A védelmi, illetve különösen a védelmi ipari területen való együttműködés elmélyítését szolgálja majd az a titokvédelmi megállapodás, amelynek kidolgozásáról egyezségre jutott Hende Csaba honvédelmi miniszter és dél-koreai partnere kedden Szöulban.

A tárcavezető az MTI-nek telefonon elmondta, hogy Kim Kvan Dzsinnel aktuális biztonság- és védelempolitikai kérdésekről tárgyaltak. Hozzátette, a nemzetközi biztonságpolitikai helyzetet – beleértve a Koreai-félsziget helyzetét, a tágabb ázsiai és csendes-óceáni, valamint a közel-keleti helyzetet is – teljesen azonosan ítélték meg.

„Dél-Korea rendkívül fontos partner Magyarország számára, mert a keleti nyitási stratégia egyik alappillére a távol-keleti térséggel való kapcsolat kiépítése és folyamatos erősítése” – hangsúlyozta a miniszter. Emlékeztetett arra, hogy dél-koreai cégek eddig már több mint kétmilliárd dollár értékben fektettek be Magyarországon és több mint húszezer munkahelyet teremtettek.

„Érdekeltek vagyunk a politikai, gazdasági együttműködés szélesítésében, s a multilaterális kapcsolatokban, ahol a demokratikus értékrendnek és a két ország nemzeti érdekeinek megfelelő, összehangolható álláspontot képviselhetünk” – hangoztatta a tárcavezető.

Hozzátette, Magyarország kifejezésre juttatta, támogatja Dél-Korea egyesítési politikáját és kiáll a Koreai-félsziget békéje és biztonsága mellett.

Megjegyezte, Magyarország és Dél-Korea katonái közösen szolgálnak Afganisztánban, továbbá az ENSZ libanoni békefenntartó missziójában. Mindkét ország hasonló nagyságrendben van jelen a nemzetközi műveletekben.

Arra kérdésre, hogy a titokvédelmi megállapodás, illetve a védelmi ipari együttműködés milyen jövőbeni irányt szabhat a kétoldalú védelmi kapcsolatokban, Hende Csaba utalt arra, hogy Dél-Korea sajátos helyzeténél fogva rendkívül erős – 600 ezres – hadsereggel és igen erős hadiiparral rendelkezik. Hadfelszerelésének kilencven százaléka hazai előállítású.

„Magyarország zömében negyvenéves és annál idősebb szovjet hadifelszereléssel, haditechnikai eszközökkel rendelkezik, és a következő tíz esztendőben ezek egymás után esnek majd ki a rendszerből. Az utánpótlásáról gondoskodni kell” – állapította meg a miniszter.

Azzal kapcsolatban, hogy erre van-e fedezet, és hogy a tárcavezetés milyen konstrukcióban gondolkodik, Hende Csaba elmondta, a jelenlegi kormány garanciát vállalt arra, hogy 2016-tól a költségvetésben folyamatosan növekvő részesedést biztosít a honvédelmi területnek, így ebből a pótlások végrehajthatóak.

„Nyilván olyan lehetőségeket keresünk, amelyek során elsősorban a hazai gyártás kerülhet szóba licenc alapján, vagy más módon. Ez ugyanis nagyságrenddel olcsóbb a külföldi beszerzésnél. Jelentős korlát viszont hogy még a húszezres létszámú magyar honvédség teljes modernizációja is lényegében kis piacnak számít” – fogalmazott a tárcavezető.

Hende Csaba, az első magyar védelmi miniszter, aki hivatalos tárgyalást folytatott Dél-Koreában. Csapatlátogatásra is elvitték a különleges műveleti erők egyik kiképzőbázisára, ahol a dél-koreai katonák rendkívüli felkészültségéről győződhetett meg. A miniszter szerdán Mongóliában folytatja távol-keleti körútját, majd Kínába látogat.

Forrás: kormany.hu