|

Indiai forgószárnyak

Végrehajtották első repülésüket az Indiai Légierő számára készülő első Apache és Chinook helikopterek, melyeket jövőre vehet át a megrendelő.

India 22 darab AH-64E Apache Guardian harci és 15 darab CH-47F(I) Chinook nehéz szállító helikoptert rendelt a Boeing vállalattól. A gépek részben helyi gyártású alkatrészekből, részegységekből épülnek a Tata és a Boeing közös vállalata, a Tata Boeing Aerospace Limited üzemében.

Fórum hozzászólások

  • sequadon
    Csak hogy itt is meg legyen említve.

    Boeing testing high-speed Apache concept

    [​IMG]
    Na még egy kicsit dolgoznak rajta, és el is készül a modern AH–56 Cheyenne :D
    Vicces, hogy a Cheyenne koncepciót váltották le az Apache-al, majd hosszú évekkel később lehet, hogy a 64-est átfaragják 56-ossá.
    Brutál, hogy 50 évvel ezelőtti koncepcióról beszélünk, ez mutatja, hogy mennyire előremutató volt az a gép!
    Kíváncsi lennék rá, ha az 56-ost választják, most hogy nézne ki az évtizedes evolúció után. Jó kis "dream project" lenne makettezésben.
    Valószínűleg a többi kopter is másképp festene, Európa és a szovjetek is léptek volna ebbe az irányba.
  • Az AH-56-os rákfenéje a forgószárny vezérlése volt. Hiába voltak forradalmiak a rigid rotor systemmel, a merev lapátbekötéssel, ha a régi Hiller féle vezérlést eröltették rajta.
    És az se nagyon van a köztudatban, hogy az avionikáját tekintve nyilván túl volt bonyolítva, de csak a korszakhoz képest. Egyszerűen az informatika még nem tartott ott, így természetesen az ergonómia és a megbízhatóság se érhette el a kívánt szintet. De az elgondolás, az elvárás a gép fegyverrendszerével kapcsolatban végül is helyes volt.
    Nem volna most akkora meglepetés ez a Cheyenne-szerű Apache, ha mindez 1984-ben, vagy kb 79-ben már megjelenik. Meg is jelenhetett volna, csak épp pont az AH-64-es hozta el az új, terepakadályok takarásást kihasználó harcmodort, így nem akadt senki se, aki sebességet akart volna növelni.
  • Pont ez a sebességnövelés az, amit nem teljesen értek a koncepcióban. Milyen harceljárás az, ahol ez javít a harci képességen / túlélőképességen?
    A harcterületre fel- / levonulás terén érthető az előnye, de mindezért mekkora plusz árat kell fizetni nem csak pénzben, de például a lebegőképesség romlása terén?
  • Cifu
    Pont ez a sebességnövelés az, amit nem teljesen értek a koncepcióban. Milyen harceljárás az, ahol ez javít a harci képességen / túlélőképességen?
    A harcterületre fel- / levonulás terén érthető az előnye, de mindezért mekkora plusz árat kell fizetni nem csak pénzben, de például a lebegőképesség romlása terén?
    Gondolom adott CAS időt várnak X távolságban. Ha ehhez több gép kéne, akkor ezzel ez csökkenthető. Csak akkor megint ott vagyunk, hogy más haderőnem meg miért veri az asztalt az A-10 megtartásáért. Ez már-már alulról karcolja majd az A-10 sebességét. De jó kis párhuzamos program lesz ez így...

