|

Újabb adag MiG-29K Indiának

Az orosz MiG vállalat részéről a tegnapi napon bejelentették, hogy májusban leszállítottak az Indiai Haditengerészet számára egy újabb adag MiG-29K/KUB típusú hajófedélzeti üzemre tervezett vadászbombázót.

A 2009 októberében leszállított és 2010 februárjában szolgálatba állított első két MiG-29K és két MiG-29KUB, valamint a 2010 végén átadott további két példány után a napokban újabb 5 darabbal (4 együléses és 1 kétüléses) bővült az Indiai Haditengerészet gépparkja, így már összesen 11 darab orosz gyártású hajófedélzeti vadászbombázóval rendelkeznek. A MiGek mellett egy szimulátort és egyéb kiszolgálóberendezéseket is átadtak a megrendelőnek az orosz konstruktőr hétfői közleménye szerint. A gépek korábbi társaikhoz hasonlóan a Black Panther, azaz Fekete Párduc századhoz kerültek. Az INS Vikramaditya megérkezéséig a század gépei a Goa haditengerészeti bázison települnek, innen hajtják végre kiképzőrepüléseiket.

2004-ben India 740 millió dollárért vásárolt16 darab MiG-29K és KUB típusú vadászbombázót. A 12 együléses és 4 kétüléses (+ 30 opció) gép miatt az oroszok újraindították a típus fejlesztését, India új elektronikai eszközök és fegyverzet integrációját kívánta, ami ahogy korábban említettük, komoly fejfájást okozott az orosz szakembereknek. A fejlesztést úgy tűnik sikerült befejezni, ám nem volt problémamentes a típus szolgálatba állása. Ennek ellenére tavaly márciusban érvényesítették opciós jogukat és újabb 29 darab vadászbombázót rendeltek, melyeknek leszállítása jövőre kezdődik.

Persze felmerül, hogy minek nekik annyi gép, hiszen az oroszoktól vásárolt, elhúzódó felújítási munkákkal sújtott, ám várhatóan 2013-ban már szolgálatba álló INS Vikramaditya (ex-Gorskov) fedélzetére csak 24 darab MiG fér el, a többi továbbra is marad a szárazföldön, maximum rotálva üzemelnek a hordozóról, hiszen India saját tervezésű repülőgép-hordozó hajója még egy ideig biztosan nem készül el…

A MiG-29K/KUB Fulcrum-D a nálunk is jól ismert “29-es” hajófedélzeti üzemelésre tervezett változata. A típus megerősített főfutókat, valamint felhajtható és korrózióálló szárnyakat kapott, mitöbb nőtt a tárolható belső üzemanyagmennyiség. A hajtómű védelmét is fokozták, ha esetleg madár vagy egyéb nem kívánatos tárgy kerülne a szívócsatornába. A gépek modern avionikája a 21. századnak megfelelően került kialakításra, javítottak az orosz gépekre nem jellemző ergonómián, többfunkciós kijelzők kerültek beszerelésre, valamint a gépek orrába a szintén többfunkciós Zhuk-ME radar került. A típus KUB jelzésű, kétüléses, oktatópéldányai az együlésessel megegyező képességeket birtokolnak, azonban hatótávjuk valamelyest rövidebb a hátsó ülés által kiszorított üzemanyagmennyiségnek és a nagyobb tömegnek köszönhetően.

httpv://www.youtube.com/watch?v=6ycCyvCYp5I

162 hozzászólás “Újabb adag MiG-29K Indiának”

  1. Közben a britek és a vikingek már készítik a tanulmány protó Sea Gripent, nagyon érdekes irány lesz, lehet a jövendőbeli európai 5.gen vadásznak már lesz egy Sea Stealth verziója amit sorozatban fognak gyártani.

  2. Amúgy gyönyörű ez a gép, az indiaiak beszereznek minden lehetséges modern tudást és technikát, most, hogy lesz PAK-FA-juk,Rafi/Typhoon-juk mellé Szu-30,Mig-29,Mirage,P-8 stb. talán a világ legszínesebb légierejével fognak bírni a szaúdiak mellett, ráadásul jönnek a saját fejlesztések is lassan.(Nemrég volt egy küldöttségük Oroszországban mea culpázni a Mig-35 miatt, remélem „kárpótlás” gyanánt kifejlesztenek közösen oroszokkal,izraeliekkel egy F-35 vetélytárs könnyű stealth Mig -et, elvégre már a kínaiaknak is lesz hasonló kaliber, ráadásul egyből szimpla és naval verzióban egyaránt)

  3. @doca

    ???

    A Sea Gripen lényegében egy marketing fogás. Egy koncepció, egy öltet, semi több. Senki nem fog egy tervezési órát sem rászánni, amíg nincs megrendelés. Dollármilliárdokba kerül kifejleszteni. Úgy egyébként ki adna hordozót ahhoz, hogy tesztelje a SAAB? A jemkik, mikor van SH exportlehetőség? A franciák, akiknek meg a Rafale eladás az érdeke?

    És ezzel ki is fúj a CATOBAR hordozósok listája…
    A STOBAR egy halott koncepció, a szegény ember vízzel főz esete.

  4. Killer Clown

    „A típus KUB jelzésű, kétüléses, oktatópéldányai az együlésessel megegyező képességeket birtokolnak..”

    Jó tudni, ezek szerint ott is változnak a dolgok. Korábban ugyanis az „UB” változatú kétüléses szovjet gépekben nem volt lokátor, úgyhogy finoman szólva nem voltak „megegyező képességei” a harci változattal…

  5. QEII nem CATOBAR lesz ? A brazilok Sao Paolo-ja is katapultos ha jól tudom át lett építve. Mellesleg szerintem ezzel is az újonnan körvonalazódó Északi Szövetséget szeretnék erősíteni, de míg él és virul a NATO, addig a közös tudásbázis és gyakorlási lehetőségekben nyugodtan fürödhetnek(franciák,USA is segítene a tesztelésben szerintem jó pénzért).

  6. Kivancsi vagyok hogy a MIG iroda termeke mennyire fog bevalni, mivel sem korabbi tapasztalatuk sem pedig gyakorlo platformjuk nem allt rendelkezesre. A betonra felfestett fedelzet meg nem ugyan az mint kint a tengeren.

    Szerintem az Indiaiak be fognak furodni az orosz hordozoval is meg a MIG el is.

  7. Sea Gripennek ott lenne a brit belső piac, brazil export lehetőség, esetleg később egy távol-keleti export(pl. Thaiföld) vagy esetleg egy felébredő kék vízre áhítozó olajban gazdag arab állam, esetleg még a Földközi-tengeren valaki(Izrael,Görögország,Olaszország talán), ebből Olaszország,Görögország anyagilag nem hiszem, ráadásul Olaszország F-35B várólistás, de talán hamarabb venne F-18-ast.
    Igazából nem tudjuk, hogy alakul a külpol a későbbiekben, az északi szövetség elő tudna állítani bármilyen hordozót, de nem akarják a macit hergelni, mert most jó a viszony, kivéve a britek, de náluk meg Skócia 4 éven belül függetlenedik, lesz elég saját problémájuk, Anglia már lassan a bevándorlóké NB lakosságának már több, mint 28%-a paki,indiai hátterű, főként Angliában élnek.
    Ha Skócia függetlenedik, akkor Észak-Írország is és Wales is, ekkor pedig újjáépítik Camelot várát és megszülethet a Kelta Királyság Arthur és Lancelot után szabadon. Érdekes lesz, Londonábád pedig megmarad békés muzulmán szomszédnak.

  8. Viccet félretéve, egyik úszni fog, másik repülni meg landolni rendesen, csak legyen benne megfelelő eletronika és fegyverzet, bár az új radarral igen combos lett a 29K, rakétát meg úgyis integrálják nemsokára.

  9. Killer Clown

    „Ha Skócia függetlenedik, akkor Észak-Írország is és Wales is…”

    Észak-Írország biztosan nem. Az íreknek ugyanis pont az a fő problémája évtizedek óta, hogy a Royalista Ulsteri protestánsok többen vannak az Északi Grófságokban, mint a köztársaságpárti katolikus írek. Úgyhogy ez egy végtelenített szopórollernek tűnik, mert az IRA kapitulációja már bebizonyította, hogy erőszakkal nem megy a dolog, és mivel az unionista britek többen vannak, így már békés eszközökkel, pl. népszavazással sem lehet elérni az Ír Sziget egyesítését. Szerintem, még a két Korea is hamarabb egyesül, mint Írország…

  10. „Sea Gripennek ott lenne a brit belső piac, brazil export lehetőség,”

    A Brazil Brit kapcsolatok rohamtempoban kezdenek kihulni sot fagyossa valni. Koszonhetoen annak hogy a Brazilok egyre jobban es nyiltan emlegetnek egy bizonyos Malvinas-t es nem Falklandot. Raadasul nem is olyan regen egy bejelentett udvariassagi latogatasra a Rio-i kikotobe erkezo Brit hadihajot nem engedtek be.

    Aztan meg a Brazilok csodalkoztak hogy a Largs Bay-t nem ok kaptak. A penz nagy ur de nem mindig.

    Mas ! Hatalmas elegtetelt ( ha csak erkolcsi is ) kapott a Royal Navy. A nagy hadero reformban ami a Briteknel duhong iszonyat tempoban vonjak ki a felszini hajokat es adjak el ocskavasnak. A tabornaokok admiralisok obegatak hogy nem hogy semmi tartalek nincs de igy semilyen gyors reagalasu egyseg nem marad, csak ha a honi teruletek vagy eppen a Falklandi esemenyekre tartalekolt erobol vonjak el.

    Mikor borult a Libiai buli es leszoltak az admiralitasnak hogy kene oda ladik es mi van raktaron akkor elmondtak hogy ket lehetoseg van.

    1 A HMS OCEAN es kiseroi mennek de akkor azok voltak az ucso tartalekok es ha „valahol” tortenik valami akkor nem tudnak ra reagalni.

    A masodik opcio pedig a HMS Cumberland amit a „reform” kereteben vontak ki es eppen a sajat laban tart a bonto fele.

    A dontes a masodik opcio lett es mint anno 82 ben SOS felszereltek a hajot a tartalekbol meg ami meg a raktaraban volt belole es elkuldtek a Libiai partokhoz.

    Hozza kell tenni hogy azota olyan hirek terjengenek a RN hazatajarol hogy megfordultak a dolgok a kormanyzat reszerol es megis tobb penz kap a RN a kapacitasok fentartasara.

  11. London napjai sajnos meg vannak számlálva, ennek sok-sok oka van, hogy hogyan voltak képesek idáig eljutni. A világbirodalomból egy átlagos európai ország fog válni nemsokára, mert hagyták idáig jutni a dolgokat. Liberális bevándorlási politika, hanyag és engedékeny üzleti modell stb. Eladták a nagy konszernjeik javát, hitelekből éltek/élnek, óriásiak a kiadásaik.

  12. doca

    Az Ausztral bevandorlok egyre nagyobb reszet teszik ki a Brit bevandorlok. a ” Miert?” re azt valaszoljak hogy az egesz odaat mar ugy el van cseszve hogy remenytelen es tele van az orszag kultura idegen es azt megvaltoztato bevandorloval.

    Ausztraliat szabad es jobb orszagnak tartjak mint GB-t !

  13. Európában lassacskán már csak 2nagy katonai hatalom marad.A franciák,meg az orosz maci.London,meg magának köszönheti ami történt vele.Egy nagyhatalmú,önnálló nagyhatalomból egy kicsiny,gyönge,és lassan saját területeit(Falkland,vagy inkább már Malvinas?)megvédeni nemtudó állam lett.

  14. Igen, Ausztrália jobb, mint NB, érdekes, mikor túlnépesedés volt a szigeteken, akkor a „csóró” „lumpen” elemeket exportálták(kiebrudálták pl. tyúktolvajlásért, birkalopásért) Ausztrália, de a 21. században ez a diaszpóra fogja megmenteni(rezerválni) az angol népet.

    Szép dolog a multikulti, de a britek egy kelta-germán eredetű „törzsszövetség” szigorú társadalmi,etnikai szabályokkal, amik révén működött a dolog, mert mindenki a saját szabályai szerint tevékenykedett, élt és azért ezeket a kis népeket össze lehetett hangolni, de a pakik rendes muzulmánok, az indiaiak is egy külön kultúra, ők is követelik a tortából a szeletet, méghozzá rendes adagot.

  15. Juj,most nézem,hogy félreértelmeztem a dolgot.Egyébként,NB-ben még lesz egyszer egy cuki kis polgárháború szerintem a fehér és bevándorló lakosság között.A lényeg,hogy anglia mindenféleképpen rosszul jár.

