|

Japán Zero-pilóta Amerikában

A II. Világháború óta először repült japán pilóta Mitsubishi A6M3 típusú repülőgépet Amerikában.

Fórum hozzászólások

  • antigonosz
    A lőszert, harckocsikat, repuloket, stb Németországban gyartottak zömmel. Azokat keletre kellett átirányítani ,nem vihették nyugatra. Egy vadászrepülő ezrednek nem tart sokáig átrepülni Kijev alól Párizsba, ellensúlyozza fő a szövetséges légi fölényt. Viszont nem mehettek át mert keleten volt rájuk szükség. A kevés benzint, mubenzint szintén keleten használták fel, abba az irányba indultak a tartalykocsik.
    Egy vagy több repülőgépnek vajnom nem. És a teljes század technikai feleszerelésének?

    Egy F-15C században van legfeljebb kéttucat pilóta. A század személyi állománya meg kb. 550 fő. Izé... A földi felszerelést meg több C-5-ös viszi utánuk. Akkor szerinted nem földi egyik sem?

    Gondolkozzál egy picit...
  • antigonosz
    Egy vadászrepülő ezrednek nem tart sokáig átrepülni Kijev alól Párizsba, ellensúlyozza fő a szövetséges légi fölényt. Viszont nem mehettek át mert keleten volt rájuk szükség. A kevés benzint, mubenzint szintén keleten használták fel, abba az irányba indultak a tartalykocsik.
    Felszáll a vadász/bombázóezred reggel, néhány közbenső leszállással, tankolással estére Franciában vannak, eddig oké. És mikor ér oda a földi személyzet, a kiszolgáló részleg, akik a műhelykocsikkal, tartálykocsikkal, lőszerszállítmánnyal teherkocsikkal vagy vasúton mennek?!! Mert amíg ők oda nem érnek, addig a gépek csak mozdulatlan földi célpontok a szövetséges légierő számára!!
  • molnibalage
    Egy vagy több repülőgépnek vajnom nem. És a teljes század technikai feleszerelésének?

    Egy F-15C században van legfeljebb kéttucat pilóta. A század személyi állománya meg kb. 550 fő. Izé... A földi felszerelést meg több C-5-ös viszi utánuk. Akkor szerinted nem földi egyik sem?

    Gondolkozzál egy picit...
    Kivéve ha új egységet hoznak létre belőlük, új földi kiszolgáló legénységét kapnak pl ujoncokbol vagy épp szétvert korábbi alakulatok ott lábadozó állományából, ellátmányt , felszerelést pedig a Ruhr vidékről az új bázisra küldik.
  • antigonosz
    Kivéve ha új egységet hoznak létre belőlük, új földi kiszolgáló legénységét kapnak pl ujoncokbol vagy épp szétvert korábbi alakulatok ott lábadozó állományából, ellátmányt , felszerelést pedig a Ruhr vidékről az új bázisra küldik.
    Ja értem. Ha, ha, meg ha. Az előbb meg még hadosztályokról volt szó. A LW 1944 nyarán a frontokon már csak mutatóba volt...
  • emel
    Felszáll a vadász/bombázóezred reggel, néhány közbenső leszállással, tankolással estére Franciában vannak, eddig oké. És mikor ér oda a földi személyzet, a kiszolgáló részleg, akik a műhelykocsikkal, tartálykocsikkal, lőszerszállítmánnyal teherkocsikkal vagy vasúton mennek?!! Mert amíg ők oda nem érnek, addig a gépek csak mozdulatlan földi célpontok a szövetséges légierő számára!!
    Leegyszerűsítve hogy érthető legyek. Mi volt a gond nyugaton? Hogy lelőtték a német gépeket az égről? Igen. Viszont a földi személyzet ott maradt, többé kevésbé épen ugye? Ha keletről atreptet 100 gépet az amúgy is hiányos gépek , pilóták pótlására akkor a földünk már ott vannak. De nem tudták atreptetni se őket mert nem volt szabad gép keleten.
  • molnibalage
    Ja értem. Ha, ha, meg ha. Az előbb meg még hadosztályokról volt szó. A LW 1944 nyarán a frontokon már csak mutatóba volt...
    44-ben a németek már csak toldottak, foltoztak, és folyamatosan át és újra szerveztek, fegyvereztek.
  • Ha 45-ben is képesek voltak ujjaszervezni és nyugatról keletre szállítani hadosztalyokat kb 1 hónap alatt, akkor 44- Ben is kevesebb idő alatt. A Bagratyiont nem véletlenül hangolták össze a partra szállással, nélküle július végére jóval több német katona és fegyver állt volna nyugaton. Ami plusz terhet és lassabb előre haladast jelentett volna ott 44 nyarán.
  • molnibalage
    ?????
    Semmiféle logikai kapcsolat nincsa kijelentésedben. Ha nem érgted miért, akkor nagy gáz van.
    antigonosz
    Ha 45-ben is képesek voltak ujjaszervezni és nyugatról keletre szállítani hadosztalyokat kb 1 hónap alatt, akkor 44- Ben is kevesebb idő alatt. A Bagratyiont nem véletlenül hangolták össze a partra szállással, nélküle július végére jóval több német katona és fegyver állt volna nyugaton. Ami plusz terhet és lassabb előre haladast jelentett volna ott 44 nyarán.
    "antigonosz" Neked van igazad! :) :hadonaszos:

    Hiába állítja más nagy vehemenciával a vélt igazát. :eek:

    Lássuk a tényeket:

    Az 1943. november 28-a és december 1-e között megtartott teheráni konferencián döntés született:

    "A szovjetek ígéretett tettek egy, a nyugat-európai partraszállással egyidejűleg indítandó offenzívára, és vállalták, hogy az európai háború befejeztét követően megtámadják Japánt."
    http://www.bibl.u-szeged.hu/bibl/mil/ww2/dip/teheran.html

    Kurksznál is hasonló történt, csak akkor még a nyugatiak nem merték/tudták bevállalni az igazi partraszállást. Sztálin finoman fogalmazva neheztelt a szövetségesekre.

    Tehát, a tényleges katonai vezetők úgy ítélték meg, hogy szükség van egymás segítésére.

    Ennek megfelelően Sztálin sürgette a Bagratyion elindítását, így is késtek, mert nehezen tudták összegereblyézni a mindenképpen szükséges erőt és feltételt.
  • molnibalage
    Az agyonmagasztalt Rommel féle előretörések is parancsmegtagadások voltak, mert megmondták neki, hogy ne csinálja a logisztika miatt. Mégsem csapták el miatta...
    Aztán Málta invázióját is ő fújatta le...
    Jó nagy bukta is volt hosszútávon az...
    Szerinted Kréta elfoglalásából mit tanultak a németek? Volt mindenre emberük/technikájuk?

    A szövetséges véderőt a brit helyőrség, a Görögország kiürítése során a szigetre hozott szedett-vedett csapatok, valamint görög partizánok és önkéntesek, valamint sebtében szervezett görög alakulatok alkották.

    A csata első napján a németek végrehajtották az addigi történelem legnagyobb ejtőernyős-hadműveletét. A ledobott katonák az első nap hatalmas veszteségeket szenvedtek a gyorsan eszmélő szövetségesektől (akiket hatékony hírszerző munka is segített). A második nap azonban – nem kis szerencséjüknek, valamint a szövetséges felső parancsnokság hibás helyzetértékelésének köszönhetően – sikerült elfoglalniuk Maleme repülőterét, ahová további erősítéseket tudtak leszállítani, így úrrá lettek a helyzeten és 10 hosszú nap alatt legyűrték a rosszul felszerelt védők ellenállását. A vert szövetséges csapatokat tengeri úton szállították el, azonban sokuk a szigeten rekedt és fogságba esett, valamint a kiürítést végző Brit Királyi Haditengerészet is súlyos veszteségeket szenvedett.

    A krétai csata több szempontból is "első" volt a háború során: ez volt az első, döntően légi szállításon alapuló hadművelet, a szövetségesek itt használták először érdemben a német Enigma rejtjelező rendszer megfejtésével nyert információkat, és a németek itt találkoztak először a polgári lakosság tömeges fegyveres ellenállásával. Az elsőként ledobott német ejtőernyőscsapatok olyan súlyos veszteségeket szenvedtek, hogy Hitler a háború hátralévő részében megtiltott minden nagyszabású ejtőernyős-hadműveletet. A szövetséges parancsnokokra azonban mély benyomást tett az ejtőernyősök sikere, és a csata tanulságait levonva kezdtek bele a saját ejtőernyős-erőik nagyszabású fejlesztésébe.

    Ennek tükrében is fenntatrod a véleményedet?
  • molnibalage
    Az agyonmagasztalt Rommel féle előretörések is parancsmegtagadások voltak, mert megmondták neki, hogy ne csinálja a logisztika miatt. Mégsem csapták el miatta...
    Aztán Málta invázióját is ő fújatta le...
    Jó nagy bukta is volt hosszútávon az...

    Egyébiránt arról, hogy Rommel fűjta le Málta invázióját, van valamilyen infód?
  • szpg9
    Egyébiránt arról, hogy Rommel fűjta le Málta invázióját, van valamilyen infód?
    Tudtommal nem paranccsal fújta le, csak egyszerűen Afrikába parancsolta a Málta elfoglalásához odarendelt egységeket. Szóval nem mondta hogy nem csinálhatják, csak tett róla hogy azok a csapatok ne Máltán szálljanak partra.
  • emel
    Tudtommal nem paranccsal fújta le, csak egyszerűen Afrikába parancsolta a Málta elfoglalásához odarendelt egységeket. Szóval nem mondta hogy nem csinálhatják, csak tett róla hogy azok a csapatok ne Máltán szálljanak partra.
    Szerintem ekkora jogköre ott csak Adolf bácsinak volt... Nem gondolom, hogy egy akármelyik hadtestparancsnok ezt a német seregben, de máshol sem, megtehette volna...
  • szpg9
    Szerintem ekkora jogköre ott csak Adolf bácsinak volt... Nem gondolom, hogy egy akármelyik hadtestparancsnok ezt a német seregben, de máshol sem, megtehette volna...
    Rommel nem egy "akármilyen hadtestparancsnok." volt, ő Adolf személyi testőrségének a parancsnoka volt a nyugati hadjárat előtt, és innen eredő személyes kapcsolatának köszönhetően IS indult meg a személyes karrierje. Szó se róla tett is egy-két dolgot ezért a beosztásért, csak ő többet engedhetett meg magának mint mások hasonló beosztásban.
  • emel
    Rommel nem egy "akármilyen hadtestparancsnok." volt, ő Adolf személyi testőrségének a parancsnoka volt a nyugati hadjárat előtt, és innen eredő személyes kapcsolatának köszönhetően IS indult meg a személyes karrierje. Szó se róla tett is egy-két dolgot ezért a beosztásért, csak ő többet engedhetett meg magának mint mások hasonló beosztásban.

    Én az alaptémáról, Málta elfoglalásáról csak annyit olvastam, hogy HITLER nem is akarta megindítani. Nem volt hozzá ereje (+ az olaszokra sem számíthatott soha).

    Egy linket bemásolok ezzel kapcsolatosan:


    https://www.masodikvh.hu/hadszinterek/eszak-afrika/21-az-eszak-afrikai-hadszinter-oesszefoglalasa
  • Bocsánat, de - szerintem - az igazság odaát van.... Rommel kiváló taktikai magasabbegység-parancsnok volt. A háborút eldöntő stratégiai kérdésekben NEM ő döntött. A francia hadjáratban is megtagadta a megállási parancsot, mert jobban átlátta a taktikai helyzetet, mint a főhadiszálláson csücsülő stratégák. Afrikában is megtagadta a parancsot, mert ha nem teszi, akkor nemhogy El-Alameinig nem jutnak el, de sokkal hamarabb felmorzsolta volna a tengely-erőket a szövetséges túlerő.
    El-Alamein után is mesterien manőverezett és védekezett a SOKSZOROS túlerő ellen.
    Afrikában Kesselring volt a kulcs, aki látta Rommel taktikai zsenijét, de látta a vezérkar (Hitler és a Duce) korlátait, korlátoltságát és korlátozott lehetőségeiket is. Alapból az egész afrikai hadjárat egy elhibázott elképzelés alapján indult, súlyosan túlértékelve az olasz szárazföldi és főleg tengeri erőt. Ebből a komplett sz@..ból Rmmel kihozta a legtöbbet, amit ki lehetett hozni. Ezért (is) tisztelték ellenfeleik is.
    1944. Atlanti Fal... Rommel taktikai kiválóságát mutatja, hogy előre tudta: az első 24 óra a döntő. Erre mi történik? Hitleré a döntés az erősítésről, ő meg alszik, a lakájok nem merik felkelteni. Közben a szövetséges légierő miszlikre szedi a német erőket. Ki a hibás? Rommel, mert nem tudta visszaverni őket.... Na, ebből lett elege neki is..... ami a halálához vezetett...
  • szpg9
    Én az alaptémáról, Málta elfoglalásáról csak annyit olvastam, hogy HITLER nem is akarta megindítani. Nem volt hozzá ereje (+ az olaszokra sem számíthatott soha).

