|

Japán Zero-pilóta Amerikában

A II. Világháború óta először repült japán pilóta Mitsubishi A6M3 típusú repülőgépet Amerikában.

Fórum hozzászólások

  • endre
    Azokat kérdezném, akik jobban képben vannak a 2. vh-s szovjet egyenruhákkal.

    [​IMG]

    A képaláírás szerint az oroszok az elfogott Panzer III és IV tankokat ugyanúgy csak 4-fős személyzettel üzemeltették, ahogy a saját harckocsijaikat.

    A kérdésem az, hogy nem lehet-e a kép bal szélén álló két ürge a két hk-parancsnok... Nekem legalábbis úgy tűnik, mintha azok lennének és épp a szakasz pk-tól kapnak utasításokat. Ergo, az eredeti állítás hamis.
    Ez egy beállított fotó, ne keress benne ilyen szintű logikát.
  • dudi
    Ez egy beállított fotó, ne keress benne ilyen szintű logikát.
    De azokban is szokott lenni valamilyen belső logika. Azért érdekelne nagyon, mert ha tényleg csak 4-fővel használták őket, akkor felhasználnám a képet egy előadáshoz, de hülyét meg nem szeretnék magamból csinálni, azzal, hogy utólag véletlen kiderül, hogy ennyire azért a szovjetek sem voltak rugalmatlanok.
  • endre
    De azokban is szokott lenni valamilyen belső logika. Azért érdekelne nagyon, mert ha tényleg csak 4-fővel használták őket, akkor felhasználnám a képet egy előadáshoz, de hülyét meg nem szeretnék magamból csinálni, azzal, hogy utólag véletlen kiderül, hogy ennyire azért a szovjetek sem voltak rugalmatlanok.
    Csak a rádiós lövészt hagyhatták ki a harckocsiból ha logikusan gondolkozunk. Tehát volt a harckocsoban az irányzó a parancsnok a töltőkezelő és a vezető.
    DE!!!Azt is látni kell,hogy az oroszok nem képeztek harckocsi irányzót(a háború elejéről beszélünk) mert a T-34-ben az irányzó munkáját a parancsnok végezte szóval könnyen előfordulhat,hogy az irányzó maradt ki olyan formában,hogy a parancsnok ült a helyén harc közben és így a személyzet összetétele:parancsnok aki irányoz is,töltőkezelő,vezető,rádiós lövész.
  • Hogy kettőspont helyett mi az a fej azt nem tudom...
    Egyébként élwk a gyanúval,hogy az utóbbi a helyes mert a kevés zsákmányolt harckocsi miatt nem képeznek irányzót.
  • dudi
    Hogy kettőspont helyett mi az a fej azt nem tudom...
    Egyébként élwk a gyanúval,hogy az utóbbi a helyes mert a kevés zsákmányolt harckocsi miatt nem képeznek irányzót.
    jOkA
    Én is a rádiós lövész kihagyására gondolok mint dudi. Lehet nem is tudták a rádiót használni vagy nem is akarták, egyszerűen nem tartották szükségesnek, mivel az oroszoknak kevés harckocsiban állt a rendelkezésére.
    Én arra hajlok, hogy ha csak négyen voltak, akkor kettő a testben, kettő a toronyban, ahogy a saját tankjaikban is. De még mindig nem hagy nyugodni, hogy a két tiszt(?) a bal szélen akár a két parancsnok is lehet. Az viszont azt jelentené, hogy még a kisszámú zsákmányhoz is kiképezték a teljes személyzetet.
  • endre
    Én arra hajlok, hogy ha csak négyen voltak, akkor kettő a testben, kettő a toronyban, ahogy a saját tankjaikban is. De még mindig nem hagy nyugodni, hogy a két tiszt(?) a bal szélen akár a két parancsnok is lehet. Az viszont azt jelentené, hogy még a kisszámú zsákmányhoz is kiképezték a teljes személyzetet.

