|

Kihajózott a Varjag

Bár a korábbi hírek arról szóltak, hogy a július folyamán kihajózhat a szovjet eredetű, ám felújított repülőgép-hordozó, a Shi Lang, a jeles esemény késett, ám a legújabb felvételek tanulsága szerint nemrégiben mégis útnak indult az ex-Varjag.

Itt még a végső munkálatokat végzik… ,

… itt pedig már üres Dalian kikötője ,

Bár a Kínai Kommunista Párt megalakulásának 90. évfordulóját lekésték, a Shi Lang kifutott Dalian kikötőjéből, megkezdve ezzel tengeri tesztjeit. Hogy nem csak átvontatták egy másik helyre, hanem ténylegesen tesztelik a hajót azt más is sejteti, ugyanis 5 napon keresztül repüléstilalmi zónát vontak a Sárga-tengeren meghatározott 4 koordináta által határolt téglalap fölé.

Repüléstilalmi zóna a Sárga-tengeren ,

Hogy mennyire komolyak a szándékai, Kína hivatalosan a közelmúltban meg is erősítette – bár addig is egyértelmű volt – miszerint az anno az ukránoktól vásárolt, nem befejezett Varjagból kész repülőgép-hordozót faragnak. A Shi Lang-ról szintúgy a közelmúltban jelentek meg friss képek, melyen a hajó a várt CIWS rendszerének némiképp módosított változata szemlélhető meg.

60 hozzászólás “Kihajózott a Varjag”

  1. Repüléstilalmi zóná létrehozásának mi a menetrendje nemzetközi vizeken? Melyik egyezmény szabályozza? Más is szokott létrehozni ijet, de azokat jóelőre be szokták jelenteni, pl. éleslövészet esetére.

    (Vagy elbaltázzák, lásd szerencsétlen Vega és utasszállító esetén kb. 10 éve…)

  2. Miről? Kihajózott egy hajó, amin évek óta dolgoznak. Mit kell ezen kommentálni?

    Hordozót meg titokban építeni nem lehet. Kb. annyira lehet eltitkolni, mint egy stadion építését.

    A leghíresebb KH-11 felvételek éppen hajóépítést mutatnak.

    http://www.pbs.org/wgbh/nova/spiesfly/phot_03.html#fea_top
    http://www.gwu.edu/~nsarchiv/NSAEBB/NSAEBB13/4.jpg

    http://www.gwu.edu/~nsarchiv/NSAEBB/NSAEBB13/

    Ez volt a ’80-as évek technikája…

  3. Autókhoz nem értek. Megnéztem pár 928-as képet, azt sem láttam rajta, hogy hol van rajta bárhol máshol hűtőlevegő bevezetés. Olyan, hogy oldalra néző szívótorok legyen, még nem halottam soha. Attól, hogy nem a kocsi orrán van, attól mindig is előre fog nézni. Tömegáram kell a hűtéshez, az pedig csak úgy van, ha szemből jön a levegő.

  4. molni

    Megkaptad a képeket, elégedett vagy velük?

    És most a cikkhez:

    Sokáig úgy volt, hogy csak gyakorló hajó lesz, de amennyiben tényleg erődemonstrációt akarnak csinálni vele, akkor kénytelenek lesznek harcigépeket is a fedélzetre rakni, de ha jól tudom, csak a J-15 alias Su-33 gépük van, amely már az oroszoknál is leégett a mérete miatt…

  5. Gyakorló repülőgépanyahajó nem létezik a világon, ha mégis megcsinálják, az premier lenne. Az amik, akik a világ legnagyomm hadi költségvetésével rendelkeznek, ők sem csináltak ilyet. Az anyahajókon felváltva teljesítenek szolgálatot Goshawk századok.
    De mivel nincs akkora tapasztalatuk mint az amiknak mindenki erre spekulál, hogy amolyan tesztplatform lesz és párhuzamosan kiképző anyahajó. Ettől eltekintve önvédelmi fegyverzete jólva túlmutat egy egyszerű iskolahajóén.
    Ami a J-15 illeti ez jelentette a tehnikailag legkevesebb rizikót tartalmazó megoldást. Hogy érzékeltessem, hogy miről is van szó, itt egy folmecske amin Hornetet tesztelnek.

