|

Gripen-karácsonyfa 2018

Svédországban immáron hagyomány, hogy a Svéd Légierő karácsonyfa-köteléket repül Karácsony alkalmából.

https://www.youtube.com/watch?v=aY1JN8OuQIg

Fórum hozzászólások

  • Terminator
    A KC-135 is tudja mindkettőt. Akár egyszerre is.

    Egyrészt a a boom végére is lehet kosarat felszerelni,de a videón nem volt.

    Ezen a képen a videóban látható gép száll fel a csehországi Pardubicéből kosárral a boom végén:

    [​IMG]

    [​IMG]

    https://www.airplane-pictures.net/photo/1231923/63-7991-usa-air-force-boeing-kc-135-stratotanker/

    A másik lehetőség hogy a szárnyvégek alá függesztenek fel két konténert és akkor egyszerre kosaras és merevcsöves is lehet:

    [​IMG]
    Nem ezek nem azok, amire gondoltam.
    A boomra szerelt kosár adaptert nem lehet a levegőben cserélni. Tehát, az onnantól kosaras.
    Viszont a KC-10-esnek van olyan verziója, amelyik a törzsből 2 külön opciót ad:
    [​IMG]
    Ha jól megnézed, akkor láthatod, hogy van felhajtva egy boom is a képen. Ki kell választani, hogy melyik legyen az aktív, de repülés közben ez szabadon átállítható.

    NA de elég az OFFból :rolleyes:
  • pöcshuszár
    Nem ezek nem azok, amire gondoltam.
    A boomra szerelt kosár adaptert nem lehet a levegőben cserélni. Tehát, az onnantól kosaras.
    Viszont a KC-10-esnek van olyan verziója, amelyik a törzsből 2 külön opciót ad:
    [​IMG]
    Ha jól megnézed, akkor láthatod, hogy van felhajtva egy boom is a képen. Ki kell választani, hogy melyik legyen az aktív, de repülés közben ez szabadon átállítható.

    NA de elég az OFFból :rolleyes:
    Láttam már élőben közelről KC-10-est is hátulról, értettem hogy mire gondolsz.... az nem volt világos hogy a KC-135-ösröl tudod-e, hogy simán tesznek rá kosarat is ha kell.

    [​IMG]

