A HTKA HÍRHALOM olyan hírek gyűjtőhelye, amiket rövidségük, vagy éppen időnk hiánya miatt nem tudtunk kellő formában megírni, így igen lényegre törően, de mégis közzétesszük ezeket minden hétvégén egy csokorba fűzve.

Szolgálatba állította első Pc-7 Mk II kiképzőgépeit az Indiai Légierő. A dugattyús motoros 3 kisgép május 31-től segíti az ország középső részén elterülő dundigal-i akadémia újoncainak képzését, mégpedig a 21. századi követelményeknek megfelelően – a típus pilótafülkéjében már jelentős többségben vannak a színes kijelzők az analóg műszerekkel szemben, így a tanoncok már a Szu-30MKI vagy éppenséggel a Rafale-ra kerülés előtt kisajátítják azok használatát. Az IAF összesen 112 Pc-7 Mk II szolgálatba állítását tervezi, így a jövőben is megoldott lesz a pilóták megfelelő szintű alapképzése.

Szintén a svájci gyártóhoz köthető hír, hogy elkészültek az első szaúd-arábiai megrendelésre gyártott PC-21 festésével. A királyság tavaly májusban rendelt 55 példányt a Pilatus termékéből, hogy azokkal biztosítsa a jövőbeli repülők alapképzését. A 901 oldalszámú első példány már túl is esett a földi hajtóműpróbáin, így néhány hónapon belül sor kerülhet a szűzfelszállására is. A Szaúdi Királyi Légierő 2014-ben veheti át első PC-21-eseit, valamint az angol BAE Systems is ekkor szállítja le az első Hawk kiképzzőgépet a megrendelt 22-ből.

Az Alenia Aermacchi és az Olasz Légierő május 30-án ünnepelte az AMX 200 000. levegőben töltött óráját. A légierőnél csak Ghibli-nek becézett könnyű csapásmérő Olaszországon kívül Brazíliában is rendszerben áll, ám ez a két százezres a csak olasz felségjellel repülő példányok érdeme. A repült órákat 1988-ban kezdték gyűjtögetni, 110 együléses és 26 kétüléses (AMX-T) példánnyal, azonban a jelentős mérföldkő idején már csak 52 gép repül az olasz flottában.
Ezeket az Alenia Aermacchi az ACOL modernizációs program keretében újította fel 2012-ig bezárólag. A felújításon átesett 42 együléses AMX ACOL (a légierőben A-11A), míg a kétülésesek továbbra is AMX-T néven szerepelnek – utóbbiak a légierőnél TA-11A jelzést kapták. A program során a gépeket ellátták integrált inerciális/GPS navigációs rendszerrel, valamint alkalmassá váltak GPS vezérlésű bombák bevetésére. Az együléses példányok továbbá új kommunikációs valamint barát-ellenség felismerő rendszert kaptak, és a pilótafülke világítását kompatibilissé tették az éjjellátó szemüveggel.

Az amerikaiak is történelmi mérföldkőhöz érkeztek egyik könnyű csapásmérő típusukkal, bár náluk egy pilóta nélküli „vasról” van szó: az egyik MQ-1 Predator elérte a 20 000. Afganisztánban repült óráját, ezzel ez a példány lett az első a típusból mely teljesítette a második tízezret. A neves gép a légierő 62. expedíciós felderítő századába tartozik, és majdnem minden nap 15 órát tölt a levegőben – így már nem is olyan meglepő a 8 év alatt elért eredmény.

—

Maradjunk a kisebb-nagyobb mérföldköveknél: a Airbus Military és a Pratt & Whitney Canada május 27-én ünnepelte az Airbus-nak átadott 250. PW127G hajtóművet. Az erőforrás a C-295 meghajtásáról gondoskodik, mely a gyártó állítása szerint jelenleg piacvezető a kutató-mentő, tengerészeti járőr és közepes szállítógép kategóriákban.

—

Ha már az EADS tengerészeti járőrgépeinél tartunk, meg kell említeni, hogy gyártó észak-amerikai részlege, azaz az EADS North America átadta az Amerikai Partiőrség 15. HC-144 Ocean Sentry repülőgépét, méghozzá idő és költségkereten belül, amiről manapság nem túl gyakran hallani a repülés világában.
A típus egyébként a CN-235 könnyű szállítógép leszármazottja, népszerűségét mi sem jelzi jobban, mint hogy 230 példánya a világ 29 országának felségvizeit ellenőrzi nap-mint-nap.

Az elmúlt hetekben a Boeing is egy jelentősebb eseményt ünnepelhetett, a mamutvállalat arizonai gyára ugyanis elkészült az AH-64 Apache 2000. példányával. Az AH-64E Apache Guardian szériába tartozó harci helikopter az Amerikai Hadsereg állományába kerül majd a berepülése után. A forgószárnyas összeszereléséről készült videó, ez itt megtekinthető.

—