Tíz évvel ezelőtt egy pilóta nélkül felszálló, kínai MiG-21-es képe járta be a repüléssel foglakozó szaksajtót. Rögtön megjelentek a repülőgép feladatköréről a találgatások. Természetesen a nyugati szaksajtó azonnal, távirányított MiG-21-es drónok seregéről vizionált, melyek bombákkal felszerelve elsötétíthetik Tajvan egét.
A borús találgatás nem valósult meg. A pilóta nélküli J-7-es, a korai I-es változatból való volt, melyekből alig száz példányt vett át a Kínai Légierő a hetvenes évek végén. Az ezredforduló után kis mennyiségben megmaradt J-7I változatok mennyisége nem tette lehetővé a Kínaiak számára nagyobb pilótanélküli támadóerő kiépítését. A típus újabb J-7II-es változata, melyeket a nyolcvanas évek elején gyártottak, viszont még napjainkban is hadrendben áll. Így a kis mennyiségben pilótanélküli típussá átalakított J-7I-esek, melyek egyébként is a felszálláson kívül csak minimális önálló manőverezésre voltak képesek, a nyugat kínai Dingszin repülőterére kerültek, ahol a légierő helyi kiképzőközpontjának állományába üzemeltek.
A dinghszin-i kiképzőközpont gyakorló célpontjai. Leánykori nevükön MiG-15bis, MiG-21F-13-as és La-17-es. ,
A sivatagos környezetben felépített dinghszin-i repülőtéren, a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg Légierejének pilótái számára nyújtanak magas szintű képzéseket napjainkban. A sivatagi bázison az IL-76-os alapjain kialakított KJ2000-es AWACS-től, a rakétalövészetek célanyagául szolgáló reális légi célokig minden megtalálható, mely segítheti a kínai pilóták számára a magasabb szintű légi harcászat elsajátítását. A J-7I-es drónok itt, hasonlóan az USAF QF-4-eseihez, nagysebességű légi cél szerepét töltik be, együtt a MiG-15bis és a kínai gyártmányú La-17-es célanyagokkal.
A fejlesztés azonban nem állt meg. Az elmúlt tizenöt évben, a nyugati világ jelentősebb repülőiparával rendelkező országaiban sorra szálltak fel a fegyveres bevetésre tervezett pilóta nélküli repülőgépek kísérleti példányai. Mindez a kínai illetékeseket is döntésre késztette. Leggyorsabb megoldást, a meglévő repülő technika átalakítása nyújtotta. 2005-től fokozatosan kivonták a PLAAF állományából a régi szovjet MiG-19-esen alapuló J-6C és JZ-6-os hidegháborús vadászokat. A leállított J-6-osok megfelelő alapot nyújtottak Kína első felfegyverzett pilótanélküli repülőgépének kifejlesztéséhez.
Egy a sok kínai repülőgép tárolóból. A Lushan-i körzet használaton kívüli repülőterén végeláthatatlan sorban állnak az aktív hadrendből kivont, lekonzervált J-6-osok. ,
A tömegesen rendelkezésre álló MiG-19-esek közül, az elmúlt három évben eddig közel kétszáz példányt alakítottak át pilóta nélküli csapásmérő repülőgéppé. A B-6-os névre keresztelt kínai UCAV-ról eltávolították a MiG-19-esek hatalmas 30 milliméteres gépágyúit a szárnytövekből, valamint a repülőgép orr részéből. Ezen kívül kiépítették a pilóta életfenntartó rendszereit és a katapultülést is.
A B-6-osok műholdas navigációs rendszerre épülő repülés vezérlő rendszert, valamint új tűzvezető rendszert kaptak. A típus szárnyai alá négy-négy fegyverfelfüggesztő pontot építettek ki, melyekre 250 kg-os bombákat függeszthetnek. A B-6-os pontos bevetési módja nem ismert, eddig mindössze találgatások láttak napvilágot.
A késői J-6-osok a szárnytőbe is kaptak egy fegyverfelfüggesztő csomópontot. | Fotó: chinamil.com ,
Az „új” kínai UCAV ugyan nem modern, de mindenképpen költséghatékony megoldást nyújt a PLAAF számára, az ellenséges légvédelem tömeges leküzdésére. A napjainkig átalakított közel kétszáz B-6-ossal, eddig öt pilótanélküli támadó repülő dandárt szereltek fel. Mind az öt B-6-ossal feltöltött repülő dandár, a Nanjing katonai körzet alárendeltségébe került, ahol két-két Szu-30MKK és JH-7A csapásmérő típussal felszerelt ezreddel együtt alkotják, a Tajvan ellen felsorakoztatott kínai támadó potenciált.
A B-6-ossal felszerelt dandárok személyzete fegyverzetfüggesztés gyakorolja. A repülőgép karbantartásán kívül, gurulópróbákat is végeznek a B-6-osokkal. ,
A pilóta nélküli támadó dandárokat egyenként 50-60 darab B-6-ossal szerelik fel. Ezeket a repülőgépeket egyelőre a szabad ég alatt tárolják, de hosszú távon terveznek, ezért például a jangtangi repülőtéren már megkezdték fedett tárolók építését.
A B-6-os project természetesen nem végleges megoldás a PLAAF számára, de tapasztalatszerzésre és a üzemeletető személyzet gyakoroltatására ideális platform.
Tervezet, a MiG-19-es egy radikálisabb átalakítására. ,
A fejlesztés természetesen nem állt meg. Napjainkban Kínában tucatnyi UAV és UCAV repülőgép tervezése fut párhuzamosan, melyek közül várhatóan kiválasztják a B-6-os váltótípusát is. Ezek közül az egyik legesélyesebb, a nagysebességű guruló próbákon januárban túlesett Sharp Sword UCAV, mely a kínai Hongdu repülőgépgyárban készül.
A Sharp Swordról eddig megjelent egyik legjobb minőségű felvétel a hongdui betonon. ,
A jelenleg még az orosz Klimov RD-93-as hajtómű egyik változatával repülő Sharp Sword prototípus, várhatóan képes lesz a hangsebesség átlépésére. Az amerikai X-47B-hez, illetve a francia Neuron projektekhez hasonlított kínai UCAV tervezése során, törekedtek a radar keresztmetszet és infra kisugárzás csökkentésére. A 2011-ben publikált Sharp Sword makett alapján, a típus a törzse alsó részén kialakított bombakamrákban fogja hordozni az új generációs kínai, precíziós földi célok elleni fegyverzettét.
—–
Szerző: Galcom
