|

Tovább bővül a Kaszás arzenálja

Ahhoz eddig sem fért sok kétség, hogy a General Atomics MQ-9 Reaper egy igazán sokoldalú és kiforrott platform, amely számos feladatra alkalmazható. Ezek között az egyik legfontosabb a precíziós csapásmérés, amit napi szinten végeznek is a típussal a világ minden táján, mégpedig igen eredményesen. Ehhez eddig is komoly fegyverarzenál állt rendelkezésére, most viszont még egy fontos eszközzel bővül a sor: a típus az elmúlt héten dobott először éles GBU-38/B JDAM bombát.

A május 1-jén lezajlott teszt főszereplője a Creech légitámaszponton állomásozó 432. Wing volt, a kivitelezés helyszínéül pedig a Nevada Test and Training Range szolgált. A kijelölt MQ-9-es két GBU-38/B-t hordozott a szárnyai alatt lévő felfüggesztőkön, amikkel sikeresen megsemmisítette a kijelölt célpontokat. Ezzel egyébként egy relatíve hosszú integrációs folyamat ért véget, ugyanis már jó néhány éve felmerült a fegyver rendszeresítése a Reaper arzenáljában is.

Balra GBU-12, jobbra GBU-38/B – a felvétel készítésekor még csak gyakorló változatban |Fotó: Senior Airman Christian Clausen, USAF ,

Természetesen most sincs még szó arról, hogy a következő napoktól már tömegesen vetnének be ilyen bombákat az MQ-9-esek, ugyanis egy sor teszt még hátravan, és az üzemeltető alakulatoknak is meg kell szerezniük a szükséges jogosultságokat. Ettől függetlenül viszont nagy előrelépésnek számít a dolog, ugyanis a GPS-vezérlésű bomba integrálásával a Reaperek már bonyolult időjárási körülmények között is képesek lesznek precíziós csapásmérésre, ami igencsak kibővíti majd a lehetőségek körét.

A Reaper fő fegyverei eddig az AGM-114 Hellfire rakéta és a 227 kg-os (500 fontos) GBU-12 Paveway II lézervezérlésű bomba voltak. Előbbiből négyet, míg utóbbiból kettőt hordozhatott az MQ-9-es. A GBU-38/B, hasonlóan a GBU-12-höz, a 227 kg-os Mk.82-es repesz-romboló bombán alapul, így ebből szintén kettő cipelhet majd magával az MQ-9-es. A mostani teszt kapcsán egyébként a fegyverekért felelős kiszolgáló alakulat részéről elhangzott, hogy azért is örülnek a GBU-38/B-nek, mert azt egyszerűbben és gyorsabban (mintegy 10 perccel) lehet majd az UAV-re függeszteni a GBU-12-höz képest.

Fórum hozzászólások

  • molnibalage
    . A kérdés az, hogy a SAR radar mekkora távolságig jó. Nem túl nagy az antenna mérete
    A prospektus szerint a Lynx radar hatótávolsága 80 km, azon belül mozgó célpontokat 23 km-ről tud észlelni
    [​IMG]
    A felbontása nyilván távolságtól függ, de képes 1m-es felbontású képeket is csinálni. pl.
    [​IMG]
    Zoom in:
    [​IMG]
    Zoom In:
    [​IMG]
  • dudi
    Nem autóskártya szinten gondolkozok,hanem egyenlő erőket veszek alapul.Ennél jelenleg nem nagyon van fejlettebb hagyományos kialakítású drón innentől kezdve miért ne a legmodernebb olyan dolgot vegyem alapul ami veszélyt jelent rá?
    Dudi; szerintem soha nincs olyan, hogy egyenlő erők. Mindig van asszimetria. Ha még netán ugyanazon fegyverek is állnának rendelkezésre, ugyanakkora darabszámban, ugyanolyan elosztásban (már ez önmagában olyan, mint az ideális gáz; nincs), akkor még mindig nem vettük számba a hadrafoghatósági számokat, a kiképzettséget, a morált, a mentalitást, stb.
    Még abban az esetben sem borítékolható az azonos fegyverek alkalmazása esetén a siker, ha darabszámfölény van. Nem is kell nagyon példáért visszamenni az időben...