    Azért a párbeszédetekre -annak eredményére- nem vennék mérget. Márcsak azért sem, mivel az M4 SHERMAN is 5 fővel indult harcba a SZU szineiben... Kapott a SZU kölcsönbérletben kb. 1800 db-ot az emlékeim szerint..A SZU hátrányosnak tartotta a T-34/76 mm hk. 4 fős személyzetét, ezért a T-34/85 már 5 fővel indult harcba. Bár DUDI-nak abban igaza van, hogy a fotó (Pz-4/F-1 ex-mémet hk-kal) propaganda kép, de szerintem nem lehetetlen, hogy ez a hk. is 5 fővel indult harcba, ahogy azt a kép is sugallja. 4 fő a hk-k előtt, míg a pk. feladatot hallgat meg.. Ez sem lehetetlen felállás szerintem...
  • endre
    Azokat kérdezném, akik jobban képben vannak a 2. vh-s szovjet egyenruhákkal.

    [​IMG]

    A képaláírás szerint az oroszok az elfogott Panzer III és IV tankokat ugyanúgy csak 4-fős személyzettel üzemeltették, ahogy a saját harckocsijaikat.

    A kérdésem az, hogy nem lehet-e a kép bal szélén álló két ürge a két hk-parancsnok... Nekem legalábbis úgy tűnik, mintha azok lennének és épp a szakasz pk-tól kapnak utasításokat. Ergo, az eredeti állítás hamis.
    A németeknél 5 fő volt a Pz-3,Pz-4-ben. Szerintem ez valami teszteken készülhetett nem a fronton, ahhoz túl jólfésült a legénység. Talán még az első zsákmányolt példányok tanulmányozásakor (41 ősz?)
  • szpg9
    Azért a párbeszédetekre -annak eredményére- nem vennék mérget. Márcsak azért sem, mivel az M4 SHERMAN is 5 fővel indult harcba a SZU szineiben... Kapott a SZU kölcsönbérletben kb. 1800 db-ot az emlékeim szerint..A SZU hátrányosnak tartotta a T-34/76 mm hk. 4 fős személyzetét, ezért a T-34/85 már 5 fővel indult harcba. Bár DUDI-nak abban igaza van, hogy a fotó (Pz-4/F-1 ex-mémet hk-kal) propaganda kép, de szerintem nem lehetetlen, hogy ez a hk. is 5 fővel indult harcba, ahogy azt a kép is sugallja. 4 fő a hk-k előtt, míg a pk. feladatot hallgat meg.. Ez sem lehetetlen felállás szerintem...

    Az oroszok meg a T-34/85 sem hasznaltak 5 fos szemelyzetet. Folyamatos volt a hiany kepett szemelyzetben igy eleg altalanos volt a 4 fos szemelyzet.

    Amugy a foton csak az egyik harckocsi PZIV es az innenso a masik PZIII as.
  • Az oroszok a radios loveszt hagytak ki. A korai t34-ben sem volt radios, a parancsnok zaszlokkal hadonaszott a tobbi harckocsi parancsnokanak. Nem igazan esett le nekik az elejen, hogy nem kifejezetten eletbiztositas ez a verzio es tokeletes kaoszt okoz, ha a hadonaszo pk-t kiiktatjak. Az 1943-tol gyartott 34-esek nagyresze mar kapott radiot, de meg azok kozul sem mind.
  • Egyx érdekes hozzászólás az index fórumáról:


    Tegnap megvettem Zalogatol a Pz38 vs BT-7 nevu fuzetet/konyvet. Ott Zaloga szinten 27%-ot ad meg olyan megallapitassal, hogy a szovjet harckocsik kozul mindossze 27%-nyi volt olyan muszaki allapotban, hogy harckepes maradjon akar tobbnapi hasznalat utan is. A kovetkezo kategoria azon harckocsik, amelyek kissebb karbantartasra szorultak az egysegeik javito egysegeinel. Ehhez mar sajnos nem adott meg aranyt. Amugy a 27%-ot 24 000 harckocsibol szamolta, amiben velemenyem szerint belefoglaltattak akar a BT-2-esek is peldaul. Tehat a 24 000 harckocsi egy tetemes resze eleve kohoszokeveny volt. Valoszinusitem, hogy a 2 kategoria egyutt adja ki az 50+% koruli bevethetosegi aranyt, amirol irtam korabban.



    Azert irom ezt, mert valoszinuleg vagy te is Zalogat idezted, vagy olyan forrast, amelyet Zaloga hasznalt.



