Öt és fél milliárd forintot biztosít a kormány a modern városok program keretében a kecskeméti repülőbázis polgári célú fejlesztésére, amelyből idén 2,69 milliárd, jövőre pedig a többi összeg hívható le. A Honvédelmi Minisztérium által készített előzetes tanulmány szerint a polgári repülőgépek által használható terület a laktanya északi-északnyugati oldalán kapna helyet, az elkerülő út felé eső részen. Ez a megoldás azért lenne előnyös, mert a 445-ös útra építhető felhajtón keresztül a repülőtérről az autópálya is gyorsan elérhető volna. A polgári üzemeltetéshez szükséges beruházások tartalmazzák többek között az utasforgalmi terminál és a teheráru raktár kialakítását, üzemanyag-tárolók létesítését, a közműhálózat fejlesztését, valamint a biztonsági és kommunikációs rendszerek kiépítését is.

Mindez azonban egy olyan volumenű beruházás, amit az önkormányzat szakemberei szerint is csak lépésről-lépésre, ütemezve lehet megvalósítani. A kettős hasznosításhoz szükséges infrastruktúra és személyi feltételek teljes körű megteremtése több évbe is beletelhet.

– Ennek ellenére néhány charterjárat, az eddigi bejáratott gyakorlatnak megfelelően, engedély birtokában továbbra is használhatja a repülőteret. A helyi vállalatok leszállási kérelmeit ugyanis kiemelten kezeljük és a lehető legrövidebb idő alatt biztosítjuk gépeik fogadását. Egyébként szerintem is hosszú folyamat lesz a katonai és a polgári légi forgalom teljes elkülönítése, befejezésének határidejét egyelőre vizionálni sem lehet. A feladat előkészítésén már dolgozik egy minisztériumi munkacsoport, amelyben a bázis képviselői is részt vesznek. Készültek előzetes megvalósíthatósági tervek, megkezdődtek a hatósági egyeztetések, és a terület bejárása is megtörtént. A folyamatnak ugyan még nagyon az elején járunk, de az már megállapítható, hogy a bázis alkalmas a kettős hasznosításra – mondta Ugrik Csaba dandártábornok, az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis parancsnoka.

A döntéshozóknak azonban a tervezés és a megvalósítás során rengeteg olyan problémát kell majd megoldaniuk, amelyekkel eddig még nem találkoztak. Ezek közül talán a legkézenfekvőbb az, hogy Magyarországon, működő katonai repülőteret még sosem alakítottak át kettős hasznosításúvá. A szakembereknek tehát legfeljebb a külföldi – svéd, német, francia – modellek tanulmányozása jelenthet támpontot.

– Szerintem a legnagyobb feladat a repülőtér polgári légi forgalmi területének és az általunk használt területnek a szétválasztása lesz. Fizikailag persze ez egy kordonnal, vagy egy kerítéssel egyszerűen megoldható, de az infrastruktúra, a jogi szabályzók és a logisztikai háttér biztosítása érdekében a civil gépek utasai részére tulajdonképpen egy komplett terminált kell építeni, európai színvonalú váróteremmel. A schengeni határokon kívülről érkezők fogadásához külön beléptetési pontra van szükség, meg kell teremteni a határőrizetet, a vámellenőrzés feltételeit és a polgári gépek tankolási lehetőségét is. Nem utolsósorban pedig mindehhez meg kell szerezni valamennyi illetékes nemzetközi légügyi hatóság engedélyét. A fentiek természetesen messze túlmutatnak a mi hatáskörünkön. Ami ránk tartozik, azon már dolgozunk: készül egy javaslat az állománytáblánk módosítására annak érdekében, hogy a majdani polgári igényeknek úgy tudjunk eleget tenni, hogy azok ne veszélyeztessék az alaprendeltetésünkből adódó feladataink teljesítését – folytatta Ugrik tábornok.

A kecskeméti repülőbázis ugyanis a NATO alárendeltségébe tartozik, és ennek megfelelő szintű készenléti szolgálatot kell ellátnia. Egy légtérsértő repülőeszköz beazonosítására, elfogására a Gripeneknek akkor is fel kell szállniuk, ha a betont éppen egy meghibásodott civil gép foglalja el. A megoldás talán egy felszállásra alkalmas gurulóút kiépítése lehetne, amelyet vészhelyzetben használhatnának a vadászgépek.

