|

Újabb mérföldkő az X-47B tesztelésében – VIDEÓ

Alig pár napja számoltunk be arról, hogy történelmet írva végrehajtotta első hajófedélzeti felszállását az X-47B UCAS-D, míg most újabb történelmi jelentőségű siker: megvan az első „touch and go” is. Nem kell már sokat várni az első leszállásra sem.

A Patuxent River haditengerészeti bázisról felszálló X-47B először párszor áthúzott a USS George H. W. Bush (CVN-77) fedélzete felett, majd a siklópályára helyezkedve sikeresen érintette a fedélzetet, de ezúttal még fékezőhorog nélkül, így a tolóerő növelését követően után újból felemelkedett. A „touch and go” manővert még egyszer megismételte, majd visszatért a kiinduló támaszpontra.

Az Amerikai Egyesült Államok ezzel még közelebb került ahhoz, hogy pilóta nélküli repülőeszközöket integráljon a hajófedélzeti üzembe. A tesztsorozat nem áll meg, a következő állomás – minden bizonnyal hamarosan – a fékezőhorgos leszállás lesz.

11 hozzászólás “Újabb mérföldkő az X-47B tesztelésében – VIDEÓ”

  1. na akkor ismétlem önmagam
    tegye valaki mellé az Avanger II. fényképét és teljesítményadatait….
    Akkor egy ilyen típusú gép /pedig ha memóriám nem csal, harci sugár terhelhetőség undsoweiter nagyobb lett volna, de mégis kevésbé bizonyult?/
    most meg már mindent el lehet adni, csak legyen rajta UAV és lopakodó címke?

  2. T. therob!
    A repülés története tele van olyan szerkezetek és gépek terveivel melyek soha nem repültek! – Ezt ugyan a Boeingnél is tudják, de azért próbálkoznak….
    Ám ettől még az „utasszállító” harci gépek napjai meg vannak számlálva…!!!

  3. Az engem is érdekelne, mit találnak ki a csökkentett észlelhetőségű eszközök ellen. Mivel a hagyományos radartechnológia jelenleg nem a legmegfelelőbb ellenük. Tény,hogy ezért kapták ezt a kialakítást.

    Hogy kevesebbet tud e.. erre szintúgy kíváncsi leszek, mivel gyanítom némi önvédelmi arzenállal azért fog rendelkezni. Csak nem hagyják veszni mint a „sima” drónokat, mivel ez többször annyiba kerül. Célorientált volt a fejlesztés, ami a demonstráción kívül gyanítom földi célpontok megsemmisítésére/felderítésére fog szolgálni.

  4. T. therob!
    /”Jelen állás szerint” nem érdekelnek a tegnapi Lottószámok. A jövő hetiek annál inkább!!!/ Következésképp:

    „Jelen állás szerint” tökéletesen igazad van, sőt még a kiegészítéssel is egyetértek! A pilóta által vezetett gépek ma MÉG sokkal jobbak! De mi lesz 2 – 5 vagy X év múlva? – Mert szerintem egyre több „vicces” tervező lesz, aki majd – pl. súlycsökkentés miatt – „kifelejti” a pilótafülkét és a pilótát a gépből!

    Az általad emlegetett B-3 fejlesztése pedig jócskán csúszni fog a kiadésok megnyirbálása miatt! Tehát „jelen állás szerint” maradnak a mai nagy bombázók /B-52; B-1B; B-2/ valószínűleg 2040-ig.
    És jöhetnek a „vicces” tervezők….

  5. Még sokat kell fejlődnie az UCAV autonóm rendszereinek, illetve javítani, gyorsítani kell az adatkapcsolatot az irányítóval is. Szerintem 2030 körül legkésőbb elérik ezt a szintet hogy élvonalbeli vadászgépekkel összemérhetőek legyenek.

  6. Ha cél azonosításról és tűzparancs kiadásáról van szó egy UCAV-nak, nem egy AWACS lenne a legkézenfekvőbb? Ott az operátorok viszonylagos kényelemben végzik a dolgukat, a fedélzeten egy alezredessel vagy ezredessel, akinek bőven meg van a döntési jogköre. De ha valamilyen okból az AWACS túl messze van, ezt a feladatot jobban el tudnál látni pl egy F/A-18F, még elég közel a hadszíntérhez, de SAM hatótávon kívül, erős Growler és vadász kísérettel. Akkor nem az egy szem pilótának kellene még az UCAV-val is foglalkoznia.