Az Amerikai Egyesült Államok szenátusának fegyveres szolgálatokat ellenőrző bizottsága 1800 esetben talált hamis, vagy hibásan, selejtesen gyártott, kínai eredetű alkatrészeket különböző amerikai védelmi beszerzési programokban. Az összes haderőnemet, de főleg a légierőt érintő vizsgálat során körülbelül egymillió ilyen, kisebb-nagyobb alkatrészt találtak a bizottság emberei, eredményeiket pedig a napokban tették közzé, egy 112 oldalas dokumentumban. Kínából származó hamis részegységeket találtak például a C-27J, a C-130J vagy a P-8A repülőgépekben, amik miatt néha több hetes csúszást szenvedtek a programok, nem beszélve a selejtek jelentette veszélyről, ami legrosszabb esetben emberéleteket is követelhetett volna.
Carl Levin szenátor, a bizottság vezetője szenátusi beszédében kifejtette, hogy a kínai alkatrészek több fedőcégen keresztül, amerikainak álcázva kerültek a nagyvállalatokhoz, melyek sok kis beszállítót alkalmaznak. Levin szerint a probléma nagyon súlyos, elsiklani felette nem szabad, mivel ha teret engednek az ilyen jellegű folyamatoknak, akkor hosszú távon ez komolyan érintheti az Amerikai Egyesült Államok gazdaságát, veszélyezteti az amerikai munkahelyeket, nem beszélve a nemzetbiztonsági kockázatról.
Az egyik legismertebb eset az L-3 Communications nevéhez fűződik. A cég digitális kijelzőket gyártó részlege több repülőgép és helikopter fedélzeti rendszereit készíti, mint például a CH-46, C-17, C-27J és a C-130J. 2010 novemberétől kezdve egy kisebb kaliforniai vállalkozástól rendeltek kijelzőikhez memória chipeket, amikről később kiderült, hogy a Dél-Kínában található Shenzhen városából, a Hong Dark Electronic Trade nevű cégtől származnak. Az amerikai katonai üzemeltetők végül 500 darab chipet voltak kénytelenek kicseréltetni. Az L-3 később azt állította, hogy a hibásakon kívül 2009 és 2010 során tízezres nagyságrendben rendeltek a Hong Dark-tól, és addig egyszer sem volt gond a kínai termékekkel.
2011. augusztus 17-én a Boeing tesztcsapata, mely a P-8A Poseidon berepülését végezte, tájékoztatta a vezetőséget és a haditengerészet illetékeseit arról, hogy a típus egyik fedélzeti jegesedés-érzékelője selejtes, azt nem szabadott volna beépíteni a P-8A-ba, ezért azonnali hatállyal kérték az eltávolítását. A műszer a BAE Systemstől érkezett, mely már 2010 januárjában észlelte a hibát, és szólt is miatta a Boeingnek, az amerikai óriásvállalatnál azonban figyelmen kívül hagyták a problémát. A szenátusi bizottság kiderítette, hogy az ominózus jegesedés-érzékelőt a BAE Systems a Kaliforniában bejegyzett Tandex Test Labstól vásárolta, mely nem végzett teszteket vele „házon belül” – azt gondolták ugyanis, hogy az eredeti gyártó, a szintén Shenzenben működő Access Electronics már megtette ezt. A hibás kínai alkatrész ez esetben is egy amerikai forgalmazón keresztül jutott a Tandexhez.
A jelentés még több ilyen esetet említ, melyek ugyan elsőre nem tűnnek túlzottan súlyosnak, ám nagy mennyiségük már komoly aggodalmakra ad okot. A bizottság szerint sürgősen szigorítani kell a haditechnikai eszközökben használt alkatrészekre vonatkozó szabályokat. Itt elsősorban az eredetüket érintő adatokra gondoltak, tehát a legkisebb műszer vagy szerkezeti elem esetében is rendelkezésre kell, hogy álljon annak valódi gyártási helye. Ezen kívül még egy szigorítást terveznek a beszállítói láncban, ami szerint azoknak a cégeknek, melyek csak továbbítanak, szintén ellenőrizni kellene az alkatrész megbízhatóságát és valódiságát.
molni
Asszem menekülő vagy távolodó SZU-27 géppár ellen lövöldöztek el egy halommal ami nem túl bölcs dolog szerintem(még AMRAAM-al sem).
@Roni
Azért az eredményben benne lehetett az, hogy nem bizotsan az előírt módon tárolták őket meg az orosz rakéták hagyományosan alacsony élettartama.
(Azt már le sem merem írni, hogy hagyományos megbízhatatlansága is.)