  16. Killer Clown

    „Európában lassacskán már csak 2nagy katonai hatalom marad.A franciák,meg az orosz maci…”

    A dolgok errefelé gyorsan változnak, és van egy „fekete ló” is, akire érdemes lesz szerintem odafigyelni a közeljövőben. Ez pedig az alsó hangon százmilliós (!) lakosságú Törökország, amely ráadásul Albánia mellett az egyetlen európai állam, ahol a népesség növekszik, és nem csökken, tehát a demográfiai válság nem érinti őket. Már most is elég komoly katonai potenciált halmoztak fel, ráadásul ők ellenőrzik régóta a Dardanellákat és a Boszporuszt, vagyis az engedélyük nélkül a Fekete tengerről idegen hajó se be, se ki nem jöhet. Aztán mi lesz akkor, ha valakinek Ankarában megtetszik a Pakisztáni példa és úgy gondolja, hogy Allah-nak talán mégsincs ellenére a nukleáris fegyverek birtoklása? Na mindegy, legfeljebb majd újra idelátogatnak, és megint úgy 150 évre… :-))

  17. Hát rosszul. Angliát régen a jütök,szászok,angolok,frízek,frankok, majd később a vikingek és azok utódai a normannok népesítették be vagyis foglalták el a kelta eredetű népességtől, miután a késő római korban behajóztak, végül győzedelmeskedtek a kelta törzsek felett és Anglia lett az Egyesült Királyság erőközpontja. Amúgy az írek őrízték meg a kereszténységet, mint vallást egy jó ideig.

  18. QEII nem CATOBAR lesz ?

    Lesz. Mondjuk úgy 5-8 év múlva. Addig meg mit csináljanak?

    A brazilok Sao Paolo-ja is katapultos ha jól tudom át lett építve.

    Amiről az A-5 gépek is csak adott szélsebesség felett tudtak felszállni fegyverzettel. Ez édeskevés teszthez és fejlesztéshez úgy, hogy soha nem csináltak ilyet.

    Véleményem szerint semmiféle realitása nincs sem a hajófedélzeti Griffnek, sem a EF-nek. Ez a hajó úgy cirka 25 éve ment el.

  19. Én optimistább vagyok ez ügyben, remélem lesz a naval Rafin kívül még legalább egy hordozó képes európai vadász, belső európai igény szerintem volna rá, bár most kicsit cammog az európai gazdaság, reméljük kilábalunk ebből a szituációból a poroszos gazdaságpolitikával, amit Berlinből,Brüsszelből nyomatnak.

  20. Sea Gripennek ott lenne a brit belső piac, brazil export lehetőség, esetleg később egy távol-keleti export(pl. Thaiföld) vagy esetleg egy felébredő kék vízre áhítozó olajban gazdag arab állam, esetleg még a Földközi-tengeren valaki(Izrael,Görögország,Olaszország talán), ebből Olaszország,Görögország anyagilag nem hiszem, ráadásul Olaszország F-35B várólistás, de talán hamarabb venne F-18-ast.

    A briteknek semmiféle igénye nincs egy Sea Gripenre, mikor lesz F-35C-jük. Semmiféle szinten nem veresenyképes vele egy SG. Nem stealth, nem szupercirkál, t/w aránya egy vicc lenne hozzáképest ahogy a fegyverterhelése is. Az ára a csillagos eget verdesné és minden üzemeltetési és fejlesztési probléma rajtuk csapódna le.

    Azon államokkal számlni, amiknek most még gyak. helikopter hordozója sincs = őrültség. Izraelnek semmi szüksége rephordozóra, ahogy a görögöknek sincs. Thaiföld nem most vett 6 db Gripent? Mert ez nem éppen olyan forrásokról árulkodik, mint akinek futná ilyesmire…

    Igazából nem tudjuk, hogy alakul a külpol a későbbiekben, az északi szövetség elő tudna állítani bármilyen hordozót, de nem akarják a macit hergelni

    Mi ez az északi szövetség? A Skandináv államok + Dánia? Azoknak minek? A saját vizeik ellenrőzése jóval olcsóbb szárazföldi bázisokról. Egy hordozó nem oszt nem szoroz. Lásd Kuznyecov. A hordozó önmagában semmit sem ér, mert azt kísérgetni kell.

    Nagyon csőlásásosan nézen a probomlét és nemlétező légvárakra építkezel.

    A brites részt remélem csak viccnek szántad.

  21. Európában lassacskán már csak 2nagy katonai hatalom marad.A franciák,meg az orosz maci.

    Ezen viszonylag jót mosolygtam. Vetettél egy pillantást mondjuk a görög vagy török erőkre?

    A lengyel sem piskóta még nyugati szemmel sem. Nem építették le a területvédelemre képes haderőt, a légierejük egymagában komoly falat lenne az orszoknak is…

    A londonozást sem értem. Volt osztálytársam ott dolgozik 8 éve. Esze ágában sincs hazajönni onnan…

  22. molni

    „A londonozást sem értem. Volt osztálytársam ott dolgozik 8 éve. Esze ágában sincs hazajönni onnan…”

    Ez nem jó példa mert lassan Tiranában is szívesebben maradna az ember mint itthon…sajnos!!!

  23. Én optimistább vagyok ez ügyben, remélem lesz a naval Rafin kívül még legalább egy hordozó képes európai vadász, belső európai igény szerintem volna rá,

    Az az igény hol lenne? Angoloknak épül egy CATOBAR horodzó és egy talán a franciáknak? Van már nekik sem? Van most nekik egy CGD és asszem annyi is marad.

    Ennyi. Ez lenne az igény? [fejvakarás]

  24. „Európában lassacskán már csak 2nagy katonai hatalom marad.A franciák,meg az orosz maci.” Szerintem meg az az igazi katonai hatalom ami gyártóképességben is ott van, méghozzá mindenféle fegyverrendszer esetében. És így valóban csak 2 van.

  25. Szerintem meg az az igazi katonai hatalom ami gyártóképességben is ott van,

    Nem, mert a háborúban rendelkezésre álló erőket nem az aktuális gyártókapacitás haátorzza meg, hanem az adott pillanatban rendelkezésre álló katonai erő. Kit érdekel, hogy a törökök csak végösszeszerelik az F-16 gépeiket, ha a meglevő légierővel simára gyalulják X ország teljes katonai erejét?

  26. DrStrangelove

    Üdvözlet

    Kedvet kaptam. Picit elmozdult a téma az eredeti cikktől… De nem baj, ezért jó ide járni.

    A kinek-mit-hogyan kell bevezetni/megvenni/hr-be állítani témához nem nagyon tudok hozzászólni, szerintem – sry ha nyalásnak tűnik – el kell olvasni a Gripen FAQ-ot.

    Viszont ezzel, és az „igazi katonai hatalom” témájával összefüggésével:

    Szerintem az igazi hatalom, amikor egy ország, a saját érdekének érvényesítése érdekében bárhol, bármikor, bármennyi ideig, a biztos győzelem esélyével képes katonai csapást mérni – ha erre szükség van.

    Innentől kezdve: Európának nincs szüksége valódi erőre – egy világháború esetén úgyis az atom dönt, nem atom háborút pedig kivel vívnak/unk? Egymással? A Terroristákkal – arra elég a meglévő. Ugyan.

    Az egész beavatkozósdi felesleges szerintem. Európának pénze, fejlettsége, gazdasági ereje van. Ezt kell fenntartani azért, amiért létrejött: az állampolgárok jólétéért. Az ehhez szükséges nyersanyagot, gyártást, termékeket be lehet szerezni Kínából, ha onnan nem Indiából, vagy Amerikából (É-D). És mivel a beszerzés alatt visszterhességet értek, a másik államnak is érdeke, hogy teljesítsen mind2 fél (vevő-eladó), vagyis majd szépen az eladó megvédi az árut – vagy ha muszály az EU, a (ismételten) meglévő erejével – gondolok itt pl a tengeri szállításra. Európai érdek pedig valójában mikor sérült utoljára közvetlenül? – London bombings

    Lehet jönni azzal, hogy ezzel a súly csökken, de egyrészt amúgy is a háttérben van már az EU. Másrészt: a fegyverkezés máshogy is értelmezhető (nem védelminek fogják fel – fenyegetés), illetve: minek elkölteni milliárdokat, amikor a meglévő felszerelés is bőven elég a köv x évre? Azokat a milliárdokat amiket esetleg egyéb, fontosabb problémákra kell fordítani? Ide tartozik még: az EU politikai súlya csökken, de gazdasági szempontból ettől még messze vagyunk, hisz gondoljunk bele: ma minden termék az EU állampolgárai igényei szerint készül, a világon általános felfogás a „ha európában megveszik, megveszik mindenhol”.

    Elnézést az Offért, és a terjedelemért, illetve az esetleges követhetetlenségért – logikai hibákért.

    És a fentiek mind szubjektív vélemények, nem tényként kezelem őket én sem.

    Strlv

  27. DrStrangelove:

    Teljesen egyet értek.

    Bevándorlókra pedig szükség van. A fejlett országokban egyszerűen vannak olyan munkák, amelyeket nincs aki elvállalna a többségi népesség tagjai közül. Különösen úgy, hogy a felsőoktatásban résztvevők aránya nagy, és népesség csökken. Menj csak be egy gyorsétterembe, nézd meg reggel a kukásokat, napközben az utcaseprőket, amikor megérkezel a reptéri személyzetet, a vasutat üzemeltetőket, a buszsofőrt, az építkezésen dolgozókat. A szerencsétlenebb országokból érkezők ezeket boldogan elvállalják, mert olyan bérszintet kapnak itt, amelyet saját országukban csak egy felsőfokú képesítéssel rendelkező, középvezetői szintig eljutott társaik. Ez így mindenkinek jó, mert ezekre a szolgáltatásokra és termékekre jócskán van igény, ha nem látják el őket, összeomlik a társadalom.
    Persze vannak kulturális problémák, ezekkel meg kell birkózni, és a legtöbb helyen, bár vannak súrlódások, többnyire egész jól megoldják. Fontos azonban, hogy ne legyen több, mint amennyinek van munka, és legyenek meg az alapvető kulturális ismereteik a befogadó országgal kapcsolatban (pl. tanfolyamos vizsgázós integrációs folyamat). Szóval bevándorlás kell, csak valamilyen kontrollra is szükség van.

  28. DrStrangelove

    A Bevándorlás tényleg nem ehhez az oldalhoz tartozik, ehhez csak annyi, hogy: 1. a bevándorlókra szükség van. 2. az EU alapelvei miatt jár nekik ami jár. 3. cserébe a bevándorlóktól viszont elvárható – erőteljesen – némi hála, beilleszkedés, és együttműködés, valmint a befogadó ország (hagyományainak is) tisztelete (Belgium, Fr.o.).

    Kis kiegészítés a fenti monológhoz: amit írtam, az nem jelenti azt, hogy a MEGLÉVŐ erőt erodálni kell. Sőt: a meglévő erőt szinten kell tartani – ellenzem a katonai kiadások csökkentését, legalább a NATO standard szintet mindenkinek tartania kéne -, de növelni, új, méregdrága képességekre euró milliárdokat költeni… szerintem felesleges.

  29. Itt a gettók létrejötte a probléma, nem az utcaseprők optimális megléte.
    Sokan visszagettósodnak és segélyen kezdenek élni. Tisztelet meg nem lesz, mert
    1.:volt gyarmatosítók
    2:más kultúra,vallás
    3.:más értékrend

    molni:
    Mire kész lesz a QEII addigra kezdhetne realizálódni valami a Sea Gripenből. Mi van ha Brazília Gripent fog választani ? Ők most találtak 80 milliárd hordót a tenger alatt és meg akarják tartani, főleg úgy, hogy az USA újra felállította a dél-atlanti navy harccsoportot, ha már Britannia nem tud jelen lenni. Emellett a Távol-Keleten ott van Burma és Vietnam,Indonézia erődösése, őket lehetne Thaiföld megerősítésével vagy az ANZAC csoport megerősítésével kompenzálni. Mivel nemzetközösségi területek(ANZAC-ék), a legoptimálisabb a saját termék lenne(Sea Gripen). Amúgy gazdasági erejüknél fogva legalább egy nagyobb méretű hordozót illene felállítania e 2 országnak akár közösen.

    Az Északi-Szövetség meg annyira realizálódik, hogy a skandináv országok külügyminiszterei és a brit külügy idén már megtartották az első ülésüket. A briteket meghívták, elvégre közös pont a tengeri olaj és még pár dolog.
    Németországot hiányolom a szövetségből, de nem tudni mi megy a háttérben, miért nem realizálódott még valami igen vagy esetleg nem.
    Valószínű az energiapolitika az oka, a németek főként a maci olajos bödönjére esküsznek, Északi- és Déli-áramlat révén.

