|

Kelet-Közép-Európai infrastruktúra fejlesztések amerikai pénzből

Nagy médiavisszhangot ugyan nem kapott, de nem először lehet olvasni Washington azon lépéséről, mellyel szövetségesei katonai infrastruktúrájának fejlesztését támogatja, hogy az kompatibilisebb legyen az amerikai erők eszközállományával. Ezen fejlesztési pénzek mintegy fele jelenleg légierő kötődésű és azt a célt szolgálja, hogy egy esetleges orosz agresszió esetén a közelben rendelkezésre álljanak olyan légibázisok, melyek lényegében azonnal képesek fogadni az USAF lényegében bármilyen típusát – legyen szó vadászgépről, szállítógépről, vagy akár bombázókról.

A Floridiai Légi Nemzeti Gárda F-15 géppárja gurul az alakulatuknak otthont adó Jacksonville Nemzetközi Repülőtér egyik gurulóútján. U.S. Air National Guard photo by Staff Sgt. Carlynne DeVine,

Az European Deterrence Initiative néven futó programban többek között hazánk is érintett: az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis tekintetében a 2018-as évre 56 millió dollár lett megítélve fejlesztésekre. Az aktuális árfolyamon szűken 16 milliárd Forintból elsősorban az üzemanyagtároló rendszer és gurulóutak fejlesztése valósulhat meg annak érdekében, hogy a kecskeméti repülőbázis a jelenleginél alkalmasabb legyen az A-10, F-15 és C-5 gépek fogadására.

A 2018-as költségvetésben Kecskemét mellett szerepel az észtországi Amari, ahol új gurulóutak, illetve parkoló helyek (apron) kerülnek kialakításra, a légitámaszpont pedig fel lesz készítve az USAF összes harci gépének kiszolgálására. 2019-ben kerülhet sorra Szlovákia, ahol a szállítórepülők bázisául szolgáló Malacky-Kuchyňa légibázison bomba és lőszertároló kerülhet kialakításra, illetve bővítenék az apron területét A-10 és F-15 gépek fogadásához. Szintén a következő költségvetési évre megigényelt összegben kapott helyet a dél-norvégiai Rygge támaszpont, ahol gurulóutak épülnének szűken 14 millió Dollárból.

Az EDI programon belüli infrastruktúra fejlesztésekre fordítandó összeg egyébként elég jelentősen nőtt a tavalyi, illetve az idei költségvetési évek között, hiszen míg 2017-ben 85,4 millió Dollárból gazdálkodhatott az USAF, addig az idei keret 368,6 millió Dollár. A Trump adminisztráció 2019-es költségvetési évre vonatkozó tervei mindezt 829 millió Dollárra pumpálnák fel.

Fórum hozzászólások

  • phaidros
    Ha az index a valóságtól elrugaszkodó cikket ír, nem biztos, hogy azt egy az egyben, kommentár nélkül linkelni kell. (szerintem)
    Nem a HTKA-n, hanem a sajtóban rettegés. Egy majdhogynem osztálykirándulásnyi/cserkészcsapatnyi embertől, egyen-pólóktól és fegyvernek látszó tárgyaktól remélem a HTKA-n senki nem fog megrettenni.
    Igazából nem tudjuk, hogy "fegyverekkel akar valaki valamit" az valóban fegyver e, meg azt se, hogy igazából mit akar.
    Minden esetre itt van egy újabb terület amiről nem is tudtuk hogy ezzel valami érdekek sérültek. Stajerorszag. Katalógus,Vallonia,Erdély,Dél Tirol, stb és most Stajerorszag is.
  • krisss
    Ma nyitották meg az MSPO 2018 haditechnikai kiállítást, érdemes figyelemmel kísérni jó kis dolgok vannak :D
    Nincs kedved beszállni a HUN Mi-24-es topic vitájába? Már vagy két napja megy...
  • szpg9
    Nincs kedved beszállni a HUN Mi-24-es topic vitájába? Már vagy két napja megy...
    Dudi nézeteivel értek egyet jórészt, csak annyira nem vagyok ellene mint ő :D
  • Az M1-en ment a Szomszédaink című sorozat, amelyben a külhoni magyarok és a környező országok nemzetiségeinek a viszonyát elemzik. Elég érdekes. Van romániai, szlovákiai, szerbiai, és kárpátaljai rész is. Youtube-on és itt-ott megvannak a részek.
  • ulippo
    Újvidéken átadtak egy uniós támogatásból épült hidat. A hídon át az út az EU-ba vezet Szerbia számára.


