Védelmi ipari konkurenseit megelőzve, a SAAB EDS (Electronic Defence Systems – Védelmi Elektronikai Rendszerek) vállalat két új S (2-4 GHz) valamint X (8-12 GHz) hullámhosszon működő GaN (Gallium Nitride, Gallium-Nitrid) félvezető technológián alapuló Giraffe típusú AESA (Active Electronically Scanned Antenna – aktív fázisvezérelt antenna) radar nemzetközi piacon történő értékesítését tervezi.

Fredrik Wising, a Saab vállalat stratégiai vezetője elmondta, hogy az újonnan megjelenő 3-D AESA többfunkciós (légvédelmi és szárazföldi célfelderítő) radarjaik az elsők a piacon, amelyek az innovatív GaN technológiát használva kerültek tömeggyártásba.

A Saab radarok új generációja az alábbi eszközöket foglalja magában:

Közeli célok felkutatására alkalmazható a Giraffe 1X, ami egy könnyű (kb. 300 Kg), fázisvezérelt antennával rendelkező, X sávú, körkörös felderítési zónájú (70º-os helyszögben) 3-D radar rendszer, amelynek 75 km a felderítési távolsága, – míg tengeri változatnak, a SeaGiraffe 1X-nek 100 km. A Giraffe 1X képes 100 légi és 200 vízfelszíni cél egyidejű detektálására és osztályozására. A fejlesztés során mobil és fixen telepített változatot is terveztek (objektum védelemre), továbbá szükség esetén a rendszer akár kisebb haditengerészeti eszközökre is felszerelhető.

Közepes és nagy hatótávolságú használatra a társaság három új radart fejlesztett ki. A Giraffe 4A és haditengerészeti megfelelője a SeaGiraffe 4A egyaránt S hullámhosszon üzemelő, AESA antennávalfelszerelt, többfeladatú lokátor. A rendszer a korábbi fejlesztésekkel ellentétben egyszerre alkalmazható felderítő, légvédelmi és fegyverirányítási feladatkörökre is, mindezt a régebbi – hasonló feladatokra dedikáltan alkalmazott – Saab radarok felderítési paramétereinek közel duplájával.

A Giraffe 4A rendszer 280 km-es és a SeaGiraffe 350 km-es felderítési távolságon maximum 1000 cél követését teszi lehetővé, valamint 100 km-es hatótávolsággal maximum 100 cél követését fegyverirányítási módban.

Nagy hatótávolságú légi felderítésre, illetve harcászati rakéták elleni védelemre a Giraffe 8A a cég földi telepítésű megoldása, amely képességeiben megegyezik az Erieye nevű AEW&C (Airborne Early Warning & Control – légi korai előrejelző és irányító) rendszerükkel. A 4A-hoz hasonlóan a Giraffe 8A is S hullámhosszon működik és nagyrészt ugyanazokból az egységekből épül fel, de 470 km-es felderítési távolsággal rendelkezik. Az egyik fő különbség az antenna mérete, amelynek magassága kétszerese a 4A-n alkalmazottnak, így az ilyenformán duplájára nőtt antenna apertúra biztosítja a jobb felderítési paramétereket. A széleskörű alkalmazási lehetőségeknek megfelelően a Giraffe 8A-t minden olyan vezetési, híradástechnikai stb. rendszerrel felszerelték, ami biztosítja a sokrétű feladatok rugalmas ellátását bárhol, bármilyen időjárási (akár sivatagi vagy sarkvidéki) viszonyok között.

A cég további két újdonsága a már meglévő, C (4-8 GHz) sávban üzemelő radarjaik továbbfejlesztett változatai. A Giraffe AMB már az újonnan megjelent 4A antennájával is elérhető, míg az ARTHUR fegyverirányító radart is jelentős mértékben korszerűsítették.

Ezekkel a fejlesztésekkel a vállalat stratégiai vezetője szerint a Saab fogja kínálni a legteljesebb földfelszíni és haditengerészeti radar termékpalettát a világon, kis-, közép-, és nagy hatótávolságon, X, C és S hullámhosszokon.

Az egyszerű áttekinthetőség érdekében minden új Saab radar a Giraffe egy-egy változataként lesz elnevezve. Az Arthur elnevezést is megtartják, de a további – hasonló funkciójú – radarok szintén a Giraffe nevet kapják majd.

A vállalat ismertette, hogy a 4A rendszerre már van vevőjük, a 8A és az 1X rendszerek pedig egyaránt az „sorozatgyártásra felkészítés állapotában vannak”

Mindkét fentebb említett rendszer várhatóan 2016-17-ben kerül leszállításra az első vevőknek. A már jelenleg is elérhető modernizált Giraffe AMB és ARTHUR rendszerekre már szintén van vásárló.