    [​IMG]
  • kamm
    Mieink A/B-rol lett C/D (NATO) standardra upgradelve, egy resze nem is volt teljesen uj, ha jol emlekszem, de a vegeredmenyt tekintve ugyanaz a C/D standard, amit a csehek keszen vettek.
    C/D törzsre kaptak használt A/B szárnyakat, biztos nem ugyanaz az élettartama.
  • migfun
    C/D törzsre kaptak használt A/B szárnyakat, biztos nem ugyanaz az élettartama.
    Hat, amelyik hasznalt volt, annak egeszen biztosan, de a tobbit azert rendesen osszeraktak, nem ketelkedem a svedek minosegeben... igazabol mindegy, mert gondolom a 25-26. evuk korul ugyis jonnie kellene az uj szazadnak (E/F), akkor az ezekre eso terheles is csokkenni fog, gondolom.
  • kamm
    Mieink A/B-rol lett C/D (NATO) standardra upgradelve, egy resze nem is volt teljesen uj, ha jol emlekszem, de a vegeredmenyt tekintve ugyanaz a C/D standard, amit a csehek keszen vettek.
    A magyar EBS-HU Gripenek régebbi, már kivont svéd A/B gépek szárnyait kapták de NATO-szabványú fegyver-függesztőkkel, és a légitankolási igény miatt C/D-törzsekre lettek feszerelve (az A/B tipusokat nem lehetett légitankolni, ezért kellett az új törzs). Van más különbség is, a Sidewinder rakéták hűtési igénye és régi szárny-becsövezés miatt a Sw.-t csak a szárnyvégre lehet függeszteni, a valódi C/D-nél meg bármelyik függesztőre.
  • emel
    A magyar EBS-HU Gripenek régebbi, már kivont svéd A/B gépek szárnyait kapták de NATO-szabványú fegyver-függesztőkkel, és a légitankolási igény miatt C/D-törzsekre lettek feszerelve (az A/B tipusokat nem lehetett légitankolni, ezért kellett az új törzs). Van más különbség is, a Sidewinder rakéták hűtési igénye és régi szárny-becsövezés miatt a Sw.-t csak a szárnyvégre lehet függeszteni, a valódi C/D-nél meg bármelyik függesztőre.
    Ez csökkenti az élettartamot is, mondjuk egy standard C/D-hez kepest?
  • kamm
    Ez csökkenti az élettartamot is, mondjuk egy standard C/D-hez kepest?
    A használt szárnyak mindenképpen, hiszen a levegőben ezek "tartják" a gép súlyát. A rakéták felfüggesztése szerintem csak minimálisan befolyásoló tényező, hiszen a mi gépeink ritka kivételektől eltekintve rakétával csak készültségi riasztáskor repülnek. Néhány komolyabb túlterhelésű manőver, hirtelen belerántás légiharc-gyakorlat közben, vagy durva leszállás sokkal jobban veszélyezteti, csökkentheti a gép élettartamát (ezek a manőverek okozzák az élettartamot csökkentő/befolyásoló repedések megjelenését a fő bekötési, teherviselő csomópontoknál).
  • emel
    A magyar EBS-HU Gripenek régebbi, már kivont svéd A/B gépek szárnyait kapták de NATO-szabványú fegyver-függesztőkkel, és a légitankolási igény miatt C/D-törzsekre lettek feszerelve (az A/B tipusokat nem lehetett légitankolni, ezért kellett az új törzs). Van más különbség is, a Sidewinder rakéták hűtési igénye és régi szárny-becsövezés miatt a Sw.-t csak a szárnyvégre lehet függeszteni, a valódi C/D-nél meg bármelyik függesztőre.
    A magyar gépek szerkezetéről részletesebben ITT
    A sárkányt állapot szerint üzemeltetik és a magyar gépek terhelése mellett még hosszú évtizedekig használjató marad.
  • rudi
    A magyar gépek szerkezetéről részletesebben ITT
    A sárkányt állapot szerint üzemeltetik és a magyar gépek terhelése mellett még hosszú évtizedekig használjató marad.
    Így van bizony, ezt már el is felejtettem hozzátenni a nagy rohanás közepette. Szóval nagyon valószínű hogy előbb fogja a Gripenjeinket a rozsda kikezdeni mint hogy kifogyna belőlük az engedélyezett repóra - csak ez sokkal tovább fog tartani mint a MiG-29-ek esetében!
  • Azt a gondolatot vetem fel, hogy mi lenne, ha integrálnánk a Mistral M3 rakétát a Gripenhez, a szárnyvégekhez?
    Tömege töredéke a sidewindernek (kb. 20 kg vs. 85 kg), mégis légi indításra átszámított hatótávolsága (7 km*4.5=31,5 km) abszolút pariban lenne a sidewinder adatával.
    Igaz, az infrafej 15 km távolságról fogja be a célt, de úgy tudom, hogy rendelkezik LOAL képességgel (Lock on after launch).
    De enélkül is, békebeli őrjáratozásra, elfogásra bőven elegendő.
    Továbbá hossza miatt (1.86 m vs 3.02 m) talán még a szárnyvégi radarbesugárzás-jelzőket sem takarná ki.
  • ravenlord
    Azt a gondolatot vetem fel, hogy mi lenne, ha integrálnánk a Mistral M3 rakétát a Gripenhez, a szárnyvégekhez?
    Tömege töredéke a sidewindernek (kb. 20 kg vs. 85 kg), mégis légi indításra átszámított hatótávolsága (7 km*4.5=31,5 km) abszolút pariban lenne a sidewinder adatával.
    Igaz, az infrafej 15 km távolságról fogja be a célt, de úgy tudom, hogy rendelkezik LOAL képességgel (Lock on after launch).
    De enélkül is, békebeli őrjáratozásra, elfogásra bőven elegendő.
    Továbbá hossza miatt (1.86 m vs 3.02 m) talán még a szárnyvégi radarbesugárzás-jelzőket sem takarná ki.
    Semmi értelmét nem látom.
    • A IRIS-T / AIM-9-hez képest a manőverező képessége sehol nincs, TVC nuku. Még az azon kívüli fázisba se nagyon.
    • HOBS képesség semmi. Egy ilyen eszköznél felesleges.
    • Lefeljebb helire rakták eddig, de vadászgépre emiatt fel sem merült.
    • LOAL képességről soha nem hallottam, de jelentősége nem dogfighban lenne, ezt a HTÖ is kifejti mire jó ez. A BVR/WVR átmentenél szemből.
    • A 15 km befogás értelmezhetetlen. Infrás rendszereknél egy értékkel semmit nem tudsz leírni. Aspektus, cél típus, időjárás. Szemből 100%, hogy nem fog meg semmit így, okkal van LoAL szembetámadáshoz az AIM-9X Block II-őn.
    • A légi indításra adott számításod értelmezhetetlen és 100%, hogy nem igaz. AIM-120-szal sikerült eddig élesben kb 34 km indítási távolsággal ledurrantani célt. Hadd ne ecseteljem a Mistral és AIM-120 közötti eltéréseket, mert szerintem felesleges. Még, ha igaz lenne is, egy MANPAD-nak senki nem épít be 20 sec-nél több belső energiaforrást, mert felesleges. 7-8 km távolságig kb. ennyi idő alatt kirepült aztán kakukk. Légi indításnál is talán 20 km-et repülne az indítási ponttól 8 km magasan M0.9-cel indítva, de kb. ennyi.
    Okkal van az, hogy helikre tettek eddig csak MANPAD-ot és nem repcsire. Meg okkal van az, hogy néha inkább AAM mehet fel helire.
  • ravenlord
    úgy tudom, hogy rendelkezik LOAL képességgel (Lock on after launch).
    Nem, nincs LOAL képessége vagyis indításkor az IR fejnek stabilan követnie kell kell a célpontot.
    A Mistralt nem igazán arra tervezték hogy tartósan kibírja egy repülőgép szárnyvégén való üzemet. A túlterhelések, hőmérséklet és nyomás változások nem hiszem hogy túl jót tennének egy nem erre tervezett eszköznek.