    Nem ezt bombázták le '99 márciusban?Ha igen,de kedvesek.Na és mennyi a kamat a hitelre?
  • ulippo
    Újvidéken átadtak egy uniós támogatásból épült hidat. A hídon át az út az EU-ba vezet Szerbia számára.


    Jópofák, mikor az elődjét 20 éve lebombázták a Nato neve alatt arról nem készítettek ilyen PR felvételeket.
  • ulippo
    [​IMG]
    A szerbek amúgy az ukránok előtt vagy után fognak akkor csatlakozni? De a törököknek elvileg mindenképp előttük kell. Na és mi lesz Boszniával? Azelőtt hullik szét hogy csatlakozik, vagy utána? És Koszovó? Bár ott már a fél ország úgyis az EU-ban van. Azt a másik felet már igazán felvehetnék tárgyalások nélkül is.
  • Azért a szerbeknél a Stop Nato graffiti feliratok még kinn vannak...
    Más,
    Macedónoknál lesz a szavazás. Az ottani tévékben a bojkottra is buzdítanak. Kiváncsi vagyok, hogy sikeres lesz-e.
  • plushun
    Trumpliné egyenruhában van. Azt hiszem gyerek ez amolyan First Lady egyenruha. Kennedíné is ilyen szabásúban volt, meg Clintonné is.
  • Nem komolyanvehető vezetése van Bulgáriának. Amit a gázvezetékkel kapcsolatban is műveltek… szerencsétlen bolgár népet is csak ágyútölteléknek használja a nyugat.
  • antigonosz
    Jópofák, mikor az elődjét 20 éve lebombázták a Nato neve alatt arról nem készítettek ilyen PR felvételeket.
    Az a híd lehet nem volt EU-kompatibilis.
  • Mindenki mindenki ellen Bukarestben: ugyanaz vár Romániára, mint Magyaroszágra?

    A román kormányfő lekéste a Bukarestbe érkező Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnököt, és ez a kínos incidens jól jellemzi a bukaresti kormánypárt, a PSD és Brüsszel viszonyát. Nyugatról egyre több figyelmeztetést kap Románia a jogállamiságot fenyegető törvényhozása miatt: nem kizárt, hogy délkeleti szomszédunkra is hasonló uniós eljárások várnak, mint Magyarországra és Lengyelországra.

    Romániában a nyáron elfogadták az igazságügyi reform egy részét. A parlamenti szavazás az erről folyó hosszas vitának azonban nem a lezárását, hanem egy még súlyosabb polémia nyitányát jelentheti. A nemzetközi sajtó már 2017 óta ír arról, hogy az Európai Unió rossz szemmel nézi a Romániában zajló folyamatokat, a korrupcióellenes harc gyengítését, az ügyészek és a bírók jogainak korlátozását. Emiatt felmerült, hogy Lengyelország és Magyarország után délkeleti szomszédunk is súlyos EU-szankcióknak néz elébe. Az esetünkben éppen a napokban megszavazott 7-es cikkely szerinti eljárást is rebesgetik.

    Szeptember második hetében Mark Rutte holland miniszterelnök járt Bukarestben és amikor az esetleges EU-szankciókról kérdezték, azt mondta: a tagországok figyelik, mi történik Romániában, és az Európai Bizottság következő lépésére várnak – erről a Napi.hu írt. Hamarosan egyébként Bukarestbe érkezik a Velencei Bizottság küldöttsége is, amely a jogállamiságot vizsgálja délkeleti szomszédunknál. Emiatt aggódott egyébként a holland kormányfő is bukaresti sajtótájékoztatóján. Rutte szerint a jogállamiság az európai partnerség alapja – ezt egy román lap hangsúlyozta a holland politikus sajtótájékoztatója után.

