PAK-FA: gyorsabb a Raptornál?

Azt már megszoktuk, hogy az oroszoknak nagy az önbizalma, így meglehetősen optimista nyilatkozatokat tesznek, de vannak olyanok, melyek mögött már valódi tesztek is állnak, így nem szabad semmibe venni őket.

A Szovjetunió összeomlása után sem lett visszafogottabb a szovjet/orosz vezetés ígérgetési hajlama, ennek példáját nem egy alkalommal tapasztalhatták Olvasóink is, hisz beszámoltunk róluk. Az Orosz Légierő feje, Alexander Zelin vezérőrnagy hírhedten jó nagyotmondó, tőle származik az a kijelentés is, mely szerint a Szuhoj T-50 egy Raptor-gyilkos gép lesz. A minap ráadásul közölte, hogy a PAK-FA kenterbe veri az amerikai típust végsebesség terén. Ezeken a megszállott Amerika-pártiak egyből röhögőgörcsöt kapnak, míg remélhetőleg akadnak olyanok is, akik nekiállnak értelmezni a kijelentéseket.

Fotó: KNAAPO ,

Első információként tudni kell, hogy az orosz és amerikai légiharc-szemlélet alapjaiban különbözik, a nyugatiak inkább a BWR (látóhatáron túli), míg a keletiek inkább a típusok WVR (látóhatáron belüli) küzdelmet helyezik előtérbe, és a gépek képességeit eszerint fejlesztik.

Anno az ATF pályázat lezárásakor az F-22A ‘Raptor’ győzelmének indoklásaként a jobb manőverező-képességgel rendelkezett és a több fegyverzetet hordozhatott, ráadásul az USAF nagyobb továbbfejlesztési potenciált látott benne. Ellenben a vetélytárs YF-23 kisebb alakellenállásának köszönhetően jobb végsebességgel és gyorsulási jellemzőkkel rendelkezett, továbbá RCS-értékben is felülmúlta az YF-22-est. Utóbbi továbbfejlesztésével létrehozott Raptor teljesítményadatait nem hozták nyilvánosságra, azonban tervezésekor a szupercirkálás és az alacsony észlelhetőség fontosabb szempont volt, mint a nagy végsebesség, így végsebességét Mach 1.8 és Mach 2 körül becsülik, de minden bizonnyal az orosz hírszerzésnek azért pontosabb adatai vannak.

Az orosz ötödik generációs vadászbombázó feltűnően hajaz a Northrop Grumman gépére, hasonlóan nyújtott, lapos sárkányszerkezetet kapott, ennek megfelelően alacsony az alakellenállása, ami kedvezően hat végsebességére. Az gép megalakításakor nyíltan a lehető legjobb manőverezőképességre törekedtek (akár a lopakodóképesség kárára is), ebben az előre megnyújtott szárnytőrész (LERX) mozgatható felülete (LEVCON), a teljes egészében mozgó függőleges és vízszintes vezérsíkok és a vektorálható hajtómű mind ezt segítik.

Fotó: Paralay.ru ,

Mindezek miatt talán nem meglepő, ha Alexander Zelin magabiztosan nyilatkozott a típust illetően.
„Átfogó vizsgálatoknak vetettük alá az amerikai F-22 Raptor és a kínai J-20 vadászbombázókat, melynek eredménye alapján a PAK-FA veri vetélytársait végsebesség, hatótávolság és hordozható fegyverzet tekintetében.” – dicsekedett Zelin, elmondta továbbá, hogy a T-50-es hatótávolsága eléri majd az 5500 kilométert. Emellett ejtett néhány szót a közeljövőről is:
„Jelenleg három repülőképes prototípusunk van, de hamarosan három másik csatlakozik hozzájuk, 2015-ig a tesztpéldányok számát 14 darabra szeretnénk növelni.”

Közel két évvel az első és alig 8 hónappal a második prototípus szűzrepülése után tavaly novemberben emelkedett a levegőbe a harmadik példány, ekörül ünnepelte a tesztflotta a 100. repült órát is.

További képek a típusról: