|

Izraeli helikopterek Görögországban

Az Izraeli Légierő kéthetes gyakorlatot tartott Görögországban a helyi erőkkel közösen. A közel-keleti ország CH-53 és UH-60 típusú helikopterei, valamint Beechcraft King Air repülőgépe hajtott végre feladatokat a görög repülőeszközök asszisztálásával.

Fórum hozzászólások

  • Terminator
    U.S. Navy says it's not sure when the U.S. Marine Corps will be able to declare initial operational capability with their new Sikorsky CH-53K King Stallion helicopters due to technical issues.
    Jó hír biztos boldogok....de legalább nem volt olcsó..... a Németek ha így halad a program tovább kétes hogy rendszerbe állítják. Egy ilyen gép árából kijön minimum 2 NH90... annak is van baja, de azt házilag javítják. Amúgy nem értem mi szükség van egy ekkora böhöm gépre. Oké rámpás, meg deszant, meg APCt viszhuszat, de ki lenne használva?
  • A CH-53K King Stallion három új fejlesztésű, méregdrága hajtóművel, új reduktorral, új komplett forgószárnnyal, digitális FbW-vel most eljutott oda, hogy azonos tengelyteljesítmény mellett még így is négy (!) tonnával kevesebbet emel, mint a két hajtóműves, kipróbált, több, mint negyven éves Mi-26-os. Bár, ha a mammutos sztorit is idevesszük, az akkor megemelt 25 tonnához képest a diffi már kilenc tonna!
    A most drágán kifejlesztett nagy hatásfokú reduktor dizájn a Mi-26-osban már a kezdetektől megvolt.
    Hiába régebbi a CH-53-as család a Mi-26-osnál, ez egy új fejlesztésű gép.
    Tud mindent, vagy még annál többet is, de valóban szükség van az ennyire sokoldalúságára?
    Azt meg végképp nem látom be, hogy hol hasaltak el a repülési teljesítménnyel.
    És akkor a Mi-26-os új hajtóművei és lapátjai majd még csak most jönnek...
  • Allesmor Obranna
    A CH-53K King Stallion három új fejlesztésű, méregdrága hajtóművel, új reduktorral, új komplett forgószárnnyal, digitális FbW-vel most eljutott oda, hogy azonos tengelyteljesítmény mellett még így is négy (!) tonnával kevesebbet emel, mint a két hajtóműves, kipróbált, több, mint negyven éves Mi-26-os. Bár, ha a mammutos sztorit is idevesszük, az akkor megemelt 25 tonnához képest a diffi már kilenc tonna!
    A most drágán kifejlesztett nagy hatásfokú reduktor dizájn a Mi-26-osban már a kezdetektől megvolt.
    Hiába régebbi a CH-53-as család a Mi-26-osnál, ez egy új fejlesztésű gép.
    Tud mindent, vagy még annál többet is, de valóban szükség van az ennyire sokoldalúságára?
    Azt meg végképp nem látom be, hogy hol hasaltak el a repülési teljesítménnyel.
    És akkor a Mi-26-os új hajtóművei és lapátjai majd még csak most jönnek...
    És mindezt mennyiért is?? 100 milla környékén?? Annyiba fáj mint egy F35! Durva!!
  • És akkor tessék, most meg ezek a vibrációs gondok. Ami egyébként természetes is lehetne, ha nem a legkorszerűbb tervezői rendszereken futna a program és ha nem egy ezer éves konstrukció lenne a kiindulási alap. De azt tudjuk, hogy ami papíron jól néz ki, az a valóságban a napjainkra inkább csak elbürokratizálódó tervezői folyamatokkal csúnyán el tud hasalni. Lásd, akár az EF, vagy az F-35-ös első szériáinak nagyon alacsony üzemélettartama. RAH-66 Comanche tervezett IOC előtt kiviláglott súlyos vibrációs gondjai, vagy a Raptor OBOGS problémája. Meg ugye a KC-46-os totál feleslegesen frankeinstein-i hibrid dizájnjának anomáliái.
    És nem, ezek alól az oroszok és a kínaiak se mentesek, csak náluk nincs olyan darabszám, amihez képest az ilyen malőrök visszásnak hatnak.
    Presze, kereshetjük máshol is a hibát. Lehet bármilyen jó a tervezői környezet, ha az üzlet által a folyamatokba bedelegált dilettáns menedzserek a számok mindenható bűvöletében és önmaguk tévedhetetlenségébe vetett vakhitében ne csesznék szét azt, amit egyszer a mérnökök már megálmodtak.
    Az autóipar már évtizedek óta ettől szenved, a polgári repülőipart is utolérte, nyilván a hadiipar se maradhatott ki ebből.
    Ez van, mikor nagy bátran a prototípust még el se készítik, de már a szériát gyártják.
    Régi bölcsesség: hamar munka ritkán jó.
  • Allesmor Obranna
    És akkor tessék, most meg ezek a vibrációs gondok. Ami egyébként természetes is lehetne, ha nem a legkorszerűbb tervezői rendszereken futna a program és ha nem egy ezer éves konstrukció lenne a kiindulási alap. De azt tudjuk, hogy ami papíron jól néz ki, az a valóságban a napjainkra inkább csak elbürokratizálódó tervezői folyamatokkal csúnyán el tud hasalni. Lásd, akár az EF, vagy az F-35-ös első szériáinak nagyon alacsony üzemélettartama. RAH-66 Comanche tervezett IOC előtt kiviláglott súlyos vibrációs gondjai, vagy a Raptor OBOGS problémája. Meg ugye a KC-46-os totál feleslegesen frankeinstein-i hibrid dizájnjának anomáliái.
    És nem, ezek alól az oroszok és a kínaiak se mentesek, csak náluk nincs olyan darabszám, amihez képest az ilyen malőrök visszásnak hatnak.
    Presze, kereshetjük máshol is a hibát. Lehet bármilyen jó a tervezői környezet, ha az üzlet által a folyamatokba bedelegált dilettáns menedzserek a számok mindenható bűvöletében és önmaguk tévedhetetlenségébe vetett vakhitében ne csesznék szét azt, amit egyszer a mérnökök már megálmodtak.
    Az autóipar már évtizedek óta ettől szenved, a polgári repülőipart is utolérte, nyilván a hadiipar se maradhatott ki ebből.
    Ez van, mikor nagy bátran a prototípust még el se készítik, de már a szériát gyártják.
    Régi bölcsesség: hamar munka ritkán jó.
    Már épp akartam írni, hogy úgy látszik, kihaltak a nagy mérnökök, és lám, hova jutottunk, amikor eszembe jutott a Comet és a Tu-104.
  • gacsat
    Már épp akartam írni, hogy úgy látszik, kihaltak a nagy mérnökök, és lám, hova jutottunk, amikor eszembe jutott a Comet és a Tu-104.
    Nem.
    1. Kedvered szezont a fazonnal jó szokás szerint.
    2. Még elolvasni és értelmezni sem tudtad Allesmor kommentjét.
    3. Mi köze van konkrét típusoknak ehhez úgy, hogy mindkettőn igen hamar átlépett a fejlődés?
    Hiába van jó mérnök, ha a műszaki analfabéta döntéshozók kitalálják, hogy máshogy jó és az úgy lesz, mert jól mutat és/vagy fú de jó gazdasági számok jönnek ki. Aztán mikor becsókol a valóság (drága és nem jó), akkor persze a tervező vágja magát vigyázzba és tervezze át a rendszer úgy, amit a tervező a projekt elején javasolt 1+ éve.

