|

Közel a döntés az ausztrál tengeralattjáró kérdésben?

Az ausztrál miniszterelnök által jelzettek alapján közel járnak annak eldöntéséhez, ki viheti a 36 milliárd dollárosra taksált ausztrál tengeralattjáró tendert – ha esetleg előrehozott választásokra kerül sor a legkisebb kontinensen, akkor akár már júliusban megtörténhet a bejelentés arról, hogy francia, német, vagy japán lesz-e a svéd gyökerű Collins osztály utódja.

Mint ismert lehet az ausztrálok 12 nagy tengeralattjárót akarnak – nagyobbat, mint a kategóriájában amúgy is nagy Collins. Ezen igényt szépen lefedi a diesel-elektromos tengók között jelenleg sokak által a legfejlettebbnek tartott Sōryū osztály. Ausztrália élénk érdeklődést is mutat a japán tengeralattjárók iránt és 2015 végén a védelmi export szabályozását enyhítő Japán formálisan is benevezett a versenybe a hajóosztállyal – a Mitsubishi Heavy Industries-en keresztül az osztály módosított változata kerülne szállításra.

Ezen a 2013-as fotón az egyik Sōryū , a Hakuryū (SS-503) látható, amint behajózik Pearl Harbor kikötőjébe | U.S. Navy photo by Cmdr. Christy Hagen

Ezen a 2013-as fotón az egyik Sōryū , a Hakuryū (SS-503) látható, amint behajózik Pearl Harbor kikötőjébe | U.S. Navy photo by Cmdr. Christy Hagen ,

A ThyssenKrupp AG a Type 212 és 214 alapjain létrehozott, az ausztrál igényekre szabott Type 216-ossal nevezett, míg a gallok a Barracuda vadász atom-tengeralattjáró D/E tengeralattjáróvá átalakított változatával próbálkoznak. Utóbbinak a Shortfin Barracuda nevet adta a DCNS egy, a Nagy-korallzátony területén élő halról. Mind a német, mind pedig a francia tengeralattjáró hozzávetőlegesen 90 méter hosszú és alámerülve 4 000 tonna vízkiszorítású, mely nagyjából egyezik a japán rivális ezen paramétereivel.