    Egy linket bemásolok ezzel kapcsolatosan:


    https://www.masodikvh.hu/hadszinterek/eszak-afrika/21-az-eszak-afrikai-hadszinter-oesszefoglalasa
    Megvolt az erő Málta elfoglalásához, de Kréta után Hitler többet nem volt hajlandó belemenni egy nagyobb ejtőernyős hadműveletbe. 1943-ban Rodosz szigetét foglalták vissza az angoloktól ejtőernyős támadással. Egyébként csak kisebb akciók voltak, a mellesleg nagy méretű német ejtőernyős erőknek, légi kijuttatással. Klasszikus gyalogos alakulatokként vettek részt alapvetően a harcokban Kréta után.
  • Mellesleg a logisztikáról.... a német katonai logisztika kiváló volt, egy bibivel a csúcson.... Hitler tizedes úrnak fogalma sem volt róla. több száz tonna téli ruházat szeptember óta németországban ragadt, mert a vonatok zsidókat szállítottak. Elhitte Gőring kiváló vadászpilóta marsallnak, hogy van annyi szállítógép, személyzet és vadászvédelem, télen, üzemanyagszűkében, állandó támadások alatt, hogy elég cuccost tud Sztálingrádba vinni. Az igazi német hősök valójában a vasutasok, a szállásmesterek voltak, akik lehetővé tették a KÖRÜLMÉNYEK ellenére, hogy az utolsó percekig maradt HARCKÉPES német egység...
    A másik... A kiképzés.... A taktikai fölény mellett nem elhanyagolható, hogy a német hadsereg altisztjeit, katonáit nagyfokú önállóságra képezték. Ez volt az az erő, amely sok taktikai helyzetben előnyt biztosított a mégoly keményen küzdő ellenfél ellen is. Később, ahogy a kiképzés szintje romlott és (leginkább a jenkik) tanultak és szintén önálló altiszteket képeztek, ez kiegyenlítődött.... Az amerikai hadseregben az altisztek kiképzési rendszere máig ezt követi....
  • honved
    Megvolt az erő Málta elfoglalásához, de Kréta után Hitler többet nem volt hajlandó belemenni egy nagyobb ejtőernyős hadműveletbe. 1943-ban Rodosz szigetét foglalták vissza az angoloktól ejtőernyős támadással. Egyébként csak kisebb akciók voltak, a mellesleg nagy méretű német ejtőernyős erőknek, légi kijuttatással. Klasszikus gyalogos alakulatokként vettek részt alapvetően a harcokban Kréta után.
    Lerosz szigete volt, elnézést. :)

  • a német katonai logisztika kiváló volt, egy bibivel a csúcson....

    Igaz angolul linkeltem x+1 tanulmányt a német logisztika balfactsaágairól, talán a scájci hadszíntér kivételével... de legalább beleolvasott valaki???
  • szpg9
    Szerintem ekkora jogköre ott csak Adolf bácsinak volt... Nem gondolom, hogy egy akármelyik hadtestparancsnok ezt a német seregben, de máshol sem, megtehette volna...
    Rommel Hitlerhez fordult személyesen. Átnyúlt Kesselring feje felett, tehát nem a szolgálati utat betartva...
  • Littlejohn
    Bocsánat, de - szerintem - az igazság odaát van.... Rommel kiváló taktikai magasabbegység-parancsnok volt. A háborút eldöntő stratégiai kérdésekben NEM ő döntött. A francia hadjáratban is megtagadta a megállási parancsot, mert jobban átlátta a taktikai helyzetet, mint a főhadiszálláson csücsülő stratégák. Afrikában is megtagadta a parancsot, mert ha nem teszi, akkor nemhogy El-Alameinig nem jutnak el, de sokkal hamarabb felmorzsolta volna a tengely-erőket a szövetséges túlerő.
    El-Alamein után is mesterien manőverezett és védekezett a SOKSZOROS túlerő ellen.
    Afrikában Kesselring volt a kulcs, aki látta Rommel taktikai zsenijét, de látta a vezérkar (Hitler és a Duce) korlátait, korlátoltságát és korlátozott lehetőségeiket is. Alapból az egész afrikai hadjárat egy elhibázott elképzelés alapján indult, súlyosan túlértékelve az olasz szárazföldi és főleg tengeri erőt. Ebből a komplett sz@..ból Rmmel kihozta a legtöbbet, amit ki lehetett hozni. Ezért (is) tisztelték ellenfeleik is.
    1944. Atlanti Fal... Rommel taktikai kiválóságát mutatja, hogy előre tudta: az első 24 óra a döntő. Erre mi történik? Hitleré a döntés az erősítésről, ő meg alszik, a lakájok nem merik felkelteni. Közben a szövetséges légierő miszlikre szedi a német erőket. Ki a hibás? Rommel, mert nem tudta visszaverni őket.... Na, ebből lett elege neki is..... ami a halálához vezetett...
    Öööö Afrikában is oda-oda pinpongozás ment, mert a logisztákról nem vett tudomást Rommel. Az első előretörése után is azér veszett oda számtalan jármű... Szóval már legelső parancsmegtagadása is gázos volt, csak a gazda kedvencs pincsijét nem lehet csak úgy kivágni, ha a szőnyegre szart...

Ugrás a fórum topichoz