|

Amerikai és japán dokkhajók a Kelet-kínai-tengeren

Japán hadikikötőkből érkezett amerikai, illetve japán csapat és harckocsi partraszállító dokkhajók a Kelet-Kínai-tengeren. U.S. Navy photo by Mass Communication Specialist 1st Class Daniel Barker,

A Kelet-kínai-tengeren idén januárjában készült fenti fotó érdekessége, hogy a 3 hadihajónak ugyan alapvetően azonos a feladata, mindegyik partraszálló erők szállításában, útnak indításában, támogatásában érintett, azonban besorolásukat tekintve 1-1 alkategóriát képviselnek a partraszállító hajók szerteágazó családfáján belül. Akad itt LPD, LHD és egy LST-nek besorolt LSD.

A “főnök” a Japánba tavaly előretolt és azóta már F-35B gépekkel hajózó helikopter-hordozó dokkhajó, a USS Wasp (LHD 1). Balján a szintén Japánban honi kikötővel bíró USS Green Bay (LPD 20).

A napfényben szinte fehérnek látszó USS Green Bay a San Antonio osztályú partraszállító dokkhajók 3. példánya. A U.S. Navy ezen LPD besorolású hajói elsődlegesen a kiöregedett Austin osztályú LPD és a Newport osztályú LST, azaz harckocsi partraszállítókat váltották. U.S. Navy photo by Mass Communication Specialist 1st Class Daniel Barker,

Jobbján a japánok által harckocsi partraszállítónak, avagy az angolszász mozaikszavával LST-nek besorolt JS Kunisaki látható. Utóbbi az 1998-2003 között hadrenbe állított 3 db Ōsumi osztályú hajó legifjabb tagja. Igazából nem is LST, hanem LSD, azaz helikopter hangár nélküli partraszállító dokkhajó, hiszen híján van a harckocsi partraszállító hajók klasszikus képességeinek, a közvetlen partközelbe hajózás és a hajóorr felőli jármű kijuttatás lehetőségének.

A JS Kunisaki (LST 4003) papíron LST, valójában inkább LSD és plusz érdekessége a fedélzet mérete – mely egyébként nem használható teljes egészében helikopterek által, arra csak a felépítmény mögötti terület alkalmas – ahol maximum 2 db Chinook méretű forgószárnyasnak van hely. Bár tény, hogy a felépítmény mentén van lehetőség 1-2 könnyű helikopter elhelyezésére is. Az amerikai Harpers Ferry osztályú LSD-kkel igen hasonló méretű és képességű hajó maximum 10 db harckocsit tud magával vinni jármű vonalon. U.S. Navy photo by Mass Communication Specialist 1st Class Daniel Barker,

Fórum hozzászólások

  • nyugger
    Nem kell mást tenni, mint az összes Balatonon hajózó vitorlást/dunai hajókat átminősíteni hadihajónak és miénk lesz a legnagyobb flotta anélkül, hogy tengerpartunk lenne :D
    Haha, ennyi! :D Azért pár országnál kicsit megdöbbentem az össz számokon.
  • November 16-án vízre bocsátották a Dél-koreai Haditengerészet új oktató hajóját, a Hansado-t (a hajó egy szigetről kapta a nevét, ami mellett 1592-ben a koreai flotta megverte a japánt). A 142 méter hosszú, 4500 tonnás hajó elsősorban oktató feladatkörű, tágas előadótermekkel, minimális fegyverzettel (egy 76 mm-es és egy 40 mm-es löveg, viszont hagytak helyet K-VLS rendszer beépítésére), EWS és beépített szonárrendszerrel, másodsorban orvosi egység műtőkkel, rendelőkkel és lábadozóval. A műveleti helyiségből, hídból, gépteremből kettőt-kettőt építettek be a hajóba. A szolgálatba helyezés 2021-ben várható.

    http://www.navyrecognition.com/inde...iary-training-ship-hansando-for-rok-navy.html
  • A japánoknál ezt a szerepkört az idén nyáron Európa környéki vizeken turnézott JDS Kashima tölti be. Mondjuk azon nincs helikopter hangár - meg lassan 25 éves.
  • Tcat
    A japánoknál ezt a szerepkört az idén nyáron Európa környéki vizeken turnézott JDS Kashima tölti be. Mondjuk azon nincs helikopter hangár - meg lassan 25 éves.
    A japánok azt hiszem elsősorban korábbi, aktív rombolókat (és tengeralattjárókat) építenek át kadéthajóvá, talán a Kashima az egyetlen kivétel. Lassan ideje lesz nekik is építeniük egy-két új egységet. :)
  • Roni
    Annyi romboló/cirkálókkal meg Tengó/CM bedarálnák a kínai partok védelmi vonalát mikor ez megtörtént mehetnének a B-2-sek f-22 fedezettel AGM-158-sokkal .
    Roni, nézd már meg, hogy mennyi a teljes USMC partaszálló kapacitás. Kb. 1 hadosztálynyi erő. Ezzel te mi a fittyfenét akarsz elérni Kínában...?
    Vagy az USA megkapta az idfa cheetet (ingyen lőszer)?
    Kína hagyományos szárazföldi ereje akkora, hogy nem lehet elképzelni azt az erőt, amivel partaszállsz és meg is tudod tartani a területe úgy, hogy kikötőt kellene épségben elfoglalni, hogy komoly erőt tudják kihajózni és nem erőszakosan partaszállni.