    http://www.youtube.com/watch?v=pfzCwTwGTks

    Ezen kívül valszeg először JL-9 kerül majd a fedélzetre.

    http://www.military-today.com/aircraft/jl9.htm

  6. Gyakorló repülőgépanyahajó nem létezik a világon, ha mégis megcsinálják, az premier lenne.

    Ez így nem egészen igaz. A Hidegháború végén, ahogy egyre több Nimitz osztályú hordozó volt a régebbi hajók közül egyeseket már csak kiképzésre használtak fel. Tehát nem arra a célra építették, de egy idő után csak arra voltak jók. Pl. azért, mert F-14 gépek csak az új szuperhordozókról üzemlethettek. A Midway osztályról pl. nem.

    Az anyahajókon felváltva teljesítenek szolgálatot Goshawk századok.

    Most már igen. A Hidegháború alatt, mikor 16 akív hordozó is volt, tellett dedikált kiképző hajókra.

  7. Igazad van molni, tényleg úgy van ahogy mondod. Végig arra gondoltam, hogy nem épített senki nulláról kiképző anyahajót.
    Személy szerint jobban érdekel a JL-9 képességei és, hogy abból hányat horfozhat majd. Meg arra is kíváncsi vagyok, hogy megnövelték e a hangárt a Granitok rovására, és ha igen, mennyivel?

  8. „Ez így nem egészen igaz. A Hidegháború végén, ahogy egyre több Nimitz osztályú hordozó volt a régebbi hajók közül egyeseket már csak kiképzésre használtak fel.”

    Annyit tennék hozzá, hogy erre a hidegháború vége óta is volt példa, igaz, csak egyszer. Konkrétan a francia Foch hordozó – ejtsd: Fos, de nem ér röhögni! :)) – volt az, amely az utolsó 2 szolgálati évében már nem harci őrjáratra volt allokálva, hanem az új Charles De Gaulle CVN legénységének a kiképzésére, felkészítésére használták. Kivéve persze a reaktor technikusokat, akiket valahol másutt kellett kiképezni, mert ez a hordozó még egy hagyományos meghajtású Foch/Fos volt… :))

  9. Pont ezen a szép napon nem voltam gépközelben egész nap. :(
    Mack a JL-9 ből 50 db fér el rajta egyidejüleg, legalábbis én kínai oldalakon ezt olvastam valamint további 17 db Kamov helikopter amiből 9 lesz AEW feladatkörü.

  10. Igen, de akkor nincs csapásmérés, legalábbis nem olyan mértékben ahogy az már megszokottá vált az amerikaiaktól. Aztán a flottacsoport mihez kezd? Végül is a tengeri hadviselésben a csapásmérés a fontos, el kell süllyeszteni az ellenséges hajót vagy el kell pusztítani az ellenség szárazföldi objektumait. Elég gyenge, hogy ne mondjam esélytelen dolog egy rakétás, robotrepülőgépes egységet kísérni légvédelmi erőddel, de légi csapásmérésre szinte teljesen alkalmatlanul.

  11. Összvissz hány robotrepülőgép, rakéta szállítható cirkálókkal fregatokkal stb. és mibe kerülnek ezek, mekkora hatótávolságuk (gondolom sokkal kisebb mint egy vadászbombázóé), megéri-e ilyen drága fegyvereket kisebb értékű célok ellen bevetni? Földi célok ellena pontosságuk sem lehet valami jó.

  12. Nem csak repülőkkel lehet hajókat elsüllyeszteni ott vannak a hajók is.De ennek van egy olyan hátránya,hogy viszonylag közel kell mennie a hajóidnak az ellenséghez ami egy CVBG ellen csak úgy reális,hogy ha neked is vannak repülőid akik megvédenek az ellenséges repülőktől.

