|

Ausztrália rendszeresíti az SDB II-t is

A DSCA (Defense Security Cooperation Agency – Védelmi-Biztonsági Együttműködési Ügynökség) jelentése szerint szeptember 29-én továbbították az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusa felé azt a beszerzési kérelmet, amelynek keretében Ausztrália GBU-53/B SDB II bombákat vásárolna. Canberra elsősorban a Lockheed Martin F-35A Lightning II vadászbombázói számára rendszeresítené a precíziós vezérlésű fegyvert, amely kis mérete miatt az 5. generációs harci gép belső fegyverterében is elfér. Később természetesen akár a Boeing F/A-18F-ek arzenáljába is integrálható lesz az SDB II, amennyiben erre Ausztrália igényt tart.

GBU-53B SDB II egy F-15E fegyvertartóján | Forrás: ausairpower.net ,

A Kongresszusnak továbbított dokumentum szerint Ausztrália 3900 darab SDB II bombát vásárolna, amelyekhez gyakorló fegyvereket, felfüggesztőket, szállító, tároló és karbantartó eszközöket, valamint a fegyverek használatához és karbantartásához szükséges műszaki dokumentációkat is kapnak a gyártótól. A Raytheon által kifejlesztett SDB II korábbi, GBU-39/B SDB I változata egyébként rendszerben áll Ausztráliában, így a fegyver nem teljesen ismeretlen az Ausztrál Királyi Légierő szakemberei számára (igaz, az SDB I-et még a Boeing gyártotta, tőlük nyerte el a továbbfejlesztés jogát a Raytheon 2010-ben).

Canberra egyébként 72 F-35A-t rendelt meg ezidáig, hosszú távon viszont a tervek között szerepel a mennyiség 100 darabosra növelése. Ezzel teljes mértékben megoldható lesz a McDonnell Douglas F/A-18A/B Hornetek leváltása. Hosszú távon a Lightning II-esek együtt üzemelnek majd a Boeing F/A-18F-ekkel, amelyekből 24 áll rendelkezésre, illetve az EA-18G Growler elektronikai harci repülőgépekkel. Ez utóbbiakból 12-t rendelt Ausztrália, leszállításuk pedig idén vette kezdetét.

Fórum hozzászólások

  • zsolti
    Természetesen. Ez a legjobb módszer az ellentevékenység kijátszására és növelni a megsemmisítési valószínűséget, ha egy rakátában/bombában gondolkodunk hogy akkor aztán legyen All in Wonder szenzorok tekintetében.

    Csak én azon a véleményen vagyok, hogy mivel még mindig ezek az irányításért felelős szenzorok a legjelentősebb költség egy fegyvernél - pláne egy vitorlázó bombánál ahol még hajtómű sincs - költséghatékonyabb egy IR és mondjuk egy Radaros légiharc rakétát párban indítani kis eltéréssel egy adott célpontra (Orosz módszer), vagy támadó fegyverzetnél bezavarni egy Gps/Glonass vezérelt végfázis EO helyesbítéses mellé egy IR-t. A költség alig valamivel több így, és két rakéta/bomba az amit akár CIWS-nek le kell küzdeni, ha egyik módszert zavarják a másik még talál, alig valamivel több költségért. Az tény hogy így nagyobb a harci teher amit nem egy hanem két fegyver jelent, de a harci rész is nagyobb, így a pusztító erő is. Tudom hogy az SDB egyik fő alapelve pont az volt hogy a lehető legkisebb legyen a járulékos veszteség, de a dupla harci rész harci cselekmények közt inkább jó, mint rossz.
    Ez egy elég "sokváltozós" téma... Két bomba egy célra hasonló találati eséllyel, mint egyetlen az pont feleakkora hasznos fegyvermennyiség/gépet jelent. Ha neked mondjuk csak 14 géped van (mint nekünk a Gripenek), akkor baromira nem mindegy, hogy egy durva szituban (hasamra ütök) 20, vagy 40 földi célt támadhatnak egyszerre a 100-ból. Persze lehet olyan szitu, amikor kettőt, vagy többet kell indítani a légvédelem miatt, de a kombivezérlésűből akkor minimum ugyanott vagy mennyiségben, míg amikor egy kombivezérlésű is elég, ha megfelelően pontos/megbízható, akkor már dupla annyi célpontot tudsz megsemmisíteni egy "körrel". És, ha elfogy a fegyver és vissza kell térniük újrafegyverkezni, az elég sokáig tarthat. Oké, hogy számítanak a költségek is, de egy háborúban hosszabb távon simán többet érhet, ha a célpontokat minél pontosabban és nagyobb arányban semmisítjük meg "körönként", mint az, hogy most épp spórolunk pár garast, a valódi árat meg vérrel és egyéb közvetett módon fizetjük majd meg...
  • molnibalage
    Ez elméletnek jó, de a adott célra a hordozott fegyverzet fele vagy akármekkora része éppen alkamatlan, akkor neked annyi. Ha meg éppen CAS-t kéne adni oldalent és kilőni adott célt és nem tudsz, akkor meg odalent halnak meg emiatt a megközelítés miatt.

    Az "orosz módszer" megállapításod téves és félrevezető. Ugyanis közeledő cél ellen BVR-ban te ezt nem tudod megcsinálni, ez a hidegháború alatt végig igaz volt sőt, ma is.
    Nagy magassában az R-27R és R-77 DLZ-jén belül vagy 40 km-nél. IR-rel esélyed nincs ennek a feléről sem indítani... Ez kb. PVO gépeknél volt alapvetés, mert azok jellemzően hátsó féllégtérből közelítették volna meg a célt. (Az kezdeti időkbvan még a radaros AAM sem volt megbízható szemből a hatalmas rel. célseb miatt.)
    Az hogy hol tartanak jelenleg az érzékelőik valós képességeivel, van vagy nincs LoaL képesség, képalkotós IR én nem tudom, de az alapelv jó régóta az volt már náluk, hogy a lehető legtöbb spektrumban dolgozó szenzorral vezérelt fegyverrel és minimum két rakétáva támadni egy adott célpontot az biztos. Ha eső, nagy köd egyéb ellehetetlenítő tényező van, akkor használod amit tudsz. Egy ilyen hiperszuper multispektrális rakéta sem fogja tudni használni azt a szenzort ilyen esetben, hiába van benne fizikailag a rakétában. Azzal a módszerrel amit én vázoltam fel, legalább nem pocsékolod el ha nem indítod.
  • wolfram
    Ez egy elég "sokváltozós" téma... Két bomba egy célra hasonló találati eséllyel, mint egyetlen az pont feleakkora hasznos fegyvermennyiség/gépet jelent. Ha neked mondjuk csak 14 géped van (mint nekünk a Gripenek), akkor baromira nem mindegy, hogy egy durva szituban (hasamra ütök) 20, vagy 40 földi célt támadhatnak egyszerre a 100-ból. Persze lehet olyan szitu, amikor kettőt, vagy többet kell indítani a légvédelem miatt, de a kombivezérlésűből akkor minimum ugyanott vagy mennyiségben, míg amikor egy kombivezérlésű is elég, ha megfelelően pontos/megbízható, akkor már dupla annyi célpontot tudsz megsemmisíteni egy "körrel". És, ha elfogy a fegyver és vissza kell térniük újrafegyverkezni, az elég sokáig tarthat. Oké, hogy számítanak a költségek is, de egy háborúban hosszabb távon simán többet érhet, ha a célpontokat minél pontosabban és nagyobb arányban semmisítjük meg "körönként", mint az, hogy most épp spórolunk pár garast, a valódi árat meg vérrel és egyéb közvetett módon fizetjük majd meg...
    Maradjunk annyiban, hogy igen, sokváltozós téma, szerintem sem egyértelmű, szituáció válogatja, viszont én azt gondolom hogy amiket kielemeztem jelenkori konfliktusokat eddig, ott overkill egy ilyen 3 szenzoros 100 kg os fegyver. Egyszerűen nem sok olyan célpont van amiért megéri 100 kg körüli össztömeg mellett eljuttatni a 3 szenzor által meghagyott helyen fenntmaradó tömegű harci részt odajuttatni. Ha valamit extra pontosan oda akarnék tenni valahova, hogy multispektrális szenzorokkal látom el, azt én már nagyobb harci résszel, és rakétára tenném. Ennek a reális célpontja kb. egy harckocsi kategóriás eszköz lehet maximum, azt meg meg lehet semmisíteni egy ettől sokkal egyszerűbb ÉS olcsóbb eszközzel is.
  • zsolti
    Az hogy hol tartanak jelenleg az érzékelőik valós képességeivel, van vagy nincs LoaL képesség, képalkotós IR én nem tudom, de az alapelv jó régóta az volt már náluk, hogy a lehető legtöbb spektrumban dolgozó szenzorral vezérelt fegyverrel és minimum két rakétáva támadni egy adott célpontot az biztos. Ha eső, nagy köd egyéb ellehetetlenítő tényező van, akkor használod amit tudsz. Egy ilyen hiperszuper multispektrális rakéta sem fogja tudni használni azt a szenzort ilyen esetben, hiába van benne fizikailag a rakétában. Azzal a módszerrel amit én vázoltam fel, legalább nem pocsékolod el ha nem indítod.
    A vietnámi SAM és EW harc tapasztalata volt, hogy optikai csatorna kell a SAM-nél, az AAM-nél ez nem megoldható, maradt az, hogy akkor IR változat is lesz a rakétának. Halkan jegyzem meg, hogy nagyon nem volt ez annyira átalános, mint aminek beállítod. A Szu-15 és MiG-23 esetén asszimetrukus függesztést jelentett volna ez, mert a nagy rakétából csak 1-1 db mehetett fel... A MiG-25-nél volt lehetőség 2+2 és a Szu-27Sz-nél is 2 db-ra van/volt limitálva az R-27T. A MIG-29 9.12 és 9.13-ra sem integrálták az R-27T-t. Kis spoiler a műből.