    Mellesleg rengeteg erdekes dolgot olvastam, ami sokmindent segit megmagyarazni, de hosszabb esszet talan majd maskor.



    Roviden nehany megallapitas Zalogatol:

    - a charkovi mozdonygyarat atallitottak 1940-ben a T-34 gyartasara ezert megszuntettek a BT-7 - esekhez az alkatreszgyartast, ez azt eredmenyezte 1941 nyarara, hogy az alkatresz igenyek 20%-ra voltak keszletek a BT-7 eseteben.



    - A BT-7 konstrukcios megoldasa ( motor, sebessegvalto, kihajtas farban, iranyitas orrban ) azt eredmenyezte, hogy rendkivul nehezkes volt a sofor szamara sebesseget valtani. Ez kombinalva a sorozott legenyseg kepzetlensegevel azt eredmenyezte, hogy gyakorlatta valt az 1-es fokozatu gyorsitas utan atvaltas 2-esbe, majd permanensen a 2-est hasznalni, mivel a legenyseg inkabb nem kockaztatta, hogy nem tud feljebb valtani. Eredmeny, a BT-7 nem hasznalja ki a sebesseget, + nagyon konnyen besult a motor, illetve ledaraltak a 2-est. [ A T-34 ugyebar a BT-7 evoluciojabol szuletett, es orokolte ezt a konstrukcios megoldast. Ennek volt ugyebar olyan hozadeka, hogy a harckocsi alacsonyabb lehetett, hiszen a toronykosarat nem kellett a kardanyalagut fele epiteni ( a nemet harckocsik ezert is voltak magasabbak ). Cserebe a sebessegvaltas nala is problemas volt, tehat sulyt,magassagot es sebesseget nyertek csereben viszont megbizhatatlanabb es nehezen vezetheto lett a harckocsi. ]



    - A 39-40-ben elfoglalt nyugati teruleteken nem voltak kiepitve a helyorsegi es teruleti harckocsijavito telepek. Ezert az ezen teruleteken allomasoztatott harckocsi alakulatok harckocsijai rosszabb szervisz hatterrel rendelkeztek.



    - Ennek is koszonhetoen, hogy ovjak a harckocsikat, a parancsnokok altalaban csokkentettek a kikepzes idotartamat, es az erre beosztott harckocsik szamat, hogy kissebb mertekben amortizalodjan a harckocsi allomany.



    - A BT-7 egyes elemei eleve alacsony elettartammal rendelkeztek. Pl. a lanctalpak a deklaralt 2000 km helyett csak kb. 700 km-ert birtak, majd a javitott verzioju lanctalpak is csak kb. 1200 km-ert. Az M17-es motor is kb. 50-200 motoora kozotti tartamot birt.



    - Az M17 zabalta az uzemanyagot, kb. 3-szor tobbet fogyasztott, mint a cseh Praga motor ugyanakkora menettavra.



    - A szovjet harckocsi allomany egy jelentos resze vegigcsinalta a 39-40-es okupaciokat, ahol tobb 100 km-eket tettek meg, ezaltal karbantartas hianya miatt az allomany egy jelentos resze gyakorlatilag lejarta elettartamanak jelentos reszet 1941 juniusa elott.



    Sajat megallapitasom:



    Szoktak dicserni a szovjet minimalista hozzaallast, hogy a front alakulatok mekkora tuzerovel es harcosletszammal rendelkeztek osszletszamhoz viszonyitva. Nos ugy nez ki, hogy a kiszolgalo alakulatokon, es azok felszerelesen sporoltak elsosorban, velhetoleg azert, hogy kozelitsenek a teljesen irrealis mozgositasi celszamokhoz a fo fegyverkategoriakban.