  13. Sztem csak tanulási fázis, meg némi presztízs az egész. Hablaty, egyelőre. Amikor lesz katapult, és lesznek földi csapásmérő fegyverek tömegesen, plussz felderítőkapacitás, akkor majd bedurvíthatnak. Egyelőre csak olyan mint az űrprogramjuk. Fogalmilag létezik.

  14. „Egyelőre csak olyan mint az űrprogramjuk. Fogalmilag létezik.”

    Hmm… 2012 február-március környékén fog elstartolni immár a MÁSODIK kínai űrhajó, amely embert visz a fedélzetén. Az amerikai NASA, amely szinte az űrhajózás fogalmának megtestesítője, a Space Shuttle program befejeződésével előreláthatólag 2020-ig nem fog tudni önállóan embert juttatni az űrbe, tehát az ISS-re, csak orosz segítséggel! Pont.

  15. Mennyiségileg igen! De ha 10 éven keresztül a NASA képtelen lesz, saját hajóval embert küldeni, akkor kiszolgáltatott helyzetbe is kerülhet egy megromló amerikai-orosz viszony esetén…
    Annyit azért hozzá tennék, hogy a Space Shuttle program max 400 km-ig működött, tehát föld körüli pályára korlátozódott. Igaz az Apolló program hajói elérték a holdat és vissza, de mai szemmel nézve, hát necces technikák voltak lásd. Apolló 13. Hogy most mi lesz a jövő, nehéz megmondani, ha csak olyan hajókat hoz össze a náza, amik mondjuk a Holdig mennek, még az is vissza lépés, mivel már az egyszer megcsinálták, s újra elérni egy szintet ami korábban már meg volt nem kunszt… Ha viszont a Hold, mint ugródeszka a Mars felé vagy egy közeli kis bolygóhoz – volt egy ilyen hír, hogy inkább egy kis bolygót látogatnának meg előbb s a Vörös bolygó ezután következne – akkor már érthető lenne. Nem áll valami fényesen a náza, de a kínaiaknak is van mit bőven behozni…

  16. „Már a másodikat…ez vicc egy NASA-hoz képest!”

    Szerintem meg az a vicc, hogy az USA odáig süllyedt, hogy legalább 9 évig kuncsorognia – és fizetnie! – kell az oroszoknak, ha azt akarják, hogy legyen amerikai váltószemélyzet is az ISS fedélzetén. És mindezt azért, mert nem voltak képesek biztosítani a zökkenőmentes generációs váltást, azalatt a gyenge 30 év (!) alatt, amíg a Space Shuttle program tartott! Lehet, hogy Kínának ez még csak a második „emberes” űrhajója lesz, de a jövő elég egyértelmű. A múlt dicsőségéből nem lehet megélni, erről az angolok tudnának mesélni. Évszázadokig ők voltak a világ urai, manapság pedig a saját városaikat sem tudják biztosítani a feka vandál hordák pusztításaitól…

  17. Veér István

    A lényeg az,hogy ha a NASA akarná csak addig tartana nekik embert a Holdra juttatni amíg legyártják újra az összetevőket a kínaiaknak meg még meg is kéne tervezni meg kipróbálni stb…

    Killer Clown

    Ez nem a NASA hibája nem rajtuk múlik,hogy csak az oroszok visznek űrhajóst az űrbe.

  18. @Killer Clown

    És kit érdekel, hogy nem tud? Nem ez az első eset? Egy pillanatnyi állapotból extrapolálni marhaság. Politikai / pénzügyi és nem műszaki döntés volt a rendszer leselejtezése. Hányszor kell ezt még elmondani…?

    @Véér István

    A holdkomp mindkettőnek rutin.

    Ezen röhögtem egy jót.

  19. Engem különösebben nem érdekel az űrhajózás de szerintem még az oroszoknak sem csak annyi lenne a Holdra embert juttatni,hogy újra legyártják a holdprogramjuk részegységeit pedig az orosz űrprogram fényévekkel jár a kínai előtt.