    A MiG-29 9.12 és 9.13 változatok számára nem integrálták az R-27T infravörös vezérlésű rakétát, csak a félaktív radarvezérlésű R-27R változatot képesek használni, ennek oka nem egészen tisztázott. Az ember első gondolata, hogy nem kívánták a Fulcrum BVR légiharc képességét feláldozni emiatt, mert szemből támadás csak az R változattal valósítható meg lényegében aspektus függetlenül.


    Mivel az R-27 csak a 1-1 db belső szárnyfüggesztési pontokra tehető fel a MiG-29-en, ezért értelmetlennek tűnik a R-27T integrálása. A Szu-27-en is csak 1-1 szárnyfüggesztési ponton[1] hordozható R-27T rakéta a lehetséges 6 darab függesztési helyből, mert nincs értelme ennél jobban csonkítani a félaktív radaros BVR képességet.


    A fenti elmélet ott bicsaklik meg és kap komoly gellert, hogy a MiG-23 típuson az R-23/24-nek volt infravörös változata is, holott azon a gépen is csak 1-1 függesztőre volt tehető BVR képességet adó R-23/24R légiharc rakéta. Amennyiben nem aszimmetrikusan függesztették 1-1-et bal és jobb oldalra az R-23T és R-23R rakétákból, akkor R-23T választása estén a MiG-23 szemből támadó BVR képessége nem állt rendelkezésre.


    Az én tippem az, hogy valószínűleg okultak a korábbi tévedésből és nem követték el kétszer ugyanazt a hibát, inkább a félaktív radarvezérlésű rakétát preferálták a MiG-29-esen, fontosabbnak tartották a félaktív radaros R-27R-rel elérhető BVR képességet, mint az aspektusfüggő és csak alig néhány helyzetben előnyösebb R-27T-t integrálását.