  30. Egy atomháború esetén nem mindig fog dönteni az atom .
    Pár év és Amerikát lehetetlen lesz megtámadni ballisztikus rakétákkal ha nagy energiájú lézert fejlesztenek . A hajókat is lézerrel lássák majd el 2020-ban .
    Ez a bökkenő az oroszoknak jelenleg az SM-3 rakéta is leszedi a ballisztikus rakétákat .
    Amerika után pedig Kína lesz a következő ország akik nagy energiájú lézerre tesznek szert .
    Az Amerika szakértők még 2007-ben tapasztalták hogy Kína többször is elvakította lézerrel az amcsi műholdat .(Ha valaki többet tudna akkor meséljen )

    Az EU bevándorlás politikát inkább hagyjuk a pi…ba .
    Semmi jó nem származik nekünk abból .(De Európának sem )

  31. Izraelnek épp szükség lenne egy rep. hordozóra, mert egyedül a Kaukázusból tudtak volna légicsapást mérni Iránra, de 2008 és tavaly óta megváltozott a helyzet és nem pozitív irányba a lehetőségeket tekintve.(voltak ilyen tervek, ha valaki kíváncsi a részletekre és hol lett bukta leírom)
    Az Öböl irányából egy hordozó segítségével megoldhattak volna sok mindent önállóan, szaúdiak,irakiak nem engedték át őket, túl nagy volt a rizikó.

    A Mediterránium se lesz most piskóta, ha Egyiptom felcombosodik és Törökország már teszi ezt, akkor ki fogja őket a tengeren ellensúlyozni?
    Görögország és Spanyolország,Olaszországnak kint van a gatyából a feneke. A török tengó flotta az oroszokkal nemsokára egyeduralkodóvá válhat arrafelé(ez pedig egy ugyancsak új védelmi szerződés a fekete-tengeri, ja és kifelejtettem az ukránokat belőle).
    Mi a garancia, hogy a spanyolok és olaszok egy szem hordozója belemenne egy ütésváltásba a tenger másik végén egy esetleges török-izraeli csatába vagy török-görög csatába ?
    Sőt, elvileg a törökök a szövetségeseik.
    Emellett elképzelhetőnek tartom, hogy Egyiptom is megerősödik gazdaságilag és mivel militarista állam lesz(hadsereg nagy befolyása), lehet igényt fog ő is tartani mondjuk egy orosz vagy akár nyugati építésű hordozóra.
    A jövő még nem olyan biztos, én nem írnám le a lehetséges vevőket.
    Amúgy ha Európa csak a fenntartásra költ a sereg terén, akkor csúnya lemaradás lesz a vége, gyakorlatilag a technológiai fölény biztosítja a békéjét és ennek töretlennek kell maradnia.
    Európa tudást és magas komplex technológiát,technikát kínál főként cserébe a keleti,déli javakért. Ha ők is feljönnek mit fogunk nekik cserébe kínálni ?
    A tétel igaz, hogy amit Európában megvesznek azt mindenhol megveszik, de pl. Kína vagy India még nem tart azon a követelmény szinten ahol az EU, lásd az ott készülő autókat,motorokat, itthon nem lehetne a legtöbbjét forgalomba hozni, mégis pörög a termelés az EU-ban nem látott volumenben és működik,veszik, csak lehet jobban szennyez,esetleg többet fogyaszt vagy nem olyan törésbiztos.
    Amerika esetében, pedig a legtöbb Mercit át kell alakítani, mert annyira kénes az ottani üzemanyag, hogy eltömődik a Mercik egyik alkatrésze, pl. Németországban, de talán az Unióban sem lehetne forgalmazni azt az üzemanyagot, amit az USA-ban simán igen.
    Sok mindent termelnek még az EU-nak és az USA-nak, de az exporton keményen megkeresett valutát a saját belső piacuk felpörgetésére fordították okosan, ott a követelmények még nem olyan szigorúak, de lassan megtanulják, megveszik a legújabb tudást és felkészítik az ottani fogyasztókat, gyártókat az újabb termékek előállítására,használatára.
    Európa gazdasági ereje már nem engedné meg a muzulmán világbeli kalandozásokat, de a katonai,politikai ereje még tart.

  32. Roni

    A fedélzeti lézer kutatások szinte megbuktak a jelenlegi formájukban.
    Ami a PAC-3-at(amúgy ICBM-re eddig csak SM-3-mal lőttek tudtommal)vagy bármelyik más rakétavédelmi rendszert illeti ne legyenek illúzióid nem csodafegyverek csak azért mert le tud szedni egy ballisztikus pályán mozgó kvázi lövedéket amiknek a repülési profilja a teljesen eltérő egy modern orosz rakétáétól főleg a végfázisban ami a lényeg.

  33. Mire kész lesz a QEII addigra kezdhetne realizálódni valami a Sea Gripenből.

    Hogyan, ha nem rendel senki? Mindenkinek akinek van / lesz CATOBAR hordozója már megvan a hozzá való gépe.

    STOBAR hordozóra tökéletesen alkalmatlan a harmatos tolerő miatt. 0 fegyverzettel szállna fel.

    Mi van ha Brazília Gripent fog választani ?

    Akkor azt választja. Semmiféle igénye nincs hordozós gépre jelen állás szerint. Miért van az, hogy nem létező igényeket gyártanak sokan? Mi ebben a jó?

    Minek Sea Gripen, ha hozzá képest fillérekért 0 kockázattal vehető jóval nagyob teljesítémnyű SH vagy JSF?

    Ahogy már írtam. Egy CATOBAR hordozó önmagában semmit sem ér. Kíséret is kell hozzá. Az erőkivetítés a Barzil partok körül sokkal olcsóbb nagy hatótávolságú géppek + tankerrel. Rugalmasabb, gyorsabb mobilabb.

    Tényleg nem értem, hogy egyesek miér kajálnak meg ekkora marketing lufikat.

  34. DrStrangelove

    Doca

    Érdekes – te pont fordítva látod, ahogy én. De végülis ezért kerekasztal ez az egész nem? Ez a szép benne.

    Israel, és a hordozó: mindenkinek kellene egy fullos hordozó. De ugye kell rá gép is… – vagyis minden: „kellene egy hordozó” kezdetű elmélet kezdete, és – ha teszem azt minden anyagi feltétel adott, ami azért ritka – minimum 5 de inkább 15 év, mire egy hordozó teljesen hadrendbe tud állni. A kínaiak, akik mostanában tényleg brutálisan fejlődnek, nekik is mennyi ideig tart még? És mikor kezdték? Egyszerűen felesleges bizonyos helyzetekben bele vágni, mert nem térül meg: lehet h késő lesz. A helikopter hordozónak nevezett országok tekintetében szerintem sok értelme nincs, a másik kategória (ugrósáncos, nem katapultos) pedig szintén foghíjjas. Harrierek öregek, és tünedeznek el, A Rafale pedig méregdrága. Akkor már inkább erősebb légierő, ballisztikus rakéta, specops (Israel esetében). De én nem vagyok szakértő.

    Egyiptom felcombosodása még legalább 1-2 év mire egyáltalán megkezdődhet. Megaztán: milyen oldalon? BRIC? NATO? Iszlám? Önállóan? Mindegyikbe bele lehet kötni. Ha NATO, akkor minket ez nem kellene, hogy zavarjon, elvégre: szövetséges. Egyedül Israelt aggaszthatja, de ők mindig aggódnak (jogosan), és így is készülnek.

    Törökország: szintén szövetséges, bár az ISR-TR ellentét azért bántja a szemét sokaknak. Ez az az ország, aminek jövője kiszámíthatatlan…

    Milyen háború lenne a Mediterráneumban? Gócpont: Israel, Marokkó, Algéria, Törökök, Líbia, a stabilizálódó Tunézia, és a Balkán.
    Israel: bármi lehet Marokkó: csak azért írtam, mert iszlám állam, ez mostanában már elég a gyanakvásra, de szerintem Marokkó, Tunézia, Algéria, Líbia nem jelent fenyegetést, egy támadás Európa ellen majdnem a 0-val egyenlő. Kiebrudalják a nyugatot? Igen: érdekek sérülnek, amikért lehet harcolni, de nem kötelező. Balkán: ez mint mindig, örökké veszélyforrás lesz. A köv konfliktus az lesz, hogy 2020-25-30-ra több albán lesz mint szláv összesen. Görögo-TR: Ettől szerintem, tekintettel a jelenlegi görög államháztartási apró gondokra: nem nagyon kell tartani a köv 10-20 évben.

    És itt jön képbe az olasz-fr-sp flotta: kivel harcolna? Erőkivetítéshez, érdekképviseléshez elég. Nyílt konfliktus: kivel? TR? Israel? ORoszok? Egyiptom: 11+25 hajója van, átlagéletkor: 30 év. Egy teljes modernizáció: 10-20 év.

    Egyébként én nem azt mondtam – de érthető így is -, hogy nem lesz konfliktus soha (kivéve atomh) Európa környékén (pláne a Balkánon ugye), hanem, hogy a következő 20 évben nem valószínű – persze bármi megtörténhet, és valóban: hiányozhatnak az eszközök (ld ugye most Líbiát), ezért írtam: a NATO standard kgtsv-ből engedni nem lehet, és fenn kell tartani legalább a jelenlegi szintet. Ez érthető mennyiségre, de akkor átfogalmazom: a jelenlegi szakadékot technológia tekintetében.

    Ha ők feljönnek, mi mit fogunk kínálni cserébe? Érdekes gondolat. Egyrészt jogos: ha európa nem tartja fennt (ismét) a szakadékot, akkor gáz lesz, mert egy ilyen nyugdíjjas otthonná válik a kontinens, tele bevándorlóval, akik szépen leváltják a populációt, és eljutunk az első Algír FR elnökig, Indiai Brit PM-ig, és Török Német kancellárig – egyébként ez amúgy is valószínű egy 20-30-40 éven belül szerintem. Az viszont tény, hogy az általános életszínvonal méretarányosan ma Európában a világ többi részéhez képest meglehetősen magas – nem csoda, hogy ennyien jönnek ide.

    Az európában megveszik, mindenhol megveszik tételhez: Ez igaz abból a szempontból, amit te állítasz, de én fordítva gondoltam: amit európában európaiaknak gyártanak, európai termék, azt bárhol a világon el lehet adni, a ruhától kezdve, a finom-mechanikán át a zöldségig (bár pont most ugye picit netzes). A „nem lesz mit” kínálni állapotig pedig sok-sok hold fog még elfogyni, lehet, hogy meg sem érjük. Időnként, ahogy nézem a CNN-t, BBC-t, látom, hogy bár Magyaroszág nem egy kifejezetten fejledt állam, mégis milyen messzire van az átlagos élet minőség a világ nagy részén még mindig tőle. Afrikában, D-amerikában, középázsiában, Oroszország egyes kevésbé frekventált részein…

    És végül: Európa gazdasági ereje szerintem még mindig jelentős, aztán jön a politikai, és aztán a katonai. (sorrend tekintetében – szerintem). Manapság, ha valaki egy ágazaton belül csúcsot akar, akkor vagy USA, vagy Jap, vagy Európait akar szerződő partnernek. A made in germany még mindig sokat nyom a latban, és ha a valóságban teszem azt ez már nem lesz igaz mondjuk 10 év múlva, az emberek tudatában még 10 évig benne lesz. Maradjunk az autóknál: ma egy Hyundai semmivel sem rosszabb szerintem mint egy PSA-Renault-FIAT – sőt jobb, de szerintem már bőven Skoda (VW alap) szinten van. Mégis: inkább európai modell, mint Hyundai (itthonról beszélek), merthogy az Koreai. Pedig különbség nincs. Lehet, hogy magyarországon sok egyedi hülyeség van, de a világon akkora fluktuáció nincs az emberekben ilyen téren. Az Iraki inkább venne mercedest (hisz látta minden nap a 1,5 millió km-es taxit ugye, ami merga), mint mondjuk Hyundait, pedig (pláne ma) különbség már közelsem akkor mint volt.

    Valahogy én azt érzem, hogy az EU-t a világon mindenki lenézni. Mintha úgy kezelnék (joggal egyébként), mint a tudós öreg nagypapát, aki mindig papol, és néha a botjával üti azokat, akik neki nem tetszőt tesznek. Bólogatnak, meghallgatják, aztán azt csinálnak amit akarnak.

    No, remélem lefedtem mindent, remélem nem túl kaotikus ez az egész…
    És megint sry, hogy eltértünk a tárgytól.

    Legjobbakat,

    Strlv

  35. Izraelnek épp szükség lenne egy rep. hordozóra, mert egyedül a Kaukázusból tudtak volna légicsapást mérni Iránra

    A Fekete-tenger délkeleti csücske alig 150 km-re van közelebb Teheránhoz, mint a Jeruzsálem – Irán távolság. F-15/16I-hez hasonló haditengerészeti gép nincs. Ergo minek hordozó? Olcsóbb megoldás a több tanker az IAF-nek. Csak erra a célra hülyeség építeni egy hordozót.

    Az Öböl irányából egy hordozó segítségével megoldhattak volna sok mindent önállóan, szaúdiak,irakiak nem engedték át őket, túl nagy volt a rizikó.

    Most akkor Kaukázus vagy Perzsa-öböl…? A hordozót mi védené? A CSG költsége messze túl van az Izrael pénzügyi lehetőségein és szüksége sincs rá.

