|

Levegőben a Szuper-Gripen – Képek és videó

Ahogy arról a HTKA facebook oldalán tegnap már több ízben beszámoltunk, végrehajtotta szűzrepülését a svéd típus továbbfejlesztett változatának első példánya.

A Saab AB még tavaly májusban mutatta be a JAS-39 Gripen továbbfejlesztett változatát, mely a földi tesztek és gurulópróbák után június 15-én, helyi idő szerint 10 óra 32 perckor végre a levegőbe emelkedett a linköpingi repülőtér futópályájáról. A 40 perces szárnyalás során a svéd gyár tesztpilótája, Marcus Wandt 13 000 lábas (4000 méteres) magasságba emelkedett és 300 csomós (555 km/h-s) sebességet ért el, mely során az alapvető repülési jellemzőket és rendszereket ellenőrizte, valamint – szűzrepüléseknél megszokottól eltérően – elvégezte a futómű behúzását és kiengedését is. Az első repülés a Saab közleménye szerint rendben lezajlott.

A Gripen E első repülése Saab AB,

A Saab AB eredetileg 2016 decemberére tervezte a típus szűzrepülését, de azt később 2017 második negyedévére halasztották a szoftverek alaposabb ellenőrzésére hivatkozva. Bár a berepülési program első részében nem használják ki teljesen a repülésvezérlő szoftvert, a tűzvezető rendszer pedig egyáltalán nem kerül alkalmazásra, a svéd szakemberek jobbnak látták azt, hogy már az első repülés előtt teljesen leellenőrizzék a polgári repülésben használt DD178C szabvány szerint készített, a korábbinál jóval méretesebb, bonyolultabb, milliónyi sorból álló kódrendszert, mellyel a berepülési program során időt és pénzt takarítanak meg. (Mindezeknek köszönhetően az új verzió berepülése és tesztelése egyharmaddal kevesebb idő és repülés alatt valósulhat meg az előző C/D verzióhoz viszonyítva, pedig akkor jóval kisebb volt a technológiai fejlődés az A/B változathoz képest.) Magát a szoftvert is tesztelték már repülés közben a Gripen Demo elnevezésű, 39-7 jelzésű demonstrátoron több más új berendezéssel, eszközzel és megoldással egyetemben.

A most első repülését végrehajtó, 39-8 jelzésű példány szolgál majd a sárkányszerkezet, a fedélzeti rendszerek és a repülésvezérlő szoftver teszteléséhez, a második prototípus (39-9) segítségével pedig a harcászati rendszereket próbálgatják majd. Készült egy földi tesztpéldány is, mely segítségével már több mint 150 repülést szimulálták már, valamint létezik egy avionika rendszer szimulátor, mellyel eddig 500 órát “repültek”. A harmadik és végső együléses prototípus (39-10) más a sorozatgyártású példányokkal megegyező megoldásokkal épül. Az első szériagép leszállítását a berepülési és tesztprogram végeztével, 2019-ben tervezik.

A továbbfejlesztett típusból Svédország 60 darab együléses Gripen E-t rendelt (de tervezik a mennyiség növelését), melyeket 2019 és 2026 között vehetnek át. A típus eddigi egyetlen exportmegrendelője Brazília, mely első körben 36 példányt rendelt, valamint kérésükre brazil-svéd kooperációban fejlesztik a kétüléses JAS-39F változatot is. A munkálatokban a brazil EMBRAER részéről közel 100 mérnök vesz részt, míg a Saab AB 20 kollégát delegált a dél-amerikai országba.

