Annak ellenére, hogy a 2008-as választásokon egy viszonylag Kína-barát kormány került hatalomra Tajvanon, a két Kína közötti feszültség katonai téren nem csökkent. Ennek következményei és okai itt és itt olvashatók; időnként érdemes felfrissíteni a memóriánkat!
Most ugyanis újabb szakaszába lépett a fegyverkezési verseny. Kína, mint tudjuk, minden erejét bevetve munkálkodik azok, hogy repülőgép-hordozója legyen, lehetőleg minél hamarabb. A cél elérésének érdekében pénzt és emberi erőforrást sem kímélnek, és minden jel arra utal, hogy nagyon jól haladnak. A fenti két dolog azonban olyasvalami, amiből a kontinenstől nagyjából 200 km-re elterülő szigeten nincs olyan sok, mint „odaát”.
Főleg most, a gazdasági válság közepette, valamint az Egyesült Államoktól való nagy összegű beszerzések után azt gondolnánk, hogy nem maradt túl sok költenivaló a kasszában, ám Tajvan hamarosan mégis belekezd egy új projektbe. Konkrétan egy kifejezetten a kínai repülőgép-hordozók ellen tervezett, és speciálisan erre a célra felszerelt hadihajó-osztályra vágynak, melyet saját maguk szeretnének tervezni és gyártani is.
A Tajvani Haditengerészet Kang-Ding-osztályú fregattja
Az új generációs korvettek tervezési szándékáról április 12-én számoltak be a tajvani védelmi minisztérium és média részéről. Nem eresztették túlzottan bő lére a mondókát, egyelőre annyit tudni, hogy a „hordozógyilkos” („carrier-killer”) néven emlegetett hajók várhatóan csökkentett észlelhetőségűek lesznek. Technikai adataikról is csak annyit árultak el, hogy vízkiszorításukat 1000 tonna körülire saccolják, így méretüket tekintve közepesek lesznek a korvettek között. Továbbá szeretnék elérni, hogy a hajók képesek legyenek 55 kilométeres óránkénti sebességgel cirkálni.
Ami pedig a fegyverzetet illeti: várhatóan a hazai gyártású Hsiungfeng III vízfelszín-vízfelszín kategóriájú, hajók elleni rakéták képezik majd a fő csapásmérő erőt, melyekkel a majdani kínai hordozó(ka)t szándékoznak nedvesebb közegbe süllyeszteni. Emellett minden bizonnyal alaposan el lesznek látva légvédelmi rendszerekkel, ugyanis az ellenséges hordozó-fedélzeti repülőgépek levegő-vízfelszín rakétái nagy veszélyt jelenhetnek rájuk.
A hajóosztályról készült számítógépes grafikát elvileg már a nyilvánosság számára is elérhetővé tették, viszont egyelőre nem sikerült megtalálnunk azt, viszont amin rábukkanunk, közöljük.
A tajvani katonai szakértők szerint ha Kína a jelenlegi tempóban halad hordozójának építésével, akkor az elkövetkező 10 évben biztosan szolgálatba állítja. Ez pedig a térség erőegyensúlyának alapos felborulásával fog járni, ezért igencsak csipkedniük kell magukat, ha valamilyen szinten ellensúlyozni szeretnék a (nekik) nyugatról érkező, egyre nagyobb mértékű fenyegetést.
