A HTKA HÍRHALOM olyan hírek gyűjtőhelye, amiket rövidségük, vagy éppen időnk hiánya miatt nem tudtunk kellő formában megírni, így igen lényegre törően, de mégis közzétesszük ezeket minden hétfőn egy csokorba fűzve.

A mai napon kapja meg két TC-90-esét a Fülöp-szigeteki Légierő. Mivel még folyamatban van a pilóták kiképzése Japánban, így utóbbi ország haditengerészetének hajózói repülik át a gépeket új otthonukba. A Norman-Britten BN-2 Islander flotta kiegészítésére érkező típusból további 3 példányt kapnak az év végéig, feladatuk között megtalálható lesz a felderítés, őrjáratozás, humanitárius segítségnyújtás valamint a katasztrófa elhárítás. A nemzeti védelmi hivatal korábbi bejelentése alapján a gépek visszakapják a Japánban korábban kiszerelt berendezéseiket, többek között a felderítő rendszert.

Gyakorlatozás céljából a Csendes-óceánra indul a Francia Haditengerészet egy Mistral osztályú helikopterhordozója májusban. A hajó a Tinian szigetén tartott japán-amerikai hadgyakorlaton vesz részt, melyen további vendégként Nagy-Britannia két szállítóhelikoptere is megjelenik.
Japán és az Egyesült Államok mellett Franciaországot is aggasztja Kína erősödése, és a pacifikus régióban található szigeteik miatt (Új Kaledónia, Francia Polinézia) fontosnak találjákk jelenlétüket.

—

Kényszerleszállást hajtott végre Indonéziában az USAF egyik WC-135-öse. A nukleáris teszteknél használt gép Japánba tartott, mert a hírek szerint Észak-Korea újabb nukleáris kísérletekre készül. A gép feladata ilyenkor biztonságos körülmények között a lehető legtöbb információ begyűjtése a robbantás hatásairól.

—

A Tajvan által rendelt 12 Lockheed P-3C Orion utolsó példánya várhatóan idén júliusban kerül leszállításra. A járőrgépek a haditengerészet tengeralattjárók elleni 3 rétegű védelmének részét képezik, a felszíni és víz alatti egységek mellett. Az első példányt 2013 szeptemberében kapták meg, és 2014 júliusában állították üzembe, azóta a személyzetek kiképzésében vesz részt.
A már átvett példányokkal tavaly végre is hajtották az MK-46 és MK-54 torpedók első tesztindítását.

—

Két résztvevősre szűkítette a Gremlons fejlesztési programot a DARPA. A projekt második fázisára a Dynetics, valamint a General Atomics kap anyagi támogatást. A cél egy olyan UAS (Unmanned Air System) kifejlesztése, melyet egy másik légi platformról lehet indítani, és később oda is tér vissza. A módszerrel jelentősen lehet növelni a pilóta nélküli gépek hatósugarát és az alkalmazhatóságuk rugalmasságát a költségek csökkenése mellett. A 2. fázis a technológiai demonstrátor előzetes tervezését és a kockázat csökkentési kutatásokat foglalja magába. A 3. lépésben kerül sor a prototípusok megépítésére és a repülési tesztek megkezdésére, utóbbit 2019-re időzítik.

Ha szóba került a General Atomics, folytassuk velük. A Pentagon megbízta a céget 10 MQ-9 Block 5-ös átalakításával. A pilóta nélküli gépek hatótávolságát megnövelik, emellett új adatátviteli rendszert és további kiegészítőket kapnak. A szerződés 12,25 millió dollárjába kerül az adófizetőknek, ebből 9,73 milliót az idei költségvetésből különítenek el.

—

Továbbra is a GA-nál maradva, kutatási megállapodást kötöttek a japán iparból, kormányból és akadémiai csoportokból álló konzorciummal, hogy annak lehetőségét vizsgálják, hogy a Guardian pilóta nélküli gépük Japán nem elkülönített légtereiben is repülhessen. Ha sikerül megtalálni a megoldást, a Guradian lesz az első UAV, mely a használhatja a szigetország közforgalmi légterét.