    A fegyverek, eszközök bevetése nem úgy működik, hogy beírjuk a Nagy Számítógépbe az adatokat, s ha azt dobja ki, hogy nyerünk (lásd még ókori madár, csont, bél stb., stb. jóslás), akkor háborúzunk, ha nem, akkor alapból meg feltesszük a kezünket.
    Ha így lett volna, akkor nem lett volna Korea, Vietnám, Afganisztán, Irak, ex Jugoszlávia stb.
    Mindenki beveti, amije van, s bízik az eszében, a taktikai érzékében, stb., ad abszurdum a hadiszerencséjében.
    De ehhez nem árt, ha a fegyveres erőid ellátottsága a lehető legszélesebb spektrumú, de legalábbis rendelkezel olyan fegyverekkel, eszközökkel, olyan bevetésmódokkal, amik fájnak az ellenségnek.
    Az USA szégyenszemre kivonult Vietnámból, a Szovjetunió Afganisztánból.
    Senkit nem érdekel, hogy mi lett volna, ha ez a két birodalom mindent is bevetett volna.
    Tudjuk mi lett volna: Lett volna egy dzsungel nélküli ország, meg egy másik, 9 tonnás bombákkal elegyengetve - s mind a kettő túlélők nélkül...
    Nem vetettek be mindent, cserébe fájó veszteségeket vesztettek. Az eredményt tudjuk.

    Ha van drónod; beveted.
    Ha nem lövik le, akkor spóroltál egy rahedli pénzt az üzemeltetésével egy harci repülőgéphez képest.
    Ha meg lelövik nagy ügy; gyártasz/rendelsz egy másikat, de mégse egy pilótádat vesztetted el.

    Szerintem ne menj stratégának:confused:;)
  • misinator
    Dudi; szerintem soha nincs olyan, hogy egyenlő erők. Mindig van asszimetria. Ha még netán ugyanazon fegyverek is állnának rendelkezésre, ugyanakkora darabszámban, ugyanolyan elosztásban (már ez önmagában olyan, mint az ideális gáz; nincs), akkor még mindig nem vettük számba a hadrafoghatósági számokat, a kiképzettséget, a morált, a mentalitást, stb.
    Még abban az esetben sem borítékolható az azonos fegyverek alkalmazása esetén a siker, ha darabszámfölény van. Nem is kell nagyon példáért visszamenni az időben...

    A fegyverek, eszközök bevetése nem úgy működik, hogy beírjuk a Nagy Számítógépbe az adatokat, s ha azt dobja ki, hogy nyerünk (lásd még ókori madár, csont, bél stb., stb. jóslás), akkor háborúzunk, ha nem, akkor alapból meg feltesszük a kezünket.
    Ha így lett volna, akkor nem lett volna Korea, Vietnám, Afganisztán, Irak, ex Jugoszlávia stb.
    Mindenki beveti, amije van, s bízik az eszében, a taktikai érzékében, stb., ad abszurdum a hadiszerencséjében.
    De ehhez nem árt, ha a fegyveres erőid ellátottsága a lehető legszélesebb spektrumú, de legalábbis rendelkezel olyan fegyverekkel, eszközökkel, olyan bevetésmódokkal, amik fájnak az ellenségnek.
    Az USA szégyenszemre kivonult Vietnámból, a Szovjetunió Afganisztánból.
    Senkit nem érdekel, hogy mi lett volna, ha ez a két birodalom mindent is bevetett volna.
    Tudjuk mi lett volna: Lett volna egy dzsungel nélküli ország, meg egy másik, 9 tonnás bombákkal elegyengetve - s mind a kettő túlélők nélkül...
    Nem vetettek be mindent, cserébe fájó veszteségeket vesztettek. Az eredményt tudjuk.

    Ha van drónod; beveted.
    Ha nem lövik le, akkor spóroltál egy rahedli pénzt az üzemeltetésével egy harci repülőgéphez képest.
    Ha meg lelövik nagy ügy; gyártasz/rendelsz egy másikat, de mégse egy pilótádat vesztetted el.