További képek és videó az eseményről:

Fórum hozzászólások

  • migfun
    C/D törzsre kaptak használt A/B szárnyakat, biztos nem ugyanaz az élettartama.
    Hat, amelyik hasznalt volt, annak egeszen biztosan, de a tobbit azert rendesen osszeraktak, nem ketelkedem a svedek minosegeben... igazabol mindegy, mert gondolom a 25-26. evuk korul ugyis jonnie kellene az uj szazadnak (E/F), akkor az ezekre eso terheles is csokkenni fog, gondolom.
  • kamm
    Mieink A/B-rol lett C/D (NATO) standardra upgradelve, egy resze nem is volt teljesen uj, ha jol emlekszem, de a vegeredmenyt tekintve ugyanaz a C/D standard, amit a csehek keszen vettek.
    A magyar EBS-HU Gripenek régebbi, már kivont svéd A/B gépek szárnyait kapták de NATO-szabványú fegyver-függesztőkkel, és a légitankolási igény miatt C/D-törzsekre lettek feszerelve (az A/B tipusokat nem lehetett légitankolni, ezért kellett az új törzs). Van más különbség is, a Sidewinder rakéták hűtési igénye és régi szárny-becsövezés miatt a Sw.-t csak a szárnyvégre lehet függeszteni, a valódi C/D-nél meg bármelyik függesztőre.
  • emel
    A magyar EBS-HU Gripenek régebbi, már kivont svéd A/B gépek szárnyait kapták de NATO-szabványú fegyver-függesztőkkel, és a légitankolási igény miatt C/D-törzsekre lettek feszerelve (az A/B tipusokat nem lehetett légitankolni, ezért kellett az új törzs). Van más különbség is, a Sidewinder rakéták hűtési igénye és régi szárny-becsövezés miatt a Sw.-t csak a szárnyvégre lehet függeszteni, a valódi C/D-nél meg bármelyik függesztőre.
    Ez csökkenti az élettartamot is, mondjuk egy standard C/D-hez kepest?
  • kamm
    Ez csökkenti az élettartamot is, mondjuk egy standard C/D-hez kepest?
    A használt szárnyak mindenképpen, hiszen a levegőben ezek "tartják" a gép súlyát. A rakéták felfüggesztése szerintem csak minimálisan befolyásoló tényező, hiszen a mi gépeink ritka kivételektől eltekintve rakétával csak készültségi riasztáskor repülnek. Néhány komolyabb túlterhelésű manőver, hirtelen belerántás légiharc-gyakorlat közben, vagy durva leszállás sokkal jobban veszélyezteti, csökkentheti a gép élettartamát (ezek a manőverek okozzák az élettartamot csökkentő/befolyásoló repedések megjelenését a fő bekötési, teherviselő csomópontoknál).
  • emel
    A magyar EBS-HU Gripenek régebbi, már kivont svéd A/B gépek szárnyait kapták de NATO-szabványú fegyver-függesztőkkel, és a légitankolási igény miatt C/D-törzsekre lettek feszerelve (az A/B tipusokat nem lehetett légitankolni, ezért kellett az új törzs). Van más különbség is, a Sidewinder rakéták hűtési igénye és régi szárny-becsövezés miatt a Sw.-t csak a szárnyvégre lehet függeszteni, a valódi C/D-nél meg bármelyik függesztőre.
    A magyar gépek szerkezetéről részletesebben ITT
    A sárkányt állapot szerint üzemeltetik és a magyar gépek terhelése mellett még hosszú évtizedekig használjató marad.
  • rudi
    A magyar gépek szerkezetéről részletesebben ITT
    A sárkányt állapot szerint üzemeltetik és a magyar gépek terhelése mellett még hosszú évtizedekig használjató marad.
    Így van bizony, ezt már el is felejtettem hozzátenni a nagy rohanás közepette. Szóval nagyon valószínű hogy előbb fogja a Gripenjeinket a rozsda kikezdeni mint hogy kifogyna belőlük az engedélyezett repóra - csak ez sokkal tovább fog tartani mint a MiG-29-ek esetében!
  • Azt a gondolatot vetem fel, hogy mi lenne, ha integrálnánk a Mistral M3 rakétát a Gripenhez, a szárnyvégekhez?
    Tömege töredéke a sidewindernek (kb. 20 kg vs. 85 kg), mégis légi indításra átszámított hatótávolsága (7 km*4.5=31,5 km) abszolút pariban lenne a sidewinder adatával.
    Igaz, az infrafej 15 km távolságról fogja be a célt, de úgy tudom, hogy rendelkezik LOAL képességgel (Lock on after launch).
    De enélkül is, békebeli őrjáratozásra, elfogásra bőven elegendő.
    Továbbá hossza miatt (1.86 m vs 3.02 m) talán még a szárnyvégi radarbesugárzás-jelzőket sem takarná ki.
  • ravenlord
    Azt a gondolatot vetem fel, hogy mi lenne, ha integrálnánk a Mistral M3 rakétát a Gripenhez, a szárnyvégekhez?
    Tömege töredéke a sidewindernek (kb. 20 kg vs. 85 kg), mégis légi indításra átszámított hatótávolsága (7 km*4.5=31,5 km) abszolút pariban lenne a sidewinder adatával.
    Igaz, az infrafej 15 km távolságról fogja be a célt, de úgy tudom, hogy rendelkezik LOAL képességgel (Lock on after launch).
    De enélkül is, békebeli őrjáratozásra, elfogásra bőven elegendő.
    Továbbá hossza miatt (1.86 m vs 3.02 m) talán még a szárnyvégi radarbesugárzás-jelzőket sem takarná ki.
    Semmi értelmét nem látom.
    • A IRIS-T / AIM-9-hez képest a manőverező képessége sehol nincs, TVC nuku. Még az azon kívüli fázisba se nagyon.
    • HOBS képesség semmi. Egy ilyen eszköznél felesleges.
    • Lefeljebb helire rakták eddig, de vadászgépre emiatt fel sem merült.
    • LOAL képességről soha nem hallottam, de jelentősége nem dogfighban lenne, ezt a HTÖ is kifejti mire jó ez. A BVR/WVR átmentenél szemből.
    • A 15 km befogás értelmezhetetlen. Infrás rendszereknél egy értékkel semmit nem tudsz leírni. Aspektus, cél típus, időjárás. Szemből 100%, hogy nem fog meg semmit így, okkal van LoAL szembetámadáshoz az AIM-9X Block II-őn.
    • A légi indításra adott számításod értelmezhetetlen és 100%, hogy nem igaz. AIM-120-szal sikerült eddig élesben kb 34 km indítási távolsággal ledurrantani célt. Hadd ne ecseteljem a Mistral és AIM-120 közötti eltéréseket, mert szerintem felesleges. Még, ha igaz lenne is, egy MANPAD-nak senki nem épít be 20 sec-nél több belső energiaforrást, mert felesleges. 7-8 km távolságig kb. ennyi idő alatt kirepült aztán kakukk. Légi indításnál is talán 20 km-et repülne az indítási ponttól 8 km magasan M0.9-cel indítva, de kb. ennyi.
    Okkal van az, hogy helikre tettek eddig csak MANPAD-ot és nem repcsire. Meg okkal van az, hogy néha inkább AAM mehet fel helire.
  • ravenlord
    úgy tudom, hogy rendelkezik LOAL képességgel (Lock on after launch).
    Nem, nincs LOAL képessége vagyis indításkor az IR fejnek stabilan követnie kell kell a célpontot.
    A Mistralt nem igazán arra tervezték hogy tartósan kibírja egy repülőgép szárnyvégén való üzemet. A túlterhelések, hőmérséklet és nyomás változások nem hiszem hogy túl jót tennének egy nem erre tervezett eszköznek.

