető filmen, színesben, közelről. A toronyban pedig Bakó Ferenc, aki ezzel a géppel szenvedett katasztrófát.
Akinek ez nem elég, itt még talál Szu-22-eseket 1995-96-ból, a néhai PG-ből:
http://www.youtube.com/user/cenci2
Az idézetek nézve olyan mint ha Magyarországról beszélnének .
http://kitartas.mozgalom.org/aktualis/negerektol-felnek-a-zsidok-tel-avivban