|

Már tesztelik a Tu-160 új hajtóművét

Az orosz stratégiai bombázó modernizált verziójának továbbfejlesztett hajtóművet szánnak, melynek hosszú jövőt jósolnak.

Ahogy arról lapunk is beszámolt, az orosz védelmi minisztérium 2015 májusában jelentette be, hogy döntés született a Tupoljev Tu-160 Blackjack típusú stratégiai bombázó gyártásának újraindításáról. A közölt tervek szerint legalább 50 példányt rendszeresítenének az immáron Tu-160M2 jelzésű típusból, melynek prototípusa 2019 folyamán hajthatja végre szűzrepülését.

RAF Tornado F3 által kísért Tu-160 Blackjack

2010. március 10-ének kora reggelén 2 Tu-160-asra emeltek 2 Tornado F3-ast az angolok. | Fotó: Crown Copyright ,

Nos, egy ideje csend volt a program felől, de a napokban a Rostec néven is ismert Egyesült Hajtóműgyártó Vállalat részéről bejelentették, hogy már tesztelik a továbbfejlesztett NK-32 sugárhajtómű 02 szériáját a Kuznyecov iroda szamarai üzemében. A gazdaságosabb erőforrásnak köszönhetően a modernizált Tu-160M2 hosszabb őrjáratozási idővel rendelkezik majd.

Arról egyelőre nem szól a hír, hogy a hajtómű tolóereje, esetleg a javításközi üzemideje nő-e. Azt viszont már most jelezték, hogy a fejlesztés amiatt is fontos, mivel ezen erőforrás egy változatát kapja majd az újgenerációs bombázó, a PAK-DA is.

Fórum hozzászólások

  • molnibalage
    Dudi, megpróbáltam sokszor elszámolni húszig, de nem megy. Te egész egyszerűen tudatlanságoddal táncolsz idegeimen...

    Ha szerinted 1000 km+ távolságban képes BARCAP-et adni bárki és emiatt kell nagy sebesség, akkor te nem vagy magadnál. Csak a kirepülés oda kb. 1 óra 15 perc, ha nem tankolnál közben és mivel ilyen rohadt messze vagy, kb. folyamatosan a tankeren kéne lógni, ha azt is akarod, hogy a vadász egy szubszonikus bombázót tudjon üldözni. Mert egy 1100 km/h táján haladó utánégető nélküli bombázót legfeljebb elkergetni tudna a vadászgép, ha nem a NEZ-en belül tüzel. De az hogyan lesz, ha az E-3 gépeket már távolról érzékeli a Tu-160 és azokat is már elkerüli? Megvan hozzá a hatósugara. Vagy legfeljebb visszafordul.

    A lenti ábrán a Bodo és Keflavik köré húzott 600 km-es kört látod. Érted.
    H-A-T-SZ-Á-Z.

    Ezt légi utántöltés nélkül lehozza a Tu-160. Ha egyszer tankolod, akkor mehet még távolabb is és a legveszélyesebb részeken simán mehet utazósebesség helyett 1000-1100 km/h-val.
    [​IMG]

    Már ehhez is elég szép mennyiségű vadász és tanker kell. Tudod mi a realitása ennek?
    Az F-14 esetén 250 nm (400 km) volt a BARCAP széle, de ebben az esetben már maga a valód őrjárati idő talán, ha 1 óra volt. A realitás inkább 250 km volt.

    Tehát, vegyél egy 400 km-es kört és annak kb. egyetlen max. 45 fokos ívét fogta le egy F-14 géppár. Tehát a CBG egyetlen 12 gépest százada 80% hadrafoghatósággal úgy egy 90 fokos ívet, ha le tudott fogni. Ezért jártak volna párban háború esetén a hajók és mindkét hajón folyamatosan lett volna készenlétben legalább két 5 perces F-14 géppár és mögöttük még több. Mert az isten sem bírta azokat a levegőben tartani.

    (Az atomerektorok topikban a radaros tengó sanszosan a felszálló haditengerészeti bombázókra riasztott volna, hogy mikor emeléjék a CAP-et magasabb szintre.)
    @Hpasp , erről van valami anyag, hogy mit akartak azzal igazából?

    Akkor mennyi gép kéne ahhoz, hogy azt a teljes 600 km-es kört lefedd egyetlen váltásra? Hát, úgy egy 24 gépes TFS 80% hadrafoghatósággal meg úgy 5 tanker és legalább 3 db AWACS. Ha 0-24 órás CAP-et akarsz, akkor ezt szorozd meg kettővel.

    Kérlek vázold már fel erőforrás igényét, hogy a végtelen óceán felett bombázóhoz képest 0 hatósugarú vadász hol fog hajkurászni bombázókat...?

    Szerinted miért van az, hogy a MiG-31-esek is falat képeztek volna észak felé vagy fő irányokba, de nem a végtelen sarkkörön sokkal messzebbre mentek volna. Mert reménytelen volt magukat a B-52-eseket lelőni. Túl messze voltak ahhoz indításkor. Ez is ott van a HTÖ-ben. El kéne olvasni, meg kéne érteni. Ez utóbbival vannak nálad bajok.

    Okkal volt az, hogy az F-14-esek a fenyegetések fő irányában álltak volna. Azok is pont azok voltak, mint később a MiG-31. Miniatürizált levegőbe emelt nagy hatótávolságú SAM-ek. Mert magányos rakétás cirkálót nem tolhatsz előre, mert az első tengó elsüllyeszti, ezért kellett a repülőgép. Meg azért, mert rugalmasabban pozícionálható. A védelem első rétege, de mögött volt még a long range SAM és a CIWS.


    Anno legalább úgy kb. kiszámoltam, a B-1B adatain, hogy ha szuperszonikusan kezdene száguldozni akkor hová esne vissza a hatótáv. A béka segge alá. Maga a gyorsítás is sokba kerülne, tehát még a rövidebb sprintek is sokba fájnak. De ehhez elég lenne csak megnézned első körben minden szuperszonikus vadász fogyasztási adatait. Persze, mivel te erre képtelen vagy, ezért jössz ilyen bugyutaságokkal számolgatás helyett.

    Asszem a veled való eszmecsért lehet, hogy be kéne fejeznem, mert egész egyszerűen időpazarlásnak érzem. Egész egyszerűen 0 tudással szállsz bele egy vitába. Hiába magyarázza az ember, de legtöbbször még az alapokat sem érted meg. Nem tudok szebb szót használni, fejlődésképtelen vagy. Maradj meg a szárazföldi harcnál, amit gyakorlatból ismersz, de ott, ahol számolgatni kéne, mérni vagy érteni picit is a fizikához, ott elvérzel.

    És ez nem egyszeri tapasztalat. Ezt látom úgy lassan 10 éve.
    Remélem hasznosnak találod te vagy bárki, csak engem az agyvérzés kerülget. Folyamatosan,
    Nem kell csak repülővel,ott vannak a a hajók is ezen kívül folyamatos járőr sem kell csak AWACS-ból hisz a TU-160 világít a radaron.Nem kell minden időpillanatban mindent védeni(eleve nem kell minden irányba védeni hisz nem is jöhet minden irányból a TU-160 a fent rajzolt térkép esetén) ha megoldott az,hogy időben észleld a gépet márpedig a TU-160 világít a radaron.
  • dudi
    Nem kell csak repülővel,ott vannak a a hajók is ezen kívül folyamatos járőr sem kell csak AWACS-ból hisz a TU-160 világít a radaron.Nem kell minden időpillanatban mindent védeni(eleve nem kell minden irányba védeni hisz nem is jöhet minden irányból a TU-160 a fent rajzolt térkép esetén) ha megoldott az,hogy időben észleld a gépet márpedig a TU-160 világít a radaron.
    A hajók soha nem magányosan járőröznek, mert az első tengó elsüllyesztené őket a vérbe. Egy komoly háború esetén csak kötelékek mozognak, amik igyekeznek egyfajta buborékot képezni.

    Te most tényleg azt hiszed, hogy feláll egymástól 200 km-re több AEGIS romboló magányos és folyamatosan radaroznak? Az megvan a HTÖ-ből, hogy a folyamatos radarozás annyi üzemanyagot igényel, hogy a hatótávolságot komolyan redukálja? 559 oldal. Nem gondolod, hogy illene elvégezni végre a házi feladatot? (Pedig ezta részt nem is én írtam, de azért emlékeztem rá.)

    A Ticonderoga osztály hajói egy AN/SPS-49 légi felderítő radart is kaptak, amely egyfelől tehermentesítheti az AN/SPY-1-et a célfelderítés terén, így az AN/SPY-1 dedikáltan csak a célkövetéssel foglalkozhat. Másfelől ebből fakadóan csökkentheti az üzemanyag-fogyasztást a hajó. Ez talán mókásan hangozhat elsőre, de az AN/SPY-1-nek akkora az energiaigénye, hogy az alaphelyzetben mintegy 6000 tengeri mérföldes hatótávolságú hajó cirka harmadával kisebb távolságot tehet meg, ha az AN/SPY-1 radarok teljes teljesítménnyel üzemelnek végig.

    És akkor még nem számoltunk a meghibásodásokkal, mert tartalék hajó is kell, ha kiesik a radar. Annak számolgatását, hogy 6 db tengeren levő hordozó esetén mennyi kell csak azok védelmére, mennyi a tengerre küldhető a fantáziádra kéne bíznom ötleted kivitelezhetetlenségét, csak úgy tűnik, hogy ez nem vezet sehova. Erre még hajója sincs a US Navy-nek sem.

