|

Portlandi sasfészek

A katonai repülés iránt fogékony utazók, vagy csak kilátogatók szempontjából a polgári és katonai közös használatú repterek előnye, hogy időnként úgymond rögtönzött képességbemutató zajlik a reptéren.

Ilyen közös használatú reptér például az Egyesült Államok Oregon államában a portlandi nemzetközi repülőtér, mely egyben az oregoni Légi Nemzeti Gárda 142. Vadász Ezredének is otthona. A repülőtér keleti végében elszállásolt gárdista pilóták az Oregon ANG másik ezredéhez hasonlóan F-15C/D típusú vadászgépekkel repülnek.

Ezen a videón 00:45 környékétől kezdődően, az Alaska Airlines egy turboprop gépének futópályáról legurulása után nem sokkal 4 Eagle siet el dolgára kellő hanghatással tudtára adva ezt a reptéren tartózkodóknak.

Fórum hozzászólások

  • Ez nem így van. Nézd csak meg, milyen funkciójúak a megmaradt hagyományos műszercsoportok.
    Alapvetően a repülés és a rendszer ellenőrző (hajtómű, hidraulika, kabin kondicionáló, olaj, stb) műszerek maradtak hagyományosak, melyek zömét amúgy egy képernyőn is hasonló formában imitáltak volna.
    Így meg inkább meghagyták eredetiben.
    A megmaradt műszereket ugyanúgy egyetlen blokkot képező kijelző-számítógép egységgel cserélhették volna le, de ez csak plusz költség lett volna, semmi más.
    Inkább eltekintettek tőle. Erre már nem költöttek, mert működik így is.
    Az F-16-osoknál pontosan ugyanez a helyzet.
    Ezekkel szemben az F/A-18-as családot, az F-15E-t, az F-22-est már eleve csak MFD-kre épülő kabinnal tervezték, így ezek esetleges modernizációja, cseréje is egyszerűbb.
  • dudi
    Engem meglep ez a "cigány munk"ahogy amolyan jó van az úgy hozzáállással berakták azt a kijelzőt oda.Ilyet nem szoktak az amerikaiak csinálni,ez a 90-es évek orosz prototípusait idezi ajlhol nem nagyon akartak a szükséges minimumnál többet költeni megrendelés híján.
    Igen, iszonyú ordenáré ez az aszimmetrikus buherált műszerfal. Nem igaz, hogy az araboknak össze tudtak rakni egy F-15QA-t, saját erőiknek meg ez jut. A világ legfejlettebb légierejénél elkezdődött a látványos spórolás.
    Quatar ezt kapta.
    [​IMG]
  • Allesmor Obranna
    Ez nem így van. Nézd csak meg, milyen funkciójúak a megmaradt hagyományos műszercsoportok.
    Alapvetően a repülés és a rendszer ellenőrző (hajtómű, hidraulika, kabin kondicionáló, olaj, stb) műszerek maradtak hagyományosak, melyek zömét amúgy egy képernyőn is hasonló formában imitáltak volna.
    Így meg inkább meghagyták eredetiben.
    A megmaradt műszereket ugyanúgy egyetlen blokkot képező kijelző-számítógép egységgel cserélhették volna le, de ez csak plusz költség lett volna, semmi más.
    Inkább eltekintettek tőle. Erre már nem költöttek, mert működik így is.
    Az F-16-osoknál pontosan ugyanez a helyzet.
    Ezekkel szemben az F/A-18-as családot, az F-15E-t, az F-22-est már eleve csak MFD-kre épülő kabinnal tervezték, így ezek esetleges modernizációja, cseréje is egyszerűbb.
    Nem értelek.
  • Horizon
    Igen, iszonyú ordenáré ez az aszimmetrikus buherált műszerfal. Nem igaz, hogy az araboknak össze tudtak rakni egy F-15QA-t, saját erőiknek meg ez jut. A világ legfejlettebb légierejénél elkezdődött a látványos spórolás.
    Quatar ezt kapta.
    [​IMG]
    Látom nem ment át Allesmor mondandója. Az exportált F-15E legacy gépek esetén, amit ÚJ építésűek még a legöregebb USAF F-15E is könnyebben átmókolható lenne erre, mint az F-15C. Mert a kettő között kezdődött meg az igazi digitális forradalom.

    A nagyobb kijelzőn amúgy a pilóták kérték, mert közölték, hogy a sok új avionikai fejlesztésnek semmi értelme, ha nincs mind rendesen megjeleníteni azt. A pilóták megkapták, amit kértek és megindokoltak.

    Az, hogy az összes olyan kijelzőt, ami nem harcászati szemponból kell átrakják digitálisan egyszerűen pénzpazarlás lenne. Ennyi.
    Amikor az F-22 hadrafoghatósága alig 50% úgy, hogy 2014-ben 70% volt, akkor ott tapintható a forráshiány. Nem ilyen fancy luxusra kell költeni.

    Vegyük már észre, a ma repülő F-15C gépek azok ráncfellvart F-15A-k. 1979-től gyártották a típust. Full digitális szuperszonikus gépet akkor hírből sem ismerték, még az F-111D sem volt az.

    dudi
    Nem értelek.
    A fentivel már érted? Az F-15C hardveres kialakítása miatt iszonyatosan drága és macerás lenne az olyan szintű glass cokcpit elérése, mint a mai gépeken és kb. szinte semmi hozzáadott tartalma nem lenne. Azok a hajtóműhöz tartozó körskálás műszerek, amiket most lát, hogy lehessen digitális körskálás kijelzés valahol olyan költség, ami nem indokolható meg. A harcászatilag fontos dolgokhoz megcsinálták a A/D átalakítást és csá, ennyi.
  • molnibalage
    Látom nem ment át Allesmor mondandója. Az exportált F-15E legacy gépek esetén, amit ÚJ építésűek még a legöregebb USAF F-15E is könnyebben átmókolható lenne erre, mint az F-15C. Mert a kettő között kezdődött meg az igazi digitális forradalom.

    A nagyobb kijelzőn amúgy a pilóták kérték, mert közölték, hogy a sok új avionikai fejlesztésnek semmi értelme, ha nincs mind rendesen megjeleníteni azt. A pilóták megkapták, amit kértek és megindokoltak.

    Az, hogy az összes olyan kijelzőt, ami nem harcászati szemponból kell átrakják digitálisan egyszerűen pénzpazarlás lenne. Ennyi.
    Amikor az F-22 hadrafoghatósága alig 50% úgy, hogy 2014-ben 70% volt, akkor ott tapintható a forráshiány. Nem ilyen fancy luxusra kell költeni.

    Vegyük már észre, a ma repülő F-15C gépek azok ráncfellvart F-15A-k. 1979-től gyártották a típust. Full digitális szuperszonikus gépet akkor hírből sem ismerték, még az F-111D sem volt az.


    A fentivel már érted? Az F-15C hardveres kialakítása miatt iszonyatosan drága és macerás lenne az olyan szintű glass cokcpit elérése, mint a mai gépeken és kb. szinte semmi hozzáadott tartalma nem lenne. Azok a hajtóműhöz tartozó körskálás műszerek, amiket most lát, hogy lehessen digitális körskálás kijelzés valahol olyan költség, ami nem indokolható meg. A harcászatilag fontos dolgokhoz megcsinálták a A/D átalakítást és csá, ennyi.
    Pont ezt írtam amikor azt mondtam,hogy nem értem,ha annyira rá vannak utalva a gépre akkor miért nem csinálják rendesen,ha meg nincsenek akkor mit bohóckodnak vele?Es nem a körskálás hagyomanyos műszerekkel van a baj(nem kérem szamona a full galass cockpitot)hanem a cigany jó van az úgy bebasszuk valahova kivitelezéssel.
  • dudi
    Pont ezt írtam amikor azt mondtam,hogy nem értem,ha annyira rá vannak utalva a gépre akkor miért nem csinálják rendesen,ha meg nincsenek akkor mit bohóckodnak vele?Es nem a körskálás hagyomanyos műszerekkel van a baj(nem kérem szamona a full galass cockpitot)hanem a cigany jó van az úgy bebasszuk valahova kivitelezéssel.
    Mi, az, hogy "bebasszuk valahova"? A kabin geometriája adott. Így fért el.

    Tudod mi a "bebasszuk valahova? A Jaguaron az RWR. A perifériás látás szélén van... Nézd meg minden más értelmes típust.
    [​IMG]

    Kérlek fejtsed már ki, hogy akkor mégis hova a búbánatba kellett volna tenni? Van az a sejtésem, hogy még azt sem nézted meg, hogy ott mi volt valaha.Bocs, de bicskanyitogató az, amit előadsz.
  • Bocs ha hülyeséget kérdezek, de mi van akkor ha egy olyan gépen amin csak digitális kijelző van, egy nagy vagy több kicsi (vagyis analóg nuku) és repülés közben leáll? Mert tönkremegy a kijelző vagy lefagy a program stb. Akkor műszerek nélkül is le tudja tenni a pilóta? Gondolom a földi leszállást érzésre is megtudja tenni, de mi van egy hordozóra történő leszállással? Az is menne?

    Ugyan ez a kérdés a sisak kijelzőre is vonatkozik. Feltételezem (lehet, hogy rosszul), hogy a legújabb gépeken már nincs vagy nem lesz hud a pilóta orra előtt hanem a sisak kijelzőn nézi az adatokat amiket korábban a hud-on. Mi van ha a sisak áll le? Hordozóra le tud szállni úgy, amit eddig láttam belső kamerás videókat nekem laikusként az jött le, hogy a hud nagyon kellhet hordozóra való leszálláshoz.

    Kicsit tovább gondolva, digitális kijelzőkkel a kabinban amik működnek, de működésképtelen hud-al, működésképtelen sisakkijelzővel tudna légiharcot vívni?
  • Kicsit tovább gondolva, digitális kijelzőkkel a kabinban amik működnek, de működésképtelen hud-al, működésképtelen sisakkijelzővel tudna légiharcot vívni?[/QUOTE]

    Szerintszeriem ilyenkor spuri van, nem légiharc. Műszaki hibás eszközzel elég öngyilkosságszagú szerintem bármilyen harc.
  • molnibalage
    Mi, az, hogy "bebasszuk valahova"? A kabin geometriája adott. Így fért el.

    Tudod mi a "bebasszuk valahova? A Jaguaron az RWR. A perifériás látás szélén van... Nézd meg minden más értelmes típust.
    [​IMG]

    Kérlek fejtsed már ki, hogy akkor mégis hova a búbánatba kellett volna tenni? Van az a sejtésem, hogy még azt sem nézted meg, hogy ott mi volt valaha.Bocs, de bicskanyitogató az, amit előadsz.
    Ezt én sem értem, a lehető legjobb helyre rakták be. HUD + elülső kabinrész felső harmada / fele a legjobban látható alapesetben. A bal oldal alapból bukta mert ott van a VSD / MFD, középen a rádiós panel. Alulra / oldalra meg semmi értelme tenni. Aki oda tervez bármilyen harcászati műszert azt max. jól nyakonverik a pilóták. Mindig is csak a fejemet vakartam a korai generációs flanker / fulcrum kabin kialakításokon. Én szerintem még az F-18C is egy hulladék, a 3 MFD-ből az alsó kritikán aluli helyen van és az RWR-t is az egyik legrosszabb helyre rakták, és még ezen felül is vannak egyéb gondok..

    A kabin 0-ról való újratervezése nélkül nem tudtak volna jobbat csinálni.

    Heim
    Bocs ha hülyeséget kérdezek, de mi van akkor ha egy olyan gépen amin csak digitális kijelző van, egy nagy vagy több kicsi (vagyis analóg nuku) és repülés közben leáll? Mert tönkremegy a kijelző vagy lefagy a program stb. Akkor műszerek nélkül is le tudja tenni a pilóta? Gondolom a földi leszállást érzésre is megtudja tenni, de mi van egy hordozóra történő leszállással? Az is menne?

    Ugyan ez a kérdés a sisak kijelzőre is vonatkozik. Feltételezem (lehet, hogy rosszul), hogy a legújabb gépeken már nincs vagy nem lesz hud a pilóta orra előtt hanem a sisak kijelzőn nézi az adatokat amiket korábban a hud-on. Mi van ha a sisak áll le? Hordozóra le tud szállni úgy, amit eddig láttam belső kamerás videókat nekem laikusként az jött le, hogy a hud nagyon kellhet hordozóra való leszálláshoz.

    Kicsit tovább gondolva, digitális kijelzőkkel a kabinban amik működnek, de működésképtelen hud-al, működésképtelen sisakkijelzővel tudna légiharcot vívni?
    Avionikia meghibásodással nem fog senki sem légiharcolni. Irány a legközelebbi bázis. Ennél sokkal kevesebbért is sok esetben fordultak.

    Legrosszabb esetben HUD/HMD nélkül lehet "érzésre" gépágyúval célozni, ha dogfight közben történik a meghibásodás. Bár ennek nincs túl nagy valószínűsége.
  • molnibalage
    Mi, az, hogy "bebasszuk valahova"? A kabin geometriája adott. Így fért el.

    Tudod mi a "bebasszuk valahova? A Jaguaron az RWR. A perifériás látás szélén van... Nézd meg minden más értelmes típust.
    [​IMG]

    Kérlek fejtsed már ki, hogy akkor mégis hova a búbánatba kellett volna tenni? Van az a sejtésem, hogy még azt sem nézted meg, hogy ott mi volt valaha.Bocs, de bicskanyitogató az, amit előadsz.
    De megneztem es egy kijelző volt ott.Haben csinaltam volna akkor már atrendeztem volna a kabin műszereket is,nem csak azt ami feltétlen kell.
  • blaze
    Ezt én sem értem, a lehető legjobb helyre rakták be. HUD + elülső kabinrész felső harmada / fele a legjobban látható alapesetben. A bal oldal alapból bukta mert ott van a VSD / MFD, középen a rádiós panel. Alulra / oldalra meg semmi értelme tenni. Aki oda tervez bármilyen harcászati műszert azt max. jól nyakonverik a pilóták. Mindig is csak a fejemet vakartam a korai generációs flanker / fulcrum kabin kialakításokon. Én szerintem még az F-18C is egy hulladék, a 3 MFD-ből az alsó kritikán aluli helyen van és az RWR-t is az egyik legrosszabb helyre rakták, és még ezen felül is vannak egyéb gondok..

    A kabin 0-ról való újratervezése nélkül nem tudtak volna jobbat csinálni.

    Avionikia meghibásodással nem fog senki sem légiharcolni. Irány a legközelebbi bázis. Ennél sokkal kevesebbért is sok esetben fordultak.

    Legrosszabb esetben HUD/HMD nélkül lehet "érzésre" gépágyúval célozni, ha dogfight közben történik a meghibásodás. Bár ennek nincs túl nagy valószínűsége.
    Hóóóóóóóóóóóóóóóóóóó....

    A Hornet kabinban a középső MFD lehet, hogy az de az valójában a digitális HSI. Az meg mindig is ott szokott lenni. Ki lehet rakni rá mást is, de gondolom a pilóták többségének erre nincs igénye. De ha már tudja... Ma ott már moving map-pal kombinált HSI van. Az F-16V-nél is ezért kerül vagy talán már egyes más korszerűbb F-16- nál is képernyő volt ott. Mert anélkül az HSD képernyőre ment a moving map és az elektromecha HSI és minden eltüntethető volt és használható másra, ha kell.

    Viszont, és itt egy hatalmas viszont. Láthattuk az F-111 sorozatban, hogy egy csoportban volt az F-111-en a műhorizont a HSI és a magasság, sebesség és vario. Miért? Hogy műszeres repülésnél a pilóta látómezejében legyen minden. Az F-16 is ilyen. HSI, felette a műhorizont, állásszög, vario, sebesség és magasság. Csak ezeket nézve a gép letehető a TACAN/ILS segítségével, illetve vezethető steerpoint/waypoint mentén. Ezek ma már a full glass gépeken legfeljebb mechanikus tartalékok. Ha van egyáltalán.

    Az F-16C-n az RWR balra fent az ICP és a HUD sarkánál, látómezőben kifelé nézve, ha jön a rakéta, akkor könnyű az alapján keresni, hogy hol jön a füstcsík. (Hidegháborús SAM ellen ez volt a legjobb.)

    [​IMG]

    Na, a Hornet kabin ezt szúrta tökön, ha bármilyen okból nincs MFD, a műhorizont nem középen van...
    Az RWR meg lent az jobb MFD alatt...? A BVR és SAM korszak elsődleges vészjelző műszere? Ok, hogy ki lehet tenni MFD-re, de az F-16C-n is ki lehet és mégis szemmagasságban van.
    [​IMG]

    Az F-15A és F-15C gépeken meg akkora volt a műszer és olyan helyen, hogy ihaj. A besugárzásjelző a radar CRT kijelzővel összemérhető méretű. Mindez 1979-ben...
    [​IMG]

    Heim
    Bocs ha hülyeséget kérdezek, de mi van akkor ha egy olyan gépen amin csak digitális kijelző van, egy nagy vagy több kicsi (vagyis analóg nuku) és repülés közben leáll? Mert tönkremegy a kijelző vagy lefagy a program stb. Akkor műszerek nélkül is le tudja tenni a pilóta? Gondolom a földi leszállást érzésre is megtudja tenni, de mi van egy hordozóra történő leszállással? Az is menne?

    Ugyan ez a kérdés a sisak kijelzőre is vonatkozik. Feltételezem (lehet, hogy rosszul), hogy a legújabb gépeken már nincs vagy nem lesz hud a pilóta orra előtt hanem a sisak kijelzőn nézi az adatokat amiket korábban a hud-on. Mi van ha a sisak áll le? Hordozóra le tud szállni úgy, amit eddig láttam belső kamerás videókat nekem laikusként az jött le, hogy a hud nagyon kellhet hordozóra való leszálláshoz.

    Kicsit tovább gondolva, digitális kijelzőkkel a kabinban amik működnek, de működésképtelen hud-al, működésképtelen sisakkijelzővel tudna légiharcot vívni?
    F-35 esetén nincs HUD, akkor mission abort. JHMCS esetén, ha az megfekszik, akkor elvileg lehet tovább menni. HUD van, némi képesség csökkenés, de ha nincs HOBS követelményes légiharc, akkor kb. whatever, anélkül is repültek a gépek 50+ évig.

    Ha MFD-k szállnak el, akkor az már mission abort kategória, mert a gép harcértéke nagyban csökken.
    A régebbi 4. gen gépeken is még elektromecha volt a HSI és ILS és sokáig full tartalék volt. Most már ezek is asszem digitális tartalékok, de külön műszerek, asszem.
    Mint az iparban a SIL műszerezés. Van a DCS rendszer, de attól függetlenül szeparált biztonsági műszerezés van a nagyon kritikus helyeken az atomenergiában és a vegyiparban.
    dudi
    De megneztem es egy kijelző volt ott.Haben csinaltam volna akkor már atrendeztem volna a kabin műszereket is,nem csak azt ami feltétlen kell.
    Ami egy egyfunkciós RWR volt. Az most elfér az új kijelzőn és mellett számtalan más. Pl. moving map és arra rárakott RWR is, ami mutatja a sugárzás irányát, sőt, akár 2 felé bontott radarkét (oldal és felülnézet) vagy axonometrikus HSD is mehet. Ezért az ősrégi CRT alapú RWR kb. élből kukába dobható. A korszerűsítések során ott egy kis gombos kezelőpanel is került, amit fejből nem is tudok mire jó. Talán benne van az F-15 írásomban.

    "A panelon halványan kivehető ’CM’ betűjelzés a ’countermeasure’, vagyis ellentevékenység szókapcsolat rövidítése. Valószínűleg az ECM, a rakétacsali- szóró (radar- és infracsapda) berendezések kezelőpultja
    lehet."
  • blaze
    Mindig is csak a fejemet vakartam a korai generációs flanker / fulcrum kabin kialakításokon.
    Mi bajod van velük? A kortárs gépekhez viszonyítva teljesen korszerű kabinjuk volt, az más kérdés, hogy az egyszem kijelző a MiG-29-esek 9.12-es verzióin ugyanazt mutatta, mint a HUD képe, ha KOLSz, vagy radar üzemmódokon dolgozott a rendszer. De pl az ILS-t, a rögzített célhálót és a földi üzemmódot logikusan már nem tudta.
    A 9.13-asokon legalább volt egy külön harcászati üzemmódja, ami az A-50-esek adatait és útvonalat is meg tudott jeleníteni.
    Ugyanez utóbbi igaz volt a Szu-27-esekre is.

    De ergonómiai vonatkozásban el kell ismerni, minden a helyén volt. Logikusan összeválogatott műszercsoportok, megfelelő orientációval. Ha ültél már MiG-29-esben, vagy Szu-27-eseben, akkor láthattad.

    De mondok egy érdekességet. Az amerikai kabinfilózófia egyik sajátos jelensége, hogy a kéthajtóműves gépeken két külön műszercsoport van a hajtóműveknek és ezekhez jön még olyan egzotikum is, mint pl a fúvócső pozíció, aminek a céljára a mai napig nem tudtam rájönni, de ott van szinte mindegyik gépben.
    Ilyen az oroszoknál nincs. A többhajtóműves gépeknél meg eleve egységesítették a műszerek közül azokat, amelyeket feleslegesnek tartottak megkettőzni.
    Pedig ez nem volt mindig így, hiszen a Szu-27-esek már T-10Sz, tehát 1981 utáni első prototípusain az orosz tervezők is megpróbálkoztak a duplikált hajtómű műszerekkel és máig érthetetlen módon, ezeket valamiért a kabin bal oldalára tették. Holott mióta világ a világ, a hajtómű ellenőrző műszerek helye a jobb oldalon van, keleten és nyugaton egyaránt.

    [​IMG]

    Aztán rendet tettek és minden visszakerült a helyére. Szimpla, de két tűs fordulatszámmérő, alatta a duplikált műszerek az olajnyomás/hőfok számára:

    [​IMG]

    És itt akkor megejtenék egy rehabilitációt is.
    Anno, az volt a szöveg, hogy a szovjet kabinergonómia az milyen pocsék, mert amíg a MiG-21bisz-nél 350 különféle kapcsoló meg műszer terheli meg a pilóta fedélzeti munkáját, addig a bezzeg USA... na hát az F-15A-nál is számszerűleg pont ennyi műszer, meg kapcsoló van a kabinban!

    Az más kérdés, hogy a radar, vagy HUD szimbolika, besugárzásjelző információs eszköztára az fényévekkel haladja meg a 21-esét, vagy a 23-asét, de bátran megemlíthetjük, főleg besugárzásjelző tekintetében a MiG-29-essel, vagy a Szu-27-essel szembeni fölényét is.

    Ugyanakkor, maga a MiG-29-es, vagy Szu-27-es kabinjának rendezettsége, átláthatósága, a kapcsolók, kezelőelemek elérhetősége teljesen megfelel a korszellemnek és a színvonalnak.
  • Allesmor Obranna
    Mi bajod van velük? A kortárs gépekhez viszonyítva teljesen korszerű kabinjuk volt, az más kérdés, hogy az egyszem kijelző a MiG-29-esek 9.12-es verzióin ugyanazt mutatta, mint a HUD képe, ha KOLSz, vagy radar üzemmódokon dolgozott a rendszer. De pl az ILS-t, a rögzített célhálót és a földi üzemmódot logikusan már nem tudta.
    A 9.13-asokon legalább volt egy külön harcászati üzemmódja, ami az A-50-esek adatait és útvonalat is meg tudott jeleníteni.
    Ugyanez utóbbi igaz volt a Szu-27-esekre is.

    De ergonómiai vonatkozásban el kell ismerni, minden a helyén volt. Logikusan összeválogatott műszercsoportok, megfelelő orientációval. Ha ültél már MiG-29-esben, vagy Szu-27-eseben, akkor láthattad.

    De mondok egy érdekességet. Az amerikai kabinfilózófia egyik sajátos jelensége, hogy a kéthajtóműves gépeken két külön műszercsoport van a hajtóműveknek és ezekhez jön még olyan egzotikum is, mint pl a fúvócső pozíció, aminek a céljára a mai napig nem tudtam rájönni, de ott van szinte mindegyik gépben.
    Ilyen az oroszoknál nincs. A többhajtóműves gépeknél meg eleve egységesítették a műszerek közül azokat, amelyeket feleslegesnek tartottak megkettőzni.
    Pedig ez nem volt mindig így, hiszen a Szu-27-esek már T-10Sz, tehát 1981 utáni első prototípusain az orosz tervezők is megpróbálkoztak a duplikált hajtómű műszerekkel és máig érthetetlen módon, ezeket valamiért a kabin bal oldalára tették. Holott mióta világ a világ, a hajtómű ellenőrző műszerek helye a jobb oldalon van, keleten és nyugaton egyaránt.

    [​IMG]

    Aztán rendet tettek és minden visszakerült a helyére. Szimpla, de két tűs fordulatszámmérő, alatta a duplikált műszerek az olajnyomás/hőfok számára:

    [​IMG]

    És itt akkor megejtenék egy rehabilitációt is.
    Anno, az volt a szöveg, hogy a szovjet kabinergonómia az milyen pocsék, mert amíg a MiG-21bisz-nél 350 különféle kapcsoló meg műszer terheli meg a pilóta fedélzeti munkáját, addig a bezzeg USA... na hát az F-15A-nál is számszerűleg pont ennyi műszer, meg kapcsoló van a kabinban!

    Az más kérdés, hogy a radar, vagy HUD szimbolika, besugárzásjelző információs eszköztára az fényévekkel haladja meg a 21-esét, vagy a 23-asét, de bátran megemlíthetjük, főleg besugárzásjelző tekintetében a MiG-29-essel, vagy a Szu-27-essel szembeni fölényét is.

    Ugyanakkor, maga a MiG-29-es, vagy Szu-27-es kabinjának rendezettsége, átláthatósága, a kapcsolók, kezelőelemek elérhetősége teljesen megfelel a korszellemnek és a színvonalnak.
    Az RWR kijelzőt azért feljebb rakhatták volna ahelyett,hogy eldugják jobb alulra.
  • Allesmor Obranna
    És itt akkor megejtenék egy rehabilitációt is.
    Anno, az volt a szöveg, hogy a szovjet kabinergonómia az milyen pocsék, mert amíg a MiG-21bisz-nél 350 különféle kapcsoló meg műszer terheli meg a pilóta fedélzeti munkáját, addig a bezzeg USA... na hát az F-15A-nál is számszerűleg pont ennyi műszer, meg kapcsoló van a kabinban!

    Az más kérdés, hogy a radar, vagy HUD szimbolika, besugárzásjelző információs eszköztára az fényévekkel haladja meg a 21-esét, vagy a 23-asét, de bátran megemlíthetjük, főleg besugárzásjelző tekintetében a MiG-29-essel, vagy a Szu-27-essel szembeni fölényét is.

    Ugyanakkor, maga a MiG-29-es, vagy Szu-27-es kabinjának rendezettsége, átláthatósága, a kapcsolók, kezelőelemek elérhetősége teljesen megfelel a korszellemnek és a színvonalnak.
    A rehabilitáció része a kommentednek a második fele? Mert az első pont, hogy nem rehab. Az F-15A és C esetén a HOTAS volt új, de ugyanúgy a gép talpra állításához kellett a sok kapcsoló és izé. Ezt ma áttették automatikára vagy gondolom MFD-n a legújabb gépeknél, ahogy az Space X hajón is.


    A második felét sem értem. Aki nem vak és teljesen hülye, az látja, hogy a MiG-29 9.12 és a Szu-27(Sz) kb. az F-15A és C között landolt félúton.
    • Szép nagy és jól olvasható fő elektromecha műszerek, a műhorizont, az orosz "HSI" és a fő paraméterek, magasság, sebesség.
    • Jó HUD.
    • Az F-15C-n már van legalább 1 db MFD, ezzel sokat nyerek a fegyverzetkezlő pult méretén és másra is volt használható.
    • Ahol viszont elvérzett mindkét szovjet gép az a radar és az RWR kijelzés. A HUD-ra kitett radar nekem mindennek tűnik, csak nem praktikus. Főleg úgy, hogy van képernyő a kabinban. Akkor miért nem oda tették? Mai napig nem értem.

      Az RWR kialakítása kb. használhatatlan az akkori nyugati csúcshoz képest. Ezen felül olyan helyre tették, ami önmagában muris. Vagy ennyire értékelték a műszert és ez beismerése annak, hogy kvázi dísz...?
  • dudi
    Az RWR kijelzőt azért feljebb rakhatták volna ahelyett,hogy eldugják jobb alulra.
    Próbálj meg mérnöki szemmel hozzáállni.
    Ez a fajta besugárzásjelző ennyit tud. Már maga a műszer képességei sem elégségesek a modern harc megvívásához, sőt már akkor elavult volt, mikor a Szu-27-es, vagy a MiG-29-es megjelent.
    Ugyanakkor, miután eldőlt, hogy az eredetileg megálmodott, kizárólag képernyőkre épülő glass cockpit-ből nem lesz semmi, a kabinelrendezés tekintetében a prioritást a repülés és rendszer ellenőrző műszercsoportok kapták, az RWR-nek már csak a maradék helyek egyike jutott.
    Amúgy a kabinon belüli munka tekintetében az RWR ellenőrzése az nem a 9g-s manőverező légiharcok során zajlik, így van idő foglalkozni vele. És akkor már legyen elhelyezve az ekran vonalában, ahogy ez a MIG-29-esnél is megvalósult:

    [​IMG]
  • Allesmor Obranna
    Próbálj meg mérnöki szemmel hozzáállni.
    Ez a fajta besugárzásjelző ennyit tud. Már maga a műszer képességei sem elégségesek a modern harc megvívásához, sőt már akkor elavult volt, mikor a Szu-27-es, vagy a MiG-29-es megjelent.
    Ugyanakkor, miután eldőlt, hogy az eredetileg megálmodott, kizárólag képernyőkre épülő glass cockpit-ből nem lesz semmi, a kabinelrendezés tekintetében a prioritást a repülés és rendszer ellenőrző műszercsoportok kapták, az RWR-nek már csak a maradék helyek egyike jutott.
    Amúgy a kabinon belüli munka tekintetében az RWR ellenőrzése az nem a 9g-s manőverező légiharcok során zajlik, így van idő foglalkozni vele. És akkor már legyen elhelyezve az ekran vonalában, ahogy ez a MIG-29-esnél is megvalósult:

    [​IMG]
    De ha a szart szar hwlyre rakod az csak tovább ront.
  • Allesmor Obranna
    Próbálj meg mérnöki szemmel hozzáállni.
    Ez a fajta besugárzásjelző ennyit tud. Már maga a műszer képességei sem elégségesek a modern harc megvívásához, sőt már akkor elavult volt, mikor a Szu-27-es, vagy a MiG-29-es megjelent.
    Ugyanakkor, miután eldőlt, hogy az eredetileg megálmodott, kizárólag képernyőkre épülő glass cockpit-ből nem lesz semmi, a kabinelrendezés tekintetében a prioritást a repülés és rendszer ellenőrző műszercsoportok kapták, az RWR-nek már csak a maradék helyek egyike jutott.
    Amúgy a kabinon belüli munka tekintetében az RWR ellenőrzése az nem a 9g-s manőverező légiharcok során zajlik, így van idő foglalkozni vele. És akkor már legyen elhelyezve az ekran vonalában, ahogy ez a MIG-29-esnél is megvalósult:

    [​IMG]
    És pontosan ezen a képen látszik az, amivel problémám van.

    A BVR légiharc során az RWR és radar egységes használata az, ami fontos.
    Az F-16C esetén az RWR a bal MFD felett van, amin az F-16 pilóták kb. 99%-a az FCR-t, a radart teszi ki. Egy látómező, vagy közeli. Ahogy kell és célszerű.

    A MiG-9/Szu-27-ben a képen HDD-nek nevezett dolog nem jeleníti meg a radarképet, a HUD-ra teszik ki. Az RWR meg attól a legtávolabb van úgy, hogy összevissza villog sok lámpával, nem is egyidődben.

    Hogy mi a ráknak kell mechanikus AoA jelzés, amikor dogfight közben a kutyát nem érdekli, mert a pilóta úgyis érzi. NAV módban meg meg mutatja a HUD. Ez nem fért volna rá szovjet gépek HUD-jára...?


    Műszeres leszálláskor kell a HSI és műhorizont az ILS keresztte, ezért kell ott lenni mellette az AoA + VVI, mert adja a siklópályát. Adott sebességgel, adott állásszöggel adott süllyedéssel kell repülni. Az AoA kijelző Mert annak a helyén van lényegében az F-16C-n a kis RWR képernyő és az AoA a műhorizonttól balra van.

    Szovjet szinten hatalmas ugrás volt a kabin, de az elmaradás egyes területeken szembeöltő. Szerintem. Ez persze abból is adódik, hogy az M változatokat, amik ezeket javították volna, azokat elmosta a történelem vihara és a pénztelenség. Így ezek a gépek lényegében életük végéig egyes téren (szerintem) két szék közt a pad alá estek.
  • A mechanikus, egyesített állásszög/túlterhelés kijelző műszere az orosz gépeken a HUD-hoz, illetve korábban a célzókészülékhez közel volt elhelyezve és jelentősége a MiG-21-esnél még jelentős volt a repülés során.
    A MiG-23-asnál már volt állásszöghatároló, a 29-esnél ez utóbbi mellé egy eleve jobb sárkány és nagyobb tolóerőfelesleg, a Szu-27-esnél meg pluszban FbW kontroll.
    Hogy letisztult és kevesebb jeligényű HUD képpel operálhassanak, inkább megtartották a régi, jó kettős műszert a szemmagassághoz közel. Végülis logikus. Az új orosz HUD-ok már mutatják ezeket a paramétereket is.

    Az F-15-ösöknél is van mechanikus AoA és túlterhelés indikátor, a műszerfal közepén, egymás alatt, két külön műszerben széttagolva.
    Pedig ott a HUD külön is mutatja ezeket az adatokat. Sőt, a belinkelt modernizált F-15C kabinban is megmaradt ez. Ez vajon logikus?
  • molnibalage
    Hóóóóóóóóóóóóóóóóóóó....

    A Hornet kabinban a középső MFD lehet, hogy az de az valójában a digitális HSI. Az meg mindig is ott szokott lenni. Ki lehet rakni rá mást is, de gondolom a pilóták többségének erre nincs igénye. De ha már tudja... Ma ott már moving map-pal kombinált HSI van. Az F-16V-nél is ezért kerül vagy talán már egyes más korszerűbb F-16- nál is képernyő volt ott. Mert anélkül az HSD képernyőre ment a moving map és az elektromecha HSI és minden eltüntethető volt és használható másra, ha kell.

    Viszont, és itt egy hatalmas viszont. Láthattuk az F-111 sorozatban, hogy egy csoportban volt az F-111-en a műhorizont a HSI és a magasság, sebesség és vario. Miért? Hogy műszeres repülésnél a pilóta látómezejében legyen minden. Az F-16 is ilyen. HSI, felette a műhorizont, állásszög, vario, sebesség és magasság. Csak ezeket nézve a gép letehető a TACAN/ILS segítségével, illetve vezethető steerpoint/waypoint mentén. Ezek ma már a full glass gépeken legfeljebb mechanikus tartalékok. Ha van egyáltalán.

    Az F-16C-n az RWR balra fent az ICP és a HUD sarkánál, látómezőben kifelé nézve, ha jön a rakéta, akkor könnyű az alapján keresni, hogy hol jön a füstcsík. (Hidegháborús SAM ellen ez volt a legjobb.)

    [​IMG]

    Na, a Hornet kabin ezt szúrta tökön, ha bármilyen okból nincs MFD, a műhorizont nem középen van...
    Az RWR meg lent az jobb MFD alatt...? A BVR és SAM korszak elsődleges vészjelző műszere? Ok, hogy ki lehet tenni MFD-re, de az F-16C-n is ki lehet és mégis szemmagasságban van.
    [​IMG]

    Az F-15A és F-15C gépeken meg akkora volt a műszer és olyan helyen, hogy ihaj. A besugárzásjelző a radar CRT kijelzővel összemérhető méretű. Mindez 1979-ben...
    [​IMG]


    F-35 esetén nincs HUD, akkor mission abort. JHMCS esetén, ha az megfekszik, akkor elvileg lehet tovább menni. HUD van, némi képesség csökkenés, de ha nincs HOBS követelményes légiharc, akkor kb. whatever, anélkül is repültek a gépek 50+ évig.

    Ha MFD-k szállnak el, akkor az már mission abort kategória, mert a gép harcértéke nagyban csökken.
    A régebbi 4. gen gépeken is még elektromecha volt a HSI és ILS és sokáig full tartalék volt. Most már ezek is asszem digitális tartalékok, de külön műszerek, asszem.
    Mint az iparban a SIL műszerezés. Van a DCS rendszer, de attól függetlenül szeparált biztonsági műszerezés van a nagyon kritikus helyeken az atomenergiában és a vegyiparban.

    Ami egy egyfunkciós RWR volt. Az most elfér az új kijelzőn és mellett számtalan más. Pl. moving map és arra rárakott RWR is, ami mutatja a sugárzás irányát, sőt, akár 2 felé bontott radarkét (oldal és felülnézet) vagy axonometrikus HSD is mehet. Ezért az ősrégi CRT alapú RWR kb. élből kukába dobható. A korszerűsítések során ott egy kis gombos kezelőpanel is került, amit fejből nem is tudok mire jó. Talán benne van az F-15 írásomban.

    "A panelon halványan kivehető ’CM’ betűjelzés a ’countermeasure’, vagyis ellentevékenység szókapcsolat rövidítése. Valószínűleg az ECM, a rakétacsali- szóró (radar- és infracsapda) berendezések kezelőpultja
    lehet."
    Az oké, hogy HSI / moving map az alsó MFD, de mivel az RWR egy talicska helyen van és kicsi (de a 16-oson legalább jó helyen), én pl. DCS-ben legtöbb esetben inkább az RWR-t raknám valamelyikre és a fennmaradó MFD-re pedig az SA oldal kerülne ki. Ez viszont semmilyen ergonómia mellett nem jön ki, még az abszolút irreálisan nagy FOV-al repült szimulátorozás mellett sem, nem hogy a valóságban.

    Egyébként szimek alapján a hornet MFD jelölésrendszere egy rakás szar. Teljes agyfaszt kaptam, hogy pl. DCS-ben az SA oldalon nem mutatja a datalink contactok magasságát, kivéve ha külön kijelölöd őket. Ehhez képest ez a toronymagasan legfontosabb adat a pozíción kívül. Minden más ehhez képest eltörpül.. radarral oldalszöget keresni baromi könnyű, mindig a magasság a probléma. Azt nem tudom, hogy a valódi hornetekben is pont ugyanígy néz ki, de ha igen akkor az rendkívül szomorú.