    Ráadásul miután élesíted az infrafej hűtését bizrosító nitrogént 30-40 másodpercen belül indítanod kell, utána ha nem indítottál patront kell cserélni. Ez egy száryvégen lévő rakétánál elég nehezen lenne megoldható.
  • emel
    A magyar EBS-HU Gripenek régebbi, már kivont svéd A/B gépek szárnyait kapták de NATO-szabványú fegyver-függesztőkkel, és a légitankolási igény miatt C/D-törzsekre lettek feszerelve (az A/B tipusokat nem lehetett légitankolni, ezért kellett az új törzs). Van más különbség is, a Sidewinder rakéták hűtési igénye és régi szárny-becsövezés miatt a Sw.-t csak a szárnyvégre lehet függeszteni, a valódi C/D-nél meg bármelyik függesztőre.
    Úgy tudom, hogy csak az AIM-9L-nél van ez a probléma. Ha mi is 9M-et vettünk volna mint a csehek, akkor mehetne szárny alá nálunk is. Az már önellátó hűtési szempontból.
  • Amiért felvetettem az az, hogy a szárnyvégi siderwinderek az okai a szárnyak idő előtti elhasználódásának.
    Egy negyedannyi tömegű rakéta nem amortizálná őket.
    Az korábban betett cikk szerint a rolleronok felelősek ezért.
    https://military-technology.blog.hu..._gripen_repulogepek_modernizacios_lehetosegei
    molnibalage
    Semmi értelmét nem látom.
    • A IRIS-T / AIM-9-hez képest a manőverező képessége sehol nincs, TVC nuku. Még az azon kívüli fázisba se nagyon.
    • HOBS képesség semmi. Egy ilyen eszköznél felesleges.
    • Lefeljebb helire rakták eddig, de vadászgépre emiatt fel sem merült.
    • LOAL képességről soha nem hallottam, de jelentősége nem dogfighban lenne, ezt a HTÖ is kifejti mire jó ez. A BVR/WVR átmentenél szemből.
    • A 15 km befogás értelmezhetetlen. Infrás rendszereknél egy értékkel semmit nem tudsz leírni. Aspektus, cél típus, időjárás. Szemből 100%, hogy nem fog meg semmit így, okkal van LoAL szembetámadáshoz az AIM-9X Block II-őn.
    • A légi indításra adott számításod értelmezhetetlen és 100%, hogy nem igaz. AIM-120-szal sikerült eddig élesben kb 34 km indítási távolsággal ledurrantani célt. Hadd ne ecseteljem a Mistral és AIM-120 közötti eltéréseket, mert szerintem felesleges. Még, ha igaz lenne is, egy MANPAD-nak senki nem épít be 20 sec-nél több belső energiaforrást, mert felesleges. 7-8 km távolságig kb. ennyi idő alatt kirepült aztán kakukk. Légi indításnál is talán 20 km-et repülne az indítási ponttól 8 km magasan M0.9-cel indítva, de kb. ennyi.
    Okkal van az, hogy helikre tettek eddig csak MANPAD-ot és nem repcsire. Meg okkal van az, hogy néha inkább AAM mehet fel helire.
    rudi
    Nem, nincs LOAL képessége vagyis indításkor az IR fejnek stabilan követnie kell kell a célpontot.
    A Mistralt nem igazán arra tervezték hogy tartósan kibírja egy repülőgép szárnyvégén való üzemet. A túlterhelések, hőmérséklet és nyomás változások nem hiszem hogy túl jót tennének egy nem erre tervezett eszköznek.