    Masszoval Sztalin elvtars elrendelte 30 gepesitett hadtest felallitasat ( Zsukovek tanacsara ), ezert Zsukovek mindent megtettek, hogy papiron legyen 30 feltoltott gepesitett hadtestuk. Hogy sok esetben alkatresz, infrastruktura, kiszolgalo csapatok, panceltoro loszer ( 76 mm-es ), kikepzett szemelyzet nekul, az az erem masik oldala.

    illetve:





    Tegnap befejeztem Zaloga konyvet, a nemet 7. es a szovjet 5. pancelos hadosztaly Alytus es Vilnius koruli harcairol szolt. Azert az eleg durva, hogy a szovjet harckocsizoknak vissza kellett vonulniuk Litvan teruletrol Belorussziaba tankolni, mivel 1940 nyara es 1941 nyara kozt valamiert nem tudtak megoldani, hogy legyen uzemanyagutanpotlasuk Litvan teruleten. Meg potalkatresz. Meg muhelyek. Meg panceltoro loszer. A hadosztaly nagyon jol fel volt szerelve T-34-esekkel is, csak nem volt a lovegukhoz panceltoro loszer. Ezek amugy mar a 41-es modellek voltak az F-34-es agyukkal. El is vesztettek az osszeset, tobbnyire harcban.



    Ami szinten erdekes volt, hogy a szovjet hadseregbe 1940-ben kenyszer besorozott egysegek junius 23-atol kezdve egyszeruen harcba kezdtek a szovjet sereg ellen. Ez a tersegben 2 lovesz hadosztalyt jelentett. Megjelentek a nemet pancelosok, erre a litvanok kb. nyomtak egy hatraarcot, majd neki a szovjeteknek.



    Amugy az 5. pancelos hadosztaly mar junius 18-an riadoztatva volt, mozgo tartalekkent kellett volna mukodnie a loveszhadosztalyok vonalan betoro nemet egysegek ellen, csak epp a loveszerok nem ertek ki a kirendelt terepszakaszokra, igy a pancelosok gyakorlatilag az elso vonalban talaltak magukat.



    Amugy ez is egy fontos informacio. A szovjet hadvezetes tudott a nemet tamadasi tervrol, es valoszinuleg a datumot is pontosan ismertek. Ezt tamasztja ala ez a 18-ai riasztas, vagy pl. a Balti flotta legierejenek idobeni riadoztatasa is ( oket nem is inteztek el a reptereken a nemetek az elso napokban, vegig kemeny ellenfel maradtak ). Viszont nagyon ugy nez ki, hogy a riado parancsot vagy nem vettek tobb helyen komolyan, vagy el sem jutott, vagy valahol elsikkadt utkozben, vagy ugy jart, mint Hofi vicceben a 14 kismalac.



    Adott helyen is a loveszerok kesedelmes mozdulasa, valamint a terepszakasz elaknasitasara is teoretikusan meg idoben kiadtak a parancsot magasabb szinten, de amig a reszletes parancsok lejutottak vegrehajto szintre, a nemetek mar elfoglaltak az aknasitasra kijelolt terepszakaszokat pl. azert, mert a loveszhadosztalyok nem erkeztek meg a helyukre.



    Velemenyem szerint az iszonyatos kodosites a teljes szovjet-orosz kanonban nem annak a leplezesere szolgalt, hogy a szovjetek tamadtak volna juliusban, csak Hitler megelozte oket. Olyan erzesem van, hogy azert kodositenek, mert meg nekik is ciki bevallani, hogy bar tudtak a tamadasrol, az idejerol is, de egyszeruen hiaba adtak ki a parancsokat, ha azokat gyakorlatilag elszabotalta, elhanyagolta egyfajta totalis nihilizmus, hozza nem ertes. Ha pedig megis megprobaltak, akkor meg szembesultek azzal, hogy bar szepen szol a szovjet tortenelmi kanon teoriaja a + 2-300 km vedekezesi ovrol, de 1 ev alatt is jo elvtars modjara nem csinaltak semmit a megszalt teruleteken. Bevonultak, utanna meg nekilattak udulni, meg jelentest gyartani a semmirol, mikozben muhelyekre, loszerdepokra, uzemanyag lerakatokra, laktanyakra, kikepzo teruletekre, eroditesre, aknasitasra, muszaki zarakra let volna szukseg. Ja es meg valami. A gepesitett csapatok teherauto parkja ugyebar eleg gyenge volt, ugyanis azokat cask a mozgositas utan par hettel kaptak volna meg a bevonultatott civil jarmuvek formajaban. Nos ez nem tortent meg.