    Ehhez képest a 16 maga a mennyország. Gyakorlatilag szinte minden pont úgy van elhelyezve, olyan jelölésrendszerrel ahogy azt a nagy könyvben megírták. Néhány kivétellel..

    Allesmor Obranna
    Mi bajod van velük? A kortárs gépekhez viszonyítva teljesen korszerű kabinjuk volt, az más kérdés, hogy az egyszem kijelző a MiG-29-esek 9.12-es verzióin ugyanazt mutatta, mint a HUD képe, ha KOLSz, vagy radar üzemmódokon dolgozott a rendszer. De pl az ILS-t, a rögzített célhálót és a földi üzemmódot logikusan már nem tudta.
    A 9.13-asokon legalább volt egy külön harcászati üzemmódja, ami az A-50-esek adatait és útvonalat is meg tudott jeleníteni.
    Ugyanez utóbbi igaz volt a Szu-27-esekre is.

    De ergonómiai vonatkozásban el kell ismerni, minden a helyén volt. Logikusan összeválogatott műszercsoportok, megfelelő orientációval. Ha ültél már MiG-29-esben, vagy Szu-27-eseben, akkor láthattad.

    De mondok egy érdekességet. Az amerikai kabinfilózófia egyik sajátos jelensége, hogy a kéthajtóműves gépeken két külön műszercsoport van a hajtóműveknek és ezekhez jön még olyan egzotikum is, mint pl a fúvócső pozíció, aminek a céljára a mai napig nem tudtam rájönni, de ott van szinte mindegyik gépben.
    Ilyen az oroszoknál nincs. A többhajtóműves gépeknél meg eleve egységesítették a műszerek közül azokat, amelyeket feleslegesnek tartottak megkettőzni.
    Pedig ez nem volt mindig így, hiszen a Szu-27-esek már T-10Sz, tehát 1981 utáni első prototípusain az orosz tervezők is megpróbálkoztak a duplikált hajtómű műszerekkel és máig érthetetlen módon, ezeket valamiért a kabin bal oldalára tették. Holott mióta világ a világ, a hajtómű ellenőrző műszerek helye a jobb oldalon van, keleten és nyugaton egyaránt.

    [​IMG]

    Aztán rendet tettek és minden visszakerült a helyére. Szimpla, de két tűs fordulatszámmérő, alatta a duplikált műszerek az olajnyomás/hőfok számára:

    [​IMG]

    És itt akkor megejtenék egy rehabilitációt is.
    Anno, az volt a szöveg, hogy a szovjet kabinergonómia az milyen pocsék, mert amíg a MiG-21bisz-nél 350 különféle kapcsoló meg műszer terheli meg a pilóta fedélzeti munkáját, addig a bezzeg USA... na hát az F-15A-nál is számszerűleg pont ennyi műszer, meg kapcsoló van a kabinban!

    Az más kérdés, hogy a radar, vagy HUD szimbolika, besugárzásjelző információs eszköztára az fényévekkel haladja meg a 21-esét, vagy a 23-asét, de bátran megemlíthetjük, főleg besugárzásjelző tekintetében a MiG-29-essel, vagy a Szu-27-essel szembeni fölényét is.

    Ugyanakkor, maga a MiG-29-es, vagy Szu-27-es kabinjának rendezettsége, átláthatósága, a kapcsolók, kezelőelemek elérhetősége teljesen megfelel a korszellemnek és a színvonalnak.
    molnibalage
    A rehabilitáció része a kommentednek a második fele? Mert az első pont, hogy nem rehab. Az F-15A és C esetén a HOTAS volt új, de ugyanúgy a gép talpra állításához kellett a sok kapcsoló és izé. Ezt ma áttették automatikára vagy gondolom MFD-n a legújabb gépeknél, ahogy az Space X hajón is.


    A második felét sem értem. Aki nem vak és teljesen hülye, az látja, hogy a MiG-29 9.12 és a Szu-27(Sz) kb. az F-15A és C között landolt félúton.
    • Szép nagy és jól olvasható fő elektromecha műszerek, a műhorizont, az orosz "HSI" és a fő paraméterek, magasság, sebesség.
    • Jó HUD.
    • Az F-15C-n már van legalább 1 db MFD, ezzel sokat nyerek a fegyverzetkezlő pult méretén és másra is volt használható.
    • Ahol viszont elvérzett mindkét szovjet gép az a radar és az RWR kijelzés. A HUD-ra kitett radar nekem mindennek tűnik, csak nem praktikus. Főleg úgy, hogy van képernyő a kabinban. Akkor miért nem oda tették? Mai napig nem értem.

      Az RWR kialakítása kb. használhatatlan az akkori nyugati csúcshoz képest. Ezen felül olyan helyre tették, ami önmagában muris. Vagy ennyire értékelték a műszert és ez beismerése annak, hogy kvázi dísz...?
    Pontosan az a bajom, amit molni ír. RWR gyakorilatilag a padlón van, amíg a rajta lévő információt értelmezed semmilyen más műszert nem tudsz használni és arról sincs semmi fogalmad, hogy egyébként mi történik.

    A HUD által adott vizuális, 3D térben elhelyezett információ összekeverése a radar által adott 2D felülnézeti információval maga a katasztrófa. Ennél szarabb koncepciót még csak kitalálni sem lehetne.
  • blaze
    Az oké, hogy HSI / moving map az alsó MFD, de mivel az RWR egy talicska helyen van és kicsi (de a 16-oson legalább jó helyen), én pl. DCS-ben legtöbb esetben inkább az RWR-t raknám valamelyikre és a fennmaradó MFD-re pedig az SA oldal kerülne ki. Ez viszont semmilyen ergonómia mellett nem jön ki, még az abszolút irreálisan nagy FOV-al repült szimulátorozás mellett sem, nem hogy a valóságban.

    Egyébként szimek alapján a hornet MFD jelölésrendszere egy rakás szar. Teljes agyfaszt kaptam, hogy pl. DCS-ben az SA oldalon nem mutatja a datalink contactok magasságát, kivéve ha külön kijelölöd őket. Ehhez képest ez a toronymagasan legfontosabb adat a pozíción kívül. Minden más ehhez képest eltörpül.. radarral oldalszöget keresni baromi könnyű, mindig a magasság a probléma. Azt nem tudom, hogy a valódi hornetekben is pont ugyanígy néz ki, de ha igen akkor az rendkívül szomorú.