Roni
Ez egy régi rakéta ami a maga korában kiváló volt ellenben a mezei tömeges infracsapda és aktív manőverezéssel simán leküzdhető.
molni:
“Nem jártam be az egész országot, de Bp-n és Szigetszentmiklóson évek óta nincs olyan ATM amiben nincs kamera vagy nem figyeli kamera.”
Az, hogy VAN benne kamera, kizárólag abban az esetben számít, ha MŰKÖDIK is (azaz rögzít). Ha nem, akkor remélhetően nem kell részleteznem, hogy mi mindenre tudod használni – mert arra a célra, amire beszerelték, holtbiztosan nem. De mondok jobbat: ha működik az ATM-be épített vagy az ATM-et figyelő kamera, akkor sem biztos, hogy a felvétellel mész valamire.
Kedves Molni!
Lenne egy kérdésem:
Ha az IFF rendszered „barátként” azonosít egy másik gépet, akkor ez automatikusan blokkolja a tüzelési lehetőségedet?
M
Molni, Szigetszentmiklósi vagy?
@fip7
Igen.
Ha az IFF rendszered „barátként” azonosít egy másik gépet, akkor ez automatikusan blokkolja a tüzelési lehetőségedet?
Lehetséges. Azonban az IFF lekapcsolható, mert mivel a rendszer nem 100%-osan megbízható, akkor ez nem gátolhatja meg a fegyverhasználatot.
A NATO-n belül – Zord 2003-as cikk – nincs egységes IFF. A vas lehet, hogy azonos, de a kriptoblokkok nem feltétlen…
Molni!
Érden csinálok egy házat.
Egy békülős sörözés,borozás jövőhéten?
Egy jó beszélgetés mellett (csak én kérdezhetek)….
Nem tudom, hogy mit csinálok jövő héten. Majd meglátjuk.
Ok
K,SZ egész nap,majd szólsz.
Molni:
“Lehetséges. Azonban az IFF lekapcsolható, mert mivel a rendszer nem 100%-osan megbízható, akkor ez nem gátolhatja meg a fegyverhasználatot.
A NATO-n belül – Zord 2003-as cikk – nincs egységes IFF. A vas lehet, hogy azonos, de a kriptoblokkok nem feltétlen…”
Értem. Ha viszont lekapcsolod az IFF rendszeredet, akkor bevethetőek maradnak a fegyvereid vagy sem? Ezt azért kérdezem (azon kívül, mert nem tudom), ugyanis a cikk a török gépek esetén azt mondja, hogy:
“Az angol nyelvű török napilap, a Today’s Zaman értesülései szerint ha minden jól alakul Törökország nemsokára hozzáférhet a Lockheed Martin F-16 forráskódjához, konkrétabban elsősorban a fegyverzettel kapcsolatos részekhez. Ezáltal pedig megnyílik a lehetőség előttük, hogy saját komponensekre cseréljenek ezt-azt, illetve közvetlenül végrehajthassák többféle török fegyverzet integrálását.”
Arra vagyok csak kíváncsi, hogy van-e technikai akadálya annak, hogy egy F-16 esetében a tűznyitási rendszered szoftverei össze legyenek kapcsolva az IFF rendszered szoftvereivel.
Ugyanis ha erre van lehetőség, akkor – titkosított forráskód mellett – szimplán beállíthatsz olyan “baráti jelazonosítókat”, amelyek alapból megakadályozzák a tűzmegnyitást. Azaz nem a rakétáknál fogják meg az ügyet (írtad pl. IR), hanem magánál az indítás fázisánál.
Ez egy nagyon fontos alapkérdés, mert akkor ez innentől kezdve nem technológia, hanem szándék kérdése csak.
A technológia elemzése tudás, a szándékok felmérése inkább hit kérdése!
Azaz ha erre a lehetőség adott, akkor ennek valóságos létét pl. a török F-16-osok esetében maximum vagy elhisszük vagy sem.
Deze75:
A mai nap eddigi legjobb ötlete.
Üdv: M
Monte!
Jöhetsz te is te kis biztonság politikus,,,,,:D
Na leitatjuk Molnit …kiszedjük belőle az F-15-s cikket és után megszervezzük,hogy a rizsesek elrabolják Kurucot.
Na?
“Na leitatjuk Molnit …kiszedjük belőle az F-15-s cikket és után megszervezzük,hogy a rizsesek elrabolják Kurucot.
Na?”
Hát ez nagyon kemény: DDD
Várjnuk. Te jössz Miklósra vagy én Érdre? Mert se jogsim, se kocsim. Tömegközlekedéssel világvége Érd. Bringával odafele még csak-csak áttekerek, de tintásan visszafele… Hajjaj… :)
Én hívtalak meg ,ezért természetesen absolute alkalmazkodok hozzád!
… némi Absolute vodkával, mi?