    Szerintem ne menj stratégának:confused:;)
    De abból soha nem lehet kiindulnimert torz lesz az eredmény.Nem hasonlíthatsz egy eszközt egy régebbihez vagy fordítva.
  • rudi
    A prospektus szerint a Lynx radar hatótávolsága 80 km, azon belül mozgó célpontokat 23 km-ről tud észlelni
    [​IMG]
    A felbontása nyilván távolságtól függ, de képes 1m-es felbontású képeket is csinálni. pl.
    [​IMG]
    Zoom in:
    [​IMG]
    Zoom In:
    [​IMG]
    A mozgó célpont 23 km-es értéke az, ami nagyon vékony. Úgy 30-35 km esetén már nagyon vakarhatja a fejét az átlag csapatlégvédelmi rendszer, hogy akkor ezzel mit kezdjen...
  • dudi
    Miért nem AESA radar?Az túl drága egy drónba?
    Overkill. A vadászgépen oka van annak, hogy kell a pásztázási tartományon belüli tetszőleges nyalábformálás. Ennél nincs ok erre nagyon. Meg annak hűtése plusz tömeg.
  • dudi
    De abból soha nem lehet kiindulnimert torz lesz az eredmény.Nem hasonlíthatsz egy eszközt egy régebbihez vagy fordítva.
    Pedig szerintem pont, hogy szükséges.
    Ha nem így lenne, akkor nem használtak volna az USA agresszor századok A-4-est és F-5-öst a jóval korszerűbb, de legalábbis összetettebb konstrukciók ellen, aminek előzménye volt a MiG-17 és a MiG-21 bevetése Vietnámban az USA konstrukciók ellen, stb.
    Vagy az F-5 kontra MiG-23 szovjet - számukra döbbenetes - tesztje.
  • misinator
    Pedig szerintem pont, hogy szükséges.
    Ha nem így lenne, akkor nem használtak volna az USA agresszor századok A-4-est és F-5-öst a jóval korszerűbb, de legalábbis összetettebb konstrukciók ellen, aminek előzménye volt a MiG-17 és a MiG-21 bevetése Vietnámban az USA konstrukciók ellen, stb.
    Vagy az F-5 kontra MiG-23 szovjet - számukra döbbenetes - tesztje.
    Kérlek kifejtenéd bővebben, hogy mi történt ott az F-5 kontra MIG-23 viszonyában pontosan, mert érdekel, de nincs információm róla. Köszi!
  • vpet
    Kérlek kifejtenéd bővebben, hogy mi történt ott az F-5 kontra MIG-23 viszonyában pontosan, mert érdekel, de nincs információm róla. Köszi!
    Del-Vietnam elfoglalasa utan az oroszok kaptak az eszakiaktol egy zsakmanyolt F-5ost tesztelesre...
  • Terminator
    Del-Vietnam elfoglalasa utan az oroszok kaptak az eszakiaktol egy zsakmanyolt F-5ost tesztelesre... es a teszteken kiderult hogy tulajdonkeppen mindenben jobb volt mint a MiG-23as.
    Én ugy emlékszem, hogy MiG-21bisz szel vetettek össze. Emelkedés es gyorsulas teten biztosan nem volt jobb es csucssebessegben sem. Dogfightban volt jobb. Jobban repult, jobb kilatas a kabinbol.
  • Terminator
    Del-Vietnam elfoglalasa utan az oroszok kaptak az eszakiaktol egy zsakmanyolt F-5ost tesztelesre... es a teszteken kiderult hogy tulajdonkeppen mindenben jobb volt mint a MiG-23as.
    Közelharcban megverte a 23-ast, mondjuk ezen nem tudom miért lepődtek meg. Még a 21-es bármelyik verziója is megverte a 23-ast dogfightban, ezért sem váltották le vele teljesen a 21bisz-eket (pontosabban azt már a korai 23-asokkal kb. egy időben rendszeresítették, talán egy-két évvel később)
  • molnibalage
    Én ugy emlékszem, hogy MiG-21bisz szel vetettek össze. Emelkedés es gyorsulas teten biztosan nem volt jobb es csucssebessegben sem. Dogfightban volt jobb. Jobban repult, jobb kilatas a kabinbol.
    Igen, rosszul emlékeztem. Közben rákerestem, azért javítottam a hozzászólásomat.
  • molnibalage
    Én ugy emlékszem, hogy MiG-21bisz szel vetettek össze. Emelkedés es gyorsulas teten biztosan nem volt jobb es csucssebessegben sem. Dogfightban volt jobb. Jobban repult, jobb kilatas a kabinbol.
    Én úgy, hogy a 23-mal is, mindenesetre mindkettőnél jobban fordulózott nyilván. Mondjuk a kabinból való kilátás minden jel szerint a szovjeteknél egyszerűen nem volt fontos szempont a gépeik dizájnja alapján (még azokon a gépeken is be volt lemezelve a kabintető hátulja, amelyiknél az kiemelkedett a törzs síkjából, az F-15/16 féle egybe deklit pedig sosem vették át, a Fulcrumon és a Flankeren is mintha direkt akarták volna rontani a hátsó látóterét a pilótának - persze nem tudom ,lehet az ülés miatt úgysem tudna teljesen hátranézni, de az amcsi gépeken arrafelé is üveg van), lehet ekkor jöttek rá, hogy lehet még fontossága. Meg a tervezés terén is tanultak egy-két műszaki megoldást az F-5-ösből is, úgy emlékszem.
