Újabb haditechnikai és – mivel Németországról van szó – egyben politikai botrány Európa legszorgalmasabb országából: a német honvédelmi miniszter szerint kukázni kell a lövészek alapfegyverét.

A téma nem új, aktívabb olvasóink már jól ki is tárgyalták a dolgot a fórumban, de azért vegyük végig, mi is történt pontosan.

Az események 2014 elejére nyúlnak vissza, amikor is Németország első női védelmi minisztere, Ursula von der Leyen felkért egy független intézetet, hogy készítsen tanulmányt a Bundeswehr alapfegyverének számító H&K G36 gépkarabély viszonylag régóta ismert pontatlansági problémáját. Utóbbi konkrétan azt takarja, hogy meleg és párás környezetben több ismétlődő sorozat leadása után a fegyver jelentősen veszít pontosságából. A vizsgálatot végző Ernst Mach Intézet 2014 februárjában meg is állapította, hogy valóban létezik a probléma, amelyet azonban nem a fegyver, hanem az 5.56×45 DM11 lőszer okoz, pontosabban annak eltérő gyártási minősége, ugyanis azt a Bundeswehr több forrásból szerzi be.

A vizsgálatok tovább folytak, ezzel párhuzamosan 2014 nyarán – amolyan biztonsági intézkedésként – leállították a fegyver beszerzését. A „bomba” idén március végén robbant, amikor a védelmi miniszter bejelentette, hogy a G36 nem teljesíti az elvárásokat és nem megbízható. A kész tanulmány szerint a fegyver pontossága jelentősen csökkenhet, amennyiben a környező hőmérséklet 30°C fok fölött van, esetleg huzamosabb ideig süt a fegyverre a nap, vagy amikor szimplán folyamatos használat mellett felmelegszik. A jelenség az Afganisztánban szolgálatot teljesítő német katonáknál valós problémákat is okozott, a vizsgálatok pedig kimutatták, hogy 90 lövés után 100 méter távolságban már 50-60 centiméter szórása volt a gépkarabélynak.

A gond nem kicsi, ezt tetézve a Heckler&Koch szinte személyes sértésnek vette a miniszter asszony által mondottakat és két nappal később egy meglepően cinikus hangvételű nyilatkozatban reagáltak. Ebben kiemelték, hogy a vizsgálatról a sajtón keresztül értesültek, és a Bundeswehrrel történő több évtizedre visszanyúló együttműködés, tudásmegosztás ellenére őket nem vonták be a vizsgálatokba, hovatovább lehetőséget sem biztosítottak a gyártónak a probléma feldolgozásában való részvételre. Így mivel a H&K-nak nem állnak rendelkezésére a vizsgálatok eredményei, ezért csak azt tudják mondani, hogy eddig minden leszállított G36 megfelelt a német kormány által előírt teszteknek, ideértve a pontossági méréseket is.

Pár órával később újabb nyilatkozat került fel a gyártó honlapjára, amelyben az alábbi 8 pontban foglalják össze a véleményüket a minisztérium álláspontjáról (rövidítve):

1) A Német Fegyveres Erők összes G36 karabélya teljesítette a német haderő által előírt műszaki specifikációkat.
2) Az eddig leszállított 178 ezer gépkarabély átvételével a hadsereg minőség-ellenőrzési központja meg is erősítette, hogy a G36-osok valóban megfelelnek a fent említett specifikációknak, a fegyver esetleges hibáiról nem érkezett visszajelzés a gyártóhoz.
3) Médiaértesülések szerint az elmúlt hat hónapban a hadsereg új vizsgálati kritériumokat állított fel a gépkarabéllyal szemben, amelyről a H&K-t nem értesítették.
4) A nyilatkozat kiadásáig (szerk.: április 1.) nem érkezett hivatalos megkeresés a német hadseregtől, vagy éppen a védelmi minisztériumtól az ügyben.
5) Az elmúlt években megváltoztak a fegyver alkalmazási körülményei (szerk.: nemzetközi missziókból kifolyólag), és ezekben az új esetekben jelentkezett a probléma a fegyverrel. A H&K szerint a fegyver nem megfelelő alkalmazása a probléma oka.
6) Tény, hogy nincs NATO-szinten szabványosított tesztelési folyamat, nemhogy értékelési rendszer kézi lőfegyverek pontosságának mérésére extrém körülmények között.
7) A H&K legjobb tudomása szerint a német haderőnek sincsen a fent említett körülményekre kidolgozott vizsgálata.
8) A gyártó kénytelen megállapítani, hogy a hadsereg hiányosan, mindig késve adott tájékoztatást a G36-tal kapcsolatban mostanában felmerült problémákról, a fegyverrel kapcsolatos vizsgálatokba pedig szinte törvényszerűen nem vonta be.

A H&K emellett – az ellene irányuló szisztematikus támadások miatt – fenntartja a jogot a saját vizsgálatra – már ha persze a minisztérium hajlandó az új vizsgálati körülményeket megosztani vele.

Von der Leyen miniszter asszonyt nem hatotta meg túlságosan a H&K véleménye és pár hét múlva a következőket mondta: „Ennek a fegyvernek, jelenlegi kialakításában nincs jövője a német fegyveres erőknél.” Arra a kérdésre már nem válaszolt, hogy az 1997 óta eddig mintegy 180 millió euró értékben rendszeresített gépkarabélyok selejtezése után mi lesz: egy javított G36-változat kerül a Bundeswehrhez, vagy teljesen új fegyver után néznek.

Jelenleg itt toporog az ügy és a G36 gépkarabély jövője – legalábbis Németországban – eléggé bizonytalan. Függetlenül attól, hogy a típussal ténylegesen mi a probléma, a német védelmi minisztérium viszonyulása az esethez meglehetősen érdekes. Ez a „kis” botrány nem csak Bundeswehr jövőbeli fegyverbeszerzéseire hathat ki, hanem a német hadiipar jó hírére is, hiszen az egyik alappillérének tekinthető H&K reputációját döngölik éppen a földbe, amely nyilván hatással lesz a német fegyverexportra is.
Arról nem is beszélve, hogy a német ellenzék kapva kapott az alkalmon, hogy ha már ilyen régóta ismert a probléma, akkor miért nem foglalkoztak vele a (kormánypárti) illetékesek?

Végül pedig lássuk magát a lényeget, ha már egyszer haditechnikai oldal vagyunk: a H&K az elmúlt évtizedekben egyre nagyobb hangsúlyt fektetett a műanyagok alkalmazására, ennek egyik kiteljesülése a G36, amiben tulajdonképpen alig van fém. A túlmelegedésből fakadó pontatlansági probléma viszont elvileg pont erre vezethető vissza. Az alábbi képeken is látható, hogy a csövet közvetlenül a műanyag tok veszi körbe, ami viszont nem bírja a cső melegedését, ezért deformálódik, utóbbinak köszönhetően pedig a cső már messze nem abba az irányba fog állni, amerre az irányzékkal céloz a derék katona.