A HTKA HÍRHALOM olyan hírek gyűjtőhelye, amiket rövidségük, vagy éppen időnk hiánya miatt nem tudtunk kellő formában megírni, így igen lényegre törően, de mégis közzétesszük ezeket minden hétvégén egy csokorba fűzve.

Február 29-én hajtóműhiba miatt kényszerleszállást hajtott végre az USAF egyik Japánban állomásozó Bell UH-1N Iroquois típusú helikoptere Csofu repülőterén. Az eset során senki nem sérült meg.

—

A pakisztániak nem úszták meg ennyivel, a légierő egyik Mil Mi-17 helikoptere zuhant le műszaki hiba miatt Tarbela közelében. Az eset során az ötfős személyzetből egy ember életét vesztette.

—

Oroszországban földnek ütközött Aerospatiale AS 355N helikopter, mellyel az illegális erdőirtás elleni felderítő tevékenységet folytattak. Ketten életüket vesztették, a fedélzeten tartózkodó másik két személy pedig súlyosan megsérült.

—

Az Orosz Légierő sem úszta meg baleset nélkül a múlt hetet, Szíriában elveszítették egyik pilóta nélküli felderítőjüket. A baleset során senki sem sérült meg.

—

A Dél-Afrikai Légierő egyik AC-208 Caravan kisgépe kényszerleszállást hajtott végre egy privát mezőgazdasági reptéren március 3-án nem sokkal éjfél után. Az éjszakai gyakorlórepülésen részt vevő gépen kétfős személyzet tartózkodott, enyhe sérülésekkel megúszták az esetet.

—

Az idei évben öttel nő az Orosz Légvédelem Sz-400-as ütegeinek száma. A gyártó Almaz-Antey szeptemberben 3, októberben pedig 2 egységet szállít le, a cég vezérigazgatójának nyilatkozata szerint pedig ezzel a határidő előtt járnak.

—

Az USAF 388. és 419. vadász ezredeinek F-35A-i lettek az elsők, melyek a légierőn belül a típus harci alakulataihoz osztott példányai közül fegyvert oldhattak. Február 25-én került sor a tesztre a Utahban található lőtér felett, az 5. generációs vadászbombázók belső fegyverteréből lézeres irányítású bombákat indítottak útjukra. Korábban csupán a tesztszázadoknál üzemelő F-35A-k oldottak fegyvert.

Pár hete említettük, hogy a Pentagon új feladatkört nézett ki a hajófedélzeti pilóta nélküli gépek számára. A CBRAS (Carrier-Based Aerial-Refueling System) név viszont nem igazán nyelvre álló, talán ezért, talán más okokból a haditengerészet szeretné elérni hogy az immár RAQ-25-ös jelzéssel illetett gép hivatalosan is megkapja a Stingray nevet. Ez egyébként ráját jelent, mely illene is a típushoz, hisz az X-47B több szemszögből is hasonlóságot mutat a tengeri állatvilág hasonló névre hallgató különleges fajával.

Jelentős géphiányban szenved az Indiai Légierő. Jelenleg „csupán” 32 vadász századdal rendelkeznek, mely a legkevesebb az elmúlt 1 évtizedet tekintve. A problémát a géppark átlagos életkora adja, egyedül a Szu-30MKI vadászbombázók tekinthetők modernnek, utánuk a MiG-29-esek, Mirage 2000-esek és Jaguarok képviselik a legnagyobb erőt, ezek azonban már nem mai „vasak”. Fokozottan elmondható ez a MiG-21 és MiG-27-esekről, melyek 14 század gépállományát teszik ki. A helyzetet némileg javítaná ha végre megérkeznének Franciaországból a Rafale-ok, azonban mind a mai napig nem sikerül aláírni a szerződést a beszerzésről. A Tejas szolgálatba állítása is előre lendítené a helyzetet, de az eredetileg 1994-re tervezett szolgálatba állítás mind a mai napig nem történt meg.

—

Svédország légvédelmi képességeinek javításán dolgozik, már egy éve tárgyalásokat folytatnak a Raytheonnal Patriot egységek beszerzéséről. A cég alelnöke szerint a svédek mellett Románia, Csehország és Norvégia is érdeklődik a nagy hatótávolságú légvédelmi rendszer után.

—

Hamarabb megérkezhet a hiperszonikus rakéták kora mint gondolnánk. Az USAF Kutató Laboratóriumának vezetője, Thomas Masiello dandártábornok szerint 2020-ra rendelkezni fognak egy olyan robotrepülőgéppel, mely a hangsebesség öt-hatszorosával juttatja célba robbanófejét. A légierő 2010 és 2013 között 4 tesztrepülést hajtott végre az X-51 kísérleti hiperszonikus repülőgéppel, melyek közül 2 sikertelenül végződött. A program 2013-as lezárása óta is folyik egy olyan hajtómű tesztelése, mely elérhetővé teszi az 5 machos sebességet. A tervek szerint a technológia 2030-ra olyan szintre fejlődhet, hogy fegyverek mellett már hiperszonikus felderítőgépek is megjelenhetnek a légierő állományában.

Az USAF Különleges Műveleti Parancsnoksága további 3 CV-22 Ospreyt szeretne kapni mielőtt befejeződik a típus gyártása. A Kongresszus idáig 51 példányt finanszírozott, azonban ezekből kettőt már elveszítettek balesetek során.