    [1] http://i36.photobucket.com/albums/e14/GundamMecha/su27-3.jpg
  • zsolti
    Maradjunk annyiban, hogy igen, sokváltozós téma, szerintem sem egyértelmű, szituáció válogatja, viszont én azt gondolom hogy amiket kielemeztem jelenkori konfliktusokat eddig, ott overkill egy ilyen 3 szenzoros 100 kg os fegyver. Egyszerűen nem sok olyan célpont van amiért megéri 100 kg körüli össztömeg mellett eljuttatni a 3 szenzor által meghagyott helyen fenntmaradó tömegű harci részt odajuttatni. Ha valamit extra pontosan oda akarnék tenni valahova, hogy multispektrális szenzorokkal látom el, azt én már nagyobb harci résszel, és rakétára tenném. Ennek a reális célpontja kb. egy harckocsi kategóriás eszköz lehet maximum, azt meg meg lehet semmisíteni egy ettől sokkal egyszerűbb ÉS olcsóbb eszközzel is.
    Fordított helyzet van.
    • Puha célpont? Simán jó, lehet épület jármű.
    • Harckocsi? Nem probléma.
    • Gyors célpont? Ez sem gond, akkor is eltalálja, 100 km/h táján haladó célpontot is elcsap.
    • Nagyobb célpont? Egy nagyobb hidat akár 8 helyen is elhaálhatsz, nem 1 db helyen, mint SV vihar alatt.
    • 2-3 méter vasbetonon is átmegy, lásd itt. http://www.ausairpower.net/APA-SDB.html
    • Hajó? Ha nem is süllyeszti el, garantáltal harcképtelennél teszi a mai hajókat 2-3 ilyen találat.
    A megerősített föld alatti betonfedezékek és extrém kemény felszíni célokat minden ellen jó az SDB.
  • Amúgy engem az érdekelne igazán, hogy egy ilyen SDB mennyire sérülésálló? Mert a mai gépágyús pontvédelmi rendszerekkel elég nagy eséllyel el lehet találni őket. És ugye az már anno a hadihajóknál is bebizonyosodot, hogy a zavarás csak félmegoldás, az igazi védelem a hard-kill védelem. És hát fontos szárazföldi célpontokat is lehet ugyan így védeni.
  • zsolti
    Maradjunk annyiban, hogy igen, sokváltozós téma, szerintem sem egyértelmű, szituáció válogatja, viszont én azt gondolom hogy amiket kielemeztem jelenkori konfliktusokat eddig, ott overkill egy ilyen 3 szenzoros 100 kg os fegyver. Egyszerűen nem sok olyan célpont van amiért megéri 100 kg körüli össztömeg mellett eljuttatni a 3 szenzor által meghagyott helyen fenntmaradó tömegű harci részt odajuttatni. Ha valamit extra pontosan oda akarnék tenni valahova, hogy multispektrális szenzorokkal látom el, azt én már nagyobb harci résszel, és rakétára tenném. Ennek a reális célpontja kb. egy harckocsi kategóriás eszköz lehet maximum, azt meg meg lehet semmisíteni egy ettől sokkal egyszerűbb ÉS olcsóbb eszközzel is.
    Jelenleg ez félig-meddig tech-demonstrátor is még. De a kombivezérlésnek szükségszerűen csökkenni fog az ára, ahogy a technológia fejlődése halad szépen előre (globálisan is). Most az amcsik és pár szövetségesük megengedheti magának azt, hogy kiperkálja az árát az első szériának, de mások még nem. Később pedig másoknak is meg fogja érni majd gyártani hasonlót, mert már nem lesz annyira költséges. És akkor minden komolyabb hatalomnál elkezdenek terjedni. Ezt borítékolom. ;)
  • dudi
    A lengyelek az R-27R-t nem BVR hanem nagy hatótávolságú közeli légu harc rakétának tekintették.
    Ez a nagy átmérő (AIM-7M-hez képest) és dual thrust hiánya okozza.
  • fip7
    Amúgy engem az érdekelne igazán, hogy egy ilyen SDB mennyire sérülésálló? Mert a mai gépágyús pontvédelmi rendszerekkel elég nagy eséllyel el lehet találni őket. És ugye az már anno a hadihajóknál is bebizonyosodot, hogy a zavarás csak félmegoldás, az igazi védelem a hard-kill védelem. És hát fontos szárazföldi célpontokat is lehet ugyan így védeni.
    Semennyire. Ez az ASM-ekre is igaz, nézd meg a Goalkeeper teszt videókat. A végén, egy találat és felrobban az egész.

