|

Ausztrália rendszeresíti az SDB II-t is

A DSCA (Defense Security Cooperation Agency – Védelmi-Biztonsági Együttműködési Ügynökség) jelentése szerint szeptember 29-én továbbították az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusa felé azt a beszerzési kérelmet, amelynek keretében Ausztrália GBU-53/B SDB II bombákat vásárolna. Canberra elsősorban a Lockheed Martin F-35A Lightning II vadászbombázói számára rendszeresítené a precíziós vezérlésű fegyvert, amely kis mérete miatt az 5. generációs harci gép belső fegyverterében is elfér. Később természetesen akár a Boeing F/A-18F-ek arzenáljába is integrálható lesz az SDB II, amennyiben erre Ausztrália igényt tart.

GBU-53B SDB II egy F-15E fegyvertartóján | Forrás: ausairpower.net ,

A Kongresszusnak továbbított dokumentum szerint Ausztrália 3900 darab SDB II bombát vásárolna, amelyekhez gyakorló fegyvereket, felfüggesztőket, szállító, tároló és karbantartó eszközöket, valamint a fegyverek használatához és karbantartásához szükséges műszaki dokumentációkat is kapnak a gyártótól. A Raytheon által kifejlesztett SDB II korábbi, GBU-39/B SDB I változata egyébként rendszerben áll Ausztráliában, így a fegyver nem teljesen ismeretlen az Ausztrál Királyi Légierő szakemberei számára (igaz, az SDB I-et még a Boeing gyártotta, tőlük nyerte el a továbbfejlesztés jogát a Raytheon 2010-ben).

Canberra egyébként 72 F-35A-t rendelt meg ezidáig, hosszú távon viszont a tervek között szerepel a mennyiség 100 darabosra növelése. Ezzel teljes mértékben megoldható lesz a McDonnell Douglas F/A-18A/B Hornetek leváltása. Hosszú távon a Lightning II-esek együtt üzemelnek majd a Boeing F/A-18F-ekkel, amelyekből 24 áll rendelkezésre, illetve az EA-18G Growler elektronikai harci repülőgépekkel. Ez utóbbiakból 12-t rendelt Ausztrália, leszállításuk pedig idén vette kezdetét.

Fórum hozzászólások

  • wolfram
    Jelenleg ez félig-meddig tech-demonstrátor is még. De a kombivezérlésnek szükségszerűen csökkenni fog az ára, ahogy a technológia fejlődése halad szépen előre (globálisan is). Most az amcsik és pár szövetségesük megengedheti magának azt, hogy kiperkálja az árát az első szériának, de mások még nem. Később pedig másoknak is meg fogja érni majd gyártani hasonlót, mert már nem lesz annyira költséges. És akkor minden komolyabb hatalomnál elkezdenek terjedni. Ezt borítékolom. ;)
    Erre esély van, nem tagadom. Jelenleg brutál pocséklásnak tűnik ha a realitásokat nézzük, hogy milyen célpontok jöhetnek szóba jellemzően. Persze ha az avarage joe pénztárcája mindent elbír, nekem nem fáj :p.
  • molnibalage
    Semennyire. Ez az ASM-ekre is igaz, nézd meg a Goalkeeper teszt videókat. A végén, egy találat és felrobban az egész.