  20. @Mackensen

    Nem csak AWACS-ra gondoltam hanem kémműholdakra, pilóta nélküli felderítőkre sőt JSTAR szerű dolgokra. Ezekre a szárazföldi csapásméréshez lenne szükség, különben hiába a robotrepülőgép meg a föld-föld/víz rakéta.

  21. @talking

    A sinodefence nyitolapján olvasgathatsz kínai űrprogramról és ott vannak az évi indítások, valamint a műholdak leírásai is.

    http://sinodefence.com/

    Ami az AWACS-ot illeti, vásároltak az oroszoktól Ka 31 helikoptereket és Z-8 alapján is kidolgoztak egy hasonlót.

    http://www.defence.pk/forums/china-defence/36985-z-8-helicopter-aew-system.html

    Amiket felsoroltál azokról már jó néhány éve keringenek fotók és rövid filmecskék a neten.

  22. Oké akkor tudnak célpontokat találni, de a csapásmérés továbbra sem lehetséges ugrósáncos anyahajós repülőgépről. A többi föld-föld kat. fegyver pedig túl drága és túl kevés egy kampányszerű folyamatos csapásmérésre vagy földi csapatok támogatására. Jó persze fejlődnek de egyelőre csak fogalmilag „rendelkeznek rephordozóval” .Belpolitikai önfényezés. A dicsőséges párt soha nem látott magasságokba emelte a nép vasöklének önvédelmi erejét.

  23. Ez körülbelül igaz, de teljesen nem zárnám ki. Arra ugyanis a mai napig nem kaptam válasz, hogy mennyivel tud felszállni egy gép a harmadik, jóval hárébb lévő helyről. Hosszabb úthossz elvileg nagyob terhelhetőséget is jelent. Ezen kívül rendszerben van egy rakás viszonylag könnyű hajó elleni rakéta. Az, hogy a su-33 képtelen volt felszállni egy 4,5 T Moskittal (vagy talán mégis), nem ok arra, hogy egy J-15 ne szállhatna fel egy kevesebb mint 1 tonna YJ-8-al.
    Amúgy teljesen eggyetértek veled. Ezzel az elrendezéssel més azt sem valószínü, hogy produkálni tudják amit a franciák, nemhogy az amik.

    http://www.ausairpower.net/APA-PLA-Cruise-Missiles.html

  24. Ezen kívül fogalmunk sincs, hogy mit tud a JL-9. Elivel elég 1 század (12 gép) J-15, melyek kimondottan légifedezetet biztosítana, könnyű csapásmérésre meg lejet jók lennének a JL-9 is.
    A wiki szerint kb 2 tonna a terhelhetőségük, csak az a kérdés, hogy képesek e felszállni a fedélzetről ennyivel????

  25. Hol tárolsz annyi startrakétát? Békeidőben is áltag napi 40 felszállás simán van…

    Ezen felül a startrakéta tűz és robbanászveszélyes. Szerparált hely kellene neki valszeg a hajón, ami nincs.

    Attól, mert nem kell katapult az élettartamra vetített költségben valszeg a végtelenbe száll el. Milliószámra kellett volna gyártani őket.

    A gőzkatapult előnye, hogy a hajó nukleáris rektorából és gőzköréből kapja az áramforrás. Lényegében nincs tárolási igénye. A jövőben meg már gőz sem kell csak delej…

    A megérte volt, akkor már régen ezt használnák, kölönösen a STOBAR hajókon. Még kísérletről sem igen tudok.

  26. 40 felszállás csak egy amcsi szuperhordozón van naponta! Meg kéne tudni pl a CDG adatait az mérvadó lehetne.A tűzveszély sztem nem nagyobb mint utánégetős felszállásnál a helyhiány pedig egy hordozón azért nem annyira megoldhatatlan kérdés!
    Amúgy meg csak nem értem hogy a kínaiaknak miért éri meg egy presztizshordozó komoly képesség nélkül? Valamit kitalálhattak ez ügyben mert ez így nem kerek! Pl a J-20-ról is csak utolsó pillanatban szereztünk tudomást ezért gondolom hogy valami meglepivel még előrukkolnak….:)

  27. Nem olyan rég jelenttek meg ezek a képek. Ha nem is jó a minőség, de jól látható a fékezőhorog.

    http://img202.imageshack.us/img202/7070/jl9hcftmaybe.jpg

    http://img202.imageshack.us/img202/2523/jj93d.jpg

    Ezen kívül mintha DSI beömlői és CFT tartályok is lennének rajta. A 2 tonna teherbírás Super Etendard kategóriába teszi. Az exportváltozatot Grifo S7 radarral reklámozzák tehát lehet találgatni, a képességeket illetően.