    Ja, meg az első tengó elsüllyeszti a magányos hajókat, egy részének még rendes ASW képessége sincs rendesen. Mondjuk 1 magányos hajó ASW képessége az nem képesség. Kötelékben válik értelmezhetővé. Bár egy fix vonalon felálló és hajókázó hajónál nincs könnyebb célpont egy tengó számára...

    HTÖ 561. oldal.

    A fenti problémára adott válasz az Arleigh Burke-osztályú romboló lett. Noha méreteiben és vízkiszorításában közel akkora (sőt, a későbbi változatai már nagyobbak/nehezebbek), mint a Ticonderoga-osztály, ezek általános célú egységek, légvédelmi, vízfelszíni, felszín alatti és szárazföldi célok elleni feladatkörrel, és gyakorlatilag kiváltottak minden korábbi nagyobb hadihajóosztályt az US Navy kötelékében (ezen sorok írásakor 66 példánya van hadrendben és további legalább tíz építését tervezik).

    A Ticonderoga-osztály megmaradt parancsnoki egységnek, de képességek terén a legfőbb különbség, hogy a Burke első változatai „csak” 90 db, a 21-edik egységtől (USS Mahan), Flight II jelöléssel illetett változatoktól kezdve 96 db Mk.41 VLS tubussal/cellával rendelkezik. A fegyverzetük ezt leszámítva nagyjából megegyezik a Ticonderoga-osztályéval, pár további kompromisszum mellett, mint például csak 3 db AN/SPG-62 tűzvezető radarral bír, illetve az első 27 egység (Flight I. és II.) nem rendelkezik hangárral, csak helikopter-leszállóhellyel a taton, így nem is visznek magukkal helikoptert.

    A Flight IIA változatoktól kezdődően megtörtént az ESSM Block 1 rakéták integrációja is, jellemzően 4-4 db tubust töltenek fel, ami összesen 32 db tűzkész rakétát jelent, egy SM rakéta helyett 4 db ESSM tárazható be. Ezeket végfázisban szintén az AN/SPG-62 radarok vezetik rá. A két hátsó AN/SPY-1D(V) antennát némileg magasabbra építették be. Érdekesség, hogy a Flight IIA-tól kezdődően a 2x4 db Harpoon indítótubus hiányzik a felépítményről, viszont zárt hangárt építettek a hajó tatjára, amelybe két MH-60 helikopter fér el, cserébe viszont feláldozták a vontatott szonárt.


    A világít a radaron képzavartól is a falnak megy. A távolsággal drámaian csökken a nagy gépek elleni felderítési távolság is, akkor meg végképp, ha zavar a horizont. A 400-500 km-es felderítési távolságok olyan 20-100 m2-es célok ellen igazak.

    Tényleg nem értem, hogy miért nem tudod összerakni mindazt, amit eléd van rakva. Ha kettőnél több adattal vagy ténnyel kell dolgozni nálad jön a kék halál...

    Tényleg ennyire nehéz gondolkozni?


    Vagy csak nekem van túl jó (?) memóriám, hogy ezeket fejben megvannak és össze passzintom...? [fejvakarás]

    Pontosan az csinálod, mint eddig. Folyamatosan vérpistikés ötletekkel jössz, hogy miért lenne jó vagy mit csinálna bárki. Sóhajt, legyint...
  • molnibalage
    A hajók soha nem magányosan járőröznek, mert az első tengó elsüllyesztené őket a vérbe. Egy komoly háború esetén csak kötelékek mozognak, amik igyekeznek egyfajta buborékot képezni.

    Te most tényleg azt hiszed, hogy feláll egymástól 200 km-re több AEGIS romboló magányos és folyamatosan radaroznak? Az megvan a HTÖ-ből, hogy a folyamatos radarozás annyi üzemanyagot igényel, hogy a hatótávolságot komolyan redukálja? 559 oldal. Nem gondolod, hogy illene elvégezni végre a házi feladatot? (Pedig ezta részt nem is én írtam, de azért emlékeztem rá.)

    A Ticonderoga osztály hajói egy AN/SPS-49 légi felderítő radart is kaptak, amely egyfelől tehermentesítheti az AN/SPY-1-et a célfelderítés terén, így az AN/SPY-1 dedikáltan csak a célkövetéssel foglalkozhat. Másfelől ebből fakadóan csökkentheti az üzemanyag-fogyasztást a hajó. Ez talán mókásan hangozhat elsőre, de az AN/SPY-1-nek akkora az energiaigénye, hogy az alaphelyzetben mintegy 6000 tengeri mérföldes hatótávolságú hajó cirka harmadával kisebb távolságot tehet meg, ha az AN/SPY-1 radarok teljes teljesítménnyel üzemelnek végig.

