|

Újabb brazil megrendelés RBS-70-esre

Brazília hadereje nem csak a SAAB JAS-39E Gripen kapcsán kötődik a svéd hadiipari vállalathoz: 2014-ben az RBS-70 kis hatótávolságú légvédelmi rakétarendszerből vásároltak 16 indítót ismeretlen mennyiségű rakétával, 11 millió dollár értékben. Ezeket a 2016-os Olimpiai Játékok során is használták a rendezvények biztosítására, és úgy tűnik, meg vannak elégedve velük, ugyanis a SAAB március 6-i bejelentése szerint Brazília további indítókat vásárolt 105 millió svéd koronáért (11,6 millió USD). A csomagba az ismeretlen számú egység mellett éjjellátó és álcázó eszközök is tartoznak, a megrendelést pedig 2018 végéig kell teljesíteniük a svédeknek.

RBS-70 Next Generation |Fotó: Saab – Bofors ,

Fórum hozzászólások

  • Az IRIS T indítási távolságra repülőről az AIM-9L/M kategória, szó nincs 20 km-ről. Kérlek olvasd el az F-15 cikk fegyverzetről szóló rész kék keretes ításait meg az aIM-7F HMZ-t taglaló részét.

    Földről indítva szemből közeledő nem manőverező célra az IRIS T ferde indítási távolsága 4 km táján lehet, ha a cél 3 km alatt van.

    Hányszor kell még ezt leírni...?
  • (Mivel nem megy az idezes gomb)
    Molni:
    "Földről indítva szemből közeledő nem manőverező célra az IRIS T ferde indítási távolsága 4 km táján lehet, ha a cél 3 km alatt van.
    Hányszor kell még ezt leírni…?"
    Még szerencse hogy nem IRIS T-ről van szó a cikkben...

    http://www.diydashboard.com/RTNImages/Dec10/7646.pdf
  • molni: valóban téve1dtam ami a sima iris-t illeti erre majd figyelek.

    aerophyl: A légi indítású infrás persze de úgy néz ki  részben a SL ben is igazad van.
    A wikin olvasottak szerint radar irányítású ráadásul megemlítik hogy a sima változattal ellentétben a SL rakétáknak hegyes az orruk. A részletesebb doksikban már benne volt, hogy az infra fej megmaradt. Indítás előtt az indító jármű radarja fogja be a célt és indítja a rakétát a megfelelő irányba. Bár ha jól értem "folyamatosan" tud segíteni a jármű radarja a rakétának.

    borisz:  Volt róla szó hogy kapnánk valamennyi feleslegessé vált Roland2 rakétát a németektől néhány indító járművel együtt de már nem találom az erről szóló hozzászólásokat. Mintha ezt a járművet linkelték volna http://www.panzer-modell.de/referenz/in_detail/carola/Carola_006.jpg

    Igen a csehek integrálták francia segítséggel  Kub járművekbe az Aspide 2000 rakétát.
    http://www.raketaezred.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=288:kub-modernizacioval-allt-el-az-mbda&catid=47:szakmai-hirek&Itemid=105

    Volt itt egy vita, hogy jó párosítás e ez és nekünk megoldást jelent e. Valaki ott jegyezte meg hogy az Aspide 2000 is elavult már. Azt hiszem valahol másutt egy oldalon olvastam hogy a HMtől megnézte valaki ezt a cseh megoldást de nem azok akiknek használni kéne.

     

     

     

     

     
  • 41723 said:
    (Mivel nem megy az idezes gomb)
    Molni:
    “Földről indítva szemből közeledő nem manőverező célra az IRIS T ferde indítási távolsága 4 km táján lehet, ha a cél 3 km alatt van.
    Hányszor kell még ezt leírni…?”
    Még szerencse hogy nem IRIS T-ről van szó a cikkben… http://www.diydashboard.com/RTNImages/Dec10/7646.pdf
    Nem érdekel, hogy a cikk mit hazudik be. A cikkben szereplő rakéta méretei beszédesek. Ekkora méretű rakéta nem tudja azokat a paramétereket. Fizikai képtelenség.

    Miért kajálnak be egyesek mindeféle marketing anyagot ész nélkül...?

    Ha egy ekkora rakéta felmászna 20 km-re, akkor az azt jelentené kb. hogy a a hajtóanyag tömegegységre fajlagosított impulzus kb. egy nagyságrenddel lenne nagyobb, a létező legkorszerűbb rakétához képest, ami nyilvánvalóan sci-fi... Nézzed már meg, hogy mekkora rakéták kapaszkodnak fel 20 km magasra. Kb. tízszer nagyobb induló tömegőek...

    20 km indítási távolság kb. az AIM-120 és AIM-7F/M kategória úgy, hogy a célpont közepes magasságban van, a célpontok relatív közeledési sebessége 450 m/s táján van és az indító platfomt kb. 200 m/s táján halad és nincs magasságkülönbség. Érted...? Úgy lesz 20 km indítási táv, hogy a rakéta csak víszintesen repül.

    Számold már ki, hogy a rakéa hajtóművének hány másodpercig kellene üzemelnie, hogy 20 km-re tolja fel a cuccott, ha feltszed, hogy van booster fokozat, ami azonnal felgyorsítja M2.0-re. Ennyi ideig közepes hatótávolságú légiharcrakéták hajtóműve nem működik... A dual thrust-os AIM-7F/M megy 5+11 másodpercig. Booster fokozat nélkül földről indítva annak is a megsemmisítési magassága közeledő és 4 km alatti cél ellen kb. ~10 km.

    Linkelés helyett lehetne néha gondolkozni is, de tényleg.
  • http://www.diydashboard.com/RTNImages/Dec10/7646.pdf

    "Nem érdekel, hogy a cikk mit hazudik be. A cikkben szereplő rakéta méretei beszédesek. Ekkora méretű rakéta nem tudja azokat a paramétereket. Fizikai képtelenség."

     

    Molni, ezúttal nincs igazad. A földi indítású IRIS jóval nagyobb hajtóművel rendelkezik, mint az eredeti. AMRAAM méretű rakéta, ami elérhet 20 km-es hatótávot, a magasság azonban nekem is neccesnek tűnik.
  • Mackensen:
    " Mintha láttam volna valahol, hogy Aspidet szereltek Kub járműre. Lehet a MH is ilyesmiben gondollkodik."
    Nézz körül légierő blogon, mintha Zordnak lenne posztja - részben - róla. Cseheknél vagy a lengyeleknél jelent meg a dolog?
    (akkor az egyik kommentben az volt, hogy az akkori infok szerint a HM inkább a NASAMS felé hajlana, mivel az AMRAAM hadrendben van itthon)
  • Molni, ezúttal nincs igazad. A földi indítású IRIS jóval nagyobb hajtóművel rendelkezik, mint az eredeti. AMRAAM méretű rakéta, ami elérhet 20 km-es hatótávot, a magasság azonban nekem is neccesnek tűnik

    Igen, azért is írtam amit irtam. Ha AIM-9X teljes impluzú hajtómű kétszeresét képzeljük el - ez irtózatosan megnagyobbított hajtóművet jelent - akkor kapod meg kb. a Tor kategóriát. Tehát 10-15 km-es ferde indítási táv legfeljebb ~6 km-es hatómagassággal. A 20km egyszerűen ordítóan nevetséges a 35 km indítási távval is. A Kub sem tud ennyit a több száz kilós. Ehhez ~25-30 másodpercig működő hajtómű kellene. Mese habbal.

    Az AIM-54 hajtómű működési ideje van 27 másodperc körül ami egy majdnem fél tonnás rakéta...Forrás itten.

    http://navyflightmanuals.tpub.com/P-825/P-8250110.htm

    Megjegyzem, hogy az is kiderült végre (?) a forrás által, hogy az AIM-54 bizony nem dual thurst karakterisztikás, hanem a jelek szerint hosszú ideig működő hajtóműve van, ami az elvi maximumhoz képest alacsonyabb tolóerőn megy. (Értsd, az adott keresztmetszet álal elérhető max. tolóerő alatt jóval.) Az indítás után nagyon alacsony a rakéta gyorsulása - ez a videókon tisztán látszik - ezért némi progresszíven növekvő karakterisztikát lehet feltételezni, de szó nincs szerintem olyanról, mint az AIM-7F/M-nél, ahol a booster/utazó fázis között kb. 5,5:1 tolóerő arány van.

    A Kub paraméterei mik is? Az sem megy fel 15km sem, pedig 600 kg-os a lelkem...