    A sokat hangoztatott jelszo, hogy a Szovjet Hadsereg tamado hadsereg abszolut igaz. Csak eppen abban az ertelemben, ha a szovjetek tamadhattak, akkor volt ido drakoi intezkedesekkel gatyaba razni az erintett egysegeket a kituzott feladatra. Ha a szovjeteket megleptek,... Ez 41-ben olyan meglepetes volt, hogy Sztalinnak mar nagyjabol marcius-aprilis folyaman tudnia kellett volna beton biztosan, hogy junius 22-en a nemetek tamadnak, hogy ne legyen belole "meglepetes". Na szoval a szovjet hadsereg egy csurhe volt 41-ben.

    Előzmény: Mantis Screamer (25179)
    Mantis Screamer [​IMG] 5 órája 0 0 25179
    Szerintem én ezekről, főleg a tervezett gépesített hadtestről olvastam régen azt a kritikát hogy túlméretezték őket papíron is, túl nagyok lettek gyorsan operáló erőknek. De ezt régen olvastam

    Viszont már a háború alatt bevetett harckocsidandárok és -hadtestek sokkal jobban beváltak, de ezek létszáma töredéke volt a német páncéloshadosztályoknak és -hadtesteknek, sokkal kisebbek voltak de mozgékonyak.
  • Sharid
    Egyx érdekes hozzászólás az index fórumáról:


    Tegnap megvettem Zalogatol a Pz38 vs BT-7 nevu fuzetet/konyvet. Ott Zaloga szinten 27%-ot ad meg olyan megallapitassal, hogy a szovjet harckocsik kozul mindossze 27%-nyi volt olyan muszaki allapotban, hogy harckepes maradjon akar tobbnapi hasznalat utan is. A kovetkezo kategoria azon harckocsik, amelyek kissebb karbantartasra szorultak az egysegeik javito egysegeinel. Ehhez mar sajnos nem adott meg aranyt. Amugy a 27%-ot 24 000 harckocsibol szamolta, amiben velemenyem szerint belefoglaltattak akar a BT-2-esek is peldaul. Tehat a 24 000 harckocsi egy tetemes resze eleve kohoszokeveny volt. Valoszinusitem, hogy a 2 kategoria egyutt adja ki az 50+% koruli bevethetosegi aranyt, amirol irtam korabban.



    Azert irom ezt, mert valoszinuleg vagy te is Zalogat idezted, vagy olyan forrast, amelyet Zaloga hasznalt.



    Mellesleg rengeteg erdekes dolgot olvastam, ami sokmindent segit megmagyarazni, de hosszabb esszet talan majd maskor.



    Roviden nehany megallapitas Zalogatol:

    - a charkovi mozdonygyarat atallitottak 1940-ben a T-34 gyartasara ezert megszuntettek a BT-7 - esekhez az alkatreszgyartast, ez azt eredmenyezte 1941 nyarara, hogy az alkatresz igenyek 20%-ra voltak keszletek a BT-7 eseteben.



    - A BT-7 konstrukcios megoldasa ( motor, sebessegvalto, kihajtas farban, iranyitas orrban ) azt eredmenyezte, hogy rendkivul nehezkes volt a sofor szamara sebesseget valtani. Ez kombinalva a sorozott legenyseg kepzetlensegevel azt eredmenyezte, hogy gyakorlatta valt az 1-es fokozatu gyorsitas utan atvaltas 2-esbe, majd permanensen a 2-est hasznalni, mivel a legenyseg inkabb nem kockaztatta, hogy nem tud feljebb valtani. Eredmeny, a BT-7 nem hasznalja ki a sebesseget, + nagyon konnyen besult a motor, illetve ledaraltak a 2-est. [ A T-34 ugyebar a BT-7 evoluciojabol szuletett, es orokolte ezt a konstrukcios megoldast. Ennek volt ugyebar olyan hozadeka, hogy a harckocsi alacsonyabb lehetett, hiszen a toronykosarat nem kellett a kardanyalagut fele epiteni ( a nemet harckocsik ezert is voltak magasabbak ). Cserebe a sebessegvaltas nala is problemas volt, tehat sulyt,magassagot es sebesseget nyertek csereben viszont megbizhatatlanabb es nehezen vezetheto lett a harckocsi. ]



    - A 39-40-ben elfoglalt nyugati teruleteken nem voltak kiepitve a helyorsegi es teruleti harckocsijavito telepek. Ezert az ezen teruleteken allomasoztatott harckocsi alakulatok harckocsijai rosszabb szervisz hatterrel rendelkeztek.



