Kevesebb, mint egy évvel ezelőtt hallhattunk először híreket az Egyesült Államok Légierejének új rakétafegyveréről, mellyel több jelenlegi típust váltanának le. 2010 szeptemberében tudhattuk meg, hogy a következő költségvetési ciklusban már szeretnének nagyobb összegeket áldozni a projektre, melynek eredményeként egy olyan fegyvert kapnának, ami egyszerre váltja le az AIM-120 AMRAAM és AGM-88 HARM családokat. Tavaly novemberben aztán kicsivel konkrétabb információk is érkeztek, melyek a Boeing és a Raytheon vállalatok neveivel kötötték össze a T3 létrehozását, melynek ekkor már hármas szerepet szántak.
Azonban a konkurens hadiipari cégek is helyet követelnek maguknak a játékban. Erről a nagyközönség is megbizonyosodhatott az amerikai Légierő Egyesület (AFA) szeptember 19-21. között, Washington D.C. – ben tartott konferenciáján és szakmai kiállításán. A rendezvényre a Lockheed Martin és a Northrop Grumman cégek egy közös „meglepetést” hoztak magukkal, mely felirata szerint az NGM (azaz Next Generation Missile) nevet viseli. A makett formájában megtekinthető rakétát a két vállalat a USAF tenderére szánja, és elmondásuk szerint ötvözi az AIM-120 és az AGM-88 képességeit. Kinézetét illetően egyébként az NGM erősen az AMRAAM-ra hajaz, viszont törzsének középső szekciójában négy, trapéz alakú vezérsík kapott helyet.
A két fél annak ellenére vágott neki a közös projektnek – s talán ez is egy erős motivációs tényező lehetett a csapatmunka mellett -, hogy állami támogatást gyakorlatilag nem kapnak hozzá. Szemben ellenfeleikkel, akik a Légierő kutatóintézeteinek támogatást élvezik már most, az első előtti fázisban is. Ez nagyjából 2012 harmadik negyedévéig marad így, ugyanis nagyjából akkorra tervezik hivatalosan is elindítani azt a tendert, amire az NGM készül.
Az NGM makettje Washingtonban |Fotó: Stephen Trimble, Flightglobal ,
Ha kicsit jobban belegondolunk, a Lockheed Martin és a Northrop Grumman részéről egyáltalán nem botorság, hogy elindulnak a versenyben. Az új fegyver kifejlesztését többek között az tette szükségessé, hogy az AGM-88 számára túlzottan szűk az F-35 Lightning II fegyvertere, így a lokátor elleni fegyvert csak külső felfüggesztőn hordozhatja az 5. generációs vadászbombázó – ezzel viszont elveszett az alacsony észlelhetősége. Logikusnak tűnhetett tehát e két, a Joint Strike Fighter programban a legmélyebben résztvevő cég számára, hogy – gyakorlatilag – fegyver fejlesszenek saját típusuk számára.
Érdekesség, hogy kezdetben az Alliant Techsystems (ATK) is részét képezte a csapatnak, azonban ők időközben – meg nem nevezett okok miatt – kiléptek a szövetségből. Így tehát mostantól a fenti két vállalaté a feladat, hogy ledolgozza a Boeing és a Raytheon rakétatechnológia területén meglévő előnyét, és életképes fegyvert alkosson az F-35 számára. Figyelemre méltó versenyt kezd tehát kialakulni ezen a területen is, melynek érdemes lesz figyelni az apróbb lépéseit is – lehetőségeinkhez mérten mi is megpróbáljuk ezekről tájékoztatni a nagyérdeműt.