    És akkor még nem számoltunk a meghibásodásokkal, mert tartalék hajó is kell, ha kiesik a radar. Annak számolgatását, hogy 6 db tengeren levő hordozó esetén mennyi kell csak azok védelmére, mennyi a tengerre küldhető a fantáziádra kéne bíznom ötleted kivitelezhetetlenségét, csak úgy tűnik, hogy ez nem vezet sehova. Erre még hajója sincs a US Navy-nek sem.

    Ja, meg az első tengó elsüllyeszti a magányos hajókat, egy részének még rendes ASW képessége sincs rendesen. Mondjuk 1 magányos hajó ASW képessége az nem képesség. Kötelékben válik értelmezhetővé. Bár egy fix vonalon felálló és hajókázó hajónál nincs könnyebb célpont egy tengó számára...

    HTÖ 561. oldal.

    A fenti problémára adott válasz az Arleigh Burke-osztályú romboló lett. Noha méreteiben és vízkiszorításában közel akkora (sőt, a későbbi változatai már nagyobbak/nehezebbek), mint a Ticonderoga-osztály, ezek általános célú egységek, légvédelmi, vízfelszíni, felszín alatti és szárazföldi célok elleni feladatkörrel, és gyakorlatilag kiváltottak minden korábbi nagyobb hadihajóosztályt az US Navy kötelékében (ezen sorok írásakor 66 példánya van hadrendben és további legalább tíz építését tervezik).

    A Ticonderoga-osztály megmaradt parancsnoki egységnek, de képességek terén a legfőbb különbség, hogy a Burke első változatai „csak” 90 db, a 21-edik egységtől (USS Mahan), Flight II jelöléssel illetett változatoktól kezdve 96 db Mk.41 VLS tubussal/cellával rendelkezik. A fegyverzetük ezt leszámítva nagyjából megegyezik a Ticonderoga-osztályéval, pár további kompromisszum mellett, mint például csak 3 db AN/SPG-62 tűzvezető radarral bír, illetve az első 27 egység (Flight I. és II.) nem rendelkezik hangárral, csak helikopter-leszállóhellyel a taton, így nem is visznek magukkal helikoptert.

    A Flight IIA változatoktól kezdődően megtörtént az ESSM Block 1 rakéták integrációja is, jellemzően 4-4 db tubust töltenek fel, ami összesen 32 db tűzkész rakétát jelent, egy SM rakéta helyett 4 db ESSM tárazható be. Ezeket végfázisban szintén az AN/SPG-62 radarok vezetik rá. A két hátsó AN/SPY-1D(V) antennát némileg magasabbra építették be. Érdekesség, hogy a Flight IIA-tól kezdődően a 2x4 db Harpoon indítótubus hiányzik a felépítményről, viszont zárt hangárt építettek a hajó tatjára, amelybe két MH-60 helikopter fér el, cserébe viszont feláldozták a vontatott szonárt.


    A világít a radaron képzavartól is a falnak megy. A távolsággal drámaian csökken a nagy gépek elleni felderítési távolság is, akkor meg végképp, ha zavar a horizont. A 400-500 km-es felderítési távolságok olyan 20-100 m2-es célok ellen igazak.

    Tényleg nem értem, hogy miért nem tudod összerakni mindazt, amit eléd van rakva. Ha kettőnél több adattal vagy ténnyel kell dolgozni nálad jön a kék halál...

    Tényleg ennyire nehéz gondolkozni?


    Vagy csak nekem van túl jó (?) memóriám, hogy ezeket fejben megvannak és össze passzintom...? [fejvakarás]

    Pontosan az csinálod, mint eddig. Folyamatosan vérpistikés ötletekkel jössz, hogy miért lenne jó vagy mit csinálna bárki. Sóhajt, legyint...
    Látom nem nagyon akarod megérteni,hogy nem ez vagy az kell hanem kombináltan a kettő,de igazából hármat mert ugye vannak szárazföldi telepítésű radarok is.Járőrözni kell olyan útvonalakon,hogy bíztosítva legyen egy adott szektor kontrollja.Hogyha ezeket összerakod gyorsan kijön,hogy nem nagyon van ott lyuk ahová te azt vizionálsz.Nem olyan nagy ördöngősség ez csak te nem akarod elfogadni.Ha csak a térképednél maradunk akkor is egy USAF egy Norvég egy Brit meg egy Dán légierő no meg az utóbbi 3 haditengerészete van arra,hogy vigyázzon az adott területre*.Elég mókásan hangzik,hoogy szerinted képtelenek arra,hogy a térképeden megjelenített terület légterét ne tudnák ellenőrizni bármilyen felderítő platformmal(nem arról beszélek,hogy minden négyzetmétert harci eszközzel őriznek!).