    Ha a rakéta 20 km-es ferde vagy vízszintes indítási távolságot sem ér el, akkor hogy a bánatba mászna fel 20 km-re...?

    Egyszerűen csak annyit kell tenni, hogy az ember elkedzni megnézni, hogy a rakéták milyen teljes ipulzus/tömeg paraméterekkel és hajtómű égésidővel bírnak. Ha még ez is magas, akkor még lejebb, általános iskolás szintre. 20 km magasság 20 sec alatt jelen 3 Mach sebességet. Ennyire fel sem gyorsul emelkedés (70 fok feletti szögben) közben egyetlen légvédelmi vagy SAM rakéta sem.

    Semmiféle adatom és elméleti háttér nem támasztja alá azt, hogy a rakéta felmenjen 10 km-re, nemhogy 20-ra. Ha a hajtómű tüzelőanyagát kétszeresre növelték meg és azonos tolóerőt ad le kétszer hosszabb ideig, még akkor is teljesen irreális a 10 km-es célmagasság.

    Itt egy egyszerű modellező program.

    http://www.ecf.utoronto.ca/~pavacic/missiles/minizap.zip
  • molni

    Az F-14 képes nagy magasságban 2400km/h-val repülni full üzemanyaggal és légi harc fegyverzettel?Állítólag csináltak ilyet mielőtt leszedtek pár SZU-22-est.
  • 41833 said:
    molni Az F-14 képes nagy magasságban 2400km/h-val repülni full üzemanyaggal és légi harc fegyverzettel?Állítólag csináltak ilyet mielőtt leszedtek pár SZU-22-est.
    Nem, nem képes. Az F-15A teljes légiharcfegyverzettel is csak M1.78-at tudott elérni, az F-14-nél sanszosan még kisebb volt a maximális sebesség.

    Szu-22-vel hol találkzott össze F-14? Líbiai gépekkel, de ott szó sem volt ekkora sebességről, szubszonikus sebessgnél akadszkodtak össze a jenkikkel.

    Irak és Irán között mit keretek volna Szu-17/22 gépek magasan...? Nagy magasságból hogyan indított volna rakétát a jellemzően földközeli/alacsony magasságban operáló csapásmérők ellen a cicus...? Kb. sehogy. Az állításod tévesnek tűnik, nem is kicsit.

    Az F-15 cikk tisztázza, hogy az M2.0+ sebesség annyira elmélti szinten minden vadászgépnél, hogy ezzel nemigen kell foglalkozni. Lényegében nincs harcászati hatósugara sem fegyerzete ilyenkor a gépeknek. Légiharc fegyverzettel is csak úgy képesek elérni, ha ez kb. 2xAIM-9-et jelent és akkor is 2-3 percig képesek erre úgy, hogy 2-4 perc mire ezt elérik. A harcászai hatósugár kb. 150-200 km (F-15/16), tehát pontvédelemről van szó. Ha már nagy magasan utántöltik a gépet és akkor kezd gyorsítani, akkor is a tankertől legfeljebb 300 km-re lehet eltávolodni, utána a gép manőverezési és hatótáv tartaléka 0. A tankerig eljut és lényegében azonnal sikeres összekapcsolódás kell vagy fürdés lesz a vége...

    (A Streak Eagle cikknél láthattad, hogy néhány ezer font keró M2.2-ig gyorsítás és emelkedés fegyverzet nélkül elvitte ennek a mennyiségnek is kb. a 2/3-át) és alig 50 km-re távoldtak el a reptéről.)

    Honnan jött ez a vad gondolat, amit említettél...? Nem neked szánom, de megint az van, hogy miden infót posztoltam már többször is ehhez, hogy fel sem merülhessenek ilyen vad gondolatok. És lám...
  • Nem az én gondolatom!!!Én sem gondoltam,hogy így van csak megkérdeztelek róla.

    Igen líbiai SZU-22-esekkel kapcsolatban állítja ezt vki.Konkrétan :

    "“Az F-14 sikersorozata 1981ben kezdõdött Líbiában.A nagy magasságban járõrözô géppár riasztást kapott, két ellenséges légicél haladt a partok felõl a hordozó irányába. A géppár iránybaállás után 12s ideig utánégetõt használva 2400km/h sebesség fõlé gyorsított majd ereszkedés után légiharcba keveredett a líbiai légierõ két Szu-22 Fitter gépével. A Tomcat páros AIM-9 Sidewinder és AIM-7 Sparrow rakétákkal megsemmisítette a líbiai támadó gépeket, majd visszatértek a hordozó fedélzetére. A két gép a VF-41Black Aces századba tartozott.”

    Jane's határozóra hivatkozik(azt nem tudom mi)
  • Marhaság az egész úgy ahogy van. Az F-14-nek jenki színekben nemigen volt sikersorozata, mert a két líbiai gépen kívül csak helit lőttek le velük jenki színekben.
  • Urak, meg kell tanulni azt, hogy forráskritikát alkalmazzunk. Az itt kommentelőkkel szemben sokak bizalmatlanok, néha okkal, néha ok nélkül. Az "ismeretlen" linkeket meg sokan készpénznek veszik. A dudi által idézett szöveg tragédia, totális dilettantizmus és tévedések tárháza.  Az ominózus eseményt már sokszor feldolgozták, magyar nyelven is megjelent több alkalommal több szerzőtől a történet, ezek nyakát "tekerte ki" a fenti szöveg megálmodója. Ugyanis ilyen adatokat nem olvashatott az esettel kapcsolatban. Nem használtak AIM-7-est (keveri az 1989-es hasonló esettel, amikor 23-asoktat szedtek le), 12 sec utánégetővel még a Raptor sem képes 2 Mach fölé gyorsulni. Az F-14-esnek sikersorozata pedig kizárólag a mozikban volt.
  • Molni most tulajdonképpen lehülyézte Aerophylt is?

    Nem. Arról szólt a komment, hogy még spec. impulzus és semmi más sem kell ahhoz, hogy belássa az ember, hogy a történet nem kerek. Azt kb. mindenkinek illene tudni, ha már kiáll egy bizonyos vélemény mellett, hogy az AIM-9L/M egy M0.9-es sebesség mellett indítva M2.2 tájára gyorsul fel közepes magasságban. (Az F-15 cikkben ott van a HMZ manőverező cél ellen.) Az égésidő ott a cikkben. --->átlagsebességet lehet becsülni + mozgó platform = kijön, hogy egy AIM-9L/M 0 sebességről indítva földről 3,5 km magasságot sem ér el úgy, hogy a rakéta szuperszonikus maradjon. A legalapvetőbb formulákkal és becsléssel kijön az eredmény.

    Ha az embe felteszi, hogy kétszeres az égésidő., stb. Ha az ember meg hullaprecíz akar lenni, akkor nekiáll számolni és modellezni a CD-t, a gyorsulást, stb. legalább egy kereskedelmi repszimmel, aminek valódi fizika motorja van, még ha kisebb gikszerekkel is.
  • Molni, szép dolog az elmélet, de a gyakorlat néha nem hajlandó tudomást venni róla. Pl. a lódarázs sem repülhetne, aerodinamikialg lehtetlen, oszt mégis.  A Mica VL függőleges indítás után hogy érhet el 20 km-re lévő célt? Hogyan lehetséges, hogy a 120D egyelőre a C-7-es hajtóművével 50%-os hatótáv növekedést ért el kizárólag röppálya optimalizálással? Van egy pár tényező, amelyről nem tudunk. A németek egyébként nagyon jól állnak a hajtóanyag technológia terén, pl. a Meteor-ét is ők csinálják.
  • Molni, szép dolog az elmélet, de a gyakorlat néha nem hajlandó tudomást venni róla. Pl. a lódarázs sem repülhetne, aerodinamikialg lehtetlen, oszt mégis

    Ez egy tipikus mondat, csak soha sehol nem láttam se lemérve se lemodellezve, hogy miért is ne repülhetne. Ez egy városi legenda áramlástani ismeretenim szerint, semmi több.

    A MICA VL esetén is a 20 km-es táv indítási távolságnak szuperszonikus cél ellen, ami pont az üteg felé tart, az reális. Más esetben marketing...

    Az AIM-120D hajtómű szekciója nem lett nagyobb ahogy a rakéta is?
  • A városi legenda alapja meg itten van.

    http://www.sciencenews.org/view/generic/id/5400/description/Flight_of_the_Bumblebee

    Akkor szimplán nem tudták modellezni a jelenséget. Ma lehetne, de kinek van erre ideje...?

Ugrás a fórum topichoz