csatahajós
a shkval nem antitorpedó torpedó hajók ellen van az az elmélet hozta létre h ha egy tengeralattjárónak sikerül egy cvn közelébe férkőzni (10km) márpedig ez nem lehetetlen akkor el tudja azt süllyeszteni. az igaz h ezek a torpedók nagyon hangosak nem valami nagy a hatótávjuk de van egy nagy előnyük nagyon gyorsak ezért manőverezéssel nem lehet őket kikerülni (mint ahogy ezt többen is állítják…)és zavarni sem lehet hisz nincs mit zavarni rajta hisz előre programozott nincs benne aktív vagy passzív kereső mit zavarsz rajta??? többen írták h amint használja a tengó azonnal észreveszik a kísérőhajók és ezt a shkval hibájaként rótták fel pedig ez nem igaz ha bent vagy egy flottacsoportban és kilősz egy torpedót bármilyen is legyen a típusa észrevesznek de van egy előnyöd a többi típussal szemben az h a torpedó amit használsz előbb becsapódik minthogy ellentevékenységet kezdene a megtámadott hajó és mi van a kísérőkkel??? erre találták ki az előre programozott útvonalat kilősz 5 shkvalt és az tuti h mind az öt találni fog hisz nem lesz idő védekezni JA MÉG 1 DOLOG EZEK A TORPEDÓK TUDNAK MANŐVEREZNI (TOLÓERŐVEKTORÁLÁSSAL VAGY A KAVITÁCIÓS BURKON TÚLRA NYÚLÓ SZÁRNYAKKAL) TEHÁT NEM CSAK EGYENESEN SZÁLGULDANAK MINT A II. VH-S SZIVAROK!!!!!!!!
Jelentem
http://www.globalsecurity.org/military/world/russia/shkval.htm
Globalsecurity nem feltétlen ért egyet veled az itt leírtak szerint. Sőt az elején ki is emelik, hogy: “The missile has been characterized as a “revenge” weapon, which would be fired along the bearing of an incoming enemy torpedo. The Shkval may be considered a follow-on to the Russian BGT class of evasion torpedoes, which are fired in the direction of an incoming torpedo to try to force an attacking to evade (and hopefully snap the torpedo’s guidance wires).”
SZóval ha nem is anti-torpedó fegyver akkor is inkább egy tengók elleni cucc. Felszíni hajók ellen túlságosan kicsi a hatótávja, hiába irányítható ha 7500 yardra közel kell menni (kb. a jobb II Vh-s tengó torpedók hatótávja)…
Jelentem
Eszer már le lett tisztázva. Az a kínai adósság elég kis tétel a summával összevetve.
Jelentem
még mielőtt valaki azt mondaná h lehet manőverezéssel védekezni egy ilyen torpedó ellen egy cvn-nek halkan jegyezném meg h a shkvalnak 370km/h a sebessége ez azt jelenti h 10kmet kerekítve 97sec alatt tesz meg ennyi nem elég egy 100.000 tonnás lélekvesztőnek arra h eredményesen manőverezzen és a 97sec max lőtávot feltételez ha kisebb távolságról indítják márpedig tuti h ez lenne a helyzet mert nincs az a dilettáns tengó parancsnok a világon aki torpedót úgy vetne be h a célpontja a lőtávolság felső határán helyezkedik el.
Jelentem
@dudi
A Shkval kapcsán már annyi mindent összehordtak, hogy a hajam égnekáll. Én nem vagyok biztos benne, hogy mit tud, de termésszetudományos tények az alábbiakat teszik lehetővé.
A toperdó tényleg nagyon gyors. Ettől függetlenül atomtöltet nélkül szinte semmit nem ér. Még, ha 300 km/h-val repeszt számold ki, hogy 8-10 km-t mennyi idő alatt tesz meg? 300 km/h Az olyan 80 m/sec. 8 km is 100 másodperc 10 km az két perc. Borzalmasan hosszú idő. Ezalatt a legsüketebb hajó is meghallja. Ha csak 30 sec után kezd fordulni a hajó – tökmindegy, hogy merre, mert a nem irányított torpot hazavágja minden kitérő manőver – 12 csomós kezdő sebességgel számolva, akkor bőven tud annyit fordulni, hogy ne tarafálja el a hordozót. Anno csináltam erre egy excel táblát. Kár, hogy letöröltem.
Manőverzeni csak akkor tud igazán, ha a szuperkavitáció megszűnik. Ekkor meg lassú, a Nixie és hasonló dologgal lehet védekezni ellene.
Akkor van értelme manőverezni, ha van input a toropon levő esetleges szonarnak. Szuperkavitációs üzem közben a szonar teljesen hasznavehetlen, mert lényegében nincs víz az orrész körül és maga a kavitációs zaj is ott van. Egy atomrobbanást esetleg meghallana…
A flottacsoportban bent lenni meg elég érdekes. A kísérő hajók 6-12-es gyűrűben veszik körbe a hordozócsoportot + kísérő LA tengók + P-3 supprt. Lehet prbóálkozni, de azért ez nem olyan egyszerű, mint amilyennek sokan itt beállítják. Már a külső gyűrűhöz is elég durva lenne közel menni, nemhogy a hordozóhoz.
Jelentem
ez kimaradt az előzőből:
“…ha kisebb távolságról indítják….”…akkor kevesebb idő van manőverezni…
csatahajós ha globalsecurity ezt írja márpedig ezt írja akkor valószínűleg így is van de ez nem azt jelenti h nem lehet alkalmazni felszíni egységek ellen és a vita a torpedóról cvn elleni bevetésének eredményessége körül robbant ki
Jelentem
“97sec alatt tesz meg ennyi nem elég egy 100.000 tonnás lélekvesztőnek arra h eredményesen manőverezzen” Ennyi idő alatt még 360 fokos fordulóra is képes kis túlzással, úgyhogy ez a nem eredményes fordulás.
Ugyan nem CVN, de az az 1 perc elég sok idő manőverezésre:
http://www.youtube.com/watch?v=mzveUz-WRGQ&feature=fvw
http://www.youtube.com/watch?v=6p6KswPYXnU&feature=related
sajnos ez gyorsított felvétel de a Nimitzek se olyan sokkal rosszabbak manőverezésben:
http://www.youtube.com/watch?v=_Encki1BzXo
Molni: ezzel mire gondolsz? “Eszer már le lett tisztázva. Az a kínai adósság elég kis tétel a summával összevetve. ” Milyen summával összevetve?
Jelentem
Persze, nem mondom, hogy lehetetlen, de elég nehéz ügy egy ilyennel beledörrenteni egy laposba.
AZ meg tuti fix, hogy ha már ilyen közel van a tengó akkor ha más nem aktív szonárral azonnal megtalálják.
Bár őszintén szólva én is kétlem, hogy az SH-70esek gyűrűjén olyan könnyedén át lehetne csúszni, főleg hogy ált. 1-2 SSN is szokott kavarni a CVBG-kel, amolyan előretolt tisztogató erőként.
Az egyetlen szitu amikor ez működhet az az, hogyha egy AIP-os tengó tök egyhelyben vár és a hordozó pont arra megy 7500 yardon belül – erre lássuk be azért kicsi a reális esély.
Én ha már a USN CVBG-k legyőzéséről van szó akkor szerintem a Red Storm Risingban leírt és aztán a később a valóságban továbbfejlesztett “szaturációs technikában” hiszek (beáldoznak egy rakat régi bombázót és gagyi cirkálórakétát, hogy a fő csapás minőségi cuccainak csak a légvédelem töredékén kelljen átmennie). Persze ma már sokkal nehezebb ügy ez is a CVBG-nkénti 1 helyett 5-6 AEGIS-es hajó mellett. Anno egy non-VLS Tico ellen ezt relatív könnyű volt bejátszani még úgyis ha a Tomcatek fenn voltak, de ma alaphangon is 100-150 célpont ellen tudnak egyidejűleg védekezni, azt túlszaturálni pedig már tényleg egy felső-középkategóriás légierő teljes állománya kell. De talán még mindig ez a legjárhatóbb út.
Jelentem
molnibalage
igazad van tényleg nehéz odajutni 1 hordozóhoz de nem lehetetlen Kuruc71 még az elején be is bizonyította ezt sőt hajóneveket is írt azaz nem csak amolyan legenda hisz ellenőrizhető (és biztos vagyok benne h ellenőrizni is fogod már ha az f-111-es írásodból indulok ki)
“Akkor van értelme manőverezni, ha van input a toropon levő esetleges szonarnak. Szuperkavitációs üzem közben a szonar teljesen hasznavehetlen, mert lényegében nincs víz az orrész körül és maga a kavitációs zaj is ott van.”
nem kell “input” ahogy fogalmaztál hisz egy előre kiszámított útvonalt fog megtenni a torpedó
” Ha csak 30 sec után kezd fordulni a hajó – tökmindegy, hogy merre, mert a nem irányított torpot hazavágja minden kitérő manőver”
a nem irányított torpedót előretartással indítják amit nagyon sok tényező figyelembevételével számol ki a tűzvezető számítógép (sebesség távolság az adott hajó fordulási paraméterei stb…)
ha úgy használják a torpedót h csak egyenesen megy akkor is nagy az esély a találatra gondolj csak az első vh-ra ugyan ezek voltak a feltételek mégis mennyi hajó elsüllyedt
Jelentem
“a nem irányított torpedót előretartással indítják amit nagyon sok tényező figyelembevételével számol ki a tűzvezető számítógép (sebesség távolság az adott hajó fordulási paraméterei stb…)”
a megtámadott ladik nem harckocsi nem tud helyben fordulni ezért fordulás közben előre is fog haladni emiatt olyan kicsi az esély a manőverezéssel való védekezésre gondoljunk bele pl fordul 40 fokot de mennyit halad közben előre?? nem 100 métert az biztos inkább km-eket azaz csak később fog bekövetkezni a találat
molni ha 8km-et veszünk alapul akkor az kerekítve 87sec nem 100 az idő amennyi kell az táv megtételéhez
Jelentem
A tengeralattjárónak nem kell egy helyben állni mert ezek a cuccok kb 8-10 csomóig hangtalanok.Egy komoly konfliktus esetén meg azért sztem csak-csak bevetnének nukleáris torpedókat.egy harcászati atomtöltet miatt nem vetnének sztem be stratégiaiakat.De ez csak egy vélemény.
A doktrínák nagy részét háború esetén meg kidobják…
Ki is mondta hogy a haditervek álltalában nem élik túl az első harcérintkezést :))
Az egész vita onnan indult hogy Kuruc mondta hogy szarok az orosz torpedók!
Egy hordozót sztem igenis meg lehet közelíteni indítási távolságig de ha ott vagy és nem nukit indítassz elkapnak és véged ez tuti.
Jelentem
“Ezért van az Akula SSN tengókon a hagyományos torpedók mellett 2 darab atomfejű torpedó is. Az benne a pláne, hogy a konvencionális torpedótól eltérően, az atomfejűvel nem szükséges közvetlen találatot elérni, csak elengedik nagyjából a hordozócsoport közepébe, és csókolom. A robbanás úgy elintézi a CVN-t mint egy üres sörösdobozt, és vele együtt a kísérő Aegis hajókat is. Ez nyilván csak a 3. világháború esetén alkalmazható módszer, de kétségkívül működik, ha az ASW eszközök nem kapják el még időben az _összes_ lesben álló SSN tengót… ”
Természetesen működik a dolog ahogy a Minuteman III kalvaló csapásmérés is működik. De ez az opció pont az amit mind két oldal kerülni akar. A tengókba lévő nuki fejek kódjait azért a kapitány nem tudja feloldani. Ahoz kell Moszkva illetve Washington engedélye.
Jelentem
“Rosszul teszik… Amerikai szakértők (!) állítják, hogy a Severodvinsk jóval halkabb lesz, mint a jelenlegi amerikai csúcstengók, a Seawolf és a Virginia osztály. Ráadásul hatékony földi célpontok ellen bevethető rakétafegyvezetet is kap, amely eddig nem volt jellemző az orosz SSN tengókra, csak a boomerekre… ”
Bizonyos szakértőknek pont ez a dolga. Hogy a fenyegetést eltúlozva a fejlesztésekre szánt pénzt növeljék.
Volt már szó az F-15 ket porig alázó Szu-27 ről, meg a majdnem az F-22 vel egyenértékű Tájfunokról, meg sok dologról. Mit gondolsz valójában mnnyit tudhatnak ezek a szakértők arról a hajórol amelyiket még az oroszok sem ismernek még csak nem is úszik ?