    Még érdekesebb, hogy a román kormányt irányító miniszterelnök, Viorica Dancila – sokak szerint Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnök bábja – elszalasztotta a lehetőséget Jean-Claude Juncker fogadására Bukarestben a napokban. Juncker akkor távozott ugyanis a reptérről, amikor a miniszterelnök kiért oda. (Juncker a Három tenger-kezdeményezés csúcstalálkozójára érkezett a román fővárosba. Ez a kezdeményezés a Balti-, az Adriai- és a Fekete-tenger közötti államok együttműködését lenne hivatott erősíteni, sokak szerint a német-francia együttműködéssel némileg szembehelyezkedve, az Európai Unión belül.)

    A romániai igazságügyi „reform” – valójában a korrupcióellenes ügyészség és a bírók jogainak, jogköreinek gyengítése – mögött a hatalmon lévő szociáldemokrata párt (PSD) önös érdekeit látják sokan. Ilyen például Klaus Iohannis román köztársasági elnök például – akit viszont a PSD miniszterei támadnak, időnként végtelenül primitív módszerekkel is, például „lenémetezve” az államfőt.

    Sőt a párt elnökének, Liviu Dragneának az érdekei még szembeötlőbbek: gyakorlatilag azt célozza az igazságügyi reform, hogy az ellene folyamatban lévő eljárásokat vagy már jogerős ítéleteket meg lehessen változtatni. (Az Orbán Viktor retorikájához időnként meglehetősen hasonló kijelentéseket hangoztató Dragnea korábbi ügyeiről, elítéléséről több cikkünkben is írtunk már. )

    Ugyanakkor friss fejlemény, hogy Dragnea pozíciója megrendülni látszik pártjában, és még lemondását is meglebegtette a napokban, miután a PSD népszerű bukaresti polgármestere is ellene fordult a belső vitákban. Más regionális vezetők is ellene látszanak fordulni, és lemondását követelik.

    Dragneának azonban nincs formálisan túl jelentős posztja, a parlament egyik házának az elnöke, korábbi elítélése miatt amúgy is inkább a háttérből irányítja a kormány politikáját. Így ha lemondana parlamenti tisztségéről, az önmagában még nem jelentene döntő változást.

    Romániában időközben Klaus Iohannis államelnök kénytelen volt felmenteni a korrupcióellenes ügyészség vezetőjét, erre ugyanis nemcsak a kormány, a parlamenti többség, hanem a bírósági ítélet is rákényszerítette. A leváltott korrupció-ellenes főügyész, Laura Codruţa Kövesi az egyik jelképe a román igazságszolgáltatás korrupcióellenes harcának. Ám a parlamenti többség végigverekedte az ügyésznő leváltását, még az államfő felfüggesztésével is fenyegetőzött Dragnea, ha nem váltja le a korrupcióellenes ügyészség vezetőjét.

    Codruţa Kövesi ellen egyébként immár négy fegyelmi eljárást is indított a román igazságügyi felügyelet, láthatóan – bár nyilván nem közvetlenül intézkedve – a kormánypárt nem bocsátotta meg neki a kemény fellépést akár vezető politikusokkal szemben is.

    https://24.hu/kulfold/2018/09/21/mi...ben-ugyanaz-var-romaniara-mint-magyaroszagra/
  • anonim999
    Mindenki mindenki ellen Bukarestben: ugyanaz vár Romániára, mint Magyaroszágra?

    A román kormányfő lekéste a Bukarestbe érkező Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnököt, és ez a kínos incidens jól jellemzi a bukaresti kormánypárt, a PSD és Brüsszel viszonyát. Nyugatról egyre több figyelmeztetést kap Románia a jogállamiságot fenyegető törvényhozása miatt: nem kizárt, hogy délkeleti szomszédunkra is hasonló uniós eljárások várnak, mint Magyarországra és Lengyelországra.

    Romániában a nyáron elfogadták az igazságügyi reform egy részét. A parlamenti szavazás az erről folyó hosszas vitának azonban nem a lezárását, hanem egy még súlyosabb polémia nyitányát jelentheti. A nemzetközi sajtó már 2017 óta ír arról, hogy az Európai Unió rossz szemmel nézi a Romániában zajló folyamatokat, a korrupcióellenes harc gyengítését, az ügyészek és a bírók jogainak korlátozását. Emiatt felmerült, hogy Lengyelország és Magyarország után délkeleti szomszédunk is súlyos EU-szankcióknak néz elébe. Az esetünkben éppen a napokban megszavazott 7-es cikkely szerinti eljárást is rebesgetik.