    Ráadásul miután élesíted az infrafej hűtését bizrosító nitrogént 30-40 másodpercen belül indítanod kell, utána ha nem indítottál patront kell cserélni. Ez egy száryvégen lévő rakétánál elég nehezen lenne megoldható.
  • kamm
    Itt is felvetem:
    https://www.reuters.com/article/us-...r-jets-no-decision-on-successor-idUSKBN24721N
    A pereskedes az Airbusszal nem nez ki nyeronek, vajon mire cserelik majd az osztrakok oket...? Esetleg Gripenre?
    Ki nem néz ki nyerőnek az osztrák állam vagy az AIRBUS?
    Gondolom jogilag megfelelően le lett minden papírozva, így nem találnak majd rajta fogást, a vége meg az lesz, hogy peren kívül megegyeznek, ahogy a többi országnál is történt. Kárpótlásképpen meg kicsit feljavítják/lecserélik az osztrák Eurofighterek egy részét és repülnek tovább... hacsak a többi gyártó "lobbiereje" nem erősebb.
  • Terminator
    Ki nem néz ki nyerőnek az osztrák állam vagy az AIRBUS?
    Gondolom jogilag megfelelően le lett minden papírozva, így nem találnak majd rajta fogást, a vége meg az lesz, hogy peren kívül megegyeznek, ahogy a többi országnál is történt. Kárpótlásképpen meg kicsit feljavítják/lecserélik az osztrák Eurofighterek egy részét és repülnek tovább... hacsak a többi gyártó "lobbiereje" nem erősebb.
    Az osztrakok. Tranche 1 a gepuk, az bitang penzbe kerulhet felhozni normalis szintre...
    Max extra 15 evet nezek ki beloluk, addigra tutira cserelni kell, viszont FCAS nem lesz meg, az amerikai gepek meg dragabbak is.
    Raadasul az emlitett 50 eves Saabjaik nyugdijazasa utan tenyleg annyi gepuk lesz kabe, mint nekunk, szoval el tudom kepzelni, hogy ugy ahogy van beintenek a EF-nek es inkabb kirepulik, ami maradt az oregedo gepeikben ill kannibalizaljak oket es valamikor atallnak Gripenre (felteve, hogy marad olcsobb az uzemeltetese, meg ha az E/F biztosan dragabban is repul majd, mint a C/D.)
  • Terminator
    Saab starts Gripen Production in Brazil...