    Te valami orbitális álomvilágban élsz. A jelenleg trendek affelé tartanak, hogy lassan megkérdőjeleződik azt, hogy milyen áron lehetne Tajvant egyáltalán megvédeni...
  • Azért az érdekes lehet, hogy a példád szerinti USMC partraszálló kapacitás pl. milyen háttérlogisztikát igényel, ha pl. be kellene vetni a földgolyó x pontján. Ha papirra vetnénk az utazás, öszevonás és támadás logisztikai hátterét, hát csilliós számok jönnének ki, ha Kina ha USA-ról lenne szó. És még semmivel sem lőttek.
  • wankel
    [​IMG] [​IMG]
    Épül az első PPA, Pattugliatore Polivalente d'Altura (Offshore Multipurpose Patrol Ship) olasz fregatt, az első a hétből (+3 opció). Érdekes hajóorr kialakítás.
    https://en.wikipedia.org/wiki/PPA,_Pattugliatori_Polivalenti_d'Altura
    Az orr kialakítás elviekben a kevésbé sikerült "wave piercing" (lásd Zumwalt-osztály) megoldást próbálja túlszárnyalni. Ott a probléma az, hogy nagy hullámzásnál az orrkialakítás egyáltalán nem védi az első fedélzetet, más szóval komolyabb hullámzásnál nem nagyon lehet kimenni az első fedélzetre, mert a fedélzeten átcsapó hullámok levisznek a fenébe.

    Ennél viszont számomra rohadt meglepő, hogy pontosan nulla szonárt látunk beépítve az orrba. Nem is tudom mióta nem láttam nagyobb felszíni hadihajót orrszonár nélkül...
  • Cifu
    Az orr kialakítás elviekben a kevésbé sikerült "wave piercing" (lásd Zumwalt-osztály) megoldást próbálja túlszárnyalni. Ott a probléma az, hogy nagy hullámzásnál az orrkialakítás egyáltalán nem védi az első fedélzetet, más szóval komolyabb hullámzásnál nem nagyon lehet kimenni az első fedélzetre, mert a fedélzeten átcsapó hullámok levisznek a fenébe.

    Ennél viszont számomra rohadt meglepő, hogy pontosan nulla szonárt látunk beépítve az orrba. Nem is tudom mióta nem láttam nagyobb felszíni hadihajót orrszonár nélkül...
    És ha a hajó oldalára lesz ráépítve mint az ausztrál DE tengeralattjárón(a csúnyán amelyik azt hiszem svéd licenc,nem tudom a nevét)?
  • dudi
    És ha a hajó oldalára lesz ráépítve mint az ausztrál DE tengeralattjárón(a csúnyán amelyik azt hiszem svéd licenc,nem tudom a nevét)?
    Felszíni hajón én még nem nagyon láttam olyat.

    Tengeralattjárók esetén is azok csak kiegészítő szonárok, azok mellett van az orrban szonárjuk, és bírnak általában vontatott szonárral is. Tehát nem a többi szonár helyett vannak, hanem mellettük (lásd HPASP írását a Szonárok topicban)...
  • Cifu
    Felszíni hajón én még nem nagyon láttam olyat.

    Tengeralattjárók esetén is azok csak kiegészítő szonárok, azok mellett van az orrban szonárjuk, és bírnak általában vontatott szonárral is. Tehát nem a többi szonár helyett vannak, hanem mellettük (lásd HPASP írását a Szonárok topicban)...
    azt tudom,hogy nem az orrszonár helyett vannak mondjuk azt nem tudom,hogy miért ne lehetnének helyette azt leszámítva,hogy íhy előre nyilván nem lenne olyan hatékony viszont több hidrofon férne el.
  • +lehet,hogy hülyeséget mondok de ha a lényegesen messzebb vannak egymástól a hidrofonom 50-100 méter akkor a hang is később fog odaérni és így lehet paaszív módon is sebességet és haladási irányt kalkulálni.
  • dudi
    +lehet,hogy hülyeséget mondok de ha a lényegesen messzebb vannak egymástól a hidrofonom 50-100 méter akkor a hang is később fog odaérni és így lehet paaszív módon is sebességet és haladási irányt kalkulálni.
    Elvileg igen. De eddig az volt, hogy nagyon nem mindegy mekkora a szonár. Ez nem tudom most mitől változott volna meg.

Ugrás a fórum topichoz