“És erre az infóra – vagy véleményre – rá mernéd bízni az életedet? :-)) Szeptembertől, a space shuttle flotta kivonása után gyakorlatilag csak az oroszok lesznek képesek embert juttatni az űrbe. Gondolod, hogy pont néhány műhold fellövése meghaladja a technikai/pénzügyi lehetőségeiket? ”
Egy háborúban ritkán adatik meg hogy tutibiztos infód van. Aztánmeg engem ez a fajta lövöldözés nem érintene de azért ez az infó már elég sok oldalról meg lett támogatva az elmúlt 10-15 évben, szóval adott esetben bíznék benne.
A Glonasz nem alkalmas ennek a rakétának ( P700 ) a vezetésére. Teljesen más technika, más funkció.
Jelentem
Milyen summával összevetve?
A teljes USA adósság egyszámjegyű %-át teszi ki. Magyar szemmel nagy össze, de 7-8%-a az összesnek. Nem ez fekteti meg a jenkiket.
Jelentem
igazad van tényleg nehéz odajutni 1 hordozóhoz de nem lehetetlen Kuruc71 még az elején be is bizonyította ezt sőt hajóneveket is írt azaz nem csak amolyan legenda hisz ellenőrizhető (és biztos vagyok benne h ellenőrizni is fogod már ha az f-111-es írásodból indulok ki)
Volt rá példa, hogy nagyon közel jutott tengó egy hordozóhoz, mire először észrevették. Csak éppen a háborús eljárások és lehetőségek igen messze vannak a békeidőstől. Nem lehet összehasonlítani a kettőt. Ez kb. olyan, mintha azt mondanád, hogy a CBG-k légvédelmi nulla, mert 2000-ben több áthúzást csinált egy Szu-24 és Szu-27 a távol-keleten egy horodzó felett. Tény, hogy nem volt fent gép. És? Béke volt. Még, ha van fent is, mivel akadályozzák meg? Nem lőhetnek.
A tengóknál is ugyanez van. Egy háborúban kicsit máshogy tevékenykedhetenek finoman szólva…
nem kell “input” ahogy fogalmaztál hisz egy előre kiszámított útvonalt fog megtenni a torpedó
A probléma az alábbi. A II.Vh alatt jellemzően 1 km alatt indították a torpokat a tengók és még akkor is volt célzási hiba pedig vizuálisan céloztak. Szerinted 10 km távolságból milyen pontosan lehet pusztán szonarral haladási irányt és sebességet mérni? A lőelemek kiszámítása jószerivel inkább művészet, mint egzakt technika. Az egyetlen komoly segítésted az ad, hogy elfordul a tengó és a saját fordulása és elmozdul kontaktus segítségével tud becsélst adni távolságra és sebességre. Viszont minden mérés hibával terhelt. Még, ha “legyezőben” indítasz 4-6 toprpot, akkor is elég kemény feladatról van szó. (A Dangerous Wates szimben megmutatják ezt egy oktatófilmen. Persze a valóság még ennél is bonyásabb lehet, de azért az alapkat megérted.)
Veszettül érdekes, hogy a lőelemképzés problémájára senki sem gondolt…
a nem irányított torpedót előretartással indítják amit nagyon sok tényező figyelembevételével számol ki a tűzvezető számítógép (sebesség távolság az adott hajó fordulási paraméterei stb…)
Lásd fent. Az input is erősen hibával terhelt becslésen alapul (az fua hullámterjedésekrők, víz határrétegről és egyebekről még szó sem esett…), A legkisebb irányváltozás is hazavágja az egészet. Elméletileg ma is lehet ennye cikkcakkozást bevinni, akár véletlenszerűen is. Sok szerencsét a lőelemképzéshez… Mondjuk hordozón ez kicsit megnehezíti a gépek kiszolgálását.)
ha úgy használják a torpedót h csak egyenesen megy akkor is nagy az esély a találatra gondolj csak az első vh-ra ugyan ezek voltak a feltételek mégis mennyi hajó elsüllyedt
300-400 méterről indítottak, akkor a 600 méter irdatlan távnak számított és vizuálisan céloztak. Akkor 8-10 km vs. 400 m optikai célzás vs. tisztán szonar? Szerinted melyik a nehezebb?
Jelentem
a megtámadott ladik nem harckocsi nem tud helyben fordulni ezért fordulás közben előre is fog haladni emiatt olyan kicsi az esély a manőverezéssel való védekezésre gondoljunk bele pl fordul 40 fokot de mennyit halad közben előre?? nem 100 métert az biztos inkább km-eket azaz csak később fog bekövetkezni a találat
Látom még mindig nem érted, egyszerűen nem tudok elképzelni a folyamatot. Kénytelen leszek megint megcsinálni az excel tábálát, pedig annyi mással is tölthetném az időmet.
A torpedó és a hajó egy előre számított találkozási pontba tartanak. Ha megváltozik a hajó sebessége és iránya is, ez meg fog váltoni, ergo a találkozási pont teljesen más lesz. Pont. Az irányíott torpedók okkal léteznek, ahogy a légiharc rakéták is. Ha egy 0,5 M sebeségű gépre indítanál egy 4 M sebességű irányítatlan rakétát tűpontosan 10 km-ről az sem pusztítaná el a gépet, mert a legkisebb manőver is hazavágná a találkozási pontot.
molni ha 8km-et veszünk alapul akkor az kerekítve 87sec nem 100 az idő amennyi kell az táv megtételéhez
Mot tényleg egy kerekítésen lovagolsz? Ez alapvetően nem befolyásol semmit.
Jelentem
Egy komoly konfliktus esetén meg azért sztem csak-csak bevetnének nukleáris torpedókat.egy harcászati atomtöltet miatt nem vetnének sztem be stratégiaiakat
Lehet. Viszont taktikaiból is kinek van több és fejlettebb hordozóeszközön? Tényleg olyan jó ötlen fél nap alatt gőzzé változtatni egy haderőt és technikai felszerelését?
20 és 30 éve is azt gondolt a legtöbb stratéga – ahogy McNamara is, de egy szovjet tábornok is ezt vallotta – hogy korlátozott atomháború nem létezik, ha elkezdődik, akkor igen hamar kezelhetetlenné válik és totális lesz. Azt atomháborút úgy lehet a legkönnyebben elkerülni, hogy bele sem kezdesz.
Miért hiszi azt olyan sok ember, hogy az atommal csak úgy dobálóznának, mint holmi petárdákkal? A Hidegháború alatt sokkal mélyebb ellentétek voltak, de egyetlen egyet sem pukkantottak el.
A kínai atomarzenál meg elég kicsi más hatalmakéval összevetve és főleg stratégiai tudtommal.
Jelentem
Pont ezért gondolom hogy egy taktikai ütésváltás nem fog stratégiaivá változni! Ha kilősz egy hordozócsoportot nukival az nagy veszteség az USA-nak de még 2 nagyságrenddel alatta marad a stratégiai válaszcsapások veszteségeinek.De ez kizárólag USA-Orosz vonalon igaz.
Más atomhatalom valóban nem fenyegeti komolyan az USA-t mennyiségi szemszögből!
Bár Kína megtámadhat 1-2 nagyobb Amcsi várost de ezzel az egész Kína a nemzethalál szélére kerülhet. Egyszerűen nem érné meg nekik….
Az atomfegyver bármennyire is misztikus fegyver de igazából csak egy marha erős bomba.A modern atomfegyvereknek már elég kicsi a visszamaradó szennyezése . Ha jól emlékszem egy Budapest méretű város teljes elpusztításához is 4-5 2-300 kt-s fej kéne.
Egy robbanófej ezért intézheti el a hordozócsoportot és ezért is ez a leghatékonyabb módja ennek.
Bár én még mindíg inkább a kikötőben álló hordozóra támadnék békaemberekkel kisméretű robbanófejjel.
Jelentem