    ui: A léggömb lebeg, de helikopter függeszkedik a forgószárnyakon. :)
  • 20%, megmondta a projket marketingese. A hülyének is megéri.
    Én amúgy azt mondom, hajrá.
    Megalomán énemnek pont kedves ez a mindent bele teljesítmény növelés. Mert azt ugye egy percig se gondoltátok, hogy a hajtóművek majd jól így maradnak.
    A T700-as hajtóművek már most 2700 lóerőnyi tengelyteljesítményt nyújtanak, de a cél a hajtóművenkénti 3000 lóerő lesz ennél a projektnél.
    Csak szemléltetésképp, az AH-64A első generációs T700-asai még csak 1600 lóerő környékén operáltak és az is bőven elég volt akkor.
  • Allesmor Obranna
    20%, megmondta a projket marketingese. A hülyének is megéri.
    Én amúgy azt mondom, hajrá.
    Megalomán énemnek pont kedves ez a mindent bele teljesítmény növelés. Mert azt ugye egy percig se gondoltátok, hogy a hajtóművek majd jól így maradnak.
    A T700-as hajtóművek már most 2700 lóerőnyi tengelyteljesítményt nyújtanak, de a cél a hajtóművenkénti 3000 lóerő lesz ennél a projektnél.
    Csak szemléltetésképp, az AH-64A első generációs T700-asai még csak 1600 lóerő környékén operáltak és az is bőven elég volt akkor.
    Aztadurva. Ezt nem tudtam.
  • Cifu
    Pont ez a sebességnövelés az, amit nem teljesen értek a koncepcióban. Milyen harceljárás az, ahol ez javít a harci képességen / túlélőképességen?
    A harcterületre fel- / levonulás terén érthető az előnye, de mindezért mekkora plusz árat kell fizetni nem csak pénzben, de például a lebegőképesség romlása terén?
    Nos a Black Hawk Down óta tudjuk, hogy a függeszkedés igen veszélyes napjaink harcterén :hadonaszos:.
    De komolyra fordítva a szót, szerintem pont a mai aszimmetrikus harctereken igenis értékes a plusz sebesség és a plusz gyorsulás!
    Itt pont hogy nem a fák mögött lebegő és onnan rakétázgató HH-s taktikát kell alkalmazni. A sok technikai fejlesztés ellenére még mindig a nagy sebesség - és az általa biztosított rövid tartózkodás a HMZ-ben - nyújtja az egyik legjobb védelmet az AG támogatás során.

    Egyébként nekem furák ezek a számok. A kifejezetten nagy sebességre épített S-97-esnek van kb 400 km/h körül a sebessége, ezzel szemben a "barkácsolt" Apache meg majd eléri a kb. 450-et? Vagy az S-97, mint tech. demó nincs igazán kihegyezve, csak tesztelik a koncepciót?
  • laca
    De komolyra fordítva a szót, szerintem pont a mai aszimmetrikus harctereken igenis értékes a plusz sebesség és a plusz gyorsulás!
    Szóval megint az előző háborúkra készülnének fel? :D
    Végül is ez mindig is olyan jól bevált... oh, wait!

    laca
    Itt pont hogy nem a fák mögött lebegő és onnan rakétázgató HH-s taktikát kell alkalmazni. A sok technikai fejlesztés ellenére még mindig a nagy sebesség - és az általa biztosított rövid tartózkodás a HMZ-ben - nyújtja az egyik legjobb védelmet az AG támogatás során.
    És nem a DIRCM meg a stand-off fegyverek? :confused:
    Mert hát ugye ott van a APKWS II, direkt arra, hogy nagyobb magasságból akár 4-5 km-es távolságból is precíz csapásmérést lehessen végrehajtani - a Hellfire nélkül...

    laca
    Egyébként nekem furák ezek a számok. A kifejezetten nagy sebességre épített S-97-esnek van kb 400 km/h körül a sebessége, ezzel szemben a "barkácsolt" Apache meg majd eléri a kb. 450-et? Vagy az S-97, mint tech. demó nincs igazán kihegyezve, csak tesztelik a koncepciót?
    Az S-97 220 csomót (400km/h) tud külső függesztménnyel és 235 csomóst (426 km/h) függesztményt nélkül. 250 csomó elvben a never exceed speed. Lehet, hogy az említett 50%-os sebességnövekedés erre vonatkozik.
  • Cifu
    Szóval megint az előző háborúkra készülnének fel? :D
    Végül is ez mindig is olyan jól bevált... oh, wait!
    Háát nekem nem tűnnek múltidőnek a jelenleg is zajló konfliktusok. Tekintve a világban zajló folyamatokat, szerintem még hosszú ideig kell szembenézni az amiknak a mostaniakhoz hasonló kihívásokkal.

    Cifu
    És nem a DIRCM meg a stand-off fegyverek? :confused:
    Mert hát ugye ott van a APKWS II, direkt arra, hogy nagyobb magasságból akár 4-5 km-es távolságból is precíz csapásmérést lehessen végrehajtani - a Hellfire nélkül...
    Úgy látszik nem fogalmaztam elég pontosan, természetesen úgy értettem, hogy ezen technikai vívmányok mellett, még mindig fontos az olyan ősi képesség, mint a sebesség és gyorsulás.
    Azt gondolom, hogy a mai napig sok olyan helyzet van, amikor muszáj közelebb menni mint 4-5 km. Egy nagyobb városban, magasabb épületek között próbáld meg támogatni a csapataidat min. 4-5 km-ről. De elég egy hegyes-völgyes terep is pl. mint Bosznia. Nem hiszem, hogy mindenhova jut JTAC meg tökéletes rálátás.
    Az amik is már párás szemmel nézik csak a '91-es felvételeket, amikor a sivatag felett egy helyben függő Apache-ok "csatasora" lemészárolta az iraki vonalakat. Olyan nem lesz többet;).

    Cifu
    Az S-97 220 csomót (400km/h) tud külső függesztménnyel és 235 csomóst (426 km/h) függesztményt nélkül. 250 csomó elvben a never exceed speed. Lehet, hogy az említett 50%-os sebességnövekedés erre vonatkozik.
    De az S-97-et eleve erre tervezték, merev, koax rotorrendszerrel, ez az átalakítás pedig mégiscsak egy öszvér. A 2 megoldás teljesen egyenértékű lenne a sebesség szemszögéből? Ha ez igaz, akkor elég lenne hasonlóképp megbütykölni a Blackhawkokat is (+20% költséggel), és egy kicsit okafogyottá válna az FVL program.
    Nem megkérdőjelezem a dolgot, csak érdekesnek találom!
  • Az S97 Raider koaxiális forgószárnya az oldalanként kiegyenlített felhajtóerő miatt magasabb sebességet érhet el, mint a hagyományos forgószárnyak, mivel ez utóbbiaknál a never exceed speed alapja az előre haladó lapát felvágódása, illetve vele egy időben a hátra haladó lapát átesése, szóval egy jókora dobott orsó. Csúnya dolog.
    A toló légcsavar és a növelt szárny azért kell az új Apache-ra, hogy a forgószárny sebességét csökkenteni lehessen. A lecsökkentett forgószárny sebesség mellett a felhajtóerőt a szárnyak adják, a tolóerőt pedig már nem a bedöntött forgószárny sík eredő emelőerejének vízszintes komponense, hanem a tolólégcsavar maga szolgáltatja.
  • laca
    De az S-97-et eleve erre tervezték, merev, koax rotorrendszerrel, ez az átalakítás pedig mégiscsak egy öszvér. A 2 megoldás teljesen egyenértékű lenne a sebesség szemszögéből? Ha ez igaz, akkor elég lenne hasonlóképp megbütykölni a Blackhawkokat is (+20% költséggel), és egy kicsit okafogyottá válna az FVL program.
    Nem megkérdőjelezem a dolgot, csak érdekesnek találom!
    Tessék, nincs új a nap alatt:

  • kamm
    https://nationalinterest.org/blog/buzz/armys-apache-helicopters-have-big-problem-52887
    Itt sem fenékig tejfel ezek szerint minden. Eléggé elgondolkodtató azért amikor névtelenséget kérő apacs pilóta panaszkodik hogy valós megoldás helyett (hibás alkatrész javítása/áttervezése)az új E apacson inkább használják a régi verziókét, meg öblítik desztillált vízzel a kényes részt, és ez egy picit nyugtalanítja a hajózókat meg öli a morált...

