Tokióban tett négynapos látogatás során India miniszterelnöke, Dr. Manmohan Singh megerősítette, hogy a két ország között hamarosan megszülethet a megállapodás a ShinMaywa US-2 hidroplán eladásáról. Mint ismeretes, India tavaly januárban tendert írt ki legalább 9, de inkább kétszer ennyi, elsősorban kutató-mentő feladatkörben alkalmazható hidroplánra, a pályázók között pedig megtalálható a japán cég – sikeresnek eddig nem igazán mondható – terméke is. A dolog pikantériája, hogy a japán törvények 1967 óta tiltják katonai eszközök exportját, azonban az US-2 fegyvertelen repülőgép, így kiesik a jogszabályok hatásköre alól, ezáltal pedig ez lehet a második világháború óta az első olyan, nem polgári célból kifejlesztett repülőeszköz, amit Japán elad egy külföldi ország számára – bár a felhasználónak ez esetben kötelessége azt polgári feladatokra használni, amit a tengeri kutató-mentő szerepkör le is fed. Ezen kívül kritérium, hogy az IFF rendszert (barát-ellenség azonosító) ki kell szerelni a gépekből.
A Nikkei üzleti napilap tegnapi beszámolója szerint mostanra biztosra vehető, hogy az üzlet létrejön, és már nem kell sokat várni a szerződés aláírására sem. Sőt, ennél jóval tovább mennek a dolog kapcsán: a háttérben Japán azon törekvését vélik felfedezni, melynek célja az ázsiai országok maguk mellé állítása a Kína felemelkedésével szembeni küzdelemben, katonai és gazdasági téren egyaránt. Mivel pedig Új-Delhi szintén Peking riválisaként szerepel a globális sakktáblán, Tokió számára ideális partner, egy ilyen kontraktus pedig jó kezdete egy hosszabb, szélesebb spektrumú barátságnak. Japán hosszú távon egyébként is komolyabb jelenlétet szeretne elérni az indiai piacon, amihez szintén jó kezdet a mostani üzlet. A ShinMaywa egyébként tavaly megnyitotta irodáját Új-Delhiben, és elkezdte az US-2 kampányát, amiből mostanra India már 15 darabot szeretne vásárolni a korábbi 9 helyett.
US-2 ,
2011 óta Tokió jelentősen enyhített azon politikáján, mely teljes mértékben lehetetlenné tette a katonai eszközök exportját. Azóta a japán hadiipari vállalatoknak lehetőségük nyílott eladni termékeiket külföldre is, feltéve, ha azokat a megrendelő polgári célzattal kívánja hasznosítani – mint ahogy az India esetében is történik. Erre már régóta szükség volt, ugyanis a japán hadiipar a csökkenő megrendelések mellett csak így tarthatja fent fejlett kutató-fejlesztő képességét, ami végső soron létfontosságú a szigetország önvédelme szempontjából.
