|

LCS: mindenki győztes?

Érdekes fordulattal gazdagodott az amúgy is változatos eseményekkel tarkított Littoral Combat Ship (LCS) program. A US Navy idén augusztusban az év végének környékére halasztotta a döntést, azonban jelenleg úgy tűnik, hogy ha kibújhat alóla, akkor inkább nem is választana a Lockheed Martin / Marinette Marine nevével fémjelzett Freedom-osztály és a General Dynamics / Austal pároshoz köthető Independence-osztály között.

Ehelyett november 3-ának délutánján tett bejelentése szerint a Kongresszus felé fordul azon javaslatával, hogy duplázzák meg a beszerzendő mennyiséget és a darabszámot testvériesen oszthassa meg egymás közt a két versenyző.

A felállás egyelőre azonban nincs átírva, azaz továbbra is 10 hajó szállításának „klasszikus”, kieséses rendszerben történő elnyerése van érvényben, ám a Navy úgy véli, hogy az anno a pályázókkal történő tárgyalások újrakezdését és a prototípusok mennyiségének felezését előidéző, hajmeresztően elszálló árak már a múltat jelentik, a két óriás közti rivalizálás olyannyira lenyomta az árakat, hogy reálisnak látják (az egyébként az időközi választások végett a közeljövőben „kissé” átrendeződő) Kongresszus hozzájárulását kérni a megosztott győzelem melletti 10-10 hajós beszerzésre.

A Navy beszerzésekért felelős részlegének szóvivője, Cate Mueller úgy nyilatkozott a bejelentéssel kapcsolatban, hogy folyamatban van a kulcsfontosságú bizottsági tagok megkeresése az elképzelés kongresszusi támogathatóságával kapcsolatban. Ugyanakkor felhívta arra is a figyelmet, hogy ha a megosztott beszerzés nem megvalósítható és nem kapják meg a Kongresszus támogatását, akkor nem változtatnak semmit a jelenleg érvényben lévő folyamaton. A Navy meglátása az, hogy mindkét formában kedvező áron juthat hozzá a várt hajóihoz – tette hozzá.

Ugyanakkor a két szállítós felállásnak meglátásuk szerint többek közt az alábbi előnyei lehetnének:

  • Az LCS program és az iparági háttér stabilizálása
  • Az igényeket gyorsabban kielégítő, kétszeres sebességű szállítás
  • A verseny fenntartása a program kivitelezési szakasza alatt is
  • Az exportlehetőségek javulása

A javasolt terv alapján a Navy a 10-10 hajóról szóló megrendeléseket éves szinten is egyenletesen osztaná el a két győztes között: a 2010-2011-es költségkeretből évi 1-1 hajót finanszírozna, míg a 2012-2015 közti büdzséből 2-2 hajót.

Egy kulcsfontosságú kérdésben, a hajók harci rendszerének kérdésében is lazán állnak a dologhoz: mivel a két versenyző alapvetően egyáltalán nem kompatibilis megoldásokat hozott össze a Navy nem vesződne az egységesítés hosszadalmas feladatával, hanem mind a Freedom-, mind pedig az Independence-osztály a saját belsőségeivel kerülne rendszeresítésre. Amolyan apró betűs részként azért megemlítik, hogy a változtatás joga természetesen itt is fenntartva.

Az elérhető információk szerint az sem kizárható továbbá, hogy akár mindkét, egymástól radikálisan különböző és egyesek – köztük a Navy korábbi – véleménye szerint egymást kiegészítő hajóosztály gyártására szerződtetnek egy-egy második hajógyárat is.

A Lockheed Martin versenyzője, a Freedom-osztály prototípusa, a USS Freedom (LCS 1)

És a felvetett változtatásoknak itt még nincs vége – a lista végére hagyott pont végül is adódik a megduplázni kívánt hajómennyiségből: az eredeti elképzelések szerint az összes LCS honi kikötője a kaliforniai San Diego-ban lenne, ám az esetleges kongresszusi jóváhagyás esetén összehozható nagyobb LCS flotta már ehelyett arányosan kerülne megosztásra a keleti és a nyugati part között. Az atlanti parton a még megmaradt fregattok kivonások miatt már az elkövetkező pár évben jelentős „üresedés” elé néző floridai Mayport lenne az LCS-ek fő bázisa.

Az Independence-osztály prototípusa, a USS Independence (LCS 2), ezen alumíniumtörzsű trimarán annyira különbözik riválisától amennyire csak lehetséges.

Nos, ezen érdekes fordulat például minden bizonnyal jó hatással lenne több régióban is munkahely megtartó, munkahely teremtő vonatkozásban, politikai támogatása azonban egyelőre nem ismert. Mindenesetre a 2011-es védelmi költségvetést még nem befejezett Kongresszusnak igyekeznie kell a döntéssel, hiszen az információk szerint a két gyártó (ár)ajánlata december 14-ével lejár, ha addig nem születik meg a döntés és a szerződések kiosztása, akkor új ajánlattételt kell benyújtani, mely akár jövő tavaszig is kitolhatja a döntést.