  28. tallking

    Alkalmas lehet egy ilyen hordozóról üzemelő gép is csapásmérésre.
    Az a gép ami a csapásmérő fegyverzetet viszi az kevés kerozinnal száll fel viszont lesz olyan gép amin nincs más csak póttartály meg egy töltőkonténer.A felszállás után a rögtönzött tanker feltölti a csapásmérőt és az mehet a dolgára.Nem a legegyszerűbb de megoldható.

  29. A gond az, hogy az eddigi orosz hordozós repgépek sárkányai nem voltak eleve startrakétára tervezve, márpedig baromi nagy tolóerőt kellene elviselni a sárkány azon pontjainak amelyhez a startrakétát rögzítik. A gőzkatapult pl. néhányszor tíz tonna vonóerőt produkál. Áttervezni a már 1000szer módosított szuhojokat pedig túl nagy macera. Mondjuk azért a belső fegyverfelfüggesztőkre lehetne illeszteni egy-egy rakétát, de az valszeg csak 3…4 tonna tolóerőt enged majd meg plusszba. vajmi kevés azon az áron, hogy kiesik két pilon alkamazhatósága.

  30. 40 felszállás csak egy amcsi szuperhordozón van naponta!

    Hiába van kevesebb felszállás egy CDG a hajó méretével csökken a tárolókapcitás. Élettartamra vetítve is mitől csökkene a felszállások száma? Semennyivel sem vagy bentebb…

    A tűzveszély sztem nem nagyobb mint utánégetős felszállásnál

    A startrakéta konstant tűz és robbanásveszély. Az utánégető miért veszélyesebb szerinted? Az utánégető a hajón álló gépeken megy? Nem.
    Egészen „enyhe eltérések”.

    a helyhiány pedig egy hordozón azért nem annyira megoldhatatlan kérdés!

    Jah persze. Viccből van akkora lakótere egy áltag ott szolgálónak, amekkora. Képtelen vagyok felfogni az ilyen kommenteket. Ha nem megoldhatatlan, akkor miért nem oldották meg eddig…?

    A startrakéta másik baja az, hogy nem szabályozható a tolóerő a gép tömegétől függően. Egészen más erővel lőnek ki egy A-4 Skyhawkot, mint egy fullra pakolt Intrudert vagy Tomcetet. Most akkor vagy több fajta rakétát tárolzs vagy tele kell aggattni sok kicsivel, hogy skálázható legyen.

    Tundnék még ellenérveket sorolni, de minek…?

    Szerinted a világ vezető hordozó építője nem vizsgálta meg a kérdést? Szerinted viccből van katapult?

  31. Lehet, meg fogtok lepődni, hogy mit találtak ki az amerikaiak az emberes űrprogram támogatására!
    (De ez csak azért van, mert nem olvassátok a szakirodalmat – vö. Haditechnika fikázása, ejnye-ejnye!)

    Kereskedelmi űrszállítóeszközökkel fogják az űrbe juttatni az amerikai űrhajósokat. Párhuzamosan két vállalatnál folynak a kísérletek, rendszerek gyakorlatilag kész vannak, a próbák sikeresek voltak.

    A NASA évi 12 repülést fog vásárolni az IST kiszolgálására, ezen kívül a cégek önállóan értékesítik a fennmaradó kapacitásukat.
    A Haditechnikában megjelent cikk 7 személyes űrhajót vázol, ami sokban hasonlít az Apollóra.