A közelmúltban gyakori szereplő a Dassault Rafale a haditechnikával foglalkozó oldalak hírfolyamában: egyrészt a típus exportsikertelenséget megtörő egyiptomi beszerzésről szóló híresztelések, majd azok megerősítése, másrészt a nagy volumenű indiai beszerzés esetleges meghiúsulása miatt.
Mint azt az érdeklődők olvashatták India a napokban szivárogtatta ki a nagyvilág felé, hogy nagyon rosszul áll az általuk az MMRCA tender eredményhirdetésekor az Eurofighternél olcsóbbnak vélt, azonban a lassan 3 évnyi tárgyalások során sokkal drágábbnak bizonyult francia gép szénája. Emiatt pedig lényegében esélytelen a Rafale szerződés aláírása. No persze mindezt tették ezen híresztelést az ezen a héten zajló Aero India 2015 előtt pár nappal – lényegében ultimátumot adva a franciáknak.
Az se új keletű információ, hogy a Rafale beszerzése mellett, amolyan B tervként felmerült, hogy inkább további Szu-30MKI gépek gyártását lehetővé tévő licenceket kellene vásárolniuk Oroszországtól.
Nos, az Indiai Légierő vezérkari főnökének nyilatkozata alapján erről szó sincsen, jelenleg semmiféle „B terv” nincsen, az „A terven” dolgoznak. A Szu-30MKI pedig amúgy sem válthatja ki az MMRCA tenderben hadrendbe állítandó típust. Arup Raha nyilatkozatában kitért arra, hogy az orosz nehéz vadászbombázó és az MMRCA keretében beszerzendő típus kiegészítik, nem pedig helyettesítik egymást: bár hasonlóak a követelmények, de akad eltérés, mindkét gépnek megvan a saját feladatköre. Elmondása szerint ugyanakkor mihamarabb szerződéssel kell lezárni az MMRCA ügyet, mert rohamosan fogy az Indiai Légierő azon kiöregedett gépparkja, melyet az MMRCA tenderben győzedelmeskedő géppel készülnek leváltani.
Kifejezte azon reményét, hogy hamarosan dűlőre jutnak a tárgyalásokkal és megkezdődhet az a folyamat, melynek végén az Indiai Légierő az előirányzottaknak megfelelően 42, modern vadészbombázókkal felszerelt vadászszázaddal rendelkezik majd.