19 hozzászólás “LCS: mindenki győztes?”

  1. Nem az lenne a legjobb,ha az egyikből lenne 20,ha már van lehetőség 20db beszerzésére???Csak így józan paraszti ésszel.

    „# Az igényeket gyorsabban kielégítő, kétszeres sebességű szállítás
    # A verseny fenntartása a program kivitelezési szakasza alatt is”

    Azért ez két épületes hülyeség.A vadászgépeknél sem állítottak rendszerbe két azon típust pl F-22/YF-23 pont azért mert horribilis összeget jelentett volna mindkét fejlesztésre pénzt biztosítani,hogy a rendszerbe állításról és rendszerben tartásról ne is beszéljek.
    Ez csak annak tudható be,hogy a Ne ö izé Republikánusok nyertek az félidős választásokon.

  2. Üdv!

    Dudi áruld el légyszíves mért épületes baromság?

    „Az igényeket gyorsabban kielégítő, kétszeres sebességű szállítás”

    1 hajógyár helyett 2 dolgozik, (vagy akár 4 is), ha ez nem eredményez dupla mennyiségű hajót akkor nem tudom, hogy mi… Mellesleg a Navy-nek már most kevesebb fregatja van, mint amennyi szerintük kellene.

    „A verseny fenntartása a program kivitelezési szakasza alatt is”

    Ez egyértelmű, bármelyik próbálna emelni/változtatni az áron, csak megszellőztetik, hogy a másikból lehet mégis többet rendelnek… És ugyanez igaz lehet a későbbi fejlesztéseknél is. Szép dolog a kapitalizmus. Egyébként mindkét hajóba horribilis összegeket öltek már így is bele, és kisebb bakik kivételével mindkettő elég jól szerepelt az eddigi teszteken. Hasonló képességű fregattal az oroszok/indiaiak, kínaiak (gyakorlatilag bárki más) még legalább 20 évig nem fognak rendelkezni.
    A másik szempont pedig a gazdasági, csak ha a gyártókat és a nagyobb beszállítókat vesszük, több 10ezer munkahely/hajóosztályról beszélünk, minimum egy évtizedre, ami ha duplázódik, nem picit lendítene az egyébként nem túl rózsás statisztikákon. F22-YF23 azért hülyeség hasonlítani, mert gyakorlatilag egy iparágon belül két abszolút különböző szegmensről beszélünk, abszolút mások a mennyiségek, humánerőforrás felhasználása, ill. a fejlesztési lehetőségek, és még 1000 más dolog.

    Üdv Q

  3. A döntésképtelenség mögött ténylegesen az van ( azon kívül hogy a politikai széljárás változást megpróbálják kihasználni ) hogy a LCS-2 ( trimarán ) szinte mindenben veri az LCS-1 et a NAVY tart tőle mivel nincsenek vele tapasztalatok. Ezért is agyalnak a párhuzamos üzemeltetésben és késöbb ha már minden tiszta akkor rendelnek belőle.

  4. Kuruc71

    „Alapvetően sekély vizekben partmenti partközeli tevékenységekre optimalizált hajóosztály. Rakéta hordozó platform és deszanthajó képességekkel , viszont nem nagy hatótávval.2

    És minek ezek a képességek a saját partok közelében,vagy ha nem saját partoknál akarják bevetni akkor miért kicsi a hatótáv?

  5. Üdv!

    Valószínűleg Kurucnak van, bár ha a kongresszus nem szavazza meg a duplázást félek, hogy az LCS2 veszíteni fog az új dizájn miatt.

    Azon kívül, hogy partközeli tevékenységre van optimalizálva, a koncepció lényege volt a modularitás és az éppen aktuális feladatra történő könnyű átalakíthatóság. Lényegében egy svájcibicska, ami ha kell anti sub, ha kell aknaszedő, ha kell őrhajó, de akár hírszerzési feladatokat is elláthat. Lényegében ki kell váltania az összes hasonló méretű, de csak egy feladatra használható hajót.

    Üdv Q

  6. “Alapvetően sekély vizekben partmenti partközeli tevékenységekre optimalizált hajóosztály. Rakéta hordozó platform és deszanthajó képességekkel , viszont nem nagy hatótávval.”

    Ez így nem igaz, Az LCS1 6500km-es hatótávval rendelkezik, az LCS2 pedig cirka 8200km-essel. Hasonló mérteben a La Fayette 7000km A Gorshkov (ha elkészül) szintán kb 7000km, a német Brandenburg 8000+. A hasonló méretű társainál egyáltalán nem rosszabb egyik se. A kivétel természetesen van, a brittek Type 23 osztálya ami akár 14000km is megtehet, de a végsebessége harmad akkora mint az új LCSeknek, ill az ausztrál ANZAC osztály („Australian and New Zealand Army Corps” in WW1, tényleg ez alapján kapta a nevét?). 11000km-es hatótávval.

