Újból előkerült a sajtóban a Vikrant osztály leendő 2. tagjának, a leendő INS Vishalnak a meghajtása: India első vitathatatlanul nagy méretű és egyben CATOBAR rendszerű repülőgép-hordozója kapcsán nem először merül fel, hogy nukleáris meghajtást alkalmaznának, hiszen erről már 2013-ban is lehetett hallani.

A korábban egyéb prioritások miatt némileg lelassított Indigenous Aircraft Carrier-II (IAC-II) programot időközben ismét nagyobb sebességbe kapcsolták és így lassan véglegesíteni kell a követelményeket – beleértve a meghajtás kérdését is. Mivel India erősen érdeklődik az EMALS, azaz elektromágneses rendszerű katapult iránt, – amiben segédkezés elől az Egyesült Államok sem zárkózott el – a nukleáris meghajtás az EMLALS energiaigénye miatt valóban nem lenne előnytelen.

Döntés ugyanakkor még pár hónapig biztosan nem várható, hiszen illetékesek elmondása szerint jelenleg még készülnek a tanulmányok és olyan kérdésekben is dönteni kell még, mint mekkora is legyen a tényleges vízkiszorítása a hajónak.

A 65 000+ tonna vízkiszorításúnak szánt repülőgép-hordozó építése kapcsán a várhatóan felmerülő problémák miatt 10-12 évvel kalkulálnak az indiaiak, a hadrendbe állítást pedig 2025 környékére teszik. Mely dátumig Indiának az erősen átépített, egykori Admiral Gorskov, Indiába cirka 1 éve megérkezett INS Vikramaditya és a már többszöri csúszást elszenvedett, 2018-ban hadrendbe állítandó Indigenous Aircraft Carrier-I / INS Vikrant párossal kell felvegye a versenyt, a repülőgép-hordozó építésnek jelentős erőkkel nekieső Kínával szemben.