A HÍRHALOM olyan hírek gyűjtőhelye, amiket rövidségük, vagy éppen időnk hiánya miatt nem tudtunk kellő formában megírni, így lényegre törően, de mégis közzétesszük ezeket minden hét kezdetén.

—

A Pilatus a 75. példány leszállításával teljesítette az indiai PC-7 MkII rendelést. Az 557 millió svájci frankos – megközelítőleg 556 millió amerikai zöldhasú – beszerzést 2012 május 24-én írták alá, az első gépet pedig 2013 februárjában vette át az Indiai Légierő. Az utolsó példányt különleges festéssel látta el a gyártó.

Gyakorlórepülés közben elvesztette egyik Szu-25-ösét az Ukrán Légierő. A baleset körülményei egyelőre tisztázatlanok, a feltételezés szerint a csatagép magasfeszültségű elektromos vezetékekbe repült bele. A gépet a 23 éves Yegor Bolshakov hadnagy vezette, de sajnos nem élte túl a repeseményt.

—

A hírek szerint a Boeing 5 lehetséges vásárlóval is tárgyalásokat folytat a Maritime Surveillance Aircraft (MSA) eladásáról. A Bombardier’s 605 típuson alapuló haditengerészeti felderítőgép azoknak nyújt olcsóbb alternatívát, akik nem tudják vagy nem akarják megvásárolni a P-8 Poseidont. Az első szerződéskötés ideje azonban még odébb van, a gyártó szerint leghamarabb jövőre vagy 2017-ben kerülhet rá sor.

Felborult a Finn Légierő terve az alapfokú kiképzőgépek leváltására. A jelenleg üzemelő Vinka típust szeretnék leváltani, ám a piacon fellelhető legtöbb típust túl drágának ítélték a beszerzéshez. Végül a cseh Zlin gyár termékére esett a választásuk, ám a gép kipróbálására küldött pilóták nem voltak elragadtatva. Problémaként a túl szűk pilótafülkét nevezték meg, melyben nem volt kényelmes a repülés.

—

Az Orosz Haderő november 25-én veheti át első Mil Mi-8AMTSh-VA helikopterét. A forgószárnyast kifejezetten az arktikus régiókban való üzemelésre tervezték.

November 10-én megérkezett a Luke légibázisra a Norvég Légierő első két F-35-öse. Nem sokkal a megérkezésük után meg is történt az első repülés, melyen egy norvég pilóta vitte levegőbe az 5. generációs típust. Ausztrália Után Norvégia lett a második nemzetközi partnere a JSF programnak, akinek a gépei a Luke légibázisra kerültek.

A Védelmi Biztonsági Együttműködési Ügynökség november 10-én értesítette a Kongresszust hogy Nagy-Britannia 500 AGM-114R Hellfire II félaktív lézeres irányítású rakéta beszerzésére határozta el magát. Az üzlet értéke 80 millió dollár.

—

Sikeres tesztet hajtottak végre az Utah-i tesztelő és kiképző lőtéren a JSM (Joint Strike Missile) rakétával. A fegyver, miután a hordozó F-16-os 22 000 láb (6705 méter) magasságban leoldotta, egy sor nehéz manővert mutatott be útvonalrepülése közben. A norvég fejlesztésű rakétát egyébként úgy tervezték, hogy elférjen az F-35 belső fegyverterében.

Az Eurofighter Konzorcium tovább fojtatja a Typhoon képességeinek fejlesztését. Legutóbb egy olasz példányra szereltek fel 6 MBDA Marte ER rakétát, ugyanis üzemeltetői kérésre meg akarják teremteni a típus hajók elleni támadó képességét.

Szintén az összeurópai „kacsához” tartozik, hogy Nagy-Britanniában végrehajtották a MBDA Storm Shadow első kísérleti indítását a típusról. A teszt pontos időpontját nem hozták nyilvánosságra, annyit tudni hogy a hónap elején került rá sor, és hogy minden a tervek szerint zajlott.