    Vagy amikor olcsó felhúzni a rendszert, menedzser felmarkolja a prémiumot, majd 10 év múlva szólnak, hogy körülményes üzemeltetni, hülye a tervező. Azt amikor szólnak, hogy "ti kértétek ilyenre (bazdmeg)", akkor meg besértődnek.
  • https://www.bloomberg.com/news/arti...its-boeing-vs-lockheed-for-marine-helicopters

    És a CH-47 elfogadtatása a US Marines döntéshozóival szintén nem megy drága ráfejlesztések nélkül, még annak ellenére se, hogy már most is zajlik egy, a jelenlegi CH-47F-en is túlmutató továbbfejlesztés. Igaz, ezt még a US Army rendelte meg, amit természetesen nem fogadhat el a US Marines, csak úgy.
    És ne feledjük, hogy a CH-53K az ma már Lockheed program, míg a CH-47F (block II vagy majd később a block III) pedig a Boeing-é. Ez utóbbinak az ex-CEO-ja ül most a védelmi minisztérium élén. A többit már tudjuk az F-15EX program kapcsán.

    Magánvéleményem, hogy a most futó CH-47F block II tesztek alapján egy elég potens masina van kialakulóban, amelynek az effektív tehertere még csak nem is sokkal kisebb, mint ami a CH-53K-nál rendelkezésre áll. De teheremelésben közel sem azonos kategória.

    https://www.boeing.com/defense/chinook-block-ii/#/video/chinook-block-ii

    A block III teljesítményben ezen még jóval túlmutat, de majd csak jóval 2020 után, valamikor a 2030-40 körülre.

    A sztori lényege, hogy:
    • A Pentagon nagyon feszeng a CH-53K program totális elszállása miatt
    • A Pentagon, mint olyan, jelenleg egy ex-Boeing első ember irányítása alatt áll
    • Az, hogy a Pentagon mit akar lenyomni (bocsánat: sugallani) a US Marines torkán, az már a különféle haderőnemek függetlenségére van hatással, ami felér egy szentségtöréssel
    • Jövőre laza 50 milliárddal emelkedik a most is szédítő 700Mrd védelmi költségvetés, ebbe a Lockheed szerint nyilván bele kell férnie az F-35-ös program összes nyavalyájának, ahogy a CH-53K betegségeinek is
    • Máskülönben a Lockheed-nek is lehet egy-két szava a KC-46 Pegasus alakulását illetően...
  • Allesmor Obranna
    Magánvéleményem, hogy a most futó CH-47F block II tesztek alapján egy elég potens masina van kialakulóban, amelynek az effektív tehertere még csak nem is sokkal kisebb, mint ami a CH-53K-nál rendelkezésre áll. De teheremelésben közel sem azonos kategória.
    Így van! Nagy ott a különbség a teheremelés terén.
    Másrészt a Marine jogosan szeretné az 53K-t, mivel fedélzetről üzemeltetve nem mindegy, hogy másfélszer akkorát emel kisebb disk area-val.
    Továbbá, pont a teherterheléssel összefüggésben a hatótávolság is változik. Az pedig a tengeri üzemeltetésnél nem mindegy.
  • Ami az igazán nem mindegy az az, hogy hogyan sikerült a K program költségeivel így elszállni. Ráadásul már rendszeresíteni kéne a gépet, erre most kezdik áttervezni.

Ugrás a fórum topichoz