    Ehhez képest a 16 maga a mennyország. Gyakorlatilag szinte minden pont úgy van elhelyezve, olyan jelölésrendszerrel ahogy azt a nagy könyvben megírták. Néhány kivétellel..
    Hát, ennek fényében még furább az, hogy Varga Ferenc a Hornet ember-gép kapcsolatát értékelte a legmagasabba és csak aztán jött a Viper. Az, hogy data linkes oldalon nincs magasság, az tényleg LOL, ha ez a valóság... Rohadtul nem mindegy, hogy akkor 3 vagy 30 ezer lábon jön az a valaki.

    Pontosan az a bajom, amit molni ír. RWR gyakorilatilag a padlón van, amíg a rajta lévő információt értelmezed semmilyen más műszert nem tudsz használni és arról sincs semmi fogalmad, hogy egyébként mi történik.

    A HUD által adott vizuális, 3D térben elhelyezett információ összekeverése a radar által adott 2D felülnézeti információval maga a katasztrófa. Ennél szarabb koncepciót még csak kitalálni sem lehetne
    Nagyon egybecseng a véleményünk.
  • Nagyon egybecseng a véleményetek, mert repszimes oldalról szemlélitek a dolgokat, ahol leragadtok egyes olyan részleteknél, mint a besugárzásjelző nagysága, helye, vagy az ekran információ “gazdagsága”, netán egy MFD egyik adott menüpontjának paraméterei.

    Én viszont kabinergonómiáról beszélek, ami egy jóval komplexebb témakör. Az ember-gép kapcsolat nem csak az egyes műszerek kialakításáról szól.

    Eddig milyen vadászgépekben ültetek?
  • molnibalage
    A HUD-ra kitett radar nekem mindennek tűnik, csak nem praktikus. Főleg úgy, hogy van képernyő a kabinban. Akkor miért nem oda tették? Mai napig nem értem.
    Nos, erre is megvan a magyarázat. Úgy hívják: MiG-23. Onnan származik ez.
    Ott nem volt a kabinban külön radarképernyő, mint a MiG-21-esekben és a MiG-25-ösökben (ahol meg csak képernyő volt, még a célzókészüléket is elhagyták), minden radar és hőpellengátor infót a tükörüveg kijelzőre raktak ki.
    Ez öröklődött át a MiG-29-esekre.
    Az ekran-t a 9.12-esen másra szánták, köze nem lett volna a radarhoz, de ez menet közben máshogy alakult és csak a 9.13-asnál jelent meg a harcászati helyzetkép.
    • Nah, akkor lássuk az F-15E-t, mint a F-111 utódját. Legyen az egyszerűség kedvéért LO-LO-LO.
    • Tényleg csak nagyon gyors ellenőrzéssel megnéztem, hogy 2x600 gal és 1xMk-84 = B61 légellenállás milyen fajlagos fogyasztások vannak.
    • Mivel az F-111 és Szu-24 TFR-es, és azok képessége a mérce ezért legalább a LANTIRN AN/AAQ-13 navigation pod kell. A TGP atomhoz úgy sem kell...
    • Azokon nincs AAM ezért ide se tettem rá, low level esetén nem sokat számít. Szerintem.
    Akkor a légellenállás tényezők (ezek minden gép FM-jében eltérőek, nem azonosak eltérő típusra)
    F-15E 0
    CFT 20
    AN/AAQ-13 9,5
    Mk-84 CL 3,0
    2x 610 gal 2x6,0 (CFT, de nincs más.)
    --------------------------------------------------------------
    Ez összesen 44,5.


    A felszálló tömeg
    A gép üres tömege +keról 32500+13500 46000 lb
    A CFT saját és üzemanyag tömege 4200 + 13677 = legyen 18000 lb
    AN/AAQ-13 520 lb
    Mk-84 = B61 720 lb​
    2x610 gal 2x(320 + 4258) 9200 lb
    ----------------------------------------------------------------------------------------------------------
    Ez összesen 74 440 lb, legyen 75 ezer.
    Az üzemanyag tömege 35 700 lb Felszállás és tartalék legyen 2700 lb ---> 33000 lb.

    520 csomóra nézem meg, de itt is igaz, hogy 480-ra jobb lenne. 20%-kal kisebb fajlagos fogyasztás van nehéz gépnél úgy, hogy a sebesség csak 8%-kal kisebb.

    Mind ennél, mint az F-16 példánál megjegyzem, hogy a példa nagyon primitív, mert oda és vissza is azonos sebességet feltételezek és az egész úton, amikor a baráti terület felett gazdaságosabb lenne megengedhető, de ellenséges terület felett meg nagyon célszerű a max. mil. De végig azonossal számolva ezek NAGYJÁBÓL kiegyenlítik egymást.

    De valóság meg az lenne, hogy baráti terület felett nagy magasságban, ha az legalább 200 km hosszat eléri. Ott már hajjaj.

    Szóval itt ez a vége. 966 km.
    Hát, azért ez fura. Mert lépten nyomon az olvastam eddig, hogy az F-111 40%-kal többet tudott alacsony behatolóként. Persze jó kérdés, hogy ezt milyen konfiggal és profillal értették. A lenti matek és az FM nagyon nem adja ki. Az F-111 esetén LO-LO-LO 1012 km volt. A 966 km ehhez képest -5%...

    A lenti táblázat első szakaszában a DI 44,5 volt.
    A második szakaszában 32,5
    Az utolsó szakaszban meg 30.

    [​IMG]


    Mivel a DRAG értékek pont a 40-60 és 40-20 közé esetek, azokat lineáris interpolációval számoltam ki az ismert értékekből. Ezeket használtam. A DI táblázatokat nem teszem be, remélem nincs harag, lusta vagyok, de holnap, ha valaki kéri, akkor pótolhatom.

    Spoiler: Fogyasztási adatok.

    Mi a tanulság? Bevetés tervezés és az ismert fenyegetések kiemelten fontosak. Ha nincs tartalék és utánégetőzni kell vadászfenyegetés miatt vagy más miatt eltérni a tervtől és rögtönözni (veszély...!), akkor nagyon a hatósugár szélén tervezett bevetés = sci-fi...

    Illetve az is, hogy tessék elképzelni, amikor régen még elektronikus számológép sem volt és úgy kellett ezeket számolni, tervezni és eltérő gépeknél eltérő kötélkéket összehangolni. Ehhez képest a gépet vezetni már-már egyszerűnek tűnik. Én meg bruta force és Excel próbálgatással simán kiioptimalizálom pikk-pakk...

    Na erről mesélt Jeff, hogy neki ebben volt rutinja és tették oda, ahova a Sivatagi Vihar alatt. Mert, ha jól és pontosan csinálod és szépen is repülsz, akkor az bizony sok sok km+. Amikor késve szállt fel és tepert a többiek után, akkor ette a tartalékát....

Ugrás a fórum topichoz