Július 13-án, azaz múlt héten csütörtökön találkozott egymással Párizsban Emmanuel Macron francia elnök és Angela Merkel, Németország kancellárja. Az egyeztetés igen nagy jelentőséggel bírt, az utána következő sajtótájékoztatón ugyanis a felek olyan bejelentéseket tettek, amik, ha megvalósulnak a bennük kitűzött célok, alapjaiban határozhatják meg az európai hadiipar, különösen a katonai repülőgép-gyártás jövőjét. Nem kevesebbről szólt többek között a két politikus közötti megegyezések egyike, mint arról, hogy a két ország közösen vág bele egy következő generációs harci repülőgép fejlesztésébe.

Úgy Macron, mint Merkel kifejtették, hogy szeretnének egy erősebb, egységesebb európai hadiipart, ami az egymással való versengés helyett inkább a kor kihívásaira tud koncentrálni. A zászlóshajóként funkcionáló, minden bizonnyal a legtöbb energiát és pénzt felemésztő vállalkozás egy olyan vadászbombázó kifejlesztése lesz, ami egyszerre válthatja le a Dassault Rafale és a Eurofighter Typhoon típusokat. Egyelőre természetesen semmi konkrétum nem hangzott el ennek kapcsán, egyedül annyit közöltek sajtótájékoztatójukon, hogy 2018 közepére szeretnék felállítani a projekt ütemtervét.

Apró érdekesség, hogy a közelmúltban felmerült: Németországban esetleg az F-35 Lightning II váltaná a Panavia Tornado vadászbombázókat. A Lockheed Martin ennek kapcsán nemrégiben bemutatta ajánlatát a német katonai és politikai vezetésnek, ismertetve a típus képességeit és az esetleges együttműködés feltételeit. Berlin azonban már akkor is hangsúlyozta: nem zárkóznak el egy saját típus kifejlesztésétől sem, így az F-35-ös csak egy a sok lehetséges opció közül.

Ezzel azonban még nincs vége a híreknek, ugyanis Berlin és Párizs megegyeztek az Airbus Helicopters (ex-Eurocopter) Tiger/Tigre harci helikopter új változatának kifejlesztésében, amit mindkét ország hadereje rendszeresíthet. Szintén közös erővel állnának neki levegő-föld fegyverek fejlesztésének, valamint tervbe vették szárazföldi haditechnika (tüzérségi eszközök és harckocsik) összehangolt beszerzését. Végül, de nem utolsó sorban pedig ismét felszínre került a közös európai UAV/UCAV kifejlesztésének terve: az „Eurodrone” projektről, ha minden jól megy, 2019 előtt aláírják a szerződést a felek.

Szó sincs azonban arról, hogy a németek és a franciák közösen szeretnék uralni az európai hadiipart: a légi és földi eszközök, valamint fegyverek fejlesztésébe be szeretnék vonni a lehető legtöbb Európai Uniós országot, például az olaszokat, a spanyolokat és a svédeket. Utóbbiak kapcsán logikus lépésnek tűnhet, hogy a JAS-39 Gripen utódja immáron ne egy teljesen saját fejlesztésű típus legyen, mivel ennek anyagi terheit nem biztos, hogy kibírná a svéd gazdaság.

Említést kell tennünk még Nagy-Britanniáról is, amely jelenleg ugyan kifelé tendál a közös európai projektekből, de vezető haditechnikai vállalata, a BAE Systems révén minden bizonnyal megjelenik majd valamely programban.