  • wolfram
    Jelenleg ez félig-meddig tech-demonstrátor is még. De a kombivezérlésnek szükségszerűen csökkenni fog az ára, ahogy a technológia fejlődése halad szépen előre (globálisan is). Most az amcsik és pár szövetségesük megengedheti magának azt, hogy kiperkálja az árát az első szériának, de mások még nem. Később pedig másoknak is meg fogja érni majd gyártani hasonlót, mert már nem lesz annyira költséges. És akkor minden komolyabb hatalomnál elkezdenek terjedni. Ezt borítékolom. ;)
    Erre esély van, nem tagadom. Jelenleg brutál pocséklásnak tűnik ha a realitásokat nézzük, hogy milyen célpontok jöhetnek szóba jellemzően. Persze ha az avarage joe pénztárcája mindent elbír, nekem nem fáj :p.
  • molnibalage
    Semennyire. Ez az ASM-ekre is igaz, nézd meg a Goalkeeper teszt videókat. A végén, egy találat és felrobban az egész.

    Ezért is írtam pár post-al feljebb hogy szerintem előny a több rakétába/bombába szétszórt érzékelő, mert a pontvédelmi rendszereknek dupla, ez esetben tripla cél, alig valamivel több invesztíció mellett.
  • fip7
    Amúgy engem az érdekelne igazán, hogy egy ilyen SDB mennyire sérülésálló? Mert a mai gépágyús pontvédelmi rendszerekkel elég nagy eséllyel el lehet találni őket. És ugye az már anno a hadihajóknál is bebizonyosodot, hogy a zavarás csak félmegoldás, az igazi védelem a hard-kill védelem. És hát fontos szárazföldi célpontokat is lehet ugyan így védeni.
    18 centi átmérőjű. Szerintem, ha egy 30 mm-es eltalálja, akkor ennek vége.
  • zsolti
    Erre esély van, nem tagadom. Jelenleg brutál pocséklásnak tűnik ha a realitásokat nézzük, hogy milyen célpontok jöhetnek szóba jellemzően. Persze ha az avarage joe pénztárcája mindent elbír, nekem nem fáj :p.
    Na látod. :D Egyébként ez így működik. Pl. ha anno nem fizettek volna ki millió, majd százezer, majd tízezer dollárokat a számítógépekért valakik, akiknek épp megérte valamiért, akkor mi most nem fórumoznánk itt a jellemzően 1000 dollár alatti árú és a kezdetekhez képest durván sok nagyságrenddel gyorsabb gépeinkkel, mert a kezdeti brutális finanszírozás híján egyszerűen nem jutott volna el idáig a technológia. :)
  • molnibalage
    Fordított helyzet van.
    • Puha célpont? Simán jó, lehet épület jármű.
    • Harckocsi? Nem probléma.
    • Gyors célpont? Ez sem gond, akkor is eltalálja, 100 km/h táján haladó célpontot is elcsap.
    • Nagyobb célpont? Egy nagyobb hidat akár 8 helyen is elhaálhatsz, nem 1 db helyen, mint SV vihar alatt.
    • 2-3 méter vasbetonon is átmegy, lásd itt. http://www.ausairpower.net/APA-SDB.html
    • Hajó? Ha nem is süllyeszti el, garantáltal harcképtelennél teszi a mai hajókat 2-3 ilyen találat.
    A megerősített föld alatti betonfedezékek és extrém kemény felszíni célokat minden ellen jó az SDB.