    - Ennek is koszonhetoen, hogy ovjak a harckocsikat, a parancsnokok altalaban csokkentettek a kikepzes idotartamat, es az erre beosztott harckocsik szamat, hogy kissebb mertekben amortizalodjan a harckocsi allomany.



    - A BT-7 egyes elemei eleve alacsony elettartammal rendelkeztek. Pl. a lanctalpak a deklaralt 2000 km helyett csak kb. 700 km-ert birtak, majd a javitott verzioju lanctalpak is csak kb. 1200 km-ert. Az M17-es motor is kb. 50-200 motoora kozotti tartamot birt.



    - Az M17 zabalta az uzemanyagot, kb. 3-szor tobbet fogyasztott, mint a cseh Praga motor ugyanakkora menettavra.



    - A szovjet harckocsi allomany egy jelentos resze vegigcsinalta a 39-40-es okupaciokat, ahol tobb 100 km-eket tettek meg, ezaltal karbantartas hianya miatt az allomany egy jelentos resze gyakorlatilag lejarta elettartamanak jelentos reszet 1941 juniusa elott.



    Sajat megallapitasom:



    Szoktak dicserni a szovjet minimalista hozzaallast, hogy a front alakulatok mekkora tuzerovel es harcosletszammal rendelkeztek osszletszamhoz viszonyitva. Nos ugy nez ki, hogy a kiszolgalo alakulatokon, es azok felszerelesen sporoltak elsosorban, velhetoleg azert, hogy kozelitsenek a teljesen irrealis mozgositasi celszamokhoz a fo fegyverkategoriakban.



    Masszoval Sztalin elvtars elrendelte 30 gepesitett hadtest felallitasat ( Zsukovek tanacsara ), ezert Zsukovek mindent megtettek, hogy papiron legyen 30 feltoltott gepesitett hadtestuk. Hogy sok esetben alkatresz, infrastruktura, kiszolgalo csapatok, panceltoro loszer ( 76 mm-es ), kikepzett szemelyzet nekul, az az erem masik oldala.

    illetve:





    Tegnap befejeztem Zaloga konyvet, a nemet 7. es a szovjet 5. pancelos hadosztaly Alytus es Vilnius koruli harcairol szolt. Azert az eleg durva, hogy a szovjet harckocsizoknak vissza kellett vonulniuk Litvan teruletrol Belorussziaba tankolni, mivel 1940 nyara es 1941 nyara kozt valamiert nem tudtak megoldani, hogy legyen uzemanyagutanpotlasuk Litvan teruleten. Meg potalkatresz. Meg muhelyek. Meg panceltoro loszer. A hadosztaly nagyon jol fel volt szerelve T-34-esekkel is, csak nem volt a lovegukhoz panceltoro loszer. Ezek amugy mar a 41-es modellek voltak az F-34-es agyukkal. El is vesztettek az osszeset, tobbnyire harcban.



    Ami szinten erdekes volt, hogy a szovjet hadseregbe 1940-ben kenyszer besorozott egysegek junius 23-atol kezdve egyszeruen harcba kezdtek a szovjet sereg ellen. Ez a tersegben 2 lovesz hadosztalyt jelentett. Megjelentek a nemet pancelosok, erre a litvanok kb. nyomtak egy hatraarcot, majd neki a szovjeteknek.



    Amugy az 5. pancelos hadosztaly mar junius 18-an riadoztatva volt, mozgo tartalekkent kellett volna mukodnie a loveszhadosztalyok vonalan betoro nemet egysegek ellen, csak epp a loveszerok nem ertek ki a kirendelt terepszakaszokra, igy a pancelosok gyakorlatilag az elso vonalban talaltak magukat.



