Az indiai fejlesztésű Tejas vadászbombázó meghajtására szánt hazai GTRE Kaveri erőforrás továbbra sem híres sem az erejéről, sem a megbízhatóságáról, bár a közelmúltban biztató hírek érkeztek, ám azóta semmi infó ezen a téren, az ígért első felszállás nem történt meg, most azonban rosszul áll a fejlesztőbrigád szénája.
Az eredeti célkitűzéssel ellentétben mégsem sikerült 2009 végére a Tejas fedélzetére integrálva szolgálatba állítani (bár ez látszott előre), a legkorábbi időpont 2012. A bejelentés után úgy tűnik betelt a pohár az Indiai Légierő részéről, a „pénztemető” hajtóműfejlesztést el kívánják választani a Tejast eredményező LCA programtól, ez a Kaveri-projekt fejbelövése lenne, de lassan itt az ideje ennek meglépésére.
A Saab esetleges csatlakozásával felszálló ágba kerülhet a Tejas fejlesztése ,
Még 1989-ben indítottak egy honi fejlesztésű vadászbombázó meghajtására szánt erőforrás létrehozására indított programot, azonban mára az eredeti költségkeret több mint kétszeresét költötték el, nagyrészt eredménytelenül. Azt reméltél, hogy a nagy hírű francia SNECMA bevonásával megoldódnak a problémák, azonban ez csak részben teljesült.
Az erőforrás már eljesíti az 1998-ban meghatározott teljesítményadatokat, bár 15%-kal nehezebb, mint terveztét, így további teljesítménynövelésre lesz szükség, azonos méret és tömegadatok mellett. Ez az, amit nem kívánnak megvárni a légierő részéről.
Az Indiai Légierő és a Tejast fejlesztő Hindustan Aeronautics Limited (HAL) kiadott egy jelentést, melyben megfogalmazták, hogy a Keveri nem felel meg az általuk támasztott követelményeknek. A SNECMA ráadásul – legalábbis állításuk szerint – nem adta át teljesen az ígért technológiát.
Arrafelé mostanában nagy a zavar, az is felmerült, hogy a francia gyártó kivonul a projektből.
Bár a légierő kezd elfordulni tőle, a haditengerészet benyújtotta igényét a Kaveri tengerészeti változatára, ugyanis szerintük alkalmas lenne nagyobb felszíni egységek meghajtására. Mivel a súlynak itt nincs akkora jelentősége, így jelenlegi állapotában is megfelelő lehet a feladatra. A jelenleg dízel erőforrásokkal futó hajók számára az előzetes számítások szerint 12 Megawattot, azaz 16 000 lóerőt tud majd kölcsönözni az átalakított, tengerész Kaveri, melyből 2015-ig 40 darabot igényelnének. De ez még mindig túl kevés. A SNECMA álláspontja szerint a jelenlegi költségeket tekintve legalább 250 darabos megrendelés kéne, hogy gazdaságos legyen a fejlesztés.
Nem semmi 20 evnyi fejlesztes, az eredmeny meg ugy nez ki hogy sehol.
Na ez a kulonbeseg a kinaiak es az indiaiak kozott.
Na, azért Kínától sem kell hasraesni. Önálló erőből mennyi is kellet egy orosztól kicsit is eltrő gépet fejleszteni? Ja, hogy igazából önálló gépfejlesztésük egy sincs is?
A J-7 széria a MiG-21-en alapul. A MiG-21-F-13 másolatának gyártásának beindításához anno 6-7 év kellett. Még a ’90-es években is fejlesztegették és 2000 táján is gyárottak még valamilyen szériás J-7-et.
A H-5 és H-6 gépek is szovjet gépek kínai verziói.
A J-8 sem az az izmos gép és az sem saját, mert Egyitpomtól kaptak asszem MiG-23-at. A MiG-23 és Szu-15 keveréke meg feltűnően hasonlít a J-8-ra.
A két igazán valamirevaló gépük meg egy licenszgyárott gép (Szu-27) szinte 1:1-es (J-11) másolata a másik meg a Lavi-n alapul (J-10). A J-10 hajtóműve is orosz eredetű, ha az nem lenne, a gép finoman szólva harmatos lenne.
Tehát Kína alapvetően 30 évig A J-5/6/7 gépekre alapotozz, mert ezek terveit kapták meg. Ha India kapott volna ilyen mélységű segítséget lehet, hogy most nem itt tartana.
Szóval nem igazán van akkora difi szerintem. Azt sajnos nem tudom, hogy ki mennyit fordít fejlesztésre.
Ezt az felsorolást ki lehetne még egészítani a JH-7el. Ez mondjuk eléggé önálló konstrukciónak tűnik, bár szinte biztos, hogy kaptak ehhez is segítséget.
A különbség, hogy a kínai gépek repülnek.
Az indiaiaknak is ott volt a lehetőség, hogy lemásolják az általuk üzemeltetett gépeket, mégsem tették. Hogy miért? Mert nem képesek rá!
A Tejas is egy elbaszott MIRAGE klón.
Az arjun hk-n keresztül még lehetne folytatni a sor, hogy mi nem jött össze az Indiai fejlesztőknek! Sok minden! Az okokat lehet találgatni. Talán a kultúrájukból fakad. Nem tudom!