    Csak kicsi a harci rész. Egy ilyen drága multispektrális vezérlést én legalább 500kg mellé pakolnám fel, pusztán ésszerű-költséghatékonysági okokból. Nem azt mondom hogy rossz dolog, dehogy, high end cucc, csak PAZARLÓ. Ja, és ami még nagyon fontos, hogy nem vitorlázó bombára, hanem rakétára, ami agilisebb, gyorsabb, és nem olyan könnyű célpont a hard kill rendszereknek. Ez így szerintem úri huncutság.
  • zsolti
    Ezért is írtam pár post-al feljebb hogy szerintem előny a több rakétába/bombába szétszórt érzékelő, mert a pontvédelmi rendszereknek dupla, ez esetben tripla cél, alig valamivel több invesztíció mellett.
    Ez hajta előre a kis drónók fejlesztését is. Anno olyan kurvadrága volgt a PGM és intelligens vezérlés, hogy 2000 font és ASM alatt semmire nem ment rá. Tehát belefért az, hogy mindne célra rakétát zavarsz. Ma ez a kis dóronkál képtelenség, nincs elég rakéta a poszt hidegháborús rendszereken, de ha lenne is, akkor meg isten pénze sem elég...
  • zsolti
    Csak kicsi a harci rész. Egy ilyen drága multispektrális vezérlést én legalább 500kg mellé pakolnám fel, pusztán ésszerű-költséghatékonysági okokból. Nem azt mondom hogy rossz dolog, dehogy, high end cucc, csak PAZARLÓ. Ja, és ami még nagyon fontos, hogy nem vitorlázó bombára, hanem rakétára, ami agilisebb, gyorsabb, és nem olyan könnyű célpont a hard kill rendszereknek. Ez így szerintem úri huncutság.
    Az SDB okkal lett ilyen kicsi, mert a SV tapasztalatai után rájöttek, hogy a 2000 fontos bombák az esetek nagy részénben overkillek.

    A 2000 fontos GBU-10/24 PEN étütötte a HAS-t a bomba és olyan robbant odabent, hogy a hangárajtót eldobta 100 méterre. Ez látványos, csak kurvára értelmetlen, ha az SDB is bemegy a HAS-ba, akkor akkor a sokkal kisebb harci résszel is kipucolja azt, ami bent van.

    Viszont nem jobb, ha egy gép ma képes több HAS-t támadni több bombával kettő nagy helyett? De. Vagy az, hogy egyszerre 8 db hk-t bombázos fasírttá és nem egyet, mint az F-111F úgy, hogy kell LOS és jó idő?

    Nem tökelütöttek a tervezők, és (többnyire) a megrendelő sem.
  • molnibalage
    Az SDB okkal lett ilyen kicsi, mert a SV tapasztalatai után rájöttek, hogy a 2000 fontos bombák az esetek nagy részénben overkillek.

    A 2000 fontos GBU-10/24 PEN étütötte a HAS-t a bomba és olyan robbant odabent, hogy a hangárajtót eldobta 100 méterre. Ez látványos, csak kurvára értelmetlen, ha az SDB is bemegy a HAS-ba, akkor akkor a sokkal kisebb harci résszel is kipucolja azt, ami bent van.

    Viszont nem jobb, ha egy gép ma képes több HAS-t támadni több bombával kettő nagy helyett? De. Vagy az, hogy egyszerre 8 db hk-t bombázos fasírttá és nem egyet, mint az F-111F úgy, hogy kell LOS és jó idő?

