A HTKA HÍRHALOM olyan hírek gyűjtőhelye, amiket rövidségük, vagy éppen időnk hiánya miatt nem tudtunk kellő formában megírni, így igen lényegre törően, de mégis közzétesszük ezeket minden hétvégén egy csokorba fűzve.

—

Franciaország kibérelte az Antonov cég egyik An-70-esét szállítási feladatra. A Közép-afrikai Köztársaságból kellett 23,6 tonnányi felszerelést hazaszállítani Istres-be. A művelet szeptember 22-e és 26-a között zajlott, az ukrán szállítógép több mint 20 órát volt a levegőben, ez alatt pedig 13 600 kilométert tett meg. Az út tartalmazott egy csádi megállót is, ahonnan a gépnek közel maximális felszállótömeggel kellett elemelkednie 33 Celsius fokos környezetben.

Újabb adag Szu-34-est vehetett át az Orosz Légierő. A vadászbombázókat október 6-án adta át a gyártó a Védelmi Minisztériumnak. Arról nincsenek hírek, hogy mennyi példányról van szó.

—

Mint ismert, az oroszok is beszálltak a szíriai bombázásokba. Ennek részeként október 7-én 26 csapásmérő robotrepülőgép érkezett Szíriába, 4 a Kaszpi-tengeren hajózó hajóról és egy a tenger felett repülő Tu-160-asról. A hajók egyenként 4 rakétát, a Tu-160-as pedig a fennmaradó 10 fegyvert indította útjára. 11 célpontot támadtak, a hivatalos információk szerint mindet megsemmisítették, emellett civil épületekben nem keletkezett kár.

Az Orosz Védelmi Minisztérium hivatalos videója:

Amerikai forrásoknak kissé eltérő véleményük van az orosz támadás pontosságáról, két katonai tisztviselő nyilatkozott a CNN-nek, mely szerint a 26-ból legalább 4 rakéta Iránban lezuhant. Az Iráni Iszlamista Köztársasági Hírügynökség beszámolója szerint egy azonosítatlan repülő objektum landolt Takab várostól nem messze, és a robbanástól több ház ablaka is betört.

A rakétázások mellett az Orosz Légierő több vadászbombázója is Szíriába települt. Ezek közül a legmodernebb és a legnagyobb harcértékkel bírók az új Szu-34-esek, melyek bevetéséről videó is készült. A felvételek alapján a KAB-500Sz GPS irányítású bombák pontossága még hagy némi kívánnivalót maga után.

A pontosságon kívül a többi harci repülőgépet használó országgal való egyeztetés hiánya is gondot okoz. A Pentagon szóvivője, Jeff Davis százados számolt be az október 7-i eseményről, amikor az USAF harci gépeinek útvonalát módosítani kellett, hogy ne kerüljenek túl közel a térségben tevékenykedő orosz társaikhoz. Arról nem számolt adott tájékoztatást, hogy az ország melyik régiójában történt az eset. Korábban a CBS adott hírt arról, hogy két amerikai F-16-os 20 mérföldön belülre került orosz Szu-34-esekhez.

Nem csak az USAF tervei módosultak mióta Oroszország is beszállt a Szíriában folyó harcokba: az Ausztrál Királyi Légierő gépei azóta nem repültek az ország légterében, mióta az Orosz Légierő ott tevékenykedik. A közös műveletek irányítója, David Johnston altengernagy számolt be a helyzetről, mely szerint nem az orosz fellépés miatt szüneteltetik a bevetéseket, hanem mert jelenleg máshova fókuszálják a figyelmüket. Ettől függetlenül, ha szükség lesz rá, bármikor újra képesek lesznek küldetésre indulni.

