A marylandi Bethesdaban, avagy a Lockheed Martin főhadiszállásán úgy tervezik, hogy az amerikai repülőgép-hordozókon a vadonatúj Lockheed Martin portékák mellett egy régi ismerős, az S-3 Viking is megjelenne – immáron mint C-3.
Szemfüles olvasóink ebből már sejthetik, hogy a Lockheed Martin úgy döntött, hogy megpróbálkozik azzal a még ki sem írt tenderrel, melyben a U.S. Navy elsődleges COD feladatkörű, avagy a szárazföldi bázisok és a hordozók között ingázó szállítógépének, a C-2A(R) Greyhoundnak az utódlásának mikéntjét fogják kiválasztani az illetékesek.
A ma repülő 35 C-2A(R) azon 39 darabos sorozat példányai, melyek a 60-as években debütáló C-2A újbóli, modernizált változatban történő gyártásba vételekor kerültek megépítésre 1985-1989 között. | Fotó: John Shepherd, US Navy ,
Mint korábban már írtunk róla az F-35 hajtóműveinek vonalán komoly fejtörést okozó C-2 kapcsán már nem új keletű az utódlás kérdése. Ennek kapcsán eddig a V-22 Osprey, vagy a Northrop Grumman által újjáépített, „0 kilométeresre” hozott és így még évtizedekig használható C-2 géppark lehetősége merült fel.
Most azonban a Lockheed Martin is beszáll az igazából nem új ötletével a buliba, úgy vélve, hogy szintén költséghatékonyan, de jobb megoldást tudnának biztosítani a 2009-ben leállított S-3 géppark alapjain.
A 70-es évek elején tervezett Lockheed S-3 Viking tengeralattjáró vadász repülőgép volt. Ezen eredeti szerepkörében esetleg Dél-Koreában térhet vissza. | Fotó: U.S. Navy ,
esetleg Dél-Koreában térhet vissza. | Fotó: U.S. Navy">A Lockheed Martin COD programjának igazgatója úgy véli, hogy az arizonai sivatagban tárolt 91 S-3 Viking igazán jó megoldás lehet a nehéz költségvetési helyzetben lévő Navy számára – azon felül, hogy nem mellesleg mind hatótávolság, mind pedig szállítókapacitás szempontjából jobb ajánlat a Bell/Boeing, illetve a Northrop Grumman megoldásánál.
A bethesdai vállalat ajánlatában az szerepel, hogy a még jelentős tartalékokkal rendelkező, átlagban 9 000 órát repült Vikingekből újraépítenének megfelelő mennyiséget, melyek így még legalább 10 000 repült óra élettartammal bírnának.
Mit is jelentene ezen újjáépítés? Nos némiképp ellenkező dolgokat, mint a Northrop Grumman terve a C-2 esetében: míg a Northrop Grumman többek között újraszárnyazná, újrahajtóművezné a Greyhoundokat az E-2D Advanced Hawkeye program alapján, addig a Lockheed Martin nem nyúlna a Vikingek szárnyaihoz, ellenben a törzsükhöz már annál inkább: a Lockheed illetékesének elmondása szerint ugyanis a C-3 az eredetinél szélesebb törzset kapna, ám a szárnyak, hajtóművek, a gép farokrésze, illetve a gép személyzetének helyet biztosító részek az eredetiek maradnának. Ezzel összességében használt alkotóelemek által lenyomott áron tudnának egy olyan szállítógépet prezentálni, melynek kétszeres/háromszoros a hatótávja a konkurenciánál – légi utántöltés nélkül 2 400 tengeri mérföld 10 000 fontos teher mellett. És persze az F-35 hajtómű egyben történő szállítása sem okozna gondot.
A Greyhound ügyben ugyanakkor nem kell rohamléptű fejleményekre számítani, lévén a jelenlegi állás szerint a 35 gépről szóló tender hivatalosan legkorábban a jövő év vége felé kerülhet meghirdetésre.
Az S-3 Viking már keményebb diónak bizonyult ,
Előttem az utódom? Ezen a 2002-es felvételen egy felszállásra várakozó C-2A(R) előtt indítottak egy S-3B Viking gépet. | Fotó: John E. Woods, U.S. Navy ,