Ha viszont lekapcsolod az IFF rendszeredet, akkor bevethetőek maradnak a fegyvereid vagy sem? Ezt azért kérdezem (azon kívül, mert nem tudom), ugyanis a cikk a török gépek esetén azt mondja, hogy:
Alapvetően két dolog játszik.
1. A ’90-es évek végéig az F-16C/D gépeken sem volt interrogator az AMRAAM shotter képesség mellett sem. Önálló célazonosítási képességgel nem bírtak, hacsak az adott gép nem rendelezett NCTR üzemmóddal, de annak használhatósága nagyon korlátozott a cél aspektusa miatt. Azon felül egy török F-16C azonos hajtómű esetén pont olyan NCTR jelet ad, mint akár egy izraeli…
2. A saját gépen is meghibásodhat vagy figyelmetlenségből / szándékosan ki lehet kapcsolva a válaszjeladó rendszer. Így sikerült a jenkiknek leszedni egy angol Tornadot még 2004 táján, mert az hitték, hogy SCUD. Már nem emlékszem, hogy üzemképtelen volt az IFF vagy kikapcsolták már hazafelé. A gépszemélyzet nem élte túl az estet.
(Irgalmatlanul nagy hiba volt a leszedése, hiszen az enyhén süllyedő szubszonius repcsit összevéteszteni egy BM-mel az nem kis hiba. Kolosszális kiképzési hiányosság volt a javából.)
Arra vagyok csak kíváncsi, hogy van-e technikai akadálya annak, hogy egy F-16 esetében a tűznyitási rendszered szoftverei össze legyenek kapcsolva az IFF rendszered szoftvereivel.
Tudtommal nincs ilyen, hiszen a ’90-es évek végéig nem is volt ilyen képessége a gépnek. Az AWACS azonosította nekik a célt. Doktrinális okokból nem volt interrogator rajtuk. A “madárszelető” antennák nem véletlenül jelentek meg a gép orrán.
Radar kisugárzás nélkül is indítható AMRAAM – más gép data linken küldi a cél pozícióját és MCG jelet is kaphat más gépről is – meg Swinder is. Tehát nem tudok elképzelni olyan rendszert, ami aktív kisugárzás nélkül bármilyen hatással lenne az ellenfélre. Sugározni kifele elektronikusan meg nagyon nem jó ötlet, ha nem muszály…
Ezen felül elég nehéz az ellenfél gépébe olyan rendszer építeni, hogy valami “mágikus jel” hatására blokkolja a fegyver indítást. A gépágyú esetén meg aztán ténylge dönts el, hogy mi van a cső előtt…
Röviden, felejtsük már ezt el. Zskat filmbe jó. A valóság más.
nemkell ide iff….
Ha van vmi érzékelőnk, mindegy mi és mi írtuk az adott gép swjét akkor elvi szinte csak de mért ne? ~”mindenre” lehetőségünk van ami sw függő. És egy modern gépnél ~minden az.
Érzékeli a radar (vagy akármi más) a “titkos” jelet, azt az sw értelmezi és mi van mellette? hogy pl radar sugároz 30secig ha nem sugárzott (feladja a pozicióját) ha sugárzott radar kikapcsol, majd összes fegyver indítása… …vagy hajtómű kikapcsol. vagy akármi ~ mindent sw kontrolál. használjátok a fantáziátokat. :)
Egyes 4gen gépeknél tudtommal a legszorosabb szövetségesek (nem törökök) megkaphattak egy “export swt”. Így aztán fejleszthettek hozzá sok mindent, meg látták, nem fog a hajtómű kikapcsolni csak mert… Ehez képest F35nél semmi ilyen nem lesz, a legszorosabb szövetségesek is csak egy interfacet fognak kapni azt csokolom. Ez ugye pl Angoloknál csúnyán kiverte a biztosítékot.