– Ez még a távoli jövő, ráadásul nem is a mi feladatunk megoldást találni az ilyen és ehhez hasonló helyzetekre. Nekünk most sokkal inkább az előttünk álló feladatokra kell koncentrálnunk. Továbbra is a mi felelősségünk ugyanis hazánk és Szlovénia légtérvédelmének a biztosítása, ugyanakkor szinten kell tartanunk a közvetlen légi támogató, az éjjellátó, a légi utántöltő, az előretolt repülésirányító képességeinket is. Ennek érdekében több, a szárazföldi csapatokkal közös hazai és nemzetközi gyakorlaton fogunk részt venni ebben évben. Load Diffuser néven lesz például egy háromhetes, nagy létszámú, a magyar légtérbe tervezett „saját” gyakorlatunk májusban. Erre több F–16-os érkezik majd a tengerentúlról is. Pápára történő áttelepüléssel, támogatóként részt veszünk a Fire Blade-n, nyáron a NATO romániai Saber Guardian gyakorlatára viszont nem települünk ki, Kecskemétről fogunk felszállni, a feladat végrehajtása után pedig jövünk haza. Ugyanakkor újonnan beszerzett bombafegyverzetünk alkalmazását is készségszintre kell fejlesztenünk, ezért ebben az évben egy éles bombavetést is beterveztünk. Közben „letudunk” itthon néhány éleslövészetet a hajmáskéri lőtéren, lesz egy elektronikai harcászati gyakorlatunk, Szlovéniában pedig – ugyancsak hazai felszállással – az Adriatic Strike keretében bombavetést fogunk imitálni. Kijelölt repülőgép-vezetőink Stockholmban, a svéd Védelmi Kutatási Ügynökség által üzemeltetett Bevetés-gyakorló és Repülő Harcászati Szimulációs Központban vesznek részt felkészítésben. Kiképzési feladataink között azonban az igazi „nagy falat” ősszel, az egy hónapos spanyolországi Tactical Leadership programon való részvétel lesz. Ennek a gyakorlatnak az igazi jelentősége abban rejlik, hogy saját magunknak képezhetünk olyan parancsnokokat, akik nagy gépszámú kötelékek vezetésére is alkalmasak lesznek. Erre most nyílt először lehetőségünk, két repülőgép-vezetőnk szerzi majd meg ezt a képességet – sorolta a bázisparancsnok.

A Gripenek támogatására ugyanakkor a légierő más alakulatai is számítanak. Ennek megfelelően a kecskeméti vadászgépek alájátszóként vesznek részt az MH 12. Arrabona Légvédelmi Rakétaezred, illetve az MH Légi Vezetési és Irányítási Központ gyakorlatán, de mint „célokra”, egy csehországi légvédelmi rakétagyakorlaton is szükség lesz a Gripenekre.

– Nagy segítséget jelent számunkra, hogy az elöljárótól nemcsak feladatokat, de plusz négyszáz lerepülhető órát is kaptunk – folytatta Ugrik tábornok. Idén így már kétezer órával gazdálkodhatunk, ami még arra is lehetőséget biztosít, hogy egy új, látványos, dinamikus bemutatóprogramot állítsunk össze. Ennek köszönhető, hogy bár idén nem lesz hazai repülőnap, a Gripenek kiváló tulajdonságait és hajózóink felkészültségét mégis bizonyíthatjuk a külföldi légiparádékon. Két új bemutató-pilótánkkal, Szatmári László őrnaggyal és Gottschall András századossal közösen már össze is állítottuk a programot; jelenleg az elöljáró jóváhagyására várunk. A tervek szerint a Gripenek bemutatóját először a horvát légierő napján láthatják a repülés rajongói. Azok pedig, akik ezen a májusi légi show-n nem tudnak részt venni, a nyár folyamán megnézhetik majd Spanyolországban, Németországban, Romániában, Angliában, Szlovákiában, Belgiumban, valamint Csehországban is.

A kecskeméti bázis szállítórepülő-százada viszonylag ritkán szerepel a nyilvánosság előtt, rövidesen viszont valószínűleg róluk szólnak majd a vezető hírek. A Zrínyi 2026 elnevezésű honvédelmi és haderő-fejlesztési program keretében ugyanis a Magyar Honvédség korszerű szállító repülőgépekre cseréli le több mint negyvenéves An–26-os flottáját.

– Kétségtelen tény, hogy a légi kapacitásunk bővítése már nem halogatható tovább. A Honvéd Vezérkar főnökének helyettesétől, dr. Orosz Zoltán altábornagytól hallottakra tudok csak hivatkozni: még nem tudni, hogy milyen típusok jöhetnek szóba, azonban kategóriánként három-öt könnyű és közepes szállítógép beszerzésének a lehetőségét vetette fel. Ez viszont az én értelmezésemben 120–140 utas befogadására alkalmas sugárhajtóműves gépeket, 20–40 fős, ugyancsak JET kategóriás futárgépeket, valamint teherszállításra és a deszant dobására is alkalmas, az An–26-osokhoz hasonló légcsavaros repülőgépeket jelent, amelyek évtizedekre biztosítják majd, hogy a Magyar Honvédség képes legyen megoldani szállítási feladatait – jegyezte meg Ugrik Csaba tábornok.

Fotó: Rácz Tünde, dr. Toperczer István alezredes és Tóth László

Forrás: Magyar Honvéd 2017. március, honvedelem.hu