“Film-front” című sorozatunk segítségével a katonai eszközöket, használóikat, valamint azok mindennapjait és bemutatóit tárjuk néhány naponként Olvasóink elé egy-egy hosszabb, rövidebb videóanyag segítségével.
Pontosan 55 évvel ezelőtt, 1958. május 27-én az Amerikai Egyesült Államokban, St. Louis városában levegőbe emelkedett egy sugárhajtóműves vadászrepülőgép prototípusa. Ez akkoriban, a hidegháborús fegyverkezési láz egyik csúcspontján nem volt kifejezetten újdonság, ám később mégis komoly hatást gyakorolt a modern katonai repülés történetére, hiszen a fent említett prototípus nem volt más, mint az YF4H-1, avagy a McDonnell Douglas F-4 Phantom II első repülőképes példánya, mely ekkor még csak együléses kivitelben létezett. A pilótafülkében a méltán híres berepülőpilóta, Robert C. Little foglalt helyet, akinek nem volt könnyű dolga: a hidraulikarendszerben szivárgás keletkezett, valamint a légkondicionáló rendszer is túlhevült. Mindezek ellenére a program nem szenvedett komolyabb lemaradást, sőt: még abban az évben átadták a gépet tesztelésre a haditengerészetnek, mely szeptember 15-től október 10-ig nyúzta azt az Edwards AFB-n, mégpedig a Vought F8U-3 Crusader III ellenében. Végül 1958. december 17-én (miután a McDonnell kétülésessé építette át a prototípusokat, s ez döntő jelentőségűnek bizonyult) a US Navy bejelentette a Phantom II győzelmét, és 21 nullszériás példányra adott le megrendelést, melyek már módosított beömlőnyílásokkal készültek.
A Phantom II karrierje azóta töretlen: ez volt az első harci gép, amit mind a három, nagy teljesítményű vadászbombázókat üzemeltető amerikai haderőnem (légierő, haditengerészet, tengerészgyalogság) rendszerbe állított és harcban is bevetett. A típus 1960-óta folyamatosan szolgálatban áll a világ légierőiben, gyártási száma pedig nagyjából 5195 – ebből 5057 készült az Egyesült Államokban, amivel abszolút listavezető az amerikai szuperszonikus harci repülőgépek között, gyártásának csúcspontján havi 73 darabot adott át belőle a McDonnell Douglas. Az 1960-as évek óta minden fontosabb konfliktusban szerepelt, híressé főként a vietnami háború és az arab-izraeli összecsapások tették, de késői változatai még az 1991-es iraki háborúból is kivették a részüket. A konstrukció kiválóságát és fejleszthetőségét jól jellemzi, hogy még mindig repülnek vele Törökországban, Görögországban, Egyiptomban, Japánban, Dél-Koreában és Iránban – sőt, Németországban is, bár a Luftwaffe idén nyáron nagyszabású búcsúztató ceremónia keretében kivonja állományából az F-4F-eket. S bár a többi országban sincs már hátra sok számára, néhány évig még láthatjuk az égen a jó öreg Phantom II-t.
Mivel a típus történetéről még molni F-15-cikkénél is hosszabb anyag lenne készíthető, megemlékezés gyanánt álljon itt néhány videó az F-4-ről, amiket a hozzászólások között bátran egészítsetek ki továbbiakkal!
http://youtu.be/oHQWPPdAIKY
http://youtu.be/eOeW4XcI9ds
—
A Film-front sorozatunk többi részét ide kattintva nézhetitek meg!
Természetesen szívesen fogadunk hasonló, bemutatni kívánt videókat, témákat a szerkesztoseg@htka.hu email-címre. :)
A 60 éves évfordulóra uraim lehet írni egy hasonló anyagot, mint az F-15-ről. Végülis van még 5 év addig :)
Csodálatos repülő, ráadásul számos kifejezetten szép és érdekes festéssel repül(t)…
A B-52 már több mint 60 éves! Talán megérdemelne 1 cikket….
Csak reménykedtem, hátha akad 1 írói vénával megáldott unatkozó ember….
A Phantom! Gyerekkorom álom makettje volt. 1:48-asban csináltam meg. Már nincs meg. Ha valamit újra építenék most, akkor ez lenne.
A német Phantomokról: a búcsúrepülésük Június 29.-én lesz.
Nagyon jó gép!Egyik kedvencem.
kérdés: akkoriban mi volt az ára egy db-nak?