    "The tail cone and front fuselage of the single-seat version of the Gripen fighter are the first aerostructures to enter into production at SAM. Subsequently, the aerodynamic brakes, rear fuselage, wing box and front fuselage for the two-seater version will also be manufactured at SAM." (SAM =Saab Aeronáutica Montagens)
    Ugyanerről a lengyelek.
    https://www.milmag.pl/news/view?news_id=4157

    A Saab Aeronáutica Montagens üzem hat komplex alkatrészt fog gyártani a jövőbeli repülőgépek számára, amelyek a svédországi más alkatrészekkel együtt az Embraer gyár összeszerelési vonalába kerülnek. Az alapszerződés alapján megrendelt 36 megrendelt repülőgépből 15-et Brazíliában fognak építeni 2024- ig. Ezenkívül egy opciót tartalmaz, amely lehetővé teszi további 72 repülőgép vásárlását és gyártását a brazil légierő számára.

    A svédek mennyit terveznek gyártani ebből az új gépből?
  • SilvioD
    A svédek mennyit terveznek gyártani ebből az új gépből?
    "...The Swedish Air Force is also acquiring 60 Gripen Es, which it has designated as JAS-39Es..."
  • SilvioD
    Ezenkívül egy opciót tartalmaz, amely lehetővé teszi további 72 repülőgép vásárlását és gyártását a brazil légierő számára.
    Ez az, ami miatt odavitték a gyártást, nem a 36 gép miatt.
  • Terminator
    Ez az, ami miatt odavitték a gyártást, nem a 36 gép miatt.
    Ez nyilvánvaló. Egy Brazília méretű, és gazdasági erejű országnak nem 36db Gripen a mértékegység, még egy relatíve nyugodt kontinensen sem.
  • https://www.thedrive.com/the-war-zo...-smart-fighter-component-production-in-brazil
    ..

    ..
    "While the Gripen E has been controversially left out of the competition in Switzerland, and Slovakia has opted for the Lockheed Martin F-16V Viper, Saab is targeting a number of other international customers for export of the new fighter. This includes India, where Gripen E is in competition with a wide array of other fighter jet designs for a huge Indian Air Force contract."
    ..
    "
    Meanwhile, Finland’s HX competition is another important target for Saab and its Gripen E/F. The Swedish fighter fits nicely into the Finnish Air Force’s concept of operations for missions from austere road bases, with small conscript teams and minimal infrastructure. Saab has also included its GlobalEye Airborne Early Warning and Control (AEW&C) aircraft in the competition that sees it facing opposing bids from the Lockheed Martin F-35, Boeing F/A-18E/F and EA-18G, Dassault Rafale, and Eurofighter Typhoon.
    ..
    Regardless, Saab has a critical Gripen E/F launch customer and industrial partner with Brazil and there is something to be said that one of the world's most advanced fighters emanates at least partially from South America.
    "

Ugrás a fórum topichoz