Elkészült a világ első 3D nyomtatású, sugárhajtású repülőgépe. Az UAV-t, melyet a Dubai Air Shown mutattak be, az Aurora Flight Sciences tervezte és készítette a Stratasys közreműködésével. A gépnek csupán 3 része nem készült az említett technológiával: a hajtóműve, az elektronikája és a kormánylapok irányítását végző munkahengerek.

A Boeingnál frusztráltak a lassú kongresszusi procedúra miatt, hogy engedélyezzék az F/A-18E/F Super Hornet eladását Kuvait számára. Ha sokáig húzódik a dolog, valószínűleg Kuvait az Eurofighterrel ír alá szerződést Typhoonok beszerzéséről, ezzel pedig a Boeing 30-40 évre elvesztené az országot mint megrendelőt.

—

Azért pozitív hírek is érkeznek az előbb említett amerikai gyáróriás felől, Dubaiban hozták nyilvánosságra hogy újabb AH-64 megrendelésre számítanak Egyiptomból. Ha megvalósul az üzlet, leghamarabb 2016 elején kerülhet sor a véglegesítésre.

—

Ha már szóba került az Apache, maradjunk a témánál: a Boeing megegyezett az indiai Tata Advanced Systems-el a helikopterek törzsközéprészének gyártásáról. Nem a Boeing az egyedüli aki Indiában gyártatja forgószárnyasainak törzsét, múlt héten került szóba, hogy a Sikorsky S-92-esek kabinja is az országban készül.

—

Irán és Oroszország aláírták az új szerződést az Sz-300-as légvédelmi rendszerek szállításáról. Mint ismert, korábban felbontotta a szállításról kötött szerződést az orosz fél, ezért pedig pert indított Irán. A mostani megállapodásban az is szerepel, hogy az első részének teljesítése után visszavonják a pert.

—

Iránban hatalmas energiát fektetnek abba hogy a légierő régi gépeit üzemképes állapotban tartják, erre legjobb bizonyíték, hogy az F-14-esek még mindig repülnek úgy, hogy már évtizedek óta nem kapnak hozzájuk alkatrészeket. Sőt, nem csak néhány példány repül, de a korábban alkatrészbázisnak használt gépeket is újra repülőképes állapotba hozzák. Nemrég nyilvánosságra kerültek képek egy példányról, melyet 14 éve száműztek donornak, most pedig újra a repülőképes állapotba hozták.

Az Airbus automatikussá tenné a légi utántöltő gépeinek csatlakozási procedúráját. Érzékelők figyelnék a tankolócső és az utántöltendő repülőgép viszonylagos helyzetét, és számítógép vezérelné a cső mozgatását. Az operátori szék azonban továbbra sem marad üres, ő felügyeli a folyamatot és tolja ki illetve húzza be a csövet. A módszert már tesztelik a cég A310-es tankerén.

—

A Lockheed Martin keményen dolgozik az F-16-osok élettartamának bővítésén. Ennek keretein belül egy vadászgépüket 27 713 órányi repülésnek megfelelő terhelésnek tettek ki, most pedig folyik a begyűjtött adatok kielemzése. A cél a típus repülhető óraszámának kitolása legalább 12 000 óráig.

Ha minden jól halad, a hónap végére célegyenesbe érhet az indiai harci helikopter fejlesztési program. Az LCH (Light Combat Helicopter még a hónap vége előtt megkaphatja a katonai légi alkalmassági minősítést, utána pedig beindulhat a sorozatgyártása.

—

Az amerikaiak mellett a kínaiak is belekezdtek a saját mágneses katapultrendszerük fejlesztésébe. Az EMALS (Electromagnetic Aircraft Launch System) létrehozásához a hírek szerint nagy számban alkalmazzák a szupravezetőket. Néhány kép az elkészült makettekről: