|

Szakmaiasítsunk! – Nyelvészkedés a szakmaibb szóhasználat érdekében

Már régóta foglalkoztatja a szerkesztőségünket (és az egész szakmát is), hogy adott fordításoknál bizonyos angolszász szavakat hogyan használjunk magyarul. Mivel szeretnénk minél szakmaibban tájékoztatni az olvasókat, így a kezdetektől fogva (egyre jobban) figyelünk a szakmai szóhasználatra, azonban bizonyos angolszász szakszavak fordítása hagy némi kívánnivalót maga után, mivel vagy félrefordították nyelvészeink, vagy annyira új, hogy még nem került bele a magyar terminológiába és mindenki saját “sufnituning” fordítással próbálkozik helyettesíteni vagy szimplán angolul használja.

Az Aranysas íróival egyeztetve ezért úgy döntöttünk, hogy mindezt szeretnénk a megfelelő mederbe terelni, emiatt a szakma legnagyobbjaival felvértezve a Magyar Hadtudományi Társaság (MHTT) Légierő Szakosztályának egyik ülésén igyekszünk megoldást találni a kialakult problémára, hogy minél szakmaibban és egységes szóhasználattal tájékoztathassuk az Olvasókat a nagyvilág történéseiről.

nyelvesz

Ehhez persze kell egy szógyűjtemény, melynek létrehozásába kívánunk Titeket is bevonni, hiszen mi sem gondolhatunk mindenre, biztos lesz olyan kifejezés, mely kimaradna a felsorolásból, valamint csak Ti tudjátok, hogy mely szavakat kell magyarosítani, s melyek azok, melyek maradhatnak, mert az úgy érthetőbb.

Emiatt indítottunk a fórumunkban egy topic-ot, ahol várjuk mindenki javaslatát, sőt aki tud, nyugodtan magyarázhatja a saját maga vagy mások által felvetett kifejezését is. E bejegyzés alatt is szabad a pálya, csak bátran! :)

12 hozzászólás “Szakmaiasítsunk! – Nyelvészkedés a szakmaibb szóhasználat érdekében”

  1. Jelenleg nyilván a “missile” szóval van a legtöbb probléma. Vagy kéne egy pontos szinonima, vagy egy másik kifejezés, amit kizárólag a gázturbinával/torló sugárhajtóművel/scramjettel (tehát nem rakétahajtóművel vagy egyszeri, csőben indított lőportöltettel) meghajtott egyszer használatos fegyverekre (tehát a repülőgéppel szemben egyértelműen visszatérésre nem alkalmas, közlekedési eszköznek nem nevezhető dolgokra) alkalmazhatnánk.
    Továbbá, az említett “scramjet” szintén magyarításra szorul.

    Egy másik része a dolognak a különböző hajótípusok/osztályok (vagy akár rangjelzések) nevei. Ugyan erről volt egy elég jó könyvem (amit sajnos elvesztettem valahol), de révén az utóbbi 90+ évben magyar haderő nem szorult rá ezen eszközökre különösebben, eléggé hiányos ezen a területen a szókincs.

  2. Azért mindenben nem kell kitalálni a spanyolviaszt, az angol-magyar repülésműszaki szótár szerint:

    spoiler: áramlásrontó, szárnyféklap
    winglet (és társai): szárnyvégfül

    Miután végre a német eredetű anyahajót (flugzeugmutterschiff) sikerült végre kiölni és elterjeszteni a repülőgép-hordózó elnevezést, nem gondolom, hogy merő pongyolaságból vissza kellene hozni, a köznapi nyelvben természetesen elmegy, de it most ha jól értem szakszavakról beszélünk.

    A missile egy bonyolult kérdés, sajnos be kell látnunk, hogy az angolban vannak olyan több jelentésű szavak, (mint pl az engineer), amelyet a magyar egyetlen kifejezéssel intéz el. A magyar katonai szaknyelvben a 80′-as években lezajlott egy nyelvújítási folyamat, aminek következtében lett a Kalasnyikov géppisztolyból végre gépkarabély, a golyószóróból könnyű-géppuska és a cirkálórakétából robotrepülőgép (anno erről még cikk is született a Haditechnikában).

    Sajnos újabban ezek kezdenek ismét visszaszivárogni, különféle megfontolásokból. Sajnos nem biztos, hogy minden esetben egy-egy fegyvernél ugyan azt az elnevezést kellene minden esetben a magyarban is alkalmazni, hanem inkább értelem szerű fordítást kellene alkalmazni. Ugyan az angol a missile szót alkalmazza, mondjuk a TOW-ra és a Harpoon-ra is ezek a magyarban, a felépítésük miatt rakéták (a magyar nem tesz különbséget hogy az adott eszköz irányított, vagy ballisztikus pályán mozog), de a Tomahawk robotrepülőgép (és nem azért mert gázturbina hajtása van, hanem azért mert a felépítése repülőgépekre hasonlít, ugyan is vannak rakéta hajtású repülőgépek is, a Me 163-at sem nevezzük rakétának) Ugyan ilyen okból robotrepülőgép a V-1 is és nem szárnyas bomba (kivéve ha szövegkörnyezet az eredeti kifejezést követeli meg) mivel a bomba ejtőlőszer és a V-1 meg nem az.

    Ezzel az egész robotrepülőgép problémával leginkább azt látom, hogy egyeseknek az okoz gondot (talán joggal), hogy vannak egyszer használatos (mint a csapásmérők) és vannak visszatérő, többször felhasználhatóak (mint pl a Predator). Én úgy gondolom, a magyar nyelv fejlődik és a jövevényszavak előbb-utóbb beépülnek a nyelvbe. Pl. 20 évvel ezelőtt még senki sem használta az installálni, szót, ami aztán a számítógépekkel elterjedt, ma már azt látom, hogy a repülős szaknyelvben használva, vagyis valamit felszerelni is kezd megjelenni, ami nem biztos, hogy rossz. Ennek fényében, én úgy gondolom, hogy az egyszer használatos eszközöknél megmaradhat a robotrepülőgép kifejezés, mivel a 80′ évek óta ez terjedt el, noha tudom, hogy van olyan vélemény hogy a repülőgép egy többször felhasználható eszköz amiben van igazság. Ugyanakkor szerintem a többször felhasználható eszközöknél nyugodtan átvehető és magyarosítható a drón kifejezés, ami megjelenése szintén nem előzmény nélküli és újkeletű, hiszen már a 80′ évek elején pl. a Birodalom visszavág című könyvben is megjelent, vagyis nem kell beemelni a nyelvbe, csak kiterjeszteni a jelentését, ami egyébként már tőlünk függetlenül végbement, elég csak beírni a keresőbe és rájövünk, hogy gyakorlatilag már ebben a jelentésben is használják.

    TG

  3. Javítsatok ki, ha h.ülyeség. Anno én valami olyasmit olvastam, hogy az anyahajó az ami szállítja a repülőgépet, majd daruval vízre teszi, vagy valamiféle katapult segítségével indítja. Miután a repülő eszköz visszatér a vízre száll le és daruval emelik be.
    A repülőgép-hordozó pedig az, ahol a repülőgép a hajóról száll fel és oda is száll le.

  4. A “spoiler=áramlásterelő lap” magyarítás a reptechnikában túlságosan egyszerűsítő, feladatkör szerint ui. többféle spoiler van (ráadásul nem vagyok benne biztos, hogy a spoiler szót magyarítani kell, már eléggé meghonosodott, tehát alap-kifejezésnek szerintem megfelel)
    1., A csűrő helyett (mert a kilépőélen végig fékszárnyat alakítottak ki) aszimmetrikusan működő, csűrőként funkcionáló (Jaguar, MiG-23, F-14, Szu-24, B-52 stb.), vagy a csűrőre rásegítő spoiler (B737, Airbus 320 stb.),(angolul mindkettő: roll spoiler), ezt szerinten nyugodtan magyaríthatjuk csűrő-spoiler-nek.
    2., Szimmetrikusan , de a magasabb sebesség miatt repülés közben csak RÉSZLEGES kitéréssel működő, féklapként funkcionáló spoiler (ang. airbrake), ezt hívhatnánk szárny-féklapnak, vagy légi-féklapnak (jellemzően nagyobb gépeken fordul elő, utas és teherszállítók)
    3., A fenti spoilereknek ráadásul van egy közös ÜZEMMÓDJUK is, amikor földetérés után az összes spoiler-lap MAX. nyitással féklapként működik (ang. ground spoiler).Erre még nem igazán van szerintem is megfelelő kifejezés, lehetne talán földi-fék-spoiler, vagy leszálló-spoiler üzemmód?
    Vélemények??

  5. A “missile” témához
    Az angol szó nem azt jelenti, hogy meghajtással rendelkezik a robbanótöltet, hanem azt, hogy irányított eszköz, tehát hogy nem ballisztikus pályán repül, mint egy lövedék vagy egy nem irányított rakéta. A legegyszerűbb, nem irányított rakéta angolul “rocket”, mint pl. a Katyusa rakétája, a heli és repfedélzeti rakéta-sorozatlövők lövedékei, de ha pl. lézeres-irányítófejet tesznek rá, “missile” lesz belőle, de “missile” a gázturbinás hajtóművel felszerelt Harpoon is, mert irányított fegyver, tehát nem a meghajtás módja dönti el a megnevezést ( lásd, hányféle meghajtással készült már tengeralattjáró – benzinmotor+elektromotor, diesel+elektromotor, atomhajtás, vagy az új levegő-független meghajtás, mégis mindegyiket tengeralattjárónak hívják, a meghajtás módját csak jelzőként teszik oda; ugyanez igaz harckocsira – benzin, diesel, gázturbina, hajókra – gőzgép, gőzturbina, diesel, gázturbina, atomhajtás – az azonos feladatkörű és hajóosztályok neve nem változott, maradt romboló, cirkáló, csatahajó, stb. ).
    Üdv ML

  6. Szia dudi
    “orvlövész pedig az ellenség mesterlövésze” ???
    Most orvlövész, vagy mesterlövész? És a pilóta, a miénk vadászpilóta, az ellenségé meg “orvvadászpilóta”?? Azért ezen még gondolkozz el egy kicsit szerintem!
    Lásd Magyar értelmező szótár : orv/ul cselekedni : alattomosan, gonosz szándékkal; orvlövész : háborúban katonákra orvul tüzelő CIVIL/POLGÁRI személy.
    Tehát, aki katona, ha HÁBORÚBAN katonára lő, az lehet tüzér, lövész, akár mesterlövész is, de nem orvlövész. Hiányzik az “alattomos, gonosz szándék”, hiszen nem is ismer téged, nem személyes okból teszi, hanem katonaként parancsra, ahogy te is. Ha civilként teszed ugyanezt, akkor személyes indulatod, indítékod van, nem parancsod. Még itt is megkülönböztetném a kétféle helyzetet : saját hazádban civilként lősz ellenséges behatoló katonára (akkor gerilla/partizán vagy), ha más országban teszed ugyanezt civil külföldiként (akár önkéntesként) a helyi hadsereg katonájával, akkor bizony tényleg orvlövész vagy. Szerintem.
    Üdv ML

Fórum hozzászólások

There are no comments in the forum topic that is associated with this post.