A jelenlegi ARTHUR használók Csehország, Dánia, Dél-Korea, Görögország, Kanada, Malajzia, Norvégia, Olaszország, Spanyolország, Svédország, illetve az Egyesült Királyság, ahol a rendszer MAMBA néven ismert. A legjelentősebb üzemeltető a fentiek közül Dél-Korea. Itt valószínűleg mintegy 14 ARTHUR állomás működik az Észak-Koreai határ mentén, más rendszerekkel (mint a brit gyártmányú Peltex Blighter lokátorok) összekötve. A Giraffe AMB üzemeltetők táborába Ausztrália, Franciaország, Észtország és az Egyesült Királyság tartozik. A SeaGiraffe ennél is több ország haderejében került rendszeresítésre.

Nagy jelentőséggel bír az a tény is, hogy 2011 augusztusában a SAAB-nak sikerült betörnie a Lockheed Martin, Northrop Grumman és Raytheon cégek hazai piacára – az Amerikai Egyesült Államokba – a Sensis Corp felvásárlásával. Ezen a lépés további megrendeléseket eredményezett a Giraffe AMB és SeaGiraffe AMB radarokra. A SeaGiraffe radarok AN/SPS-77 (V) néven az Independence-osztályú LCS 2 fregattokon lesznek rendszeresítve.

Az új termékek fejlesztésének szükségességét a következőkben felsorolt tényezők és felhasználói elvárások indukálták:
– Radar harcászati szempontokból megnövekedett a terület védelem jelentősége, hangsúlyosabbá váltak a kisebb méretű tengeri és szárazföldi célok, valamint a lopakodó technológia és az ECM (Electronic Countermeasures – elektronikai hadviselés) és ECCM (Electronic Counter-Countermeasures – elektronikai hadviselés elleni tevékenység) technológiák fejlődése, ugyanakkor növekedett a hadászati rakéták okozta fenyegetettség, valamint a saját erők védelmének állandó igénye.
– Radartechnikai oldalról közelítve az AESA technológia evolúciója, a DBF (Digital Beam Forming ¬– digitális sugányaláb formálás), a GaN félvezető technológia, a T/R (Transmitter/Receiver – Adó/Vevő) modulok fejlődése, multifunkcionális eszközök előtérbe kerülése, a jelfeldolgozás fejlődése új típusú radarok kifejlesztését helyezte előtérbe.

Az új Giraffe AESA radar 2000 T/R modult foglal magában, ami jelentős fejlődést mutat, ha összehasonlítjuk a 1990-s évekbeli HARD radarral, ami mindössze 20-at, vagy az egy évtizeddel később megjelenő 200 T/R-t tartalmazó repülőgép-fedélzeti Erieye szenzorral. A fejlesztések során törekedtek a korábbi eszközökkel azonos antenna szerkezetet alkalmazni, hogy felhasználhassák a régebbi fejlesztéseket az új platformokon. Ugyanez jellemző a felhasznált elektronikai egységekre. A cél a tömeggyártás leegyszerűsítése, a további fejlesztések megkönnyítése, minél több csereszabatos alkatrész használata, logikailag egységes felépítés alkalmazása – rövidebben fogalmazva a költséghatékonyság.

Mint az ismeretes az ilyen típusú antennarendszerben sok, viszonylag nagy teljesítményű mikroelektronikai eszközt helyeznek el, ezért nagy hangsúlyt kell fektetni a megfelelő hűtés kialakítására is. A Saab ezekben az üzembiztonság szempontjából kritikus rendszerekben is innovatív megoldásokra törekedett. Az új, zárt körű, lég- és folyadékhűtés kombinációjaként jellemzett hűtőrendszerük segítségével kisebb súlyt valamint a jelentősen kisebb meghibásodási valószínűséget értek el a korábbi megoldásokhoz képest.

A Saab csoport teljes bevételeinek 16 %-a származik az EDS részleg eladásaiból, ami – a radar és szenzor technológiák folyamatos, kitartó fejlesztésének köszönhetően – egyre növekvő értéket jelent. A Saab EDS által becélzott védelmi piaci szegmens saját becslésük szerint, Kína, Oroszország és az USA kivételével is kb. 12,5 milliárd USD forgalmat generál a következő 5 évben. Ezen belül a nagy távolságú rendszerek piaca kb. 4,5 milliárd USD, a Saab a portfoliójában újonnan megjelent 4A és 8A radarokkal a szerződések 50 %-ának megszerzését tűzte ki céljául.

Forrás: raketaezred.hu