A HTKA HÍRHALOM olyan hírek gyűjtőhelye, amiket rövidségük, vagy éppen időnk hiánya miatt nem tudtunk kellő formában megírni, így igen lényegre törően, de mégis közzétesszük ezeket minden hét elején egy csokorba fűzve.
Az októberi hírsokaságot az öreg kontinensen kezdjük, az L3 Technologies bejelentette, hogy szeptember 28-án leszállítoták a Brit Királyi Légierő harmadik, és egyben utolsó RC-135V/W Rivet Joint rádióelektronikai felderítőgépét. A vállalat elnöke azt is hozzátette, hogy a jövőben ők gondoskodnak a gépek továbbfejlesztéséért, valamint a mélyebb szintű karbantartások elvégzéséért.
RC-135 Rivet Joint típusú rádióelektronikai felderítő repülőgép. | Fotó: Joshua Garcia, U.S. Air Force ,
Szintén aznap történt, hogy Délnyugat Angliában, a Leonardo Yeovil-i telephelyén elvégezte szűzfelszállását a Brazil Haditengerészet első modernizált Super Lynx Mk21B helikoptere. Összesen 8 forgószárnyast alakítanak át, ezek mindegyike éjjellátó kompatibilis glass-cockpitet, továbbfejlesztett avionikát, GPS navigációs rendszert, radar besugárzásjelzőt, zavarótöltet szóró berendezést, valamint erősebb CTS800-4N gázturbinákat kapnak, utóbbi főleg a melegebb környezetekben jöhet jól nagyobb teljesítményének köszönhetően.
Az első elrugaszkodás a talajtól | Fotó: Leonardo ,
A BAE Systems egy olyan UAV koncepcióját mutatta be, mely csupaszárny kialakítással, és az egyik szárnyvégen állítható szögű rotorlapáttal rendelkezik. A mini repülőgép akár merev szárnyas, akár forgószárnyas üzemmódban is repülhet, a körülményektől függően. Feladata az ellenség légvédelmének kiikatatása, bár hogy azt pontosan hogyan is érik el, az a videóból sem teljesen egyértelmű.
A Német Légierő befejezte a Tornado ECR felderítők kivonását Törökországból. Utóbbi kormánya többször is nemet mondott a német parlament kérésére, hogy képviselőik személyesen utazhassanak az Incirlik légibázisra, ahol a felderítők és az A310-es tankerek állomásoztak. Az ellentétek miatt Németországban úgy döntöttek, hogy a szíriai harcokat támogató gépek Jordániába települnek át, elsőként július 9-én az A310-es hagyta ott Törökországot. A jordániai al-Asrak légibázisra nemrég fejeződött be a teljes áttelepítés, már egy német jelzésű harci gép vagy katona sem tartózkodik az Incirlik légibázison.
Ketten megsérültek az Amerikai Tengerészgyalogság egyik MV-22-esében Szíriában. A konvertiplán szeptember 29-én szenvedett egy a tervezettnél nagyobb igénybevételű leszállást, mely során a technika is súlyosan megsérült, és fedélzeten tartózkodók közül is két embert kórházba kellett szállítani.
Műholdképek alapján kijelenthető, hogy az Orosz Hadsereg egy újabb Sz-400-as egységet telepített Szíriába. A légvédelmi rendszert a tengerpart melletti hegyes területen állították fel, valamikor április és júlis 17-e között, Masyaf városától 13 kilométerre északnyugatra. A helyszín egy, az orosz védelmi minisztérium által korábban közzétett videón is látható, melyen két K-300 Bastion-P indító enged útjára egy-egy P-800 Oniks hajók-elleni rakétát. Ezeket vélhetően a közeli bunkerekben tárolják jelenleg.
Az Airbus Defense and Space által közzétet műholdkép | Forrás: alert5.com ,
Katapultálásra kényszerült az Indiai Légierő egyik kadétja. Kétüléses Kiran Mk-2 kiképzőgéppel vett részt gyakorlórepülésen szeptember 28-án, amikor a baleset bekövetkezett. A pilóta sikeres katapultálást hajtott végre, kisebb sérülésekkel megúszta a „kalandot”, a repülőgép azonban teljesen megsemmisült.
A Kínai Légierő nyilvánosságra hozott egy felvételt, melyet az egyik H-6K bombázójuk fedélzetén rögzítettek, ahogy azt elfogják a Tajvani Légierő F-16-osai. Ugyan a videón eléggé elmosódottak, de a festésükből kiindulva egyértelműen kizárhatjuk hogy azok a Japán Önvédelmi Légierő Mitsubishi F-2-esei lennének.
Dél-Koreában sikeresen tesztelték a hazai fejlesztésű DIRCM rendszert, mely lézerrel vakítja el az azt hordozó repülőgép felé közeledő infravörös önirányítású légvédelmi és légiharc rakétákat. A Hanwha Systems által tervezett és gyártott berendezést az ország azon átalakított C-130H Herculeseinek fedélzetére szánják, melyek feladata a különleges erők bejuttatása az ellenséges területre.
Szintén Dél-Koreához tartozik, hogy a védelmi beszerzésekért felelős hivatal (Defense Acquisition Program Administration – DAPA) szeptember 25-én jelentette be, hogy további T-50-esek megrendelése várható 2019-ben. A darabszámot nem hozták nyilvánosságra, ahogy azt sem, hogy a típus gyakorló, esetleg a harci feladatokra is alkalmas FA-50-es verziójából rendelnek újabb példányokat.
Visszatérhetnek a tervezőasztalhoz az új Air Force One fejlesztéséért felelős mérnökök, ugyanis a Pentagonban úgy döntöttek, hogy nem szerelik fel a légi utántöltéshez szükséges fogadó berendezéssel a 747-8-asból átalakított elnöki gépet. A döntés hátterében minden valószínűség szerint nem a légierő, hanem a Fehér Ház áll, akik pénzügyi megfontolásból döntöttek így. Az így átalakított Air Force One képességei azonban jelentősen romlanak, ha a hosszú idejű repüléseket vesszük figyelembe.