Érdekes vita alakult ki a londoni térfigyelő kamerák állítólagos biztonsági rése fölött. Szerintem nagyon is elképzelhető, hogy igaz. 1. az biztos (már több amerikai e körben folytatott amerikai vizsgálat, sértett cég esete nyilvánosságra került), hogy a kínai hírszerzés világméretű számítógépes felderítést folytat, gyakorlatilag mindenre kiváncsiak. Lefogadom, hogy ezt az oldalt is olvassák, több itt kommentelőnek is nagyon részletes haditechnikai ismereti vannak. Még ez is érdekes lehet számukra. Ez legális felderítés, de ettől sokkal többet is megtesznek, amikor kínai állami megbízásból kínai tinédzserek szépen meghekkelik a nyugati kormányok, haditechnikai cégek hálózatait az ott tárolt információk megszerzése végett. 2. valaki azt kérdezte, hogy minek: a személyek lehetnek érdekesek amiket a kamerák látnak. Gondoljunk csak arra, hogy a brit haditechnikai cégek pl. BAE, mint a legnagyobb brit védelmi ipari cég, amely új radarokat, vadászgépeket, fegyverrendszereket stb. fejleszt nagyon is érdekes lehet a kínaiak számára. A kamerák látják, hogy kik mennek be az épületbe, innentől részletesen ismerni fogják az ott dolgozó személyi állományt és már csak meg kell keresni őket: pénzzel vagy zsarolással szépen ráveszik az együttműködésre. De ugyanígy érdekesek lehetnek a kormányzati épületekben dolgozók is. 3. műszakilag lehetséges-e ezt kivitelezni: forest láthatóan nagyon otthon van a térfigyelő rendszerek kiépítése, üzemeltetése terén, de én – mondjuk ebbe benne van 12 év rendőrségi tapasztalat is – nagyon is el tudom képzelni, hogy megoldható pl. integrálni a chipbe egy ilyen funkciót. Nincs tökéletes informatikai védelem: a különböző vírusirtók, kémprogram keresők, tűzfalak stb. csak a házilagos programokkal szemben védenek. A komolyabb kémprogramokat az állami szervek írják lásd. a tavaly nyilvánosságra került német kémprogram, amit a német alkotmányvédelem Bfv írt. Ha abból indulunk ki, hogy ma már egy távoli számítógép megfigyelése, az emailek ellenőrzése mennyire egyszerű, vagy akár csak egy kikapcsolt mobiltelefon is mennyi funkcióra képes nagyon is elképzelhetőnek tartom, hogy igaz a feltételezés. A Huawei, ma már a világ második legnagyobb távközlési hálózati berendezéseket gyártó cégének tulajdonosa a kínai hadsereg egy nyugállományú ezredese és nem tenném oda a fél karomat, hogy vajon tényleg nyugállományban van.
@Fade
Remélem nem gondolod komolyan, hogy ilyen van a gépekben. N+1 okot tudok mondani, hogy miért nincs és nem is lehet.
. A kamerák látják, hogy kik mennek be az épületbe, innentől részletesen ismerni fogják az ott dolgozó személyi állományt és már csak meg kell keresni őket: pénzzel vagy zsarolással szépen ráveszik az együttműködésre.
Ehhez nem kell kamera meg ilyen halál komplikált módszer. Kell egy darab ember meg egy db távcső…
Kicsit túl bonyolítjátok a dolgokat. Ahol kommunikáció van ott lehetséges a lehallgatás. Mióta a drónok adását vették és dekódolták azóta minden lehetséges. Nagyon sok polgári cég használ műholdas vonalakat. Az internet pedig ezernyi csapdát rejt. (lásd román srác esete, ami magában is röghelyes volt, nem elítélni hanem jutalmazni kellett volna) Aztán a programfejlesztők is hibásak. Most a divat a felhő, minden adatot tárolj a felhőben. Szinte minden program a kommunikáció felé nyit. Ez a haditechnikában is így van, lassan már az egyén is a hálózaton van ismerik a helyzetét, látják amit lát. Mit várhatunk ez után. Mivel az érintettek köre robbanás szerűen nő, a sebezhetőség valószínűsége ezzel arányos. És akkor időnként bedobnak egy egy hírt had csámcsogjanak rajta az emberek. Pedig ezeket a hiányosságokat pont azon okosoknak köszönhetjük akik a legjobban kiabálnak. Lehet hogy ők pont ugyan arra használják ezeket a hiányosságaikat, mint akiket megvádolnak.Hogy ez most felszínre került annak szerintem az az oka hogy most már nem csak egy meghatározott szervezet, hanem nagyon sokan képesek lettek használni ezeket lehetőségeket.
“Ehhez nem kell kamera meg ilyen halál komplikált módszer. Kell egy darab ember meg egy db távcső…”
Naigen, de ha 24 órás megfigyelést akarsz, akkor kell minimum 3, de ha egyedül vannak az nem hatékony, mert enni is kell, meg vécézni stb. Ezért általában ketten figyelnek minimum. Legalábbis a filmekben így mutatják. Ráadásúl ez egész egy idő után gyanússá válhat. A kamerahálózatra való csatlakozás mindenképpen hatékonyabb.
Mondjuk csak ez az eggyetlen elfogadható magyarázat, hogy miért is akarnának rácsatlakozzni a kamerahálózatukra.
A másik kérdés, hogy eggyáltalán lehetséges e.
Nincs olyan típus, amelynél blokkolhatnák a tűzmegnyitást annak függvényében, hogy mit mond az IFF.
http://defense.aol.com/2012/06/01/u-s-companies-not-china-pose-the-real-counterfeit-parts-p/
Jó volt ez a cikk a reggeli kávé mellé:)