—

Elkészült a jelentés egy 2015. október 19-én lezuhant amerikai MQ-1B Predator balesetéről. Az UAV nem tisztázott külföldi misszióban vett részt, és épp egy felderítő bevetést repült mielőtt lezuhant. A gépvesztést egy lyuk okozta a hűtőrendszerben, melynek következtében a motor túlmelegedett és csökkent a teljesítménye. A végzetes repülés előtt a karbantartók nem figyeltek fel a problémára, ám a pilóta, miután észlelte az erőgép abnormális hőmérsékletét, a visszatérés mellett döntött. A hegyi környezetben azonban nem tudta tartani a magasságot a gép, és miután rájöttek, hogy nem sikerülhet a visszatérés a bázisra, a kényszerleszállás mellett döntöttek. A kár 4,66 millió dollár.

—

A Boeing egyik alelnökét jelölte ki a helyettes védelmi miniszter pozícióra a Trump adminisztráció. Az 54 esztendős Patrick Shanahan már 30 éve áll a mamutvállalat alkalmazásában, névjegyét azonban 10 évvel ezelőtt tette le. Őt bízták meg, hogy segédkezzen a 787 Dreamliner körüli problémák megoldásában, melyek miatt éveket csúszott a fejlesztés.
Amennyiben a szenátus is rábólint a kinevezésére, Patricknek két évre teljesen el kell szakadnia jelenlegi munkaadójától.

—

Elkészült az USAF első APG-83-as lokátorral ellátott F-16-osa. Elsőnek a Tajvani Légierő „Sólymai” kapták meg a gépek képességeit nagyban kibővítő aktív sugáreltérítésű radart, ezentúl azonban az Amerikai Légierő flottája is folyamatosan gyarapodik majd a feltuningolt F-16-osokkal. Az első példányt már át is vette a 416. tesztelő század.

A brit kormány újabb megrendelést adott le az AGM-114R1/R2 Hellfire II félaktív lézeres vezérlésű rakétára. 1000 példány kerül a Királyi Hadsereg állományába, melyekért 150 millió dollárt fizetnek. A fegyverek az MQ-9 Reaper és a Westland Apache AH Mk 1 fegyverarzenáljába kerülnek.

—

A V-22 Osprey nem képezi részét Nagy-Britannia terveinek a Queen Elizabeth osztályú hordozók felszerelését illetően. A védelmi minisztérium tovább kutatja az opciókat amelyekkel a lehető legjobban kihasználhatják majd a hordozók képességeit.

—

Hamarosan kanadai „darazsakra” lehetnek figyelmes az szemfüles izlandiak – májusban az észak-amerikai ország CF-188 Hornet vadászbombázói veszik át a szigetország légvédelmét. Azonban hazánkhoz közelebb is megjelennek még idén a juharleveles vadászgépek, szeptemberben Romániába települnek a NATO Air Policing feladatinak ellátásához.

—

3 évvel a hajó szolgálatba állítása után végrehajtották az első Barak tesztlövészetet az INS Vikramaditya fedélzetéről. Az izraeli fejlesztésű felszín-levegő rakéta felel a hajó légvédelméért, ennek megfelelően tesztelték képességeit. Március 24-én, éjjel került sor a Barak indítására az Arab-tengeren, a rakéta sikeresen megsemmisítette a az alacsonyan, nagy sebességgel repülő célgépet.

Az indiai kormány hamarosan megkezdi a tárgyalásokat 56 C-295-ös beszerzéséről. Még 2015-ben választották ki a típust az öregedő Avro HS-748-asok leváltására. A gépeket helyben gyártja majd a Tata Advanced Systems Ltd.

—

94 éves korában elhunyt a Szovjetúnió Hőse, Artyom Mikoyan repülőgép tervező unokaöccse, Stepan Mikoyan. A legendás MiG gyár egyik alapítójának unokaöccse 1922. július 12-én látta meg a napvilágot Grúziában. 1941-ben végzett a katonai főiskolával, majd a frontra került vadászpilótaként. A Jakovlev gyár különböző típusait repülte, és 6 igazolt légi győzelmet ért el. 1951-ben elvégezte a Zsukovszkij Légierő Akadémiát, ezután pedig tesztpilótaként kezdett dolgozni. 23 évett húzott le a nagybátyja által alapított gyárban, 1975-ben a Szovjetúnió Hőse címmel köszönték meg a MiG-25-ös tesztelésébe fektetett munkáját. 1978-ban fejezte be pályafutását 3500 repült óra összegyűjtése után. Összesen 102 típusra szerzett jogosítást, köztük MiG-23 és MiG-27-esre is. Isten nyugosztalja!