    Ráadásul miután élesíted az infrafej hűtését bizrosító nitrogént 30-40 másodpercen belül indítanod kell, utána ha nem indítottál patront kell cserélni. Ez egy száryvégen lévő rakétánál elég nehezen lenne megoldható.
  • emel
    A magyar EBS-HU Gripenek régebbi, már kivont svéd A/B gépek szárnyait kapták de NATO-szabványú fegyver-függesztőkkel, és a légitankolási igény miatt C/D-törzsekre lettek feszerelve (az A/B tipusokat nem lehetett légitankolni, ezért kellett az új törzs). Van más különbség is, a Sidewinder rakéták hűtési igénye és régi szárny-becsövezés miatt a Sw.-t csak a szárnyvégre lehet függeszteni, a valódi C/D-nél meg bármelyik függesztőre.
    Úgy tudom, hogy csak az AIM-9L-nél van ez a probléma. Ha mi is 9M-et vettünk volna mint a csehek, akkor mehetne szárny alá nálunk is. Az már önellátó hűtési szempontból.
  • Amiért felvetettem az az, hogy a szárnyvégi siderwinderek az okai a szárnyak idő előtti elhasználódásának.
    Egy negyedannyi tömegű rakéta nem amortizálná őket.
    Az korábban betett cikk szerint a rolleronok felelősek ezért.
    https://military-technology.blog.hu..._gripen_repulogepek_modernizacios_lehetosegei
    molnibalage
    Semmi értelmét nem látom.
    • A IRIS-T / AIM-9-hez képest a manőverező képessége sehol nincs, TVC nuku. Még az azon kívüli fázisba se nagyon.
    • HOBS képesség semmi. Egy ilyen eszköznél felesleges.
    • Lefeljebb helire rakták eddig, de vadászgépre emiatt fel sem merült.
    • LOAL képességről soha nem hallottam, de jelentősége nem dogfighban lenne, ezt a HTÖ is kifejti mire jó ez. A BVR/WVR átmentenél szemből.
    • A 15 km befogás értelmezhetetlen. Infrás rendszereknél egy értékkel semmit nem tudsz leírni. Aspektus, cél típus, időjárás. Szemből 100%, hogy nem fog meg semmit így, okkal van LoAL szembetámadáshoz az AIM-9X Block II-őn.
    • A légi indításra adott számításod értelmezhetetlen és 100%, hogy nem igaz. AIM-120-szal sikerült eddig élesben kb 34 km indítási távolsággal ledurrantani célt. Hadd ne ecseteljem a Mistral és AIM-120 közötti eltéréseket, mert szerintem felesleges. Még, ha igaz lenne is, egy MANPAD-nak senki nem épít be 20 sec-nél több belső energiaforrást, mert felesleges. 7-8 km távolságig kb. ennyi idő alatt kirepült aztán kakukk. Légi indításnál is talán 20 km-et repülne az indítási ponttól 8 km magasan M0.9-cel indítva, de kb. ennyi.
    Okkal van az, hogy helikre tettek eddig csak MANPAD-ot és nem repcsire. Meg okkal van az, hogy néha inkább AAM mehet fel helire.
    rudi
    Nem, nincs LOAL képessége vagyis indításkor az IR fejnek stabilan követnie kell kell a célpontot.
    A Mistralt nem igazán arra tervezték hogy tartósan kibírja egy repülőgép szárnyvégén való üzemet. A túlterhelések, hőmérséklet és nyomás változások nem hiszem hogy túl jót tennének egy nem erre tervezett eszköznek.

    Ráadásul miután élesíted az infrafej hűtését bizrosító nitrogént 30-40 másodpercen belül indítanod kell, utána ha nem indítottál patront kell cserélni. Ez egy száryvégen lévő rakétánál elég nehezen lenne megoldható.

Ugrás a fórum topichoz