A HTKA HÍRHALOM olyan hírek gyűjtőhelye, amiket rövidségük, vagy éppen időnk hiánya miatt nem tudtunk kellő formában megírni, így igen lényegre törően, de mégis közzétesszük ezeket minden hétvégén egy csokorba fűzve.

Több napos áttelepülés után a Thai Királiy Légierő átvehette 3 legújabb JAS-39 Gripen vadászbombázóját. A Gripenek április 2-án indultak Linköping-i gyárhelyükről, majd három nappal később érkeztek meg új otthonukba. A szállítással 9 példányra nőtt a thai JAS-39-esek száma, összesen 12 példányt rendeltek a svéd gyártótól.

—

Dél-Korea a Raytheon RACR radarját (Raytheon Advanced Combat Radar) választotta modernizálandó F-16C/D vadászbombázói számára. A Block 52-es szériába tartozó F-16-osok 134 példányt kapnak az AESA rendszerű lokátorból, melyek szállítását várhatóan 2016-ban kezdi meg a gyártó. A Raytheon termékét a Northrop Grumman SABR (Scalable Agile Beam Radar) típusú lokátorával szemben választotta ki a Dél-Koreai Légierő.

—

A Rio de Janeiro-ban idén 9. alkalommal megrendezett LAAD Védelmi és Biztonsági Nemzetközi Kiállításon a Kolumbiai Hadsereg két S-70i közepes szállítóhelikoptert rendelt a Sikorsky vállalattól. A forgószárnyasok a hadsereg különleges alakulatainak állományába kerülnek, akik már január 30-án átvehettek 5 hasonló példányt a típusból. Ahogy a korábbi gépek, a két új példány is rendelkezik majd beépített GPS és inerciális navigációs rendszerrel, digitális térképpel, emelőkarral, valamint a hajtóművek, a rotor és az erőátviteli rendszer állapotát figyelő berendezésekkel (Integrated Vehicle Health Management System). A szerződésbe továbbá beletartozik a földi kiszolgálóeszközök és pótalkatrészek szállítása, valamint a kiképzés. A forgószárnyasokat a tervek szerint még idén októberben átvehetik a hadsereg különleges egységei, a Tolemaida katonai bázison.
A Black Hawk nem ismeretlen a kolumbiaiak számára, a különleges egységek 5 S-70i helikopterén kívül további 96 UH-60L üzemel a Kolumbiai Nemzeti Rendőrség, a légierő és a hadsereg kötelékében.

Először oldottak Paveway II lézerirányítású bombát Tracnhe 2-es szériájú Typhoon fedélzetéről. No, persze nem a tesztlövészetekről van szó, hisz azokon már nem egy bombát elsütöttek a Typhoonok, ám ez volt az első eset, hogy a típust üzemeltető egyik század pilótái is kipróbálhatták gépük levegő-föld képességét. Konkrétan a Leuchars légibázison állomásozó 6. század repülői kapták a megtiszteltetést, hogy elsőként oldjanak lézerirányítású bombát a Tranche 2-es Typhoon-okról egy különleges, gyakorlással megtelített hét keretében. A földi csapásmérés azért is fontos a 2010-ben újra alapított századnak, mert amikor utoljára bombát oldottak, még a Jaguart repülték, ami képességeiben enyhén szólva is elmarad a Typhoon mögött.

Ezt a hetet sem úszták meg baleset nélkül a repülés világában élők, ám szerencsére ezek nem követeltek emberéletet:
Túlrohant a kifutópályán az Amerikai Légi Nemzeti Gárda egyik F-16-osa Oklahomában. Az esetre április 9-én került sor a Tulsa nemzetközi repülőtéren. Az együléses vadászbombázó a kelet-nyugat irányú pályáról futott le, orrfutóval és jobb főfutóval a füvön megállva. Szerencsére sem a szerkezetben nem esett nagyobb kár, sem a pilóta nem sérült meg, ám az eset helyszínéül szolgáló 08-as kifutót le kellett állítani néhány órára, ami azért is okozott gondot, mert a másik pálya felújítás végett ideiglenesen nem használható. Az okok kivizsgálását megkezdték.

Egy decemberi balestről is kerültek nyilvánosságra adatok. Az Amerikai Légierő még december 5-én elvesztette egyik MQ-9 Reaper pilóta nélküli felderítőjét a Langley támaszponttól nem messze. A drón egy újonc pilóta vizsgaalanyaként szolgált – a tanuló a robotpilóta több funkcióját is használta, de később magasságnövelés céljából majdnem ütközőig nyomta a gázkart. Itt kezdődött a probléma, a gép a gyorsítás helyett lassításba kezdett. Ezt észleve a pilóta visszfordította a repülőt a bázis felé, ám az hamarosan átesési sebesség alá lassult és lezuhant. A tanuló nem számíhatott sok jóra, ám később a technikusok megmentették a karrierjét: kiderült hogy a gépen előző nap módosításokat hajtottak végre, és rosszul konfigurálták a gázkart, ezért a repülésirányító rendszer hibásan értelmezte a parancsokat. A technikusokon felül azonban a pilóta is rosszul végezte a munkáját, a repülés előtti ellenőrző listát nem hajtotta végre megfelelően.

—

Az oroszok és indiaiak szerződést írtak alá hogy megkezdik a PAK FA indiai verziójának tervezési fázisát. A felek már megegyeztek a munka elosztásának mértékében is, a kutatási és fejlesztési fázisról szóló szerződést pedig még idén alá szeretnék írni.
Moszkva és Új-Delhi még 2007 október 18-án írtak alá szerződést egy 5. generációs típus közös fejlesztésérők és rendszerbe állításáról, ám a két ország különböző verziót rendszeresít – az orosz PAK FA már javában a repülési programját teljesíti, az indiai FGFA végső fejlesztésébe pedig most kezdtek bele.

A költségvetési megszorítások áldozatává lett az F-22A Raptor sisakkijelzőjének közeli bevezetése. Az Amerikai Légierő eddig úgy remélte, hogy a nyáron demonstrálhatják a Visionix Scorpion által gyártott eszköz működőképességét, ám a Kongresszus a program halasztása mellett döntött költségvetési okokból. A döntés igazai vesztesei a pilóták, akik így egy esetleges konfliktusban nem használhatják ki a 2017-re a teljes flotta számára elérhetővé váló Aim-9X Block II képességeit.

—

Újabb feladatot kapott a Boeing a KC-390 szállító és tankergép kifejlesztését célzó programban, az amerikai mamutvállalat lehet az új típus globális logisztikai rendszerének felállítója. A Boeing további megrendelés nélkül lassan leáll a C-17 gyártósorával, így fontos számukra a minél nagyobb részvétel az új programban, hogy fenntarthassák helyüket a világ szállítórepülésében. A lehetőség pedig adott: az Embraer idáig semmilyen tervvel nem állt elő hogy hogyan oldják meg a világ minden részén rendszeresítésre kerülő szállítógépek logisztikai támogatását, így ez a feladat a Boeing-ra hárul, amit a C-17 esetében már kiválóan megoldottak.