    Q

  7. Dudi: „Nem az lenne a legjobb,ha az egyikből lenne 20,ha már van lehetőség 20db beszerzésére???Csak így józan paraszti ésszel.”

    Szerintem átfutottatok egy lényeges megjegyzésen:
    „Az elérhető információk szerint az sem kizárható továbbá, hogy akár mindkét, egymástól radikálisan különböző és egyesek – köztük a Navy korábbi – véleménye szerint egymást kiegészítő hajóosztály gyártására szerződtetnek egy-egy második hajógyárat is.”

    Mondjuk azt nem látom át, hogy miben tudnák egymást kiegészíteni, de ha így van, akkor logikus döntés lehet mindkettőt rendszeresíteni.

  8. Q

    Az ANZAC class a német MEKO 200 liszensze és 8 db épült a RAN nek és 2 db a Kiwiknek. Ezért is lett a neve ANZAC.

    Éppen most esnek át modernizáláson. Fázisvezérelt radartrnyok elektrooptikai felderítő és tűzvezetőrendszerek új EW éd komunikációs rendszerek.

  9. Üdv!
    Így már értem, valahogy átfutottam a 2 kiwi hajón, és nem vettem észre :). A Kiwi hajókat különben ti szervizelitek és tartjátok karban, vagy Új-Zéland is kiépítette magának az infrastruktúrát? Az első modernizált már futja a teszteket, nem?

    Q

  10. A Kiwiknek van saját szárazdokjuk így a javíásokat megoldják de a modernizálásokat itt végzik. Alapvetően remek a kapcsolat az Aussi Kiwi haderők között.

    Egy példa. Most pár hete sikerült egy kissebb tüzet csiholni az egyik partraszálló hajón Sydney kellős közepén. A másik ilyen ( HMAS Kuttabul and Manoora ) meg szintén felújjításon van. Viszont a képzésnek mennie kell ( Jönnek az LHD-k ) plusz a feladatok így a Kiwik autómatikusan felajánlották ingyen a Centerbury hajójukat a képzésre. Most 80 tengerész van ott és csinálja a rutint.

    Most kaptak a Kiwik egy új kategóriás OFF Shore járőrhajót és ennek tapasztalatai alapján épül majd az új Aussi járőrladik az Armidale osztály váltására.

    De az ANZAC váltása is tervben van valamikor az évtized vége felé.

    Azonban a legnagyobb vita a leghangosabb társaság most a tengeralattjárosoké. Nem tudják eldönteni hogy vegyünk vagy építsünk és ha ezt vagy azt akkor mit.

    Ember legyen a talpán aki most megmondja a tutit.

  11. Az első modernizált ANZAC még Perth ben van még nem fut mert még a rendszerek nem készek. Viszont már elkezdték párhuzamosan a második ladik munkáját is. E melett beszereztek egy úszó dokkot ami által egyszerre 3 tengót is lehet szervízelni.

    Jelenleg ennyi az össz bevethető tengónk így a nagy késülödés „érdekes”
    ondjuk a negyedik tengó is kifut cca júli augusztus magasságában de 3 dokk azért így is sok.
    Vagy …….

  12. stratégiai érdekük megtartani a gyártókapacitást, rep. iparnál így is nagy leépítések voltak, MDD gyár bezárása, Rockwell gyár meg sorolhatnánk még.
    Northrop megérdemelne már egy nagyobb volumenű projektet, így is nagyjából a hajógyártás tartja fent, bár igaz, hogy F-35 25%-át ők gyártják és F-18-asokban is nyakig benne vannak, mivel MDD-vel közösen készítették YF-17-es alapján. Az eltörölt űrprogram se kedvezett a cégnek, meg a 2 új lopakodó versenyéből jól kicsinálták őket.
    Kezdenek rájönni, hogy ideje megtartani azt, ami létrejött a 20. századi felemelkedésük közben.Kína is maxi gázon épül,erősödik, ők is tengeri hatalommá szeretnének majd válni, már tervben vannak a tengerészeti bázisaik szerte Ázsiában.
    PAK-DA -ra kell majd egy válasz USA részéről és a NG már belebegtette, hogy ők készek egy új lopakodó nehézbombázót is tervezni akár.

  13. Az Independence nagyon cool (kedvenc részletem az orra applikált horgony+csörlő), csak kicsit talán túllőttek a célon, és így nemcsoda, hogy a költségek is az égbe szálltak. Döbbenetesen sokoldalú dizájn, két teljesen különféle hajtás, küldetés szerinti konténeres kombinálhatóság, stbstb.
    Arra azért kíváncsi lennék ez a trimarán forma mennyire sérülésálló a hagyományos egytestűhöz képest.