—

A Közép-Keletről érkező hírek szerint a francia Charles de Gaulle repülőgép hordozó már a Földközi-tengeren tevékenykedik és Líbia partjainál állomásozik majd. Előtte az Egyiptomi Haditengerészettel hajt végre közös gyakorlatozást.

—

Engedély nélkül exportált F-16-os alkatrészeket egy korábban a Hill légibázison dolgozó civil alkalmazott. Sztorink főszereplője két fékrendszert csempészett ki a bázisról és exportálta Indonéziába engedély nélkül az exportálási dokumentációk hamisításával. Tetteiért az Amerikai Körzeti Bíróságon kell felelnie. Korábban ő volt a Hill légibázison az F-16-osok alkatrészeinek pótlásáért felelős részleg pénzügyi menedzsere.

—

Egy viccesebb történet is nyilvánosságra került a napokban: az Amerikai Hadsereg repülőgép felismerő rajzain elég fatális hibák fedezhetők fel:

5 TC-90-est ad bérbe a Fülöp-szigeteknek Japán tengeri járőrözési feladatok végrehajtására. Korábban a gépek odaajándékozásáról volt szó, de mivel ezt nem teszik lehetővé a japán törvények, így Tokió a bérbe adás mellett döntött.

—

Szokatlan esetre került sor Izraelben. A Ryanair egyik leszálló Boeing 737-esének személyzete az IAF két F-16-osára lett figyelmes, akik épp az utasszállító útvonalán keresztül emelkedtek. A pilóta szólt a légi irányításnak, akik más irányra térítették a vadászgépeket. Az eset kivizsgálását együtt végzi a Közlekedési Minisztérium és az Izraeli Légierő.

—

Oroszországi források szerint a kormány felajánlja majd a Project 23000E repülőgép hordozó tervezetet India számára. A Storm osztályú repülőgép hordozók vízkiszorítását 90 000 – 100 000 tonna közöttire tervezik, és a síugró mellett két katapulttal is rendelkeznek majd. Indiában most készülnek fel a második hazai repülőgép hordozójuk építésére.

A Kuvaiti parlament jóváhagyta az Eurofighter Typhoon beszerzés első pénzösszegének elkülönítését. 500 millió dollárról van szó, melyet az ország általános tartalékalapjából utalnak át az Eurofighter Konzorcium számlájára. Kuvait tavaly döntött az összeurópai „kacsa” mellett, de a megegyezést sokáig nem sikerült nyélbe ütni.

—

A Török Légierő megkapta első Koral mobil elektronikai zavarórendszerét február 22-én. Minden egység 4 támogató (ED) és 2 támadó (ET) rendszerből áll, feladata a radarok észlelése, elemzése és a megfelelő ellen tevékenység biztosítása.

Franciaország és Nagy-Britannia vezetői egyezségre jutottak az új közös fejlesztésű pilóta nélküli harci gép fejlesztését illetően. A Future Combat Air System (FCAS) néven futó projektbe 2,18 milliárd dollárt invesztálnak. A részletes fejlesztést jövőre kezdik meg, a részt vevő cégek a következők: BAE Systems, Finmeccania, Rolls Royce, Dassault Aviation, SNECMA/Safran és a Thales.

Megrendelték a Brazil Légierő jövőbeli Gripenjeinek lőfegyvereit. A Saab 88 BK-27-es gépágyúra adott le rendelést a Rheinmetall cégnél. A fegyverek leszállítása 2017 és 2025 között történik meg.

—

A következő évtizedben érkezik meg az USAF kiöregedő E-8 Joint STARS gépeinek váltótípusa. A légierő vezérkari főnöke, Mark Welsh tábornok számolt be a helyzetről, mely szerint az új gép prototípusának 2021-ben kell repülnie és két évvel később elérnie a kezdeti műveleti képességet.

—

Március 2-án végrehajtotta szűzrepülését a KC-46A második prototípusa. A gépet az avionikai rendszerek és a külső világítás tesztelésére használják majd elsősorban. Szintén ide kapcsolódik, hogy az idősebb testvérnek és a tengerészgyalogság egyik vadászbombázójának köszönhetően eggyel nőtt a KC-46 által levegőben feltankolt típusok száma: a bőrnyakúak egyik AV-8B Harrier II-esének szomját sikerült enyhíteni egy teszt során.

Elhatározásra jutottak a Bell Helicoptersnél, a cég ezek után nem kezd hagyományos helikopterek tervezésébe. Az UH-1Y és az AH-1Z lesz az utolsó típusuk, mely a szokásos főrotor+farokrotor páros segítségével biztosítja a levegőben haladást, ezután csak konvertiplánok, valamint más, nem konvencionális kialakítással készülő helikoptereket fejlesztenek majd. A döntés oka, hogy felméréseik szerint az üzemeltetők olyan helikopterekre tartanak igényt, melyek utazósebessége eléri a 200 csomót, azaz a 370 km/h-t, ezt pedig nagyon nehéz vagy lehetetlen hagyományos kialakítással biztosítani.

—

A DARPA VTOL kísérleti repülőgépének programjának folytatására az Aurora Flight Science cég került kiválasztásra. A cég egyedi kialakítású pilóta nélküli gépének 24 légcsavart terveznek a szárnyába és további egyet-egyet a kacsa vezérsíkokba. Ezek teljesen egészében elforgathatók a hossztengelyük mentén, így függőleges állásba állítva felfelé irányuló sebességvektort adnak a repülőgépnek.

—

Közreműködött: Phoenix