—

Tovább folytatódik az indiai Rafale beszerzés szappanoperája. Múlt héten írtunk róla, hogy még mindig nincs szerződés az államközi megállapodással vásárolandó 36 gép ügyében, emellett pedig a Tejas Mk 1A-ról is szó esett. Most összeköthetjük a két hírt, ugyanis az ország miniszterelnöke, Narendra Modi megtagadta a légierő kérését további 44 Rafale megvételéről, pénzügyi okokra hivatkozva. A francia típus helyett Tejas MK 1A-k beszerzését javasolja mint a MiG-21-esek váltótípusát. Ezek szerint a múlt héten szóba hozott 7 századnyi továbbfejlesztett Tejas nem a Rafale-ok mellé, hanem azok helyett érkezik az IAF alakulataihoz.

—

Megszerezték típusjogosításukat az USAF első pilótái a KC-46A-hoz. Julio Alvarez százados és James Quashnock alezredes az elsők, akik becsatlakozhatnak a Boeing gyári pilótáihoz KC-46 berepülési programjába.

Szintén ide kapcsolódó hír, hogy mozgalmas héten van túl a program. Október 8-án a KC-46A prototípusa, az EMD-2 jelzésű gép első alkalommal engedte ki a levegőben a hajlékon tömlőt, mind a 3 helyről, a törzs alól és a két szárnyvégi konténerből, egy napra rá pedig a merev utántöltő csövet is leeresztették.

Spanyol híradások szerint Egyiptom érdeklődik az A400M iránt. Ha sor kerülne az adás-vételre, az afrikai ország azt szeretné hogy gépeit a lehető leghamarabb átvehesse, de erre sajnos nincs lehetőség, ugyanis az összes megrendelő vár a saját példányaira.

—

Lengyelország R-27R rakéták beszerzésére ír ki tendert. A félaktív radaros önirányítású fegyvert egyedül a MiG-29-eseik hordozhatják. Összesen 40 példányról van szó, a tenderre ukrán cégek is pályázhatnak. Fontos feltétel a rakéták élettartama, legalább 96 hónapot kell bírniuk egy hermetikusan lezárt konténerben, és annak felbontása után még legalább 60 hónapig használhatónak kell maradniuk.

Japán új Védelmi Beszerzési Hivatalának parancsnoka, Nikkei a saját 5. generációs vadászgép programjáról beszélt. A fejlesztés folytatásáról ők dönthetnek, azonban ezt 2018 előtt semmiképp nem teszik meg. Elmondása szerint a túl korai kezdés költségtúllépéshez és hosszú fejlesztési időhöz vezetne.

Sokszor sok helyen hangoztatják, hogy szükség lenne az egyre szélesebb körben elterjedő pilóta nélküli repülőeszközök használatának szabályozására. Szerencsére az Európai Unióban is küszöbön az új rendelet kiadása, de az osztályelsők a japánok lesznek: decemberben lép életbe a drónrendelet.

—

Október 5-én végrehajtotta első felszállását a KT-100 első példánya. A Korea Aerospace Industries által fejlesztett KC-100 Naraon típusú sportrepülőgépből 23 darabot rendelt pilótaképzésre a Dél-koreai Légierő (ROKAF), mely különleges igényekkel is élt (pl. adatrögzítő, IFF), így az új verziót KT-200 jelzéssel látták el.

Annak ellenére, hogy a világ egyik legnagyobb légierejével rendelkezik, Indiában eddig nem volt hivatásos vadászpilótanő. Október 8-án megtört a jég és felavatták az első női vadászpilótát.

—

Oroszországban új légi hordozójárműről indítható, nagy sebességű, pilóta nélküli repülőeszközt fejlesztenek. A kategória nem ismeretlen számukra, segítségükre van a ’70-es éveből a Tupoljev Tu-143, melyet kezdetekben a technológia tökéletesítésére használnak majd.

Oroszország afgán nagykövete, Zamir Kabulov bejelentette, hogy Moszkva és Kabul még ebben a hónapban aláírja a szerződést Mi-35 típusú harci helikopterek adás-vételéről. Darabszámokról nem közölt információt.

—

Október 9-én befejezték az Lockheed Martin F-35C hajófedélzeti tesztjeit a USS Dwight D. Eisenhower (CVN-69) repülőgép-hordozón.