|

SR-72 jelzéssel fejleszti a Blackbird utódját a Skunk Works

A Lockheed Martin amerikai hadiipari nagyvállalat méltán leghíresebb, kutatás-fejlesztéssel foglalkozó részlege, a Skunk Works a hidegháború évtizedei alatt, majd azt követően is számos, tudományos-fantasztikus művekbe illő tervvel állt elő, és néhányat ezek közül meg is valósított: innen származik például az U-2, az F-117, az F-22 vagy az SR-71. Utóbbiról köztudott, hogy minden addiginál nagyobb sebességet és magasságot volt képes elérni, melyet mint stratégiai felderítő kamatoztatott. A Blackbird néven ismertté váló típust immáron 15 éve végleg nyugdíjba küldte az Amerikai Egyesült Államok Légiereje – mégpedig tényleges utód nélkül. Most azonban van rá esély, hogy folytatódjon a hagyomány, és SR-72 néven elkészüljön a Feketerigó utódja – mégpedig merőben új technológiai megoldásokat alkalmazva.

Minderről Brad Leland, a Skunk Works hiperszonikus technológiák fejlesztéséért felelős programvezetője számolt be nemrégiben egy interjúban. Elmondása szerint a Lockheed Martin, együttműködésben az Aerojet Rocketdyne céggel, egy ramjet hajtóműves, hiperszonikus sebességtartományban (a hangsebesség ötszörösét is meghaladva) is repülni képes típus tervein munkálkodik, melyet SR-72 néven emlegetnek, és amennyiben elkészül, a Blackbird maximális sebességének akár kétszeresét, azaz Mach 6.0-át is elérhet majd. A feladatkör ugyanaz marad, tehát felderítés és hírszerzés, a koncepció pedig alapvetően egy pilóta nélküli repülőgépet kíván. Ám ami igazán lényeges, az a hajtómű: Leland szerint ugyanis sikerülhet áthidalni és régi problémát, mivel ha minden jól megy, az SR-72-est ugyanaz az erőforrás gyorsíthatja fel Mach 0.0-ról Mach 6.0-ra.

Így nézhet ki majd az SR-72 | Grafika: Lockheed Martin

Így nézhet ki majd az SR-72 | Grafika: Lockheed Martin ,

A probléma az, hogy a hangsebesség ötszörösének eléréséhez használt ramjet hajtómű, kialakításából fakadóan, csak körülbelül Mach 4.0-nál lép működésbe, így eddig a sebességig valamilyen más módon fel kéne gyorsítani a repülőgépet. A nagy sebességű vadászrepülőgép-típusokban használt, utánégetős turbofan-ok viszont csak Mach 2.5 környékéig képesek eljuttatni a repülőgépeket, ezen túlmenően speciális technológiák alkalmazására van szükség. A cél az, hogy az SR-72 esetében egy viszonylag költséghatékony megoldást találjanak, ami az egyik legkritikusabb körülmény abból a szempontból, hogy az amúgy is nehéz helyzetben lévő USA Kongresszusánál el tudják adni a tervüket.

A Skunk Works mérnökei ezért visszanyúltak a 2000-es évek elején elkaszált HTV-3X programhoz, melynek keretében sikerült egy olyan ramjetet létrehozni, ami Mach 3.0 alatt is működőképes. Mivel a USAF központi kutatólaboratóriumának azon terve, hogy elkészítsenek egy olyan turbofant, ami Mach 3.0 környékére gyorsítsa a gépeket, nem bizonyult sikeresnek, a Lockheed és az Aerojet Rocketdyne újra az alapoktól kezdte a fejlesztésnek ezen részét, és egy hagyományos hajtóművet (ami vagy az F100, vagy az F110) alapul véve megalkották az áthidaló fokozatot. Ezt megfelelően kombinálva a HTV-3X-ből visszamaradt ramjettel, sikerülhet áttörni az eddigi akadályokat.

SR-72 koncepció | Grafika: Lockheed Martin

SR-72 koncepció | Grafika: Lockheed Martin ,

A fő feladat most az lesz, hogy a külön-külön működőképes komponensekből összerakjanak egy működőképes, hatékony meghajtórendszert. Mivel kormányzati támogatás még nem áll mögöttük (Leland szerint egyelőre a tárgyalások korai szakaszában tartanak), ezért igen lassan tudnak csak haladni, de ha sikerül megfelelő anyagi hátteret szerezniük, a fejlesztés felgyorsulhat. A kitűzött célok pedig igen impozánsak.

„Az ellenfeleink gőzerővel dolgoznak az alacsony észlelhetőségű („lopakodó”) típusaink elleni módszerek kifejlesztésén, és elég jól haladnak. Nos, a mi válaszunk a minden eddiginél nagyobb sebesség. Ez az egyetlen út, hiszen ha elég magasan és gyorsan haladunk, egyszerűen lehetetlen bármit is tenni ellenünk. Mire az ellenség bemér és megkísérli a lelövésünket, már ott sem vagyunk.” – ismertette a koncepció lényegét Leland.

Az SR-72 egyébként nem az első ilyen irányú törekvés, a hangsebesség öt-hatszorosával haladni képes repülőgépek és csapásmérő eszközök fejlesztése világszinten komoly projektek alapját adja. Elég csak a nemrégiben befejezett X-51A-ra, vagy az európai Perseusra – de felmerült, hogy a jövő amerikai stratégiai bombázója is ramjet, esetleg scramjet hajtóművel repülne.

Fórum hozzászólások

There are no comments in the forum topic that is associated with this post.