    Nyilván az amerikai meg a brit fél nem csak erre a területre koncentrál teljes erejével de a dán meg a norvég haderőnek igazából más dolga sincs.
  • dudi
    Látom nem nagyon akarod megérteni,hogy nem ez vagy az kell hanem kombináltan a kettő,de igazából hármat mert ugye vannak szárazföldi telepítésű radarok is.
    Kérlek mutasd meg ezeket és azt is, hogy a horizont és RCS korlát miatt meddig tudnak stabilan felderíteni. Ne a levegőbe dumálj a "meg nem értésről."

    Járőrözni kell olyan útvonalakon,hogy bíztosítva legyen egy adott szektor kontrollja.
    Melyik részét nem értetted meg a fentiek alapján, hogy a támaszponttól 600 km távolra is milyen gigászi erőfeszítés kell ehhez? És azt, hogy ezzel 1000 km széles rések maradnának...?

    Hogyha ezeket összerakod gyorsan kijön,hogy nem nagyon van ott lyuk ahová te azt vizionálsz.
    Mutasd azokat a radarokat. Ameddig ezt nem teszed meg, addig csak segget csinálsz a szádból.
    Meg azt is mutasd, hogy ezeket az általad elképzelt fix radarokat hogyan nem fogja szétcsapni az első rakéta vagy CM salvo. Mert nem védi őket ottan semmi.

    Nem olyan nagy ördöngősség ez csak te nem akarod elfogadni.
    Szerintem ezen a ponton kéne arcot cserélni Ne jelzőkkel dolgozz.
    Rajzold fel, mutasd meg azokat a radarokat és erőforrásokat.

    Ha csak a térképednél maradunk akkor is egy USAF egy Norvég egy Brit meg egy Dán légierő no meg az utóbbi 3 haditengerészete van arra,hogy vigyázzon az adott területre*.Elég mókásan hangzik,hoogy szerinted képtelenek arra,hogy a térképeden megjelenített terület légterét ne tudnák ellenőrizni bármilyen felderítő platformmal(nem arról beszélek,hogy minden négyzetmétert harci eszközzel őriznek!).
    Szóval, mert nem illik bele a koncepciódba, akkor nem igaz? Az igen...

    Az megvan, hogy a civil gépeket a transzatlanti átkelés alatt csak műholddal és GPS jellel lehet követni? A GPS korszak előtt elköszöntek a parttól néhány száz km-re és várták, hogy a Nagy víz túloldalán felbukkanjanak a túloldalon az irűnyítók. Ennyire van "lefedve" radarral a környék.

    Nyilván az amerikai meg a brit fél nem csak erre a területre koncentrál teljes erejével de a dán meg a norvég haderőnek igazából más dolga sincs.
    Erről őket és a Balti-tengeri orosz flottát is megkérdezted? Vagy a többi flotta vezetőjét, hogy szerintük mi a flotta feladata?

    Dudi, no offense, de ez elégtelen szint alatt. A szád jár, a kezed és agyad helyett.

    Hol van az a sok hülyeség bizonyítva, amit írsz?
    • Sorold azokat a hajókat kb. 30-50% tengerre küldhetőségi rátával, amiről álmodsz?
    • Hogyan véded meg az a nevetséges radarlánc hajtót bármi ellen? Magányos hajókat...?
    • Hol vannak azok a szárazföldi radarok, amiről álmodozol?
    • Hol vannak a gépek a CAP-hoz? Az megvan, hogy a teljes USAF és NG vadászgép flotta erre nincs 500 gép sem? És a világ nem csak a GIUK tájából áll. Az F-15 gépeknél is ehhez kéne CFT, ami nincs. Mert most esett le nekik, hogy a hh után az enyészeté váltak. CFT-s USAF F-16 sincs.
    Ez már kb. topikrombolás szintjén van. Jó lenne, ha elvégeznéd a házi feladatot. Vagy, ha ekkora spíler vagy, akkor ránts erről össze egy cikkel, fentieket támaszd alá, és ha igaz, akkor igazat is adok neked. Addig kb. röhögök.

    Az interkontinentális bombázók ereje abban van, hogy kb. arra barangolnak a végtelen óceánok felett, amerre jól esik.
  • molnibalage
    Kérlek mutasd meg ezeket és azt is, hogy a horizont és RCS korlát miatt meddig tudnak stabilan felderíteni. Ne a levegőbe dumálj a "meg nem értésről."


    Melyik részét nem értetted meg a fentiek alapján, hogy a támaszponttól 600 km távolra is milyen gigászi erőfeszítés kell ehhez? És azt, hogy ezzel 1000 km széles rések maradnának...?


    Mutasd azokat a radarokat. Ameddig ezt nem teszed meg, addig csak segget csinálsz a szádból.
    Meg azt is mutasd, hogy ezeket az általad elképzelt fix radarokat hogyan nem fogja szétcsapni az első rakéta vagy CM salvo. Mert nem védi őket ottan semmi.