    Nem tökelütöttek a tervezők, és (többnyire) a megrendelő sem.
    Nyilván én értem, de harckocsit azért ki lehet lőni marha hatékonyan per db ATGM kategóriájú fegyverekről is, ha stand off képesség kell akkor meg különféle csudás kis clusterekkel, akkár jó sokat is egyszerre.

    Jó ez amíg van rá pénz, én nem vitatom hogy nem az, annyit állítok hogy szerintem erőforrás zabáló, de nagyon. Három drága irányítást egy ilyen kicsi szerkezetbe berakni, ahol még a harci rész elől veszi el ráadásul az egy szükséges felett meglévő két másik is a teret, súlyt, egyszerű sikló pályán, nem nagy sebességgel, minimál manőverezési képességgel, nekem nem nyeri el a tetszésem. Könnyű célpont a CIWS-nek, méregdrága. Ettől még persze hatékony.
  • dudi
    A baj az,hogy ezzel is turbános pick upokat fognak lőni és emiatt lesz igazán drága.
    Dudi, ha T-72 re lőnek, akkor is sokkal drágább lesz mint egy bucka takarásából indított Tow/Kornet, vagy egy heliről odapattintott Hellfire/Vikhr. A melót meg pont elvégzik ugyan ilyen biztonsággal ezek is. Területcélra én háborúban a nagyobb harci részt preferálnám(pl. egy fegyverraktár, logisztikai bázis), megerősített vagy egyéb masszív célra mint egy híd, vagy bunker meg pláne. Pór nép ellen ha odacsapsz emberek sűrűje közé, megint csak jó az ha legalább 250kg os a mutatvány. Nekem ez mindenhogy pocséklásnak néz ki. Van egy olyan érzésem, hogy ez fegyver kategória nem feltétlenül haditechnikai ésszerűség, hanem politikai elvárás miatt alakult ki leginkább, és a járulékos veszteség mérséklése volt a fő cél, nem a költséghatékonyság.
  • zsolti
    Nyilván én értem, de harckocsit azért ki lehet lőni marha hatékonyan per db ATGM kategóriájú fegyverekről is, ha stand off képesség kell akkor meg különféle csudás kis clusterekkel, akkár jó sokat is egyszerre.

    Jó ez amíg van rá pénz, én nem vitatom hogy nem az, annyit állítok hogy szerintem erőforrás zabáló, de nagyon. Három drága irányítást egy ilyen kicsi szerkezetbe berakni, ahol még a harci rész elől veszi el ráadásul az egy szükséges felett meglévő két másik is a teret, súlyt, egyszerű sikló pályán, nem nagy sebességgel, minimál manőverezési képességgel, nekem nem nyeri el a tetszésem. Könnyű célpont a CIWS-nek, méregdrága. Ettől még persze hatékony.
    Az szovjet-orosz csapatlégvédelem képessége ellen bármelyik mai harci heloi lába több, mint remegős. Nem véletlenül ment rá az Army a AH-64D/E + UAV együttműködésre, ahol a heli irányítja közvetlenül az UAV-t.
  • molnibalage
    Az szovjet-orosz csapatlégvédelem képessége ellen bármelyik mai harci heloi lába több, mint remegős. Nem véletlenül ment rá az Army a AH-64D/E + UAV együttműködésre, ahol a heli irányítja közvetlenül az UAV-t.
    Nem igen látom hogy miért lenne jobb túlélési esélye a dronnak mint a helinek?
  • zsolti
    Nem igen látom hogy miért lenne jobb túlélési esélye a dronnak mint a helinek?
    Nem kerül veszélybe emberélet.Nyugaton úgy akarnak harcolni,hogy ne legyen veszteség mert atól rettegnek.
    Röhely de ez van.
  • zsolti
    Nem igen látom hogy miért lenne jobb túlélési esélye a dronnak mint a helinek?
    Félreértetted az egészet... A heli épségét óvja a drón. Ha azt lövik le, akkor a heli talán tudtja meg, hogy hol a légvédelem és hova lőjön vissza. A heli előtt megy a drón.

Ugrás a fórum topichoz