    Amugy ez is egy fontos informacio. A szovjet hadvezetes tudott a nemet tamadasi tervrol, es valoszinuleg a datumot is pontosan ismertek. Ezt tamasztja ala ez a 18-ai riasztas, vagy pl. a Balti flotta legierejenek idobeni riadoztatasa is ( oket nem is inteztek el a reptereken a nemetek az elso napokban, vegig kemeny ellenfel maradtak ). Viszont nagyon ugy nez ki, hogy a riado parancsot vagy nem vettek tobb helyen komolyan, vagy el sem jutott, vagy valahol elsikkadt utkozben, vagy ugy jart, mint Hofi vicceben a 14 kismalac.



    Adott helyen is a loveszerok kesedelmes mozdulasa, valamint a terepszakasz elaknasitasara is teoretikusan meg idoben kiadtak a parancsot magasabb szinten, de amig a reszletes parancsok lejutottak vegrehajto szintre, a nemetek mar elfoglaltak az aknasitasra kijelolt terepszakaszokat pl. azert, mert a loveszhadosztalyok nem erkeztek meg a helyukre.



    Velemenyem szerint az iszonyatos kodosites a teljes szovjet-orosz kanonban nem annak a leplezesere szolgalt, hogy a szovjetek tamadtak volna juliusban, csak Hitler megelozte oket. Olyan erzesem van, hogy azert kodositenek, mert meg nekik is ciki bevallani, hogy bar tudtak a tamadasrol, az idejerol is, de egyszeruen hiaba adtak ki a parancsokat, ha azokat gyakorlatilag elszabotalta, elhanyagolta egyfajta totalis nihilizmus, hozza nem ertes. Ha pedig megis megprobaltak, akkor meg szembesultek azzal, hogy bar szepen szol a szovjet tortenelmi kanon teoriaja a + 2-300 km vedekezesi ovrol, de 1 ev alatt is jo elvtars modjara nem csinaltak semmit a megszalt teruleteken. Bevonultak, utanna meg nekilattak udulni, meg jelentest gyartani a semmirol, mikozben muhelyekre, loszerdepokra, uzemanyag lerakatokra, laktanyakra, kikepzo teruletekre, eroditesre, aknasitasra, muszaki zarakra let volna szukseg. Ja es meg valami. A gepesitett csapatok teherauto parkja ugyebar eleg gyenge volt, ugyanis azokat cask a mozgositas utan par hettel kaptak volna meg a bevonultatott civil jarmuvek formajaban. Nos ez nem tortent meg.



    A sokat hangoztatott jelszo, hogy a Szovjet Hadsereg tamado hadsereg abszolut igaz. Csak eppen abban az ertelemben, ha a szovjetek tamadhattak, akkor volt ido drakoi intezkedesekkel gatyaba razni az erintett egysegeket a kituzott feladatra. Ha a szovjeteket megleptek,... Ez 41-ben olyan meglepetes volt, hogy Sztalinnak mar nagyjabol marcius-aprilis folyaman tudnia kellett volna beton biztosan, hogy junius 22-en a nemetek tamadnak, hogy ne legyen belole "meglepetes". Na szoval a szovjet hadsereg egy csurhe volt 41-ben.

    Előzmény: Mantis Screamer (25179)
    Mantis Screamer [​IMG] 5 órája 0 0 25179
    Szerintem én ezekről, főleg a tervezett gépesített hadtestről olvastam régen azt a kritikát hogy túlméretezték őket papíron is, túl nagyok lettek gyorsan operáló erőknek. De ezt régen olvastam

    Viszont már a háború alatt bevetett harckocsidandárok és -hadtestek sokkal jobban beváltak, de ezek létszáma töredéke volt a német páncéloshadosztályoknak és -hadtesteknek, sokkal kisebbek voltak de mozgékonyak.
    Najó, de mi lett volna, ha a szovjetek támadnak? A BT-7 sokkal jobban muzsikált volna, mivel német területen lánctalpak nélkül is közlekedhetett volna. Bárhogy is nézzük van benne valami, hogy a szovjeteknek is volt egy támadási tervük, mivel a haderejük jelentős része a határon állomásozott. Ha védelemben gondollkodtak volna akkor mélységben tagolták volna a haderejüket. A német fő harckocsierő 3000+ harckocsi volt, aminek javát PZ-I és PZ-II alkották. Ha ragaszkodunk a Clausewizi arányhoz akkor a szovjeteknek 1000+ működőképes harckocsi kellett volna a védelemhez.

Ugrás a fórum topichoz