    Oda is kezd begyűrűzni az olcsó János mentalitás, a soha nem látott csillagászati hadi kiadások ellenére is? Elég nagy lehet a gond az elosztással, ha 700mrd USD+ os költségvetés mellett az üzembiztos reptetésen/karbantartáson kell már spórolni...
  • zsolti
    Oda is kezd begyűrűzni az olcsó János mentalitás, a soha nem látott csillagászati hadi kiadások ellenére is? Elég nagy lehet a gond az elosztással, ha 700mrd USD+ os költségvetés mellett az üzembiztos reptetésen/karbantartáson kell már spórolni...
    Ezt mégis milyen viszonylatban érted? A '60-as évek elején a DoD költségvetése a teljes USA költségvetésének úgy 10%-a volt, ez most 5% alatti. Az, hogy most emeltek az utóbbi évekhez képest, azt egy dolog, mert volt bizony völgy is...

    A 2002 utáni ugrás nem az agyatlanul fegyverkezés miatt van, hanem az iraki és afgán kaland operatív költsége. A működési költségek a fejlesztési pénzek egy részét is elvitték...
    [​IMG]

    Az USA erői körül is van valami mítosz. Közben pedig érdemes az USAF gépparkját megnézni. Az F-22A gépeket leszámítva 2001-ben adták át emlékeim szerint az utolsó F-15E-et és az F-16C gyártása is ekkortájt állt le. Kezd nagyon öreg lenni az USAF vadász flottája, a 4. gen gépek közül a legfiatalabbak (ez vonalvastagságnyi mennyiség) 15-18 éves. A legöregebb meg úgy 33. Mert nem volt pénz a cserére.

    Ugye az eredeti terv az volt, hogy F-15 --> F-22 váltás. Ebből az lett, hogy Golden Eagle kellett az F-22 mellé...

    Ott sincs végtelen pénz főleg, ha alkalomadtán hülyeségekre költik meg programokat kaszálnak el különféle előrehaladottsági állapotban. FCS, RAH-66, stb.

    A probléma az, amikor fillérbaszni kezd az ember, hogy meglegyen a képessége. Aztán, amikor majd lezuhan két heli, és meghal mondjuk 2-4 ember, akkor felteszi majd az ember a kérdést, hogy hol volt a spórolás. Ilyen spórolás vonalon lett a 28 db MiG-29-ből itthon a végén 4 db...
  • Nyilván abszolút értékre értettem, hogy annyi pénzt költenek haderőre, mint az utánuk következő sok sok ország együtt véve. S igen, amiket írsz, linkeltél azokkal tisztában vagyok, ez egyértelműen a sok sok kisebb nagyobb demokratizálási kalandjuk költsége, de valóban a fő gond az az elhúzódó Afganisztán, és az Irak-Szíria térsége s az ott felmerülő költségek. Ha sokat erőltetik, vagy még rányitnak egy két újabb konfliktusra merészen, szépen lassan csak úgy járhatnak majd ahogy nem szeretnének...
  • zsolti
    Nyilván abszolút értékre értettem, hogy annyi pénzt költenek haderőre, mint az utánuk következő sok sok ország együtt véve. S igen, amiket írsz, linkeltél azokkal tisztában vagyok, ez egyértelműen a sok sok kisebb nagyobb demokratizálási kalandjuk költsége, de valóban a fő gond az az elhúzódó Afganisztán, és az Irak-Szíria térsége s az ott felmerülő költségek. Ha sokat erőltetik, vagy még rányitnak egy két újabb konfliktusra merészen, szépen lassan csak úgy járhatnak majd ahogy nem szeretnének...
    Nincs új a na alatt.
    http://www.epa.hu/01000/01050/00182/pdf/EPA01050_holmi1992-11_1702-1705.pdf
    Lelehet tölteni az egész könyvet.Szerintem egészen jó olvasmány

Ugrás a fórum topichoz