    A Mediterránium se lesz most piskóta, ha Egyiptom felcombosodik és Törökország már teszi ezt, akkor ki fogja őket a tengeren ellensúlyozni?

    Az IAF.

    Tényleg égnek áll a hajam ezektől az ötletektől. :)

    [Bár ezek után nem vagyok meglepődva, hogy a magyar honvédelmi döntések miért olyanok amilyenek? Ilyen szakértelem és éleslátás dúl ott is? :( ]

  36. A Kaukázus esetében az oroszok és a törökök zártak össze, se grúz utánpótlás, se török légiszállítás, se azeri légibázis nem szerepelhet már a repertoárban, pedig volt idő, mikor asztalon volt, mint ötlet, mellesleg Örményországban már orosz csapatok állomásoznak.

    A tanker jó megoldás lenne, de akkor is idegen légtéren kellett volna áthaladni, hogy az épülő szisztémákat támadhassák(ez persze már múlt idő), a tengóik kapacitása erre nem elegendő(bár az Öbölből operálhattak volna tengók viszonylag zavartalanul). A spec. ops rendesen működött/működik, komplett rakétás csapatot és védelmi barlangot robbantottak rá az irániakra, de ennél tutibb a rep. hordozó.

    Hordozót védhetnék felszíni hajók(rajta légvédelem,hajó elleni rakéta,radarrendszer,asw eszközök,helik stb.), ezekből van is tudtommal az izraeli navynak.
    Mondjuk mellesleg most is tudnának hordozót építeni már meglévő, a piacon elérhető géphez pl.: Rafale,F-18, szóval nem a gép a legszűkebb keresztmetszet.
    Az mondjuk igaz, hogy 10-15 évbe beletelne legalább mire hadrendbe állítanák a hajót, azért ott is hosszú távon gondolkodnak szerintem, ráadásul kérhetnék a német hajógyárak, francia, koreai, uk, us hajógyárak segítségét.
    Egy hordozó kivitelezése kb. 1-3 milliárd dollárba kerülhet, ez 10-20 évre leosztva már viszonylag elviselhető összeg.

  37. Izrael egy olyan ország, amelyik nagymértékben függ a tengerpartjától, ha tengeri blokád alá veszik, az nem túl jó, egy blokád sugarát hajókkal meg lehet választani helyesen, míg egy F-15/F-16 operatív hatósugara korlátozott. A szárazföldön gyakorlatilag mindegyik ország ‘nem baráti’ a környezetükben.
    A repülőgép hordozóra tekinthetünk úgy is, mint egy tengeren mozgatható repülőtérre, mellyel a blokádot szabadon feltörhetjük, sőt megakadályozhatjuk annak létrejöttét.

  38. Doca:
    Nem hiszem, hogy ez a Sea Gripen dolog komolyan vehető. Nem nagyon látok olyan országot, akinek konkrétan arra lenne szüksége.
    A komolyabb hordozóval mászkáló országok előbb fognak egy kulcsra kész SH-ra, vagy egy Rafale-ra befizetni, mint egy kérdőjeles megvalósulású programra. Ausziknál – ha jól emlékszem Kuruc szavaira – szóba került, hogy az új Canberra osztályra kerüljön merevszárnyú gép. De, ha az meg is valósul, logikusan F35 lesz – ugye a RAAF-nak úgy is lesz egy rakás.
    Spanyolok, olaszok esetén is az F35-nek van esélye inkább. Thai-oknál meg ha jól emlékszem épp pénzügyi okok miatt nem volt 100% sokáig a második adag Griff, pedig az csak 6 gép volt és ide lenne esélyes az SG?

  39. „Pár év és Amerikát lehetetlen lesz megtámadni ballisztikus rakétákkal ha nagy energiájú lézert fejlesztenek…”

    Ezt felejtsd el, az összes szakértő – beleértve az új amerikai védelmi rendszerek kifejlesztőit is – egybehangzóan állítják, hogy az általuk egyáltalán még belátható jövőben biztosan nem lesz olyan rakétavédelmi rendszer, amely nemhogy száz, de akár 80%-os hatékonysággal is meg tud birkózni egyszerre több száz éles, és ezres nagyságrendű „csali” MIRV warhead támadásával. Ráadásul, ahogy arra már Dudi is rámutatott, az új védelmi rendszerekkel párhuzamosan a támadó rakéták is állandó intenzív fejlesztés alatt állnak, pl. Oroszországban. Szóval, ez azért nem olyan egyszerű játék…

  40. DrStrangelove

    Doca

    Wiki alapján Israel éves katonai költségevetése 16 mrd dollár (2011). A spanyol Juan Carlos fél MRD-ba került (maga a hajó). Tehát elvileg lehet h kijönne 3 MRD dollárból az egész, de Israel szerintem a meglévő erejére, ennek fenntartására, és fejlesztésére költi el az utolsó fillérig + épphogy kijön, és ez már így is 6,5% a büdzséből, ami azért elég sok. A másik, hogy egyáltalán a Hornet fel tud szállni egy ilyen hordozóról? Terhelés? Egy komplett új gép bevezetése az F-35/F-16/F-18 mellé? (a Rafale még durvább lenne), átképzések meg minden.. ehhez molni ért, de szerintem ez olyan költségekbe kerülne, amit egyszerűen még az erősen militarista Israelben sem lehet keresztül vinni a Kneszeten. + NEM megoldott a hordozó kísérete mert van a legnagyobb hajójukból (Sa’ar fregatt) 3 van… A légvédelem pedig úgy fullban ez a raktéka képviseli wiki alapján az Isr. Navynál: http://en.wikipedia.org/wiki/Barak_(missile)

    Szóval ez a hordozó dolog felejtős. Szerintem egyébként a világ legtapasztaltabb fegyveres erőinek vezetői (legalábbis a cím jogos birtokai jelenleg ők, arányosan még az USA-nál is, szerintem) csak tudják, hogy védjék meg az országuk, szerintem kész tervek vannak minden eshetőségre… vagy legalábbis: gyorsabban fognak reagálni mint más állam, a meglévő hadeszközök/fejlesztéseken belül, mind hosszú (ez jelenleg szerintem egyértelműen az F-35), mind rövid távon.

    De mint mindig: ez szubjektív. A jobban hozzáértők ez kifejtik, ha akarják majd – és ha szükséges.

    Jó éjt mindenkinek,

    Strlv

  41. doca, a kommentelők első díjára hajtasz a mennyiséget tekintve?! :)

    De kicsit figyelj már a tartalmára is!
    Elhiszem, hogy megtetszett a Tengeri Griff ötlete, de ilyet komolyan leírni, hogy Egyiptom(!) hordozót szerezzen be…!
    Nyilván nem tudod, hogy Egyiptomban egy még nem lezárult éhséglázadás van folyamatban. Egyiptom olajexportálóból importőrré vált. Az élelmiszerüket importálják, mivel már olajbevétel nincs, az élelmiszerek ára elszállt.
    Éppen azon küzdenek, hogy ne hulljon anarchiába az ország (vö. failed state) ebben biztos segítene egy hordozó…

    Mellesleg CATOBAR hordozót még az ausztrálok sem terveznek, pedig nekik pénzük és koherens védelmi stratégiájuk is van. Helikopterhordozó dokkhajók kellenek nekik, amiket univerzálisan tudnak használni. Ilyen hajók kellenek minden országnak, ahol józanul gondolkodnak. Lásd Európából a sikeres spanyol, olasz, francia programokat.
    A CATOBAR/STOBAR hordozók lassan ki fognak kopni:
    – amiknak nem lesz többé rá pénzük, legalábbis nem a mai méretekben;
    – indiaiak, kínaiak még csak most kezdik tanulni;
    – oroszok, franciák (+britek?) egy-egy példánynál többet aligha fognak szolgálatban tartani (a braziloknak már ma sem több státusszimbólumnál).

    A STOVL-jövő pedig azon áll vagy bukik, hogy mi lesz a sorsa az F-35B-nek.

  42. F-35B bukása esetén alternatívaként jöhetne szóba a Sea Gripen a kis sáncos STOBAR hajókra kihasználva a Gripen meglévő STOL képességét megfejelve egy bika hajtóművel. Ezt a szcenáriót nem igazán tartom valószínűnek.
    Ezenkívül a pótmegoldás szerepen kívül legfeljebb mint az F-35 olcsóbb alternatívája jöhetne szóba, de mivel a példányszám várhatóan alacsony marad, az olcsóság se stimmelne.
    CATOBAR esetén meg szóba se jön, annyi a jobb nyugati alternatíva.

    Annyi értelme viszont van, hogy feladatot ad az európai mérnököknek és a fejlesztés során szerzett tapasztalatok majd jól jöhetnek egy esetleges majdani 5,5 generációs összeurópai típus fejlesztésénél.

  43. A CATOBAR/STOBAR hordozók lassan ki fognak kopni:
    – amiknak nem lesz többé rá pénzük, legalábbis nem a mai méretekben;

    11 db van. A legnagyobbak. A legjobbak. És már fejlesztik az utódaikat.
    Előbb szüntetnének meg nagyon sok minden mást, mint ezeket.

  44. A CATOBAR hordozók kikopása több mint valószínűtlen. Sokkal valószínűbb, hogy a helikopterhordozó-dokkhajók, repülőgéphordozó-dokkhajókká evolválnak, hiszen a méreteik rég elérték a CATOBAR funkcionális alsó határát (kiépíthető ferde fedélzet, legalább két katapult, két lift, min: 30 gép szállítása hangártérben), de a flottákra oly jellemző „X száz év hagyomány fejlődés nélkül” hozzáállás miatt még nem „dobták le magukról” a síugrósáncokat, hogy igazi kisérőhordozóvá fejlődjenek.

  45. „A CATOBAR/STOBAR hordozók lassan ki fognak kopni:
    – amiknak nem lesz többé rá pénzük, legalábbis nem a mai méretekben;”

    A 2030 ig szolo US NAVY hosszutavu tervben 10 db ilyen hordozo szerepel koszonhetoen annak az egy darabos csokkenes hogy az uj Ford osztaly kevesebb karbantartast igenyel igy ugyan az vagy meg tobb hordozo lehet egyszerre a tengeren mint manapsag a Nimitz ek bol.

    Amit viszont enyleg nem ertek hogy a robotgep hordozo Boomereket mind kivonjak valamikor 2020-25 ig.

  46. „Kivancsi vagyok hogy a MIG iroda termeke mennyire fog bevalni, mivel sem korabbi tapasztalatuk sem pedig gyakorlo platformjuk nem allt rendelkezesre. A betonra felfestett fedelzet meg nem ugyan az mint kint a tengeren.”

    Ez így nem teljesen igaz. Az első körös 29k-t tesztelték anno a Kuznyecovon.

  47. Egy hordozó kivitelezése kb. 1-3 milliárd dollárba kerülhet, ez 10-20 évre leosztva már viszonylag elviselhető összeg

    Annak az országnak aki már kifejlesztett egy rakás hordozót és legyárott x db-ot, annak fájt 5-6 milliárd / egységáron ma.

    A francia cucc is ennyibe került, képességei köszönőviszonyban sem állnak egy Nimizt osztály egyésggel

    Úgy egyébként ki építeni és adna el Izraelnek ilyet? a franciák nem építenek, ergo nincs mit eladni. Jenkik soha senkinek. Az angolok meg építik maguknak. Lista vége.

    Izrael egy olyan ország, amelyik nagymértékben függ a tengerpartjától, ha tengeri blokád alá veszik, az nem túl jó, egy blokád sugarát hajókkal meg lehet választani helyesen, , míg egy F-15/F-16 operatív hatósugara korlátozott.

    Tankergépekkl az IAF operatív hatósugara elvben az Atlanti-óceán is lehet kis számú géppel. 1-1 tankolással oda és vissza valahol Olaszország tája vagy Korzika. Azt már láttuk a II.Vh alatt, hogy mit műveltek a hajókkal az akkori légierők. Továbbra sem látom semmi értelmét az ötletnek.

    A szárazföldön gyakorlatilag mindegyik ország ‘nem baráti’ a környezetükben.

    És ez miben validálja azt, hgoy hordozó kell?

    A repülőgép hordozóra tekinthetünk úgy is, mint egy tengeren mozgatható repülőtérre, mellyel a blokádot szabadon feltörhetjük, sőt megakadályozhatjuk annak létrejöttét.

    Na de minek, ha a CGS árából huszonx tankert is vehetsz? Azzal a fél IAF hatósufara kitolható az Atlanti-óceánig…

  48. “Pár év és Amerikát lehetetlen lesz megtámadni ballisztikus rakétákkal ha nagy energiájú lézert fejlesztenek…”

    Az első lézerfejlesztések az SDI alatt indultak. Aztán a ’90-es évektől a YAL-1. A prgoram kudarc, lényegében elkaszálták és leállíották. Egy kémiai lézerrel egy B747 méretű géppel tudtak volna 13 lövést leadni. Az anyag, amit használtak birzalmasan toxikus, a teljes legénység vegyvédelmiben grasszált a gépet.