    Ezért is írtam pár post-al feljebb hogy szerintem előny a több rakétába/bombába szétszórt érzékelő, mert a pontvédelmi rendszereknek dupla, ez esetben tripla cél, alig valamivel több invesztíció mellett.
  • fip7
    Amúgy engem az érdekelne igazán, hogy egy ilyen SDB mennyire sérülésálló? Mert a mai gépágyús pontvédelmi rendszerekkel elég nagy eséllyel el lehet találni őket. És ugye az már anno a hadihajóknál is bebizonyosodot, hogy a zavarás csak félmegoldás, az igazi védelem a hard-kill védelem. És hát fontos szárazföldi célpontokat is lehet ugyan így védeni.
    18 centi átmérőjű. Szerintem, ha egy 30 mm-es eltalálja, akkor ennek vége.
  • zsolti
    Erre esély van, nem tagadom. Jelenleg brutál pocséklásnak tűnik ha a realitásokat nézzük, hogy milyen célpontok jöhetnek szóba jellemzően. Persze ha az avarage joe pénztárcája mindent elbír, nekem nem fáj :p.
    Na látod. :D Egyébként ez így működik. Pl. ha anno nem fizettek volna ki millió, majd százezer, majd tízezer dollárokat a számítógépekért valakik, akiknek épp megérte valamiért, akkor mi most nem fórumoznánk itt a jellemzően 1000 dollár alatti árú és a kezdetekhez képest durván sok nagyságrenddel gyorsabb gépeinkkel, mert a kezdeti brutális finanszírozás híján egyszerűen nem jutott volna el idáig a technológia. :)
  • molnibalage
    Fordított helyzet van.
    • Puha célpont? Simán jó, lehet épület jármű.
    • Harckocsi? Nem probléma.
    • Gyors célpont? Ez sem gond, akkor is eltalálja, 100 km/h táján haladó célpontot is elcsap.
    • Nagyobb célpont? Egy nagyobb hidat akár 8 helyen is elhaálhatsz, nem 1 db helyen, mint SV vihar alatt.
    • 2-3 méter vasbetonon is átmegy, lásd itt. http://www.ausairpower.net/APA-SDB.html
    • Hajó? Ha nem is süllyeszti el, garantáltal harcképtelennél teszi a mai hajókat 2-3 ilyen találat.
    A megerősített föld alatti betonfedezékek és extrém kemény felszíni célokat minden ellen jó az SDB.
    Csak kicsi a harci rész. Egy ilyen drága multispektrális vezérlést én legalább 500kg mellé pakolnám fel, pusztán ésszerű-költséghatékonysági okokból. Nem azt mondom hogy rossz dolog, dehogy, high end cucc, csak PAZARLÓ. Ja, és ami még nagyon fontos, hogy nem vitorlázó bombára, hanem rakétára, ami agilisebb, gyorsabb, és nem olyan könnyű célpont a hard kill rendszereknek. Ez így szerintem úri huncutság.
  • zsolti
    Ezért is írtam pár post-al feljebb hogy szerintem előny a több rakétába/bombába szétszórt érzékelő, mert a pontvédelmi rendszereknek dupla, ez esetben tripla cél, alig valamivel több invesztíció mellett.
    Ez hajta előre a kis drónók fejlesztését is. Anno olyan kurvadrága volgt a PGM és intelligens vezérlés, hogy 2000 font és ASM alatt semmire nem ment rá. Tehát belefért az, hogy mindne célra rakétát zavarsz. Ma ez a kis dóronkál képtelenség, nincs elég rakéta a poszt hidegháborús rendszereken, de ha lenne is, akkor meg isten pénze sem elég...
  • zsolti
    Csak kicsi a harci rész. Egy ilyen drága multispektrális vezérlést én legalább 500kg mellé pakolnám fel, pusztán ésszerű-költséghatékonysági okokból. Nem azt mondom hogy rossz dolog, dehogy, high end cucc, csak PAZARLÓ. Ja, és ami még nagyon fontos, hogy nem vitorlázó bombára, hanem rakétára, ami agilisebb, gyorsabb, és nem olyan könnyű célpont a hard kill rendszereknek. Ez így szerintem úri huncutság.
    Az SDB okkal lett ilyen kicsi, mert a SV tapasztalatai után rájöttek, hogy a 2000 fontos bombák az esetek nagy részénben overkillek.

    A 2000 fontos GBU-10/24 PEN étütötte a HAS-t a bomba és olyan robbant odabent, hogy a hangárajtót eldobta 100 méterre. Ez látványos, csak kurvára értelmetlen, ha az SDB is bemegy a HAS-ba, akkor akkor a sokkal kisebb harci résszel is kipucolja azt, ami bent van.

    Viszont nem jobb, ha egy gép ma képes több HAS-t támadni több bombával kettő nagy helyett? De. Vagy az, hogy egyszerre 8 db hk-t bombázos fasírttá és nem egyet, mint az F-111F úgy, hogy kell LOS és jó idő?

    Nem tökelütöttek a tervezők, és (többnyire) a megrendelő sem.
  • molnibalage
    Az SDB okkal lett ilyen kicsi, mert a SV tapasztalatai után rájöttek, hogy a 2000 fontos bombák az esetek nagy részénben overkillek.