    Szerintem ezen a ponton kéne arcot cserélni Ne jelzőkkel dolgozz.
    Rajzold fel, mutasd meg azokat a radarokat és erőforrásokat.


    Szóval, mert nem illik bele a koncepciódba, akkor nem igaz? Az igen...

    Az megvan, hogy a civil gépeket a transzatlanti átkelés alatt csak műholddal és GPS jellel lehet követni? A GPS korszak előtt elköszöntek a parttól néhány száz km-re és várták, hogy a Nagy víz túloldalán felbukkanjanak a túloldalon az irűnyítók. Ennyire van "lefedve" radarral a környék.


    Erről őket és a Balti-tengeri orosz flottát is megkérdezted? Vagy a többi flotta vezetőjét, hogy szerintük mi a flotta feladata?

    Dudi, no offense, de ez elégtelen szint alatt. A szád jár, a kezed és agyad helyett.

    Hol van az a sok hülyeség bizonyítva, amit írsz?
    • Sorold azokat a hajókat kb. 30-50% tengerre küldhetőségi rátával, amiről álmodsz?
    • Hogyan véded meg az a nevetséges radarlánc hajtót bármi ellen? Magányos hajókat...?
    • Hol vannak azok a szárazföldi radarok, amiről álmodozol?
    • Hol vannak a gépek a CAP-hoz? Az megvan, hogy a teljes USAF és NG vadászgép flotta erre nincs 500 gép sem? És a világ nem csak a GIUK tájából áll. Az F-15 gépeknél is ehhez kéne CFT, ami nincs. Mert most esett le nekik, hogy a hh után az enyészeté váltak. CFT-s USAF F-16 sincs.
    Ez már kb. topikrombolás szintjén van. Jó lenne, ha elvégeznéd a házi feladatot. Vagy, ha ekkora spíler vagy, akkor ránts erről össze egy cikkel, fentieket támaszd alá, és ha igaz, akkor igazat is adok neked. Addig kb. röhögök.

    Az interkontinentális bombázók ereje abban van, hogy kb. arra barangolnak a végtelen óceánok felett, amerre jól esik.
    Nem érted,hogy nem kell járőrözni?A légteret kell ellenőrizni hajóról,AWACS-el és földi telepítésű radarokkal EGYÜTT.Erre vam a teljes norvég haditengerészet és légierő a bán haditengerészet és légierő jó része a brit haditengerészet és légierő egy része és az USAF grönlandi alakulata.Ehhez bázisként rendelkezégsre áll az összes norvég bázis a feröeri(igen ott is van NATO légi bázis),grönlandi és izlandi bázisok.
  • dudi
    Nem érted,hogy nem kell járőrözni?A légteret kell ellenőrizni hajóról,AWACS-el és földi telepítésű radarokkal EGYÜTT.Erre vam a teljes norvég haditengerészet és légierő a bán haditengerészet és légierő jó része a brit haditengerészet és légierő egy része és az USAF grönlandi alakulata.Ehhez bázisként rendelkezégsre áll az összes norvég bázis a feröeri(igen ott is van NATO légi bázis),grönlandi és izlandi bázisok.
    Kész. Feladom.
  • Ez ugyan nem Tu-160, de a szépreményű B-1A számára két alapvető bevetési profilt terveztek:
    [​IMG]

    A felső ábrán az ellenfél területe felett szubszonikus (Mach 0.85) kis magasságon való repülés lehetséges hossza (piros szakasz) 1'575 NM.
    Az alsó ábrán az ellenfél területe felett szuperszonikus (Mach 2.1) nagy magasságon való repülés lehetséges hossza (kék szakasz) 510 NM.
    Kevesebb mint a harmada!

    Mindkét esetben az ellen megközelítését szubszonikus repülésben (Mach 0.7) nagy magasságon tervezték.
  • Hpasp
    Ez ugyan nem Tu-160, de a szépreményű B-1A számára két alapvető bevetési profilt terveztek:
    [​IMG]

    A felső ábrán az ellenfél területe felett szubszonikus (Mach 0.85) kis magasságon való repülés lehetséges hossza (piros szakasz) 1'575 NM.
    Az alsó ábrán az ellenfél területe felett szuperszonikus (Mach 2.1) nagy magasságon való repülés lehetséges hossza (kék szakasz) 510 NM.
    Kevesebb mint a harmada!

    Mindkét esetben az ellen megközelítését szubszonikus repülésben (Mach 0.7) nagy magasságon tervezték.
    Ezt tettem be korábban én is. Ennyit számított másnak...
    Az ábra másik szépsége, hogy a gép nem repül haza, nem valahol leszáll. Valahol... Mert Szentpétervár esetén van 570 nm-on belül legalább semleges Svédország. De Moszkvától nézve hol van ez? Ez a profil még Grönlandről (Thule) felszállva is necces...

    Innen van az ábra.
    http://www.alternatewars.com/SAC/
  • molnibalage
    Az megvan, hogy a civil gépeket a transzatlanti átkelés alatt csak műholddal és GPS jellel lehet követni? A GPS korszak előtt elköszöntek a parttól néhány száz km-re és várták, hogy a Nagy víz túloldalán felbukkanjanak a túloldalon az irűnyítók. Ennyire van "lefedve" radarral a környék.
    Ehhez csak annyit, hogy a NAT-ban (North Atlantic), ami egy Class A légtér, csak HF kommunikácáió volt évtizedekig (ami ugye követi a föld görbületét, nem úgy mint a magasabb frekik), SELCAL rendszerrel. Általában a körök szerint 10 fokonként jelnettek a gépek, hogy jelezzék, megvannak még (meg ha valami érdekesség, van, mint CAT vagy hasonlók).
    Más nagyon nem jelezte, ki merre van odakinn...
  • molnibalage
    Ezt tettem be korábban én is. Ennyit számított másnak...
    Az ábra másik szépsége, hogy a gép nem repül haza, nem valahol leszáll. Valahol... Mert Szentpétervár esetén van 570 nm-on belül legalább semleges Svédország. De Moszkvától nézve hol van ez? Ez a profil még Grönlandről (Thule) felszállva is necces...

    Innen van az ábra.
    http://www.alternatewars.com/SAC/
    Moszkva - Stockholm pont 670NM, éppen belefér.
    :)
    [​IMG]
  • Hpasp
    Moszkva - Stockholm pont 670NM, éppen belefér.
    :)
    [​IMG]
    Igen. Pont a 5 osztályos Vega osztálycsoport közelében. :)
    Lényeg a lényeg. Aki szerint a Tu-160 nagy sebességgel törne ki bárhová, majd hámozná vissza magát, az nincs magánál. Ez a számok mondják, csak figyelni kéne rá...
  • Ennyi gyönyörű okfejtés után azért azt is érdemes megvizsgálni, hogy az orosz Távolsági Légierő idején miért gyakorolták rendszeresen a szuperszonikus útvonalrepülést?
    A Tu-160-assal kapcsolatos egyik publikus (de korántsem biztos, hogy teljesen valós) adat szerint Mach 1.5-el 2000km a megtehető távolság.

    Ez a képesség valószínű, hogy a reakcióképesség miatt volt a tervezés idején fontos, amikor a 160-asok két hatalmas fegyvertere még egy jókora 3 Mach-ra tervezett rakétának, a H-45-nek készült.

    [​IMG]

    [​IMG]

    Akkor még volt értelme annak, hogy maga a hordozó platform is gyorsan juthasson el az indítás körzetébe.
    Napjainkban, a szubszonikus légi indítású stratégiai robotrepülőgépek korában a platformnak se kell úgy rohannia, csak időben el kell indulni.
  • Allesmor Obranna
    Ennyi gyönyörű okfejtés után azért azt is érdemes megvizsgálni, hogy az orosz Távolsági Légierő idején miért gyakorolták rendszeresen a szuperszonikus útvonalrepülést?
    A Tu-160-assal kapcsolatos egyik publikus (de korántsem biztos, hogy teljesen valós) adat szerint Mach 1.5-el 2000km a megtehető távolság.

    Ez a képesség valószínű, hogy a reakcióképesség miatt volt a tervezés idején fontos, amikor a 160-asok két hatalmas fegyvertere még egy jókora 3 Mach-ra tervezett rakétának, a H-45-nek készült.

    [​IMG]

    [​IMG]

    Akkor még volt értelme annak, hogy maga a hordozó platform is gyorsan juthasson el az indítás körzetébe.
    Napjainkban, a szubszonikus légi indítású stratégiai robotrepülőgépek korában a platformnak se kell úgy rohannia, csak időben el kell indulni.
    Nem jön ki a matek mint megtudtuk...
    Annál is inkább mert nem most írták ezt le itt a HTKA-n először.
  • Allesmor Obranna
    Ennyi gyönyörű okfejtés után azért azt is érdemes megvizsgálni, hogy az orosz Távolsági Légierő idején miért gyakorolták rendszeresen a szuperszonikus útvonalrepülést?
    Mert megtehetik? Számtalan olyan dolgot gyakorolt minden légierő, amit élesben soha nem adtak elő. Az F-16 familization flightnál is elmennek M2.0-ig, amikor harchelyzetben szerintem még M1.4 közelében sem járt talán soha F-16-os.
    A Tu-160-assal kapcsolatos egyik publikus (de korántsem biztos, hogy teljesen valós) adat szerint Mach 1.5-el 2000km a megtehető távolság.
    Ezt sajnos értelmezni sem tudom, mert a maradék lerepülhető távolság nincs mellette. Mert a B-1 esetén is elmondhatom, hogy képes az ábra 340 nm helyett akár 500-ra, ha kisebbre veszed a visszatérés távolságot és az odarepülési távolságot mérsékeled és a száguldás előtt meg feltankolod maxra. Tehát pl. lehetett volna olyat csinálni, hogy Olasz felett gyorsít a gép, Szerbia felett áthúz és túloldalt kijön, ahol megtankolják.