    Szeptember második hetében Mark Rutte holland miniszterelnök járt Bukarestben és amikor az esetleges EU-szankciókról kérdezték, azt mondta: a tagországok figyelik, mi történik Romániában, és az Európai Bizottság következő lépésére várnak – erről a Napi.hu írt. Hamarosan egyébként Bukarestbe érkezik a Velencei Bizottság küldöttsége is, amely a jogállamiságot vizsgálja délkeleti szomszédunknál. Emiatt aggódott egyébként a holland kormányfő is bukaresti sajtótájékoztatóján. Rutte szerint a jogállamiság az európai partnerség alapja – ezt egy román lap hangsúlyozta a holland politikus sajtótájékoztatója után.

    Még érdekesebb, hogy a román kormányt irányító miniszterelnök, Viorica Dancila – sokak szerint Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnök bábja – elszalasztotta a lehetőséget Jean-Claude Juncker fogadására Bukarestben a napokban. Juncker akkor távozott ugyanis a reptérről, amikor a miniszterelnök kiért oda. (Juncker a Három tenger-kezdeményezés csúcstalálkozójára érkezett a román fővárosba. Ez a kezdeményezés a Balti-, az Adriai- és a Fekete-tenger közötti államok együttműködését lenne hivatott erősíteni, sokak szerint a német-francia együttműködéssel némileg szembehelyezkedve, az Európai Unión belül.)

    A romániai igazságügyi „reform” – valójában a korrupcióellenes ügyészség és a bírók jogainak, jogköreinek gyengítése – mögött a hatalmon lévő szociáldemokrata párt (PSD) önös érdekeit látják sokan. Ilyen például Klaus Iohannis román köztársasági elnök például – akit viszont a PSD miniszterei támadnak, időnként végtelenül primitív módszerekkel is, például „lenémetezve” az államfőt.

    Sőt a párt elnökének, Liviu Dragneának az érdekei még szembeötlőbbek: gyakorlatilag azt célozza az igazságügyi reform, hogy az ellene folyamatban lévő eljárásokat vagy már jogerős ítéleteket meg lehessen változtatni. (Az Orbán Viktor retorikájához időnként meglehetősen hasonló kijelentéseket hangoztató Dragnea korábbi ügyeiről, elítéléséről több cikkünkben is írtunk már. )

    Ugyanakkor friss fejlemény, hogy Dragnea pozíciója megrendülni látszik pártjában, és még lemondását is meglebegtette a napokban, miután a PSD népszerű bukaresti polgármestere is ellene fordult a belső vitákban. Más regionális vezetők is ellene látszanak fordulni, és lemondását követelik.

    Dragneának azonban nincs formálisan túl jelentős posztja, a parlament egyik házának az elnöke, korábbi elítélése miatt amúgy is inkább a háttérből irányítja a kormány politikáját. Így ha lemondana parlamenti tisztségéről, az önmagában még nem jelentene döntő változást.

    Romániában időközben Klaus Iohannis államelnök kénytelen volt felmenteni a korrupcióellenes ügyészség vezetőjét, erre ugyanis nemcsak a kormány, a parlamenti többség, hanem a bírósági ítélet is rákényszerítette. A leváltott korrupció-ellenes főügyész, Laura Codruţa Kövesi az egyik jelképe a román igazságszolgáltatás korrupcióellenes harcának. Ám a parlamenti többség végigverekedte az ügyésznő leváltását, még az államfő felfüggesztésével is fenyegetőzött Dragnea, ha nem váltja le a korrupcióellenes ügyészség vezetőjét.

    Codruţa Kövesi ellen egyébként immár négy fegyelmi eljárást is indított a román igazságügyi felügyelet, láthatóan – bár nyilván nem közvetlenül intézkedve – a kormánypárt nem bocsátotta meg neki a kemény fellépést akár vezető politikusokkal szemben is.

    https://24.hu/kulfold/2018/09/21/mi...ben-ugyanaz-var-romaniara-mint-magyaroszagra/

    Annyi a különbség,hogy a román politikai elit képtelen még kiszolgálni is a cia főnökeit,mi meg ellenállunk lakosság cserének(is).

Ugrás a fórum topichoz