    A 2000 fontos GBU-10/24 PEN étütötte a HAS-t a bomba és olyan robbant odabent, hogy a hangárajtót eldobta 100 méterre. Ez látványos, csak kurvára értelmetlen, ha az SDB is bemegy a HAS-ba, akkor akkor a sokkal kisebb harci résszel is kipucolja azt, ami bent van.

    Viszont nem jobb, ha egy gép ma képes több HAS-t támadni több bombával kettő nagy helyett? De. Vagy az, hogy egyszerre 8 db hk-t bombázos fasírttá és nem egyet, mint az F-111F úgy, hogy kell LOS és jó idő?

    Nem tökelütöttek a tervezők, és (többnyire) a megrendelő sem.
    Nyilván én értem, de harckocsit azért ki lehet lőni marha hatékonyan per db ATGM kategóriájú fegyverekről is, ha stand off képesség kell akkor meg különféle csudás kis clusterekkel, akkár jó sokat is egyszerre.

    Jó ez amíg van rá pénz, én nem vitatom hogy nem az, annyit állítok hogy szerintem erőforrás zabáló, de nagyon. Három drága irányítást egy ilyen kicsi szerkezetbe berakni, ahol még a harci rész elől veszi el ráadásul az egy szükséges felett meglévő két másik is a teret, súlyt, egyszerű sikló pályán, nem nagy sebességgel, minimál manőverezési képességgel, nekem nem nyeri el a tetszésem. Könnyű célpont a CIWS-nek, méregdrága. Ettől még persze hatékony.
  • dudi
    A baj az,hogy ezzel is turbános pick upokat fognak lőni és emiatt lesz igazán drága.
    Dudi, ha T-72 re lőnek, akkor is sokkal drágább lesz mint egy bucka takarásából indított Tow/Kornet, vagy egy heliről odapattintott Hellfire/Vikhr. A melót meg pont elvégzik ugyan ilyen biztonsággal ezek is. Területcélra én háborúban a nagyobb harci részt preferálnám(pl. egy fegyverraktár, logisztikai bázis), megerősített vagy egyéb masszív célra mint egy híd, vagy bunker meg pláne. Pór nép ellen ha odacsapsz emberek sűrűje közé, megint csak jó az ha legalább 250kg os a mutatvány. Nekem ez mindenhogy pocséklásnak néz ki. Van egy olyan érzésem, hogy ez fegyver kategória nem feltétlenül haditechnikai ésszerűség, hanem politikai elvárás miatt alakult ki leginkább, és a járulékos veszteség mérséklése volt a fő cél, nem a költséghatékonyság.
  • zsolti
    Nyilván én értem, de harckocsit azért ki lehet lőni marha hatékonyan per db ATGM kategóriájú fegyverekről is, ha stand off képesség kell akkor meg különféle csudás kis clusterekkel, akkár jó sokat is egyszerre.