    Értelme? Vagy hol találsz ilyen helyzeteket?

    Ez a képesség valószínű, hogy a reakcióképesség miatt volt a tervezés idején fontos, amikor a 160-asok két hatalmas fegyvertere még egy jókora 3 Mach-ra tervezett rakétának, a H-45-nek készült.

    [​IMG]

    [​IMG]

    Akkor még volt értelme annak, hogy maga a hordozó platform is gyorsan juthasson el az indítás körzetébe. [/QUOTE]
    A Legenda műhold rendszertől kapott infó alapján a célpont felé gyorsít a Tu-22M, hogy még az előtt indítson, mielőtt az F-14-esek reagálni tudnának. Hogy már, amikor a horizont alól előbukkannak, akkor M1.5 tája meglegyen, indítsa a HMZ szélén a H-22-őt, majd spuri haza és még egy ideig gyorsíthat is. Így nem éri utol az F-14-es sem.

    Ez a nagy sebesség értelme a Tu-22M-nél is, nem az, hogy huzamosan száguldozzanak.

    Napjainkban, a szubszonikus légi indítású stratégiai robotrepülőgépek korában a platformnak se kell úgy rohannia, csak időben el kell indulni.
    Most akkor döntsük már el, hogy lesajnáljuk a szubszonikus ASM-eket vagy sem. Mert egyesek azt teszik a Harpoon esetén.

    A bibi az, hogy az OtH képességgel a szubszonikus robotrepcsiket olyan korán el lehet kezdeni irtani, hogy esélyük sincs közel jutni a célhoz. Kérdés, hogy anyagilag ezt hogyan bírják, mert egy aktív radaros SM rakéta iszonyatosan drága...

    Szóval, ha a Tu-160M-mel akarnak hajó vadászatot játszani annak is illene szerintem gyors rakéta és a kettővel egyszerre jól időzítve kellene támadni.
  • Allesmor Obranna
    Ennyi gyönyörű okfejtés után azért azt is érdemes megvizsgálni, hogy az orosz Távolsági Légierő idején miért gyakorolták rendszeresen a szuperszonikus útvonalrepülést?
    A Tu-160-assal kapcsolatos egyik publikus (de korántsem biztos, hogy teljesen valós) adat szerint Mach 1.5-el 2000km a megtehető távolság...
    Mi lenne ebben különleges?
    B-1A hasznos teher függvényében 1000..1500NM (1850..2780km) távolságot tehetett elvileg meg, Mach 2.1 sebességgel.

    [​IMG]
  • Hpasp
    Mi lenne ebben különleges?
    B-1A hasznos teher függvényében 1000..1500NM (1850..2780km) távolságot tehetett elvileg meg, Mach 2.1 sebességgel.

    [​IMG]
    Nem a különlegességet kérdőjeleztem meg, hanem az adat ténylegességét, mivel ez egy stratégiailag fontos paraméter. Ezzel kapcsolatban lehet kicsit szerényebb a nyilvános adat, mint amit tényleg tud a gép.
  • Hpasp
    Mi lenne ebben különleges?
    B-1A hasznos teher függvényében 1000..1500NM (1850..2780km) távolságot tehetett elvileg meg, Mach 2.1 sebességgel.

    [​IMG]
    Ezt a diagramot is betettem anno...
    És erről a képességről mondtak le cserébe a kisebb RCS-ért...
    Beszédes.
  • dudi
    Hogy?
    A cikk szerint a japcsi F-35 vadászok nem tudták tartani a tempót a Tu-160-nal, miután az begyújtotta az utánégetőket. Csak a radarokon tudták követni a bombázót.
  • Ugyanott egyszer a szovjetek elhatározták hogy a szemtelenkedő amerikaiak orrára koppintanak, és elfogják az SR-71est. 8 Mig-31es kellett hozzá, hogy farkasfalkaként bekerítsék.
  • gacsat
    Ugyanott egyszer a szovjetek elhatározták hogy a szemtelenkedő amerikaiak orrára koppintanak, és elfogják az SR-71est. 8 Mig-31es kellett hozzá, hogy farkasfalkaként bekerítsék.
    Ez úgy baromság, ahogy van. Egy M3+ sebességgel haladó repülőt nem lehet bekeríteni úgy, ha az őrá vadászó gépek lassabbak. Simán azon ment az izmozás, hogy indítási pozíciót elérjenek valahogy.

    A HTÖ-ben ez is ott van. El kéne olvasni, meg kéne érteni. Ennyi.

Ugrás a fórum topichoz