    Jelen állás szerint a védelem hamarabb lenne kivitelezhető végtelen sok AEGIS renszerrel, mint lézerrel.

    A lézer soha nem lesz alapja egy SDI rendszernek, mert az első esős / felhős / stb. nap kinyírja.

    (Hogyan lehet akkora butaságot leírni..?)

  49. A CATOBAR/STOBAR hordozók lassan ki fognak kopni:

    Oszt mégis hogya, mikor a meglevő egységek alsó hangon 50 évig üzemelhetnek?

    – amiknak nem lesz többé rá pénzük, legalábbis nem a mai méretekben;

    Na bumm, akkor 11 vagy 10 helyett lesz 8 és nem olyan kényelmesen rotálnak.

    A STOVL-jövő pedig azon áll vagy bukik, hogy mi lesz a sorsa az F-35B-nek.

    Ha ezt estleges jövőnek tekinted, akkor miért kopna kis a STOBAR? Jelen állás szerint a STOBAR hal ki, mert rájöttek, hogy alig olcsóbb megoldás egy CATOBAR-nal, de töredék képességet ad.

  50. Ne temessétek már folyton Európát. A németek 80milióan vannak, azt annyit exportálnak, mint az 1300miliós Kína. A 60miliós Franciaország meg feleannyit. Elsővonalbeli repülőből meg csak ennek a 2 országnak több van, mint Kínának. Gondoltál már arra, hogy hány körömcsipeszt kell eladni, egy AUDI áráért?

  51. Amúgy egy CVN biztos van $5 milliárd, mondjuk a CdG-t nem gondoltam volna, hogy ennyiből hozták ki. Mondjuk egy Delphin osztályú tengó is olyan $500 millió kb.
    CATOBAR hordozókat még biztos jó pár évtizedik láthatunk még szerintem is.

    Amúgy szerintem a kieli gyár képes lenne egy nagyobb hordozó építésére is, ráadásul adna a hadmérnököknek, hajómérnönöknek egy rakat feladatot, persze koprodukcióban készülne(izraeli-német), na mindegy ez persze csak álom. Németország energiapoltikája mondjuk viszonylag biztonságban lesz a közeljövőben Oroszország felől, távoli gyarmat nincs(elvesztették őket I. vh-ban), úgyhogy hordozó tényleg nem kell elviekben. Akkor viszont a norvégoknál vagy kanadaiaknál jóval nagyobb igény lehetne rá (elvégre a sarki olajmezők fontosak lesznek majd) :)

    Mondjuk a norvégok különbékén,paktumon vannak Moszkvával, amellett, hogy kőkemény NATO tag. Kanada pedig US felségterület gyakorlatilag,külpolitikailag.

    Franciaországban is jelentős közösség él és szerintem őket rá lehetne venni egy CdG #2 megépítésére, persze álom tudom én, de ők nem utasítanák vissza.

  52. Mondjuk én úgy látom pl. az Ázsiába irányuló nyugati exportot, hogy nemsokára le fog csengeni, legalábbis az amerikai export már most veszélyben van, mert Hu Csin Tao kerek perec megmondta, hogy most megvették az utolsó 200 darab Boeinget($20 milliárdért), az is a kínai Boeing üzemben készül majd, a további több ezer(5000-et terveznek ha jól tudom) már kínai típus lesz, ráadásul nyugati hajtóművet megvették, azzal szerelik már fel, majd a repülőjüket.
    Ezzel csak azt akarom szemléltetni, hogy a nyugati export is mérséklődni fog az évek alatt Ázsiába.

  53. Rossz felől fogjátok meg a hordozók szükségességét.
    1) A jövőben egyre kevésbé a katonai igények határozzák meg a beszerzéseket, hanem a pénz.
    2) A globalizáció visszaszorulásával a követett stratégia is megváltozik a mostani évtizedben.
    3) Az angolszászok több évszázados tengeri egyeduralma megtörik. De ezt nem úgy kell elképzelni, hogy valakik lenyomják őket, hanem a gazdaság gondjai miatt nem lesz szükség, de lehetőség sem globális katonai jelenlétre, illetve lásd 1) alatt.
    4) A megmaradó érdekeltségek biztosítására a repülőfedélzetes dokkhajók optimálisabbak (és talán még megfizethetők) lesznek. Ezeken vagy lesz STOVL repülőgép vagy nem.
    5) 2020-ban hiába lesz a amerikai tengerészetnek még 8-9 szuperhordozója, ha Bremertonban fognak rohadni, mert nem lesz pénz az üzemeltetésre. Pénz pedig azért nem lesz, mert változik a szükséglet (lásd 2-3).

    És ez egy optimista forgatókönyv, mert feltételezi, hogy az amerikaiak meg tudják fékezni héjáikat és a globális visszavonulás nagyobb háború nélkül lezajlik!
    Ekkor a CVN-ek utolsó feladatai a világban szétszórt amerikai kontingensek hazamenekítése lesz.
    A kevésbé optimista forgatókönyvek között ott a nukleáris tél, vagy ha a világválság eldurvul, akár olyan gyors lehet a leépülés, hogy már a katonák hazamentésére se marad idő és erőforrás…

    A növekedés korának vége, uraim.

  54. Veér István

    Batka: hogy összefoglaljam a tieddel ellentétes oldal érveit: de amraamshooter! aegis! cbg! nem omolhat össze! ami iylen erős nem mehet csődbe… És hozzátenném: cak azért nem ment még csődbe, mert a hitelezőinél erősebb. Még.

  55. @doca
    az is a kínai Boeing üzemben készül majd
    A végösszeszerelése. Eléggé más, mintha az összes alkatrészt is ott gyártanák le.

    Batka, nem tudom mi a szakterületed, de javaslom tartózkodj a gazdasági kérdésektől, meg talán a történelemtől is, vagy olvass utána legalább egy kicsit, mielőtt hozzászólsz, mert ez amit írtál elég őőő, tájékozatlan benyomást kelt, és akkor nagyon-nagyon finoman fogalmaztam.

  56. Nem vagyok meggyőződve arról, hogy Batka véleménye összességében tévedés lenne.

    „A növekedés korának vége, uraim.” Ez így igaz, főleg a Nyugat oldaláról nézve.

    „A jövőben egyre kevésbé a katonai igények határozzák meg a beszerzéseket, hanem a pénz.”
    Ezt finomítanám. Az értékálló pénz. Ennek alapfeltétele a termelés. Vagy a nyersanyag (ki)termelés, vagy cikkgyártás. Ezek nélkül csak értéktelen papírdarabokról beszélünk, vagy még arról sem (digitális jelek). Ami valóban védendő szektor: nyersanyag kitermelő helyek, mezőgazdasági területek, édesvíz készlet, ipari-gazdasági centrumok. A világkereskedelem gyeplője azok kezébe kerül, akik a világgazdaságot működtetik, nem pedig lefejik.

    „A globalizáció visszaszorulásával a követett stratégia is megváltozik a mostani évtizedben.”
    A globalizáció centruma vagy átkerül a motor gazdaságok kezébe – (ekkor értelemszerűen változik a stratégia is), vagy a globalizált gazdaság visszalép a regionális gazdasági közösségek szintjére – ez is stratégia váltást hoz, hiszen az alapvető feltételek fognak változni.

    A 4. ponttal kapcsolatban nincs álláspontom, az 5. pont viszont nem teljesen elképzelhetetlen. Valószínűnek azt tartom, hogy jelentősen csökkenhet az amerikai katonai jelenlét a világtengereken, két okból: az egyik az, hogy az USA gazdasága nem fogja bírni a mostani kiadásokat fedezni. A másik, hogy fele annyi hordozó is elég lesz ahhoz, hogy továbbra is a legerősebb haditengerészet legyen az övék, mivel sem Kína, sem India, sem Oroszország nem fog fejenként 4-5 hordozót hadrendbe állítani 20 éven belül.

    Az USA-nak újból szembe kell majd néznie azzal, hogy nem ő az egyedüli keménytökű gyerek a grundon – így akár előtérbe kerülhet újra a kooperatív nemzetközi együttműködés.

    Vagy nem lesz képes feldolgozni a veszteségeit és akkor tényleg kinézhet egy atomtél.

    Ui: Ha az USA elmúlt 15 évben tanúsított viselkedését egy emberi példányra vonatkoztatnánk, akkor pszihológiai értelemben a notórius hazudozó és a parazita skizofrén tüneteit fedezhetjük fel. Ez pedig nem túl megnyugtató. Elnézést az USA szimpatizánsoktól, nem provokáló céllal írtam.

    M

    M

  57. Montezuma

    „Ui: Ha az USA elmúlt 15 évben tanúsított viselkedését egy emberi példányra vonatkoztatnánk, akkor pszihológiai értelemben a notórius hazudozó és a parazita skizofrén tüneteit fedezhetjük fel. Ez pedig nem túl megnyugtató. Elnézést az USA szimpatizánsoktól, nem provokáló céllal írtam.”

    Engem nem érhet az a vád,hogy csak egy kicsit is szimpatizálnék az amikkal de mindenki csak annyit tesz meg amennyit hagynak neki.Ebből azt akarom kihozni,hogy mint elkezdenek beszűkülni a lehetőségek úgy fognak az amik is jobb fiúra váltani.

  58. Üdv Dudi!

    Nem vádolnálak ilyesmivel, emiatt ne aggódj. Engem meg azzal vádolnak, amivel akarnak, tojok rá.

    De próbáljuk kicsit előítéletek (pozitív és negatív) nélkül, kívülről szemlélni a helyzetet és értelmezni azt, ami van.

    Az Egyesült Államok kormánya az elmúlt évtizedben (Bushtól Obamáig bezáróan) olyan lépéseket tett, amelyből két (esetleg három) dolog következhet:

    Nem voltak képesek a helyén kezelni a változásokat sem házon belül (házon kívül meg pláne), nem tudtak hihető alternatívát kínálni a világnak a jövővel kapcsolatban és nem tudtak sem létrehozni, sem megszilárdítani egy olyan nemzetközi együttműködési rendszert, amely kielégítette volna a világ többi nemzetének jogos igényeit és amely alapja lehetett volna egy elismert amerikai központú világrendnek.
    Ehelyett folyamatosan szétzilálja egy széles platformra is építhető rendszer alapjait, viszályokat szít a saját szövetségi formációin belül is miközben egyre több ellenséget szerez magának mind az öt kontinensen.

    „A” variáció:
    Az egymást követő amerikai kormányzatok egyszerűen alkalmatlanok arra a feladatra, amelyre hivatottak lennének a megválasztásukat követően, ez pedig az Egyesült Államok világban betöltött vezető szerepének egyre több területen történő kikezdését jelenti, nem is sikertelenül.

    „B” variáció:
    Nem alkalmatlanok, hanem nem az Egyesült Államok nemzeti érdekei, hanem olyan érdekcsoport(ok) érdekei szerint tesznek lépéseket, amelyek számára az Egyesült Államok pusztán csak eszköz. Természetesen ennek leplezéséhez felhasználnak minden lehetőséget, a lényeg az, hogy a választópolgárnak nemzeti színű és demokrácia szagú papírba csomagolva tolják le a szart a torkán.

    „C” variáció – ez az esetleg esete:
    Irgalmatlan nagy zsenik, akik napi szinten megtévesztik és hülyére veszik az egész világot, voltaképpen az egész emberiséget az orránál fogva vezetik és csak kevés ember látja tisztán a helyzetet, ami alapján nincs itt semmi gond, mindent kézben tartanak és mindent ők irányítanak, de ha mégsem, akkor majd sikeresen megoldják mindenki megnyugvására.

    Több ötletem nincs.

    M

  59. Nem igazán látszik jelenleg semmi olyan gazdasági tényező, ami az USA világuralmát veszélyeztetné. Ami látszik és ami szükségszerű is volt, hogy a világ nem marad másik pólus nélkül, így a Szovjetúnió helyén maradt űrt betölti egy másik hatalom. Ez a hatalom: Kína. De ez a hatalom nem lesz elég erős ahhoz, hogy az USA-t lenyomja, legalábbis az elkövetkező emberöltőkben nem, és az eljövendőkben is csak akkor, ha véres háborúkban ráteszi a kezét legalább egy gazdag kontinensre, mondjuk Afrikára aminek minden gazdasági behatolásuk ellenére csekély a valószínűsége. Továbbá az USA gazdasága annak minden problémája ellenére még mindig a világ legnagyobb gazdasága, Kína csak az egyharmada annak, amit az USA produkál. Szal ami biztosan állítható, hogy a XXI. század közepén az USA a világ tündöklő szuperhatalma lesz és minden anyagi forrás rendelkezésére fog állni e státusz betöltéséhez. Mi több valószínűleg hatalma növekedni fog, hiszen egy potens szuperhatalom meg fogja finanszíroztatni a világgal az egyre növekvő jóléti állama költségeit és az annak fenntartását lehetővé tevő globális stabilitást garantáló világcsendőri szerep költségeit.