  • fonak9
    Én úgy, hogy a 23-mal is, mindenesetre mindkettőnél jobban fordulózott nyilván. Mondjuk a kabinból való kilátás minden jel szerint a szovjeteknél egyszerűen nem volt fontos szempont a gépeik dizájnja alapján (még azokon a gépeken is be volt lemezelve a kabintető hátulja, amelyiknél az kiemelkedett a törzs síkjából, az F-15/16 féle egybe deklit pedig sosem vették át, a Fulcrumon és a Flankeren is mintha direkt akarták volna rontani a hátsó látóterét a pilótának - persze nem tudom ,lehet az ülés miatt úgysem tudna teljesen hátranézni, de az amcsi gépeken arrafelé is üveg van), lehet ekkor jöttek rá, hogy lehet még fontossága. Meg a tervezés terén is tanultak egy-két műszaki megoldást az F-5-ösből is, úgy emlékszem.
    .
    .
    A szovjetek par vilaghaborus emleket nagyon nehezen engedtek el. Ezert maradt WWII stilusu panceluveg minden vadaszgepen, ettöl lett olyan kis kerek uvegezett lyuku elöre a kilatas. Ugyanez a faroklövesz a nagy gepeken, vagy a kiirthatatlan ACSSZ mutatos ora meg mostanaban is mindenhol a glass cokcpit koraban, a nagy gumilapatos ventillator a nagy gepeken, es hasonlok
  • fonak9
    Én úgy, hogy a 23-mal is, mindenesetre mindkettőnél jobban fordulózott nyilván. Mondjuk a kabinból való kilátás minden jel szerint a szovjeteknél egyszerűen nem volt fontos szempont a gépeik dizájnja alapján (még azokon a gépeken is be volt lemezelve a kabintető hátulja, amelyiknél az kiemelkedett a törzs síkjából, az F-15/16 féle egybe deklit pedig sosem vették át, a Fulcrumon és a Flankeren is mintha direkt akarták volna rontani a hátsó látóterét a pilótának - persze nem tudom ,lehet az ülés miatt úgysem tudna teljesen hátranézni, de az amcsi gépeken arrafelé is üveg van), lehet ekkor jöttek rá, hogy lehet még fontossága. Meg a tervezés terén is tanultak egy-két műszaki megoldást az F-5-ösből is, úgy emlékszem.
    .
    .
    Es kicsit elvi, de mindezekben az is benne lehetett, hogy egy diktatura (mint a szovjet idök is) alapban ritkan tamogatta a kreativ gondolkodast. Mert ha a tarsadalom elkezd gondolkozni, es ujitasokon töri a fejet, akkor az allamforman is elkezdhet gondolkozni, amit viszont nyilvan nem akart a rendszer.
  • vpet
    Kérlek kifejtenéd bővebben, hogy mi történt ott az F-5 kontra MIG-23 viszonyában pontosan, mert érdekel, de nincs információm róla. Köszi!
    Szerencsére már megválaszolták a többiek, mire a fórumig jutottam a a netezésben.
    Köszönet nekik!
  • fonak9
    Közelharcban megverte a 23-ast, mondjuk ezen nem tudom miért lepődtek meg. Még a 21-es bármelyik verziója is megverte a 23-ast dogfightban, ezért sem váltották le vele teljesen a 21bisz-eket (pontosabban azt már a korai 23-asokkal kb. egy időben rendszeresítették, talán egy-két évvel később)
    Az az F5 közelharcban nagyon sokszor okozott ám keserű perceket gyakorlatokon ellenerőként a saját F-14/15/16/18 nak is. Rohadék kis könnyű agilis gépek azok. Csúcs vadásszal megfelelő stratégiát választva persze le lehet energia harcolni, de ha meg tud lepni és elkerüli hogy BVR legyen s dogfight alakul ki, elég veszélyes ellenfél az.
  • fonak9
    Közelharcban megverte a 23-ast, mondjuk ezen nem tudom miért lepődtek meg. Még a 21-es bármelyik verziója is megverte a 23-ast dogfightban, ezért sem váltották le vele teljesen a 21bisz-eket (pontosabban azt már a korai 23-asokkal kb. egy időben rendszeresítették, talán egy-két évvel később)
    Ez egy csúsztatás.
    A MiG-21 egyetlen verziója se volt egálban fordulóharcban a MiG-23MLD-vel szemben.
    Valamiért idehaza mindenki a MiG-21-orientált katonai repülés szemszögéből emlékszik a MiG-23MF manőverezőképességére, innen aztán extrapolálódott az a fals nézet, hogy:

    "...a MiG-21-es bármelyik verziója megverte a 23-ast dogfightban..."

    A 23-as melyik verzióját verte meg?
    Azért abból is volt jópár és ellentétben a MiG-21-essel, amelyiknél változatlan aerodinamika mellett drámaian nőtt a felszálló tömeg, miközben a tolóerő/tömeg arány csak spec esetben volt 1:1közelében, a 23-asoknál az evolúció során drasztikusan csökkent a tömeg, nőtt a tolóerő, javult a tolóerő karakterisztika, megjelent a 300-600km/h-ra optimalizált 33 fokos szárnyállás, az örvényleválasztó élek a Pitot-cső mentén, az extra farkasfog a belépőélen, az aktív belépőél vezérlés és ráadásképp az R-73-as is.
  • Allesmor Obranna
    Ez egy csúsztatás.
    A MiG-21 egyetlen verziója se volt egálban fordulóharcban a MiG-23MLD-vel szemben.
    Valamiért idehaza mindenki a MiG-21-orientált katonai repülés szemszögéből emlékszik a MiG-23MF manőverezőképességére, innen aztán extrapolálódott az a fals nézet, hogy:

    "...a MiG-21-es bármelyik verziója megverte a 23-ast dogfightban..."

    A 23-as melyik verzióját verte meg?
    Azért abból is volt jópár és ellentétben a MiG-21-essel, amelyiknél változatlan aerodinamika mellett drámaian nőtt a felszálló tömeg, miközben a tolóerő/tömeg arány csak spec esetben volt 1:1közelében, a 23-asoknál az evolúció során drasztikusan csökkent a tömeg, nőtt a tolóerő, javult a tolóerő karakterisztika, megjelent a 300-600km/h-ra optimalizált 33 fokos szárnyállás, az örvényleválasztó élek a Pitot-cső mentén, az extra farkasfog a belépőélen, az aktív belépőél vezérlés és ráadásképp az R-73-as is.
    Ha úgy vesszük a tied is "csúsztatás" hiszen csak az MLD-ről beszélsz. Ami "sajnos" (?) harcit soha nem látott és egyetlen VSz tagországban sem került rendszeresítésre tudtommal. Ergo VSz szemmel nézve csak az -23ML és -23MF a mérce. A 3. világ meg kapta az -23MSz-t az elején és utána esetleg mást.

    A MiG-21F-13-hoz képest a gép üres tömege 4780 kg tájáról a bisz-nél 5460 kg lett. Ez még annyira nem vészes, de fegyverzettel és mindennel a különbség már 1 tonna felett is lehetett. A Bisz esetén ez azt jelenti, hogy csak CSR üzemmódban közelítette a PF teljesítményét a gép tömegét nézve, hogy mit kell gyorsítani, de biztosan nagyobb légellenállás mellett. Én úgy tudom, hogy a PF volt a legjobb ebből a szempontból.

    Hiába volt nagyobb tolóereje a 21bisz-nek az PF--hez képest, ha fordulóban nagyobb állásszöggel kell repülni azonos G terheléshez. Az már csak szépségtapasz volt a gépnek, ahogy az F-16C gépeknek az PW-229-es és a GE F110. Attól még az F-16A Block 1 mai napig a király F-16-os. Egyszerűen ultrakönnyű volt és az alap F100-zal is bitang erős volt.
  • Bulgáriában a VSz időkben volt 18 MLD (majd 1991-ben jött még ehhez pluszban 5 darab), de 1 darab ML és 8 darab MLA is (ehhez képest csak 12 MF), míg az NDK-ban 28 darab ML mellé volt 9 darab MF és a cseheknél 17 ML mellé 13 MF.

    A magyaroknál, lengyeleknél és a románoknál volt csak és kizárólag MF a 23-asokból.
    Nos, én valóban az MLD-re hegyeztem ki a mondókám, hogy látható legyen, az, hogy "23-as", távolról sem csak a magyar MiG-23MF kontra MiG-21bisz "ki fogta a nagyobb halat?" legendakörből ítélhető meg.

    És tudod mit? Hagyjuk az MLD-t.
    Már az ML is jóval agilisebb volt, mint az MF, hiszen bő 1250kg-al volt annál könnyebb, miközben a tolóerő meg fél tonnával volt nagyobb.
    Amíg a MiG-21bisz vs MiG-23MF esetében az utóbbi pilóta igazi rátermettsége kellett ahhoz, hogy ő kerülhessen ki eredményesen, azonban az ML ellenében se a csehszlovák MiG-21MF, se az NDK MiG-21bisz nem rúghatott labdába.
    És akkor ez még mindig csak az ML...

Ugrás a fórum topichoz