    Jó ez amíg van rá pénz, én nem vitatom hogy nem az, annyit állítok hogy szerintem erőforrás zabáló, de nagyon. Három drága irányítást egy ilyen kicsi szerkezetbe berakni, ahol még a harci rész elől veszi el ráadásul az egy szükséges felett meglévő két másik is a teret, súlyt, egyszerű sikló pályán, nem nagy sebességgel, minimál manőverezési képességgel, nekem nem nyeri el a tetszésem. Könnyű célpont a CIWS-nek, méregdrága. Ettől még persze hatékony.
    Az szovjet-orosz csapatlégvédelem képessége ellen bármelyik mai harci heloi lába több, mint remegős. Nem véletlenül ment rá az Army a AH-64D/E + UAV együttműködésre, ahol a heli irányítja közvetlenül az UAV-t.
  • molnibalage
    Az szovjet-orosz csapatlégvédelem képessége ellen bármelyik mai harci heloi lába több, mint remegős. Nem véletlenül ment rá az Army a AH-64D/E + UAV együttműködésre, ahol a heli irányítja közvetlenül az UAV-t.
    Nem igen látom hogy miért lenne jobb túlélési esélye a dronnak mint a helinek?
  • zsolti
    Nem igen látom hogy miért lenne jobb túlélési esélye a dronnak mint a helinek?
    Nem kerül veszélybe emberélet.Nyugaton úgy akarnak harcolni,hogy ne legyen veszteség mert atól rettegnek.
    Röhely de ez van.
  • zsolti
    Nem igen látom hogy miért lenne jobb túlélési esélye a dronnak mint a helinek?
    Félreértetted az egészet... A heli épségét óvja a drón. Ha azt lövik le, akkor a heli talán tudtja meg, hogy hol a légvédelem és hova lőjön vissza. A heli előtt megy a drón.
  • beta
    A videó elején látni, hogy a siklóbomba a kilövésnél pörög a hossztengely mentén. Miért?
    Csak tippem van rá: indításnál még nem érdemes a szárnyat nyitni mert gyorsításnál-emelkedésnél csak káros ellenállást jelentene, viszont aerodinamikai felületek nélkül így a legegyszerűbb a repirány stabilizálása (ugyanúgy mint a huzagolt csőből kilőtt pörgő puskalövedéknél).
  • emel
    Csak tippem van rá: indításnál még nem érdemes a szárnyat nyitni mert gyorsításnál-emelkedésnél csak káros ellenállást jelentene, viszont aerodinamikai felületek nélkül így a legegyszerűbb a repirány stabilizálása (ugyanúgy mint a huzagolt csőből kilőtt pörgő puskalövedéknél).
    Így ránézésre viszont úgy tűnik egy pörgő eszközt nehéz stabilizálni amikor kinyitja a szárnyakat. Bár lehet úgy van tervezve, hogy amikor csökken a sebessége és nyitja a szárnyait, akkor magától beáll egy stabil állapotba.
  • beta
    Így ránézésre viszont úgy tűnik egy pörgő eszközt nehéz stabilizálni amikor kinyitja a szárnyakat. Bár lehet úgy van tervezve, hogy amikor csökken a sebessége és nyitja a szárnyait, akkor magától beáll egy stabil állapotba.
    Tekintve, hogy a repülőgéphez hasonlóan 3 tengely körül képes kormányzoni a bomba kb. arrólo van szó, hogy orsozó mozgást kell megszüntetni. Az egyetlen kérdés az, hogy mekkora a szárnyak igénybevétele nyitáskor és mekkora max. erőt engednek meg amikor a manővert megcsinálja. Még az is lehetséges, hogy nem is maga a bomba csinálja, hanem annak hordozóeszközén is képeek a vezérsíkokat mozgatni és az maga állítja meg vagy legalább lassítja a forgást.

    Mivel az első fokozatan kvázi MLRS-ként viselkedik ezért forgásstabilizálás nélkül nehezen menne a dolog...
  • beta
    Így ránézésre viszont úgy tűnik egy pörgő eszközt nehéz stabilizálni amikor kinyitja a szárnyakat. Bár lehet úgy van tervezve, hogy amikor csökken a sebessége és nyitja a szárnyait, akkor magától beáll egy stabil állapotba.
    Biztos hogy nem pörgés közben nyitja a szárnyakat, ahhoz olyan masszív szárnyszerkezet és bekötés kellene, ami túl súlyos lenne. Viszont a pörgést megállítani elég egyetlen pici rakétaként működő robbanótöltet, ami a pörgés irányába fújja ki az égésterméket (mint a függőlegesen induló rakétáknál, amiket egy-két ilyen apró töltet fordít a megfelelő cél-irányba).
  • emel
    Biztos hogy nem pörgés közben nyitja a szárnyakat, ahhoz olyan masszív szárnyszerkezet és bekötés kellene, ami túl súlyos lenne. Viszont a pörgést megállítani elég egyetlen pici rakétaként működő robbanótöltet, ami a pörgés irányába fújja ki az égésterméket (mint a függőlegesen induló rakétáknál, amiket egy-két ilyen apró töltet fordít a megfelelő cél-irányba).
    Ennél sokkal egyszerűbb az, ha kinyíló áramlásterelő lemezeket használnak, ahogy pl. az Sz-5 szovjet/orosz nem irányított rakétán, csak az állásszögön kell változni és akkor ellenirányban hat.

Ugrás a fórum topichoz