    Emlékezzetek Rómára! Kezdetben volt, hogy „Itália a Rómaiaké” és azon kívül inkább csak pozíciót szereztek mint területet, ha be is vonultak Keletre, akkor csak mint ünnepelt felszabadítók amit gyors kivonulás is követett! Aztán jött a birodalomépítés kora, amit először a politikához szükséges pénz megszerzése katalizált (a Nyugat-Mediterráneum meghódítása), majd a római jólét fenntartásához nélkülözhetetlen stabilitás (a folyton csak bajt keverő Kelet meghódítása) és végül csak egy potens hatalom maradt talpon, amely jóval gyengébb volt Rómánál, de saját maga megvédéséhez elég erős (Perzsia). Róma példája azt mutatja, hogy amíg egy hatalom elég katonai erőt tud felvonultatni a belpolitikája finanszírozásához, a belső problémái külső források bevonásával történő megoldásához, a polgárai számára kedvező gazdasági környezet kialakításához és fenntartásához addig ezt meg is fogja tenni. Amerika uralkodni fog, akkor is ha ebbe mások beledöglenek és akkor is, ha az jövendő USA adófizetőinek többsége nem az USA mai területén lesz honos.

  60. „Nem igazán látszik jelenleg semmi olyan gazdasági tényező, ami az USA világuralmát veszélyeztetné.”

    Nem? Komolyan nem? Szerinted lejátszott a legutóbbi világválság?
    Húzzunk egy kártyát a kalapból… mondjuk például a bankóprés szorgos használatával rövidesen (ha jól emlékszem júliusra?) elérik az elvileg kibocsátható dollármennyiség felső határát.
    Ezután vagy a deficitet nem fogják tudni tovább finanszírozni, vagy laza mozdulattal megemelik a plafont, ez viszont elég rossz üzenet, ha komolyan vesszük a dollár megbízhatóságát.

    Remek áttekintést adsz a Pax Americana világáról, csak az évszámban tévedsz egy százast: a XX. századról beszélsz.
    Írod: „amíg egy hatalom elég katonai erőt tud felvonultatni”, itt elég, ha csak erőről beszélünk, mert ez az erő már egy ideje kevésbé katonai, mint gazdasági és főleg pénzügyi. Éppen a pénzügy van világméretű bajban és ez immár nem időszaki válság, a hitelpénzrendszer alapjaiban reng. Hiába erős még az amerikai (termelő)gazdaság, a pilótajátékká vált pénzügyi szektor csődbe viszi az egészet. Természetesen közrejátszik a hibás fogyasztási szerkezettől kezdve sok minden, de ez mindegy. A lényeg, hogy görcsösen igyekeznek tartani a fenntarthatatlant és immár a bukás nem elkerülhető.
    Csakhogy ez senkinek nem jó, a riválisoknak sem! Az AEÁ csődjével az európaiak és a kínaiak is rengeteget vesztenek, a hatások végighullámzanak a világon, hiszen ma már minden globális hálózatba van kötve (lásd legutóbbi japán katasztrófa hatásai). Ezért a görcsös igyekezet a BaU fenntartására és így talán jobban érthető, hogy a föntebbi hozzászólásomat miért minősítettem optimista forgatókönyvnek.
    A fogyasztói társadalom gyakorlatilag már elbukott (csak még nem mondták be a tévében), most már az egyenesen ipari civilizáció lehetséges nem távoli végével kell szembenéznünk!

  61. A legújabb világválságban csak az tűnt fel, hogy csak az amerikai gazdaság egy szeglete, az ingatlanpiacuk olyan hatalmas, hogy megingása az egész világgazdaságot recesszióba taszítja, ami ugye még véletlenül se Amerika hanyatlásának a jele. Az amerikai gazdaság meg köszöni jól van, szépen növekszik újra, mert még mindig azt nevezzük válságnak az USA-ban, ha lassul a növekedés. A pénzügyi szektor pedig nem vált pilótajátékká, csak régi kommunista lemezt fújják újra egyesek a rothadó globális piacról és a fenntarthatatlan fogyasztói társadalomról, mindezt pedig akkor, amikor a fogyasztói társadalom éppen diadalútját járja a fejlődő világ embermilliárdjai közt a globalizáció és a fogyasztói társadalom egy új segédmotorjával: Kínával bezárólag. Úgy tűnik posztapok blues egy megunhatatlan sláger, minden virágkorát élő rendszerben.

    Amúgy jól látható, hogy nem az USA van bajban, hanem az EU:
    http://www.tradingeconomics.com/united-states/gdp-growth
    http://www.tradingeconomics.com/euro-area/gdp-growth
    http://www.tradingeconomics.com/china/gdp-growth

    Persze lehet nedves álmokat szőni az Amerikai Birodalom bukásáról, de a világ leghatalmasabb állama még éppen csak terhes ezzel a birodalommal, az öregkor nagyon messze van még!

  62. Az Egyesült Államok életpálya megállói:

    1890 – Az Egyesült Államok átveszi az abszolút vezető ipari hatalom szerepét
    I. vh – a fiatal Egyesült Államok az antant oldalán eldönti a háború kimenetelét(kapitulációt eredményez a belépése)
    II. vh – AEÁ gazdaságilag,katonailag egyeduralkodóvá válik a Földön,főként a nyugati féltekén, mivel meg tud egyezni a Szovjetunióval a hogyan továbban, leosztják a befolyási övezeteket, gyakorlatilag két jelentős hatalom marad talpon, a harcokból megerősödötten kikerülve

  63. Puma. Pannon Puma

    blogen ! Tiszteletben tartva véleményed, azt adatokkal, tényekkel nem igazán alapoztad meg !

    Nem említetted,hogy Kína kb. 870 milliárd dollár értékű USA állampapírt birtokol és ettől igen szépen kezd megszabadulni !
    Továbbá Kínának van több mint 2 000 milliárd dollár valuta tartaléka melyet nem igazán akar tovább növelni.
    Aztán kimaradt,hogy az USA irtózatos belső adóssággal küzd, ez már-már feszegeti az UNIÓ-s szerződést is egyes államoknál !!!

    Kihagytad,hogy a válság – termelés csökkenés, GDP romlás jelentős volt az USA-ban, Kína szinte meg sem érezte. Kínában egy bank sem ment tönkre, míg az USA-ban több tucatnyi jelentett csődöt.

    Kína már több évtizede jelen van Afrikában, most már markánsan megjelent Európában – és hazánk is örömmel várja !

    jelenleg tényleg komoly eltérés van a két orság GDP-je között, de Kína fejlődése töretlen és hihetetlen mértékű.

    Az USA-t komoly szakemberek szerint 15-20 év alatt fogja utolérni !

  64. Nem is tudom, mi lehet a tény, ha nem az USA GDP növekedése ami cáfolná, hogy az USA haldoklik a válság miatt.

    A kínai bankok pedig azért nem mentek csődbe, mert náluk senki sem mentette az adósokat és a bankjaik korlátlanul bevasalhatták a tartozásaikat. Aminek brutál következményei is voltak, közel hétszázezer kisvállalkozás ment csődbe csak 2009 tavaszáig:
    http://www.nytimes.com/2009/03/05/business/worldbusiness/05iht-yuan.2.20615197.html

    És mostanra gyakorlatilag csak a hiperlikvideknek adnak hitelt, ezért a kínai kis és középvállalkozók uzsorásokra szorulnak:
    http://www.alsosprachanalyst.com/economy/china-when-banks-stop-lending-go-to-a-loan-shark-or-stop-production.html

    Tényszerűen így kellene nálunk is csinálni, akkor nálunk is ismeretlen lenne a bankcsőd.

    ui. Az USA hatalmának ebben a formában már több évtizede nem lenne szabad léteznie, csakhogy az USA már több évtizede részben a világ többi országával finanszírozza a hatalmát. Ezért nem értem miből gondoljátok, hogy bármilyen gazdasági probléma megingathatja a világ amúgy is legnagyobb gazdaságára épülő országának az erejét, hiszen ennek az erőnek a fenntartása a világ számára is létérdek és ami ennél is fontosabb, az USA már most is a világgal fizetteti meg, a jövőben még inkább így lesz. Hacsak nem vagy közvetlenül szomszédos Kínával, hogy alternatívaként kínai vazallusállam lehess bármiféle amerikai hanyatlás rossz hír, mert azt jelenti, hogy neked többet kell majd fizetned így vagy úgy Amerikának az amerikai hatalomért cserébe! Kínának meg jelenleg semmilyen pénzügyi eszköze nincs az USA ellen, mert az USA-nak csak annyit kell tennie, hogy egyoldalú embargót rendel el Kína ellen és a rizsesek milliói fognak éhenhalni. A globális gazdaságnak hála Kína totálisan kiszolgáltatott az USA-nak, Kína léte arra épül, hogy exportálhat az USA-ba és az USA befolyási övezetébe. Egy barátságtalan kínai lépés és a kínai export negyede azonnal ugrott másik negyede meg néhány nappal később, hogy az európaiakat is meggyőzték az amerikaiak, hogy jót tenne a világbékének és a hazai iparnak, ha a kínaiak rendet tanulnának:
    http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2006/september/tradoc_113366.pdf

  65. Az AEÁ technológiája és magas fejlettsége nem predesztinálja bukásra az államukat, sőt gondoljunk a John Deere termékekre vagy a komoly elektronikai iparukra vagy azokra a katonai termékekre, amikről minden nap ezen az oldalon diskurálunk.

    Viszont be kell látni, hogy a Föld szénhidrogén készletei nem korlátlanok, így a mai szénhidrogén alapú ipari társadalmunk, mely alapja a folyamatosan növekvő világgazdaságunknak. Az Egyesült Államok gazdaságának növekedését már nem a közvetlen ipari termelési növekedés adja, hanem inkább a nagy értékű szellemi termékek(iPhone,BlackBerry,Microsoft,Apple,google,facebook stb., pénzügyi eszközök, szolgáltatások), ami rendben is van, mert a helyi lakosságuk már nem nő olyan óriási ütemben, mint a 19-20. században és már beállt az anyagi fogyasztás(É-Amerika fogyasztja valamivel több, mint a 25%-át pl. a szénhidrogéneknek) egy szintre.

    A probléma ott keletkezik, hogy É-Amerika(Itt Kanadát és AEÁ-t értem) cirka 350 millió lakosú, ez a Föld lakosságának 5%-a.
    A „3. világ” célul tűzte ki, hogy el szeretné érni ezt az életszínvonalat(Hollywood,gépesítettség,kényelem stb.), de legalább rövid távon meg akarja közelíteni és ez a folyamat már javában zajlik.
    Ha ilyen életszínvonalon élne a Föld lakossága, akkor 5 bolygóra lenne szükségünk, de csak 1(!) Föld létezik.

    Ez az alapprobléma, már csupán kizárólag ez az egy kivédhetetlen a mai szemléletünkkel.
    Ennek hatása már most érezhető: a magas üzemanyagárak. Sokan mondják, hogy spekuláció hatása az egész, főként a szaúdiak és más OPEC tagállamok, ők nem is akarják növelni a kitermelést, mivel érdekükben áll a magas olajár, de nem is tudnák mellesleg. Emellett nem akarnak bizalomvesztést az olajiparban és pánikot okozni, hogy leírják, baj van.
    Emlékeztetőül a Wikileaks szaúdi vonatkozásait érdemes elolvasni a valós készletekkel kapcsolatban.
    Az üzemanyagárak emelkedése egy lassú és kimért folyamat, nem robbanásszerű, ezt sajnos mindenki elfelejti, mert a kereslet lassan, de biztosan nőne, a kitermelés meg jelenleg nem tudja követni ezt a tempót(nem is beszélve a mezők kibányászottságáról).
    A magyar üzemanyagárak más tészta, mert itt példátlan vám és révdíj van életben szinte mindenen, de más államok, ahol hagyományosan nem volt szempont a fogyasztás mértéke(pl. USA) már kezdenek átállni a kisfogyasztású japán és európai autókra, sőt a helyi gyártók is kezdik átállítani a palettájukat ilyen gépjárművekre.

    A másik problémája a hagyományos 20. századi értelemben vett fejlett világnak a költségvetési krízis. Többet fogyasztunk, mint amit megtermelünk. Az USA-t jelenleg Ázsia finanszírozza, mert a us export már jóval kevesebb, mint az import mértéke és ez okozza a nagy problémát. Emellett pár hete elérték a törvényben foglalt adósságplafont. Mit lehet tenni ?
    Az állami kiadásokat csökkenteni kell. Milyen kiadásokat faragjunk le ? A sereg kiadásait nem érdemes, ráadásul nem nyernénk rajta sok dollárt. Marad tehát a szociális juttatások és „önkormányzati”-állami kiadások, tehát a kisemberek juttatásainak csökkentése. Ez nem fog tetszeni a lakosságnak. A legerősebb unionista államok már most lázadoznak és volt, hogy Obama nem szállhatott le pl. Montanában, Wisconsinban, ráadásul sok a függetlenedő hang, de legalábbis a FED-től. Mivel az AEÁ olyan gazdag, hogy egy-egy ilyen állam teljesen önellátó tud lenni teljesen, mg.-tól kezdve, aranybányáik miatt monetárisan, de példának okáért csak egy pár nagyvállalatot felsorolva ott van a Harley gyár, Oskosh gyár teljes termelése, akár iparilag is.
    Mivel a megszorításokat csak finoman lehet művelni az elégedetlenség lehetséges kialakulása miatt, ezért beindul a bankóprés és ez inflációhoz vezet, eddig nem látott mértékű inflációhoz. Csakhogy az infláció erodálja a lakosság és mindenki más megtakarításait is, ez se túl pozitív lehetőség, de egyedül ez maradt megoldásként.
    Obama ezért kezdett el álmodozni és nyilatkozni az amerikai autógyártás ismételt versenyképessé tételéről és a fiatal amerikai mérnökhadak szükségességéről, mert a termelés belföldre helyezése és exportképessé tétele megoldaná a problémák egy nagy részét, de ez sok-sok év mire realizálódik és már nem is csak a termelés hiánya okozza a bajt, hanem a fenntarthatatlan mértékű fogyasztás.

  66. Lehetőségek:
    1. Az Amerikai lakosság lenyeli a megszorításokat, amik most nyáron fognak életbe lépni és megvárják mire évek alatt rendbejön a költségvetés. Mivel a bankó már pörög és nem is fog megállni, ezért a közgazdászok közt már konszenzus van arról, hogy a dollár értéke 20-40%-kal fog inflálódni pár év alatt.
    2. A lakosság nem fogadja el és egyes államok kilépnek Washington öleléséből, önálló új Uniót alakítva vagy szuverén úton önállósodva akár. Ez rendbehozza sok állam helyzetét majd. Ezzal csak az a gond, hogy Washington hagyományos fegyveres erővel fogja kényszeríteni hűségre a lakosságot(letartóztatások,fegyveres összecsapások). Washington gondjai a lőfegyverek magas száma a lakosság berkeiben és a saját katonaságuk,gárdájuk hűsége esetlegesen.

    További nehézségek:
    Szociális, etnikai feszültség a gyorsan gyarapodó hispánajkú lakosság és az őshonos „gringó” lakosság közt. Teljes és feloldhatatlan ellentét áll fent. A latinok többsége teljesen elutasítják a jenki kultúrát, lenézik a fehér gringókat(ők részben indiánok), de vica versa. Viszont a gringók építették fel egy ilyen szintre az USA-t és ők tudják csak fenntartani ezt a komplex rendszert egyedül.
    Lásd Mexikó esetét, ahol csak Monterrey városában évente többen halnak meg, mint a csecsen háborúban összesen. Gyakorlatilag a legígéretesebb latin ország totál anarchiában van és működőképtelen a mi szemünkkel nézve. Erre képesek. Texasban gyakorlatilag nem tudsz ammo-t szerezni, mert nincs a boltokban, a mexikói bandák felvásárolnak minden fegyvert és lőszert.

  67. A világgazdaság motorjai közül csak 1 Kína. USA, Kína, Németo, Jappán, Franci. A világgazdaság stabilan nyugati kézben van.
    Vagy másképpen: EU, USA, Kína, Jappán.
    Repülőgép anyahajót az USÁn kívül senki sem tud gyártani. Arra emlékeztető hatalmas úszó vasakat talán, de abba sem lessz köszönet. Nézd meg a Csárlszdögólt. 2x annyiba került, mint amit ér. a franciskák nem így tervezték, de mire megoldották az összes problémát, ennyi lett a cehh. A Kuznyecov 1 úszó roncs. 1 hónapot hajózik, 1 évet javítják. A Gorskov sehogy sem akar összeállni, és vége.

  68. A nyugati gazdaság alapja a folyamatos növekedés! Egy zárt rendszerben (föld) nem lehet végtelen a növekedés (véges nyersanyagkészletek), tehát csak idő kérdése, hogy mikor áll meg a fejlődés és ér véget a ma ismert társadalmi és gazdasági rendszer uralma. Nem megyek bele találgatásba, de az tuti, hogy az átmenet gyors lesz és végzetes az emberiségre nézve. Nem fog számítani se ország se politikai nézet se semmi más!

  69. Csúnya dolog ez a matek.
    Ha keresek keresek 200 petákot, 300-at meg elköltök, akkor vagy beszedem a parasztokon azt a 100-at vagy nyomtatok magamnak.
    A nyomtatással az a baj, hogy elszabadul az infláció, ami önmagában nem veszélyes, csak az a baj, hogy a jüant nem fogják hozzáigazítani, de lehet még más valutákat se.

  70. doca szerint:
    Az autóiparban vagy 10 országnak van 100 éves tapasztalata. Mit szólnál, ha 1 rönó 2x annyiba kerülne, mint 1 mercédesz? Kínában és Indiában van pénz is, meg akarat is, mégse tudnak 1 rendes autót tervezni. Az oroszok megpróbálták. A moszkvics 200 kilóval lett nehezebb, mint a zsiguli.

  71. doca, snakeye, Puma, Batka, Montezuma és a többiek!

    Ne legyetek szittyaturbómagyarok. NEM ÉRTITEK? HOGY CSAK AZ USA TUD JÓ HORDOZÓT ÉPÍTENI!?!?!

    Mivel tud hordozót építeni, ezért gazdaságilag nem omolhat össze. Ne gyertek hülyeségekkel, mint infláció, energiahordozó válság, ritkaföldfém hiány… Hisz már van biokerozinjuk, és hordozójuk, meg amraam. Így már minden az övék! Nem lesznek belső viszályaik az összeroskadó gazdaságukból fakadóan. Hisz hatalmas gazdaság! A szovjetúnió is milyen nagy gazdaság volt, és az sem roskadhatott történelmi léptéken pillanatok alatt össze! Nem is utálják őket világszerte, hisz őszinték és demokratikusak! Nincsenek iszonyat veszteségeik a háborúikban, csak kisebb technikai meghibásodások, meg 1-1 baleset. Nekik nem lehetetlen csak a levegőből legyőzni akárkit (lásd Líbiai sikereik). Így nem is kell szárazföldön fenntartani a hatalmukat, ami amúgy jól menne nekik akár nagyobb léptéken is, hisz Afganisztánban is milyen jól megy. Az olaj ára nem is magas. A szólás szabad. A gondol pedig dupla.

  72. Lesz pár másodperce mielőtt hamuvá ég :S

    snakeeye: bocsánat, nem tudtam, hogy te a han kisebbséghez tartozol :D Ezért a véleményed alapján beskatulyáztalak, egy molnibalage által pontosan körülhatárolt, ám általam most tévesen választott skatulyába ( 2 féle ember van: USA hitű és a szittyaturbómagyar) De mivel te a han kisebbséghez tartozol, ezért te különleges esetnek minősülsz. Ám a kivétel csak erősíti a szabályt: egy a többiek annál turbómagyarabbak! :D

  73. snake:Olvasd el mégeccer mit írt, aztán kérd ki….

    Érdekes amúgy, hogy egy haditechikás forumon mennyi hülyeség össze nem jön haditechnikával kapcsolatban, olyan emberektől akiket ez érdekel sokszor soksok éve…. az mégérdekesebb, hogy ezen emberek gazdaságilag is rendszeresen megaszondják a frankót.

  74. Kína ide vagy oda , a gond akkor lesz ha Kína megelőzi az oroszokat minőségben is .
    A kelet erőviszonya 10 éven belül fog változni ha a fejlődések ebbe az ütembe mennek .
    SNAKEYE : leírtad többször is hogy már Kína lehagyta az oroszokat technikailag. Kérdés hogy az j-20 jobb lesz e mint a PAKFA ha viszont a pakfa karma hosszabb lesz és jobb radarja is lesz akkor hiába lesz nekik 2025 vagy 250db ha minőségileg sehol nincsenek .
    Ha az oroszokat nem tudják minőségileg lekeverni akkor az USA ellen semmit sem érnek .

    Már bocs ha valakit zavar mert nem ez volt a téma .

  75. Mi se magunktól találjuk ki amúgy a gazdasági részeket, egyszerűen csak értesülünk, mellesleg ha egy szittya tájékozódni akar Amerikáról, akkor rendesen fellapozza a CNN-t vagy a BBC-t, de szerintem az Amerikai Népszava még jobb, ez utóbbi esetében pl. volt szó a wisconsini,wyomingi,montanai stb. eseményekről, míg előbbiek erről mélyen hallgattak, mintha nem lettek volna érdekes események.

  76. felhívnám a figyelmet, hogy vérpistitől még nem láttam egyetlen olyan hozzászólást sem, amelyben nem valakit támadott, vagy legalább haditecnikai téren tett volna hozzá valamit a diskurzushoz, illetve a neve is árulkodó.
    Szerintem nincs szükség külön trollra a fórumon, kérném a kedves szerkesztőket az eltávolítására, amennyiben egyetértenek ezzel.

    Előre is köszi

  77. Annyira sokkal rosszabb szerintem nem lesz, mármint lényegi eltérés, sokkal hosszabb karom, de mivel csökkentett észlelhetősége lesz, ezért sokáig észrevétlen tud maradni egy támadó kötelék, ha ügyes.
    Ettől független szerintem az atomok nem fognak egymásnak esni, főleg nem Kína és Oroszország, jelenleg egy hajóban eveznek.

  78. természetesen szarkazmus, mert habár trollnak tituálódhatok, azok által akik „más szemében a szálkát, sajátban a gerendát sem látják”, de szarkazmussal fűszerezett szurkálódásaim leginkább gondolatébresztőnek szánnám azok számára, akiknek van véleményük, meg is osztják, de megengedhetetlen stílusban, és még a humorra és harapnak. Az ilyen embereknek több rostot kéne enniük, mert a gyomorfekély ingerültté tesz! :)

    Tehát én mindenkit deikáltan skatulyázok, piszkálok, mert a személyes véleményt megváltoztatni nehéz, és nem is feladatom „megtéríteni másokat”, de ha kicsit vidámabban, lazábban látnák a világot, a legújabb világégés árnyékában is (ahol hiszem, hogy vagyunk, és már nem elkerülhető szerintem), és az ilyen, vagy olyan irányú elvakultságukat helyén kezelnék, nem pedig egyből sértő személyeskedébe mennének át, mert azt, ha épp internet közelében vagyok, napokig fogom visszhangozni :)

  79. gacsat, amúgy jó autót tényleg nem csak ez a 2 nemzet épít, de valamiért az ő termékeik terjedtek el. A francia kocsiknak pl. jó a fogyasztása, de az olaszok is jó kocsikat tudnak, csak jóval borsosabb áron. Ezek mellett hagyományos autós nemzet pl. svédek,csehek,angolok(bár ők már sok aranytojót eladtak már).
    Ezek mellett még a spanyolok,finnek is megvannak. A mi 20.századunk meg nem volt túl táptalaj a gépiparnak, pedig ígéretes tehetségek, lehetőségek lettek volna.

  80. doca: Semmit, de ez így keményen félrevezető mint ahogy a kérdése(i)d is. A GM nem Ford, meg vannak az Europai piacra szánt márkái mint pl az Opel, Chevrolet.

    De ugyanez van amikor a QEről beszélsz. Inflációról írsz, miközben az ami alapkamat 25pont és 2-3%os inflációval rendelkeznek.

    snake:
    „Szólásszabadság van! Ez nem kína!”
    Sajnos/Szerencsére a legtöbb normális forumon van moderálás ahol az olyan trollokat Vér Pistike kib* mint macskát sz*ni.

    Olyan ez mint a pl szólás szabadság, ami baromira nem azt jelenti, hogy bármit leírhatsz, mondhatsz és annak nem lesz következménye.

  81. Igen, az EU-ban a Opel/Vauxhall/Ford pörög főként, mint „amerikai” márka.

    Igen most még féken van az infláció, de én úgy látom, hogy a jelenlegi tőkepumpa is rossz helyre ment(Wall Street-en elkaszinózzák/elkaszinózták), nem fogja orvosolni a kialakult termelési világrendet vagyis Amerikát felhozni, mert ahhoz valamilyen szinten üzleti szocializmus kéne.

    Ha jönnek a megszorítások ott is, akkor majd többet fogunk tudni mondani az egész ügyről, hogy mennyire veszik jó néven.

  82. Koscinál amire sztem utaltál az nem állt meg. Igenis itt vannak az ami cégek kocsi gyártás területén is, rossz, vagy jó állapotban van e vagy sem jelenleg a GM a legnagyobb. USben most meg főleg.

    A QEt én anno nagyon elleneztem osztán mi lett volna nélküle? Sanszosan durva defláció, japán féle elvesztett évtizezed és főleg az, hogy hirtelen történ volna minden, ami könnyen elindíthatott volna egy nagyon csúnya láncreakciót… ami ebben a globális világban nem állt volna meg USben, mint ahogy a származtatott termékek csodái se álltak meg a határokon…

  83. Ez már tényleg kezd blikk színvonal lenni.

    Többet fogyasztunk, mint amit megtermelünk.

    Nem lehet elfogyasztani, amit fizikailag nem termelsz meg. Vagy ez mire vonatkozik?

    Én kína szimpatizáns vagyok! :)

    Azért valahol szomorú, hogy egy kőkemény diktatúrával szimpatizál valaki. A világtörténelem folyamán – de a XX. században tutira – soha semmi jó nem származott abból, hogy kőkemény diktatórikus államok meghatározó tényezők legyenek. Abból meg végképp nem, ha ez még kommunista állam is. És valaki még ennek szurkol úgy, hogy sajnos az ország kőkeményen komcsik miatt van most is még ott ahol. Őrület…

    Az autógyártásos / márka téma is vicc. Pont azt látom, mint a cégnél. 10 ember, 10 preferencia. Egyik japán autó fan, a másik német, a harmadik olasz. Stb. Mi a bibi? Az ő és a ti példitok is statiszikailag irrelevás adatokra alapszik. Egyszemélyes tapasztalatok vagy rohadtul kis mintán.

    Hol van arról részletes összehasonlító adat hogy pl:

    – 1 millió utaskilométeren melyik a biztonságosbb?
    – 1 millió utaskilométeren melyik olcsóbb szervizelésben?
    – Áltagosan teljes élettartamon mennyi az üzemköltség?
    stb.

    N+1 statisztikai mutató alapján lehet vizsgálni és kihozni, hogy melyik a jobb. Van értelme? Talán. Van ilyen széleskörű publikus adatbázis? Lehet. Én nem tudom, de nem is érdekel.

    Viszont mi a harci helyzet? Az, hogy n+1 autógyár él és virul. A maga módján mind megtalálja a piaci rést – vagy mi a búbánatot – ergo a maga módján mind jó, hiszen megveszik őket, csak az egyes autók mind mind más vásárlói réteget vagy kultúrát, stb. céloz meg.

    Az orosz gépek is egyértelműen elmaradottak voltak a ’90-es években mégis megvették őket. Ettől jobbak voltak, mint a csúcs jenki gépek? Nem. De megtalálták azt a fent említett piacot, ahol vevők rájuk.

  84. Molni nem mondtam egy szóval sem, hogy a kínai politikai rendszerrel szimpatizálok. A kínai kultúrával és magukkal a kínai emberekkel viszont szimpatizálok. Egyébként minden rendszerben vannak jó és rossz dolgok. A kínai politikai rendszert meg ne hasolítsd ahoz ami itt volt nálunk 40 évig. teljesen más.

  85. Magyarországon nem Kommunisták vannak hatalmon ez számomra süketelés hanem felbérelt senkiházik akik Magyarország tönkretételével vannak elfoglalva .
    Kommusnisták nem tárgyalnak az amikkal és nem hirdetnek demokráciát és szarják le az emberi jogokat .
    itt viszont Magyarországon azt látni hogy több joga van már lassan a kisebbségnek mint a magyarnak. Ha a magyarokkal nem tudják lenyeletni a demokráciát majd elérik azt a kisebbséggel úgy hogy ha van munkája akkor annak ingyen házat is adnak .
    Amerikában Náci zászlóval vonultak föl és a rendőrök is teljesen mellettük álltak mert szólásszabadság van, itt viszont coki bofa be kuss és ha meg akarod védeni magad és ha sikerül is akkor téged visznek el a rendőrök .
    És nekem ezek után senki se mondja hogy turbómagyar mert a tököm már ki van vele .
    És ha olyan nagy kommunisták vannak itt akkor Amerika vagy a NATO mért nem számolta föl 2006-ban a Gyurcsány kormányt ?

  86. Visszatérve a hordozós témához, azért a CdG-t nem kéne leírni, mert ha épp arra kerülne a sor 1 az 1-ben szerintem nem merne senki se neki menni, legalább egy 1 v 3 szituációba belekényszerítené bárki, még a US Navy is.
    Azért a Rafik veszélyesek és a hajó védelmi képességei se semmik.

  87. Visszatérve a hordozós témához, azért a CdG-t nem kéne leírni, mert ha épp arra kerülne a sor 1 az 1-ben szerintem nem merne senki se neki menni, legalább egy 1 v 3 szituációba belekényszerítené bárki, még a US Navy is.</iy

    Ezt a részét nem értem. 3:1-hez miben? Mert 1 CVN most cirka 4-5×12 db harci gépet visz. A CdG mennyit? Olyan két tucatot.

    A hajó védelmi képessége nem látom, hogy miben annyira kiemelkedő. A 2xRAM + 3xPhalanx elég jó CIWS. Egy hordozó meg ne pazarolja arra a helyet, hogy nagy hatótávolságú légédelmet vigyen. Arra vannak a kísérők és a saját BARCAP-et adó gépei.

    (Francia AEGIS megfelelő egyáltalán van?)

  88. CdG 40 darab Rafale M-et vagy S.E.-t vihet ezen kívül 3 Hawkeye-t.
    Szóval nem hiszem, hogy egy CVN-nel megkockáztatnák.
    Jelenleg 2 darab komoly légvédelmi képességekkel bíró Aster-30-al rendelkező fregattjuk van, mint lehetséges kíséret a harccsoportban, ezek már AEGIS szinten vannak, révén az Aster-30-assal szerelt rendszer már partiban van a SM-3-assal. 2022-ig még 11 ennél jobb képességű FREMM-osztályú hajót fognak még szolgálatba állítani.

  89. „Phoenix szerint:
    2011. június 2. csütörtök @ 18:10

    Visszatérhetnénk a hordozókhoz és a hajófedélzeti gépekhez? Köszönöm!”

    Egy nyilvánvaló trollt se bannoltok, de még csak nem is kickeltek 1-2napra. Tán nem is volt ilyen soha itt az elmúlt ~2évben. Legalábbis én nem tudok róla. Még tudtommal egy nyamvadt házirend sincs. (Csináljak?)
    Szerinted így melyik flamer… „nem szarja le” mire kérsz meg kit…

  90. Harcászati szempontból szerintem teljesen mind1,hogy mennyi gépnek van hely a hajón.Az a lényeg,hogy mennyit tud üzemeltetni.

    A folyamatos hajófedélzeti tárolással a gépek élettartama komolyan csökkenhet. A másik az, hogy pl. egy tájfun vagy atlant ciklon ez estben a hajót lényegében kinyírja. A karbantartást eléggé nehezíti, ha minden komolyabb munkához a fél fedélzetet és hangárfedélzetet át kell tologatni. Biztonsági szempontból sem ideális az, ha a fedélzet tele van gépekkel. Ennyi erővel egy CVN 90 harci gépet és 5 és 4 AWACS helit tu üzemeltetni, csak éppen a fedélzeten mozdulni sem lehet és az első hibás leszálással 20 gépet leírhatsz…

    Szóval a tárolási mód erősen összefügg azzal, hogy mennyit tud üzemeltetni és hogyan…

  91. Vagy másképpen nézve. a II. Vh. alatt összevissza tologatták a gépeket fel és leszálláskor, hogy jó sok gép lehessen a hordozón. A ferde fedélzet ezt küszöbölte ki részben a több hely által.

    Minimális plusz hajó vízkiszoríással és méretnöveléssel lényegében ugyannyi a gép hordozhatóvá vált, csask egyszerre lehetett gépeket fogadni és indítani. Még, ha változatlan gépmennyiség is volt, a hajó harcértéke – ha bírta a személyzet a kiszolgálűst – brutálisan megnőtt, mert „szakaszos” üzemből lényegében folyamatos üzemet csinálta.

    Természetesen a ferde fedélezten is vissza lehet lépni ehhez úgy, hogy az orrnál levő téren gépeket tárolsz – viszont itt is el lehet menni úgy, hogy két sorban az orr szélén vagy teljesen teletömöd géppel és akkor a first in last out elv megy – de akkor mínusz 2 db CAT és szimultán fel/leszllásnak pápá…

    pl. így.

    http://3.bp.blogspot.com/_CHG2GRbeET8/S-kz7_rw-WI/AAAAAAAAPIE/xc2WRZQaBf0/s1600/nimitz9.jpg

    Vagy így.

    Másik gond a kiszolgáló személyzet. A hordozó arra van méretezve, hogy 4-5 12 gépes századot mozgasson és nem 6-8 12 gépest. Rövid távon, amíg minden gép még egészséges, addig nem túl nagy gond, bár ha mind bevetsére járna teljes gázon, azért majd kétszerannyi gép fegyverzése és kiszolgálása és mozgatása finoman szólva izomszakasztó és a legkisebb műszaki hiba a liftekkel vagy katapulttak tovább fokozza az elviselhetetlen gépsűrűséget.

    A CdG esetén is lehet, hogy 40-44 gép lehet rajta, csak a gépek indításközi és kiszolgálási ideje miatt ez nem jelent olyan sokat. Ezen felül, ha több gép hibásodik meg, akkor lényegében haszontalan gép foglalja a helyet és mivel x gépre y eséllyel a több repóra miatt több hiba jut, a kiszolgáló / karbantartó személyzet hamar túlterhelhető. Az is érdekes kérdés, hogy mennyi fegyver és keró akármilyen hordozó esetén, ha megnöveled a gépek számát. A CVN-ek így is heti kétszer (?) vesznek fel kerót. Ennek pótlása még egyszerűbb, mert csövön törénik. Viszont mondjuk egy ODS szintű konfliktus estén elég mókás lehet napi 80-100 tonna fegyverzet mozgatása. Ma már annyi előny van, hogy PGM-ek miatt elvben kevesebb tömegű fegyverzetet kell mozgatni.

  92. @Fade:

    Két választás van. Vagy hírt írunk, vagy moderálgatunk. Mivel elsősorban hírt írni törekszünk, a hozzászólások átfutására nem mindig van idő. Ebben kérnénk a segítségeteket. Ha valami nem kóser, kéretik szólni és belenyúlunk. Mindenki felnőtt ember, ne okozzon már ez problémát. Akinek nem megy a kulturált viselkedés, annak a hozzászólásait nekiállunk törölgetni. Ha nagyon nem veszi észre magát, akkor bannolunk, de eddig a törölgetés elég hatásos volt, remélem ezentúl sem kell komolyabban beavatkozni. Szóval, ha kell, küldtök egy emailt a szerkesztőségi mailre (mivel már nincs jelentés a moderátornak gomb, mert közakarattal sikeresen elkaszáltátok…) és intézkedünk.

    És van szabályzat is. Erre tessék:

    http://forum.htka.hu/index.php/topic,322.0.html

  93. A töröltek között nincs olyan hozzászólás, mely Fade-nek lett volna válasz és a repülőgép-hordozókhoz vagy a MiG-29K-hoz kapcsolódna, csupán gazdasági dolgokról, meg azt, hogy ki és mit olvas. Keressetek a fórumban ehhez kapcsolódó topicot és oda mehetnek a gazdasági témák, vagy az, hogy ki, honnan tájékozódik ilyen téren.(Amennyiben igényeled, elküldöm emailben, hogy ne kelljen újragépelned.)

  94. Allesmor Obranna

    Na most én offolok, de itt egy jó kis fotósorozat a Szu-35Sz-1-ről:

    http://take-off.ru/news/112-news05-2011/582-su-35s1-05-2011

    A paralay fórumában megvolt nagyobb méretben is.

    Szép lett a gép, kicsit 29-es filing a fekete szegély miatt, de nem árt a masina szépségének és nem is annyira ismeretlen a Zsuravlikok hosszú történetében.
    Ha fenemód nagyon preciz akarnék lenni, a 703-as Szu-27M első, 1992-es farnborough-i debütlásánál is hasonló volt a fesztés, csak aztán gyorsan váltottak.

    http://www.sirviper.com/index.php?page=fighters/su-27/su-35

  95. Allesmor Obranna

    Nem nagyobbak, méretre egy az egyben azonosak az együléses Szu-27-esével, csak az oldalkormányok felülete lett nagyobb. A kilépőél majdnem függőleges, és a Szu-30MKI/MKA/MKM-hez (vagy ha úgy tetszik, a MiG-29-eshez) hasonlóan túlér a vezérsík kilépőélén pár 10 mm-el.

  96. Allesmor Obranna

    Nem. Ez a szárny valóban két függesztővel több, mint a 27-eseken, hasonlóan a Szu-27M, Szu-33, Szu-30, Szu-34-es gépekhez. Ezek mindegyikén két függesztő pilonnal több van, de egyik szárny se nagyobb, mint a 27-esé. A 33-as szárnya is csak felhajtható, meg más rajta a mechanizáció. Amúgy profilra, geometriára az alap 27-esével egyezik.
    Az egyetlen 27-es tenyésztmény, ahol tényleg nagyobb a szárny, az a Szu-27KUB, ahol teljesen új szárnyat készítettek.