A horvát védelmi tárca a napokban újfent megerősítette, hogy egyelőre nem kívánnak új vadászbombázó-típust beszerezni, mivel ahhoz nem áll rendelkezésre megfelelő anyagi háttér. Ezzel egyetemben a meglévő MiG-21-esek közül hét példányt vetnek alá üzemidő-hosszabbításnak, valamint további öt darabot szeretnének beszerezni a típusból, amikkel együtt ki tudnának állítani egy megfelelő bevethetőségi arányt produkáló repülőszázadot. A horvát 21-esek sorsának alakulásáról egy korábbi írásunkban már részletesen foglalkoztunk, melyben szerepelt, hogy a két legesélyesebb cég a munka elvégzésére a román Aerostar és az ukrán Ukrspecexport. Nos, a horvát defender.hr online haditechnikai magazin információi szerint a döntés megszületett, aminek eredményeként múlt hét pénteken Ante Kotromanović védelmi miniszter az ukránokkal írta alá az ominózus szerződést.
A munkálatokat az odesszai Odesaviaremservis gyárban fogják elvégezni, melynek szakembergárdája eddig már nagy tapasztalatra tett szert a MiG-21-esek modernizációjában és üzemidő-hosszabbításában. Ők végezték többet között Jemen 28 MiG-21bis repülőgépének korszerűsítését is, melyek közül Szanaa csak 20-at vett át, így nyolc példány azóta is Odesszában várja sorsa jobbra fordulását. Ezek közül ötöt a horvát igényeknek megfelelően átalakítanak, hogy megfeleljenek a nyugati repülésbiztonsági előírásoknak, illetve a többi horvát 21-essel egyező szintre modernizálnak, így teljes értékű tagjai lehetnek a flottának. Horvátország így összesen négy UMD és nyolc bis változatú MiG-21-est mondhat majd magáénak. Arról, hogy pontosan mennyi ideig tartanak majd a munkálatok, illetve, hogy milyen egyéb követelményeket támasztott Zágráb, egyelőre nincs információ, azt viszont a korábbi ajánlatból és friss sajtóértesülésekből tudni lehet, hogy körülbelül 15 millió euróba kerül majd a 12 21-es megfiatalítása a horvát államnak.
A fotó 2010-ben készült, az Odesszában vásárlóra váró ex. algériai MiG-21bis-ekről, melyeket Jemen számára nagyjavítottak. A gépek története érdekes. Ukrajnába érkezésük után közvetlenül Etióp festéssel álcázták eredeti jelzéseiket, amíg az üzem udvarán várakoztak. Az átfestés azért is érthetetlen, mert a jemeni üzletet az ENSZ fegyverzet ellenőrző bizottságának bejelentették, tehát nem volt titok. | Forrás: defender.hr ,
Az ukránok győzelmének egyik oka az általuk kínált kedvezőbb ár, de sokat nyomott a latba az a tény, hogy a kijelölt horvát szakértők, akik a döntés előkészítésében vettek részt, kivétel nélkül negatívan nyilatkoztak az Aerostarral kapcsolatban. Mint ismeretes, 2003-ban a románok végezték a horvát MiG-21-esek modernizációját, amivel déli szomszédunk légierejénél nagyon nem voltak elégedettek: az újonnan integrált fedélzeti rendszerek, kommunikációs eszközök gyakorta meghibásodtak, az RP-22-es lokátorral és az R-25-ös hajtóművel egyetemben, melyek szervizelésére nem volt felkészülve az Aerostar. Sőt, annak ellenére, hogy ígéretet tettek annak gördülékenységére, a logisztikai ellátás is akadozott, ami sok esetben vezetett a bevethetőség romlásához.
Ezzel egyébként letörtek a svédek reményei is, akik régóta próbálják eladni a JAS-39 Gripent Horvátországnak. Arról, hogy mégis mikor kerülhet sor a 21-esek tényleges cseréjére, egyelőre nem lehet érdemben nyilatkozni, hiszen a következő 5-10 évben biztosan maradnak a MiG-ek.
Mi miért nem adjuk oda a horvátoknak a bisz-eink egy részét? Esetleg a tartalékalkatrészeket? Vagy a többezer rakétát hozzájuk? A térségben ők a legszorosabb szövtségeseink…
Az iraki T-72 biznisz kapcsán mondták, hogy így átadni még mindig olcsóbb mint tárolni és megsemmisíteni. Úgyhogy egyet értek, pénz abból már úgy sem lesz, ők meg biztos örülnének neki. De ha eddig nem volt felajánlás, kétlem, hogy ezután lenne. Az a 15 millió meg tényleg nem egy hatalmas összeg.
Én úgy tudom, hogy amikor nálunk a Mig-21-eseket kivonták a hadrvendből, akkor betonnal öntötték ki bizonyos rendszereiket (pl.: az üzemanyag rendszerüket), hogy véletlenül se lehessen velük többé repülni.
A lényeg persze nem tudtuk meg – milyen korszerűsítést vagy éppen fejlesztést is végeztetnek – de az ár alapján nem lehet komoly előrelépés! Minden bizonnyal csak üzemidő hosszabbítás kapnak a gépek……
Vegyük figyelembe, hogy horvát barátaink nem szenvednek alzheimer-kórban, és nem felejtették el, hogy a függetlenségi háború során az ukránok voltak a legnagyobb fegyverszállítók… ez is egy ok, hogy Kijev nyerte el a felújítást. Az összeg gondolom csak nagyjavítást takar, max némi kis ráncfelvarrással.
Egészen biztos vagyok benne, hogy a honvédség inkurrencia raktáraiban tonnaszámra állnak az M zárolt, lezsírozott, beládázott alkatrészek. 60-80 21-eshez – legyen az MF és Bis – több tucat tartalék hajtóművet kellett vásárolni. Szinte biztosan van olyan, amit tudnának használni. Ha lejárt a papírja, az ukránok ugyanott fel tudják azt is újítani fillérekért. De mi inkább ülünk rajta….
Pontosan mi az a lassú változás, amit megfigyelhetünk?
Nálunk egyszerűen szarnak mindenre.
Remélem ,hogy már nem így van de annó -mikor sorkatona voltam- elképesztő dolgok történtek!
Pl.:
Én PSZH-t vezettem. A gépeink 20-30 évesek voltak, annyi km-el, hogy valami rettenet. Folyamatosan javítani kellett őket, hogy meg lehessen őket mozdítani. Ugyan akkor az M-zárolt telephelyeken pedig ott álltak a null km-es gépek, hogy majd azokkal ha kell és majd jól meg mutatjuk, bla, bla. De azok a gépek ugyan úgy 20 -30 évesek voltak! Úgy is mentek a láng vágók alá!
Miért nem lehetett 3-5 évenként 1-1 szd gép állományát le cserélni M-zároltra és a kiképző gépeket javítva M-zárolni? Ez minden szárazföldi technikára érvényes! Horror pénzeket költöttek inkább javítgatásra! Nem kellett volna az egyre rosszabb állapotú gépekkel szenvedni, hanem folyamatosan tip-top gépeink lettek volna.
Sajnos nem látok nagy szemléletbeli változást ez ügyben! Dilettánsok! Nem látnak előre semmit? A döntéshozóknál alap követelmény a baromság?