A HTKA HÍRHALOM olyan hírek gyűjtőhelye, amiket rövidségük, vagy éppen időnk hiánya miatt nem tudtunk kellő formában megírni, így igen lényegre törően, de mégis közzétesszük ezeket minden hét elején egy csokorba fűzve.
A balesetben és egyéb körülmények között elvesztett gépek pótlására 8 darab Szu-30MKI beszerzését tervezi az indiai kormány. A média források szerint a Hindustan Aeronautics Limited (HAL) 40 példány gyártására tett ajánlatot, azonban a légierő szóvivője tagadta, hogy ekkora mennyiségben vásárolnának. Idáig összesen 272 példányt rendeltek Oroszországtól, ezekkel eddig 12 századot fegyvereztek át, 2021-22-re pedig mind a 13 század megkapja a típust.
Befejeződtek a hazai fejlesztésű HAL LCH (Light Combat Helicopter) fegyverzeti tesztjei. Utolsó körben a levegő-levegő rakéta kipróbálására került sor, mely során a helikopter személyzete közvetlen találattal semmisített meg egy légi célpontot. A kis hatótávolságú légiharc rakéta mellett a típus arzenáljába jelenleg egy 20 milliméteres űrméretű, egycsövű gépágyú, és 70 mm-es nem irányított rakéták tartoznak, ezekkel már megkezdődhet a szolgálatba állítás.
|Fotó: HAL ,
Mi-8/17 összeszerelő üzemet létesít Kazahsztán. A megegyezés alapján a 405-ös számú repülőgép javító üzem lesz a felelős a Mi-8AMT és Mi-171-esek összeszereléséért.
Január 16-án hozta le a hírt a TASSZ hírügynökség, hogy 2020-ban esedékes az Orosz Légierő második, 13 példányra szóló Szu-57 rendelése. Az előzetes tervek alapján a gyártónak 5 év áll majd a rendelkezésére a megrendelés leszállítására. A széria későbbi példányai már a „30-as hajtóművet” kapják meg.
Tovább fejleszti SM-2 légvédelmi rakétáit az Amerikai Haditengerészet. A Block IIIC szint legfontosabb újítása a félaktív radar lecserélése aktívra, a Raytheon már meg is kapta a Pentagontól a tervezésre és gyártásra szánt 149 millió dolláros összeget.
Az Amerikai Haditengerészet fegyvereinek kategorizálása | Forrás: alert5.com ,
A Raytheon AN/APG-79(V)4 típusa mellett tette le a voksát az Amerikai Tengerészgyalogság az F/A-18C/D radarjainak leváltására kiírt tenderen. Az aktív sugáreltérítésű (AESA) lokátor a haditengerészet és az Ausztrál Légierő EA-18G Growler-einek orrkúpja mögött található eszköz kisebb méretű verziója, melyből 98 példányt kapnak a bőrnyakúak. A javított képességek mellett az új radar megbízhatóbb elődjénél, és kevesebb karbantartást igényel. A Raytheon jövőre kezdi meg az átadást, 2022-re az összes Hornet megkapja új „szemét”.
Veszélyes helyzet lépett fel január 15-én Japánban, a Kadena légibázison. 2 darab amerikai F-15-ösnek is kényszerleszállást kellett végrehajtania 5 perc különbséggel, azonban csak a reptér egyik kifutója volt üzemképes. Az egyik „sas” helyi idő szerint 10:26-kor ért földet az 5R pályára, és még mindig a pályán tartózkodott a kiszolgáló járművekkel együtt, amikor 10:31-kor a másik F-15-ös vele szemben, a 23L pályára érkezett le. Mindkét gép a vészhelyzeti fékerőhoroggal állt meg.
A Dassault megkapta a megrendelést a Rafale legújabb, F4-es verziójának kifejlesztésére. Az újdonságok közé tartozik a javított képességű radar és optikai érzékelők, valamint új sisakkijelzővel kompatibilitás, emellett integrálják a Mica NG légiharc rakétát és az 1000 kilogrammos AASM irányított bombát is a fedélzeti számítógépekbe. További fontos fejlesztés az új diagnosztikai rendszer, mellyel a karbantartók gyorsabban megtalálhatják a meghibásodások okait, így csökkentve az egy repült órára jutó karbantartási igényt és költséget.
Március végéig két darab F-35A vadászbombázóját szeretné a félszigeten látni a Dél-Koreai Légierő. Utána két gépet fognak minden hónapban hazarepíteni Hawaii és Guam érintésével, amíg legalább 10 példány nem tartózkodik az országban. A Luke légibázison található kiképző részlegük 6 példánnyal folytatja az üzemelést.
A Jane’s jóvoltából kaptunk egy videót, melyen a jövőbeli közös német-francia vadászbombázó koncepcióját mutatja az egyik szakértőjük. A Dassault és Airbus által fejlesztett 5. generációs, alacsony észlelhetőségű típus pilóta nélküli gépekkel kooperálva indulhat majd harcba, ehhez a legmodernebb szenzorokat és kommunikációs rendszert kapja. A gép fontos részét képezi majd a jövőbeli integrált csatatérnek, ahol az összes földi és légi egységgel kapcsolatban áll. A követelményrendszert a két ország közösen állítja fel: Franciaország a légi dominancia kivívásának képességét, valamint a nukleáris elrettentés meglétét priorizálja. Mindkét pont szükségessé teszi a pilóta jelenlétét a gép fedélzetén, míg Németország széles képesség palettát szeretne – melyek nagyrészét a jelenlegi típusok is tudják -, különleges elvárás azonban, hogy alkalmasnak kell lennie a pilóta nélküli gépek irányítására. Ezek mellett kiváló kiberhadviselési képességet, nagy adatforgalmat, hiperszonikus fegyvereket, kvantumszámítógép meglétét, fejlett robottechnológiát